Csikk-recycling
Meglepő ötlettel álltak elő egy tanulmány kínai szerzői; az
újrahasznosítandó hulladékok körét a cigarettacsikkekkel bővítenék ki,
melyeket aztán például acél korróziójának csökkentésére lehetne
használni.
A szemét talán legsűrűbben, szinte mindenütt
előforduló képviselője nemcsak a vizuális környezetet rombolja, hanem
káros, veszélyes anyagokat is tartalmaz.
Becslések szerint évi 4,5 ezermilliárd cigarettavég
kerül ki a természetbe. Hatékony módja lehetne e mennyiség
csökkentésének, ha valahogy újrahasznosítanák őket, amire nem nagyon
történtek eddig kísérletek.
A most megjelent publikációban bemutatják, hogy
vízben áztatott csikkek oldata egy bizonyos, az olajiparban nagy
mennyiségben használt acélfajta korróziójának sebességét igen
agresszív, 90 °C hőmérsékletű 10–20 százalékos koncentrációjú sósavas
közegben is 90 százalékkal csökkenti. Analitikai módszerekkel kilenc
olyan vegyületet azonosítottak a vizes csikk-extraktumokban – köztük a
nikotint –, amelyek az észlelt korróziógátló hatást okozhatják.
Zhao, Jun – Zhang, N. – Qu, C. et
al.: Cigarette Butts and Their Application in Corrosion Inhibition for
N80 Steel at 90°C in a Hydrochloric Acid Solution. Industrial &
Engineering Chemistry Research. 2010. 49, 8, 3986–3991. DOI:
10.1021/ie100168s
Remény a hasnyálmirigyrák korai kimutatására
A szinte mindig végzetes hasnyálmirigyrák korai felismerésének
lehetőségét ígérik amerikai kutatók (University of North Carolina
Chapel Hill School of Medicine). Carol Otey és munkatársai kimutatták,
hogy a tumort körülvevő sejtek a palladin nevű fehérje egy módosult
formáját termelik.
A hasnyálmirigyrák nagyon alattomos betegség.
Sokáig semmiféle tünetet nem produkál, ezért többnyire késői
stádiumban fedezik fel. Az előrehaladott betegség kezelése egyelőre
teljesen sikertelen, korai stádiumban azonban a műtét gyakran
eredményes. A kutatók elképzelése az, hogy a palladin-változat
biomarkerként való felhasználásával a hasnyálmirigyrák korábbi
stádiumban felismerhetővé válik.
Otey-ék kb. tíz évvel ezelőtt fedezték fel, hogy a
palladin fontos szerepet játszik a sejtek mozgékonyságában és
adhéziójában. Nemrégen viszont kimutatták, hogy a
hasnyálmirigytumorokban a palladin mutálódik, és nagy mennyiségben
termelődik, így a továbbiakban azt kutatták, hogy ez a jelenség
diagnosztikus célokra felhasználható-e.
Kiderítették, hogy a palladin génről legalább hétféle szerkezetű
palladin fehérje íródik át, és kétféle jelenik meg közülük a
hasnyálmirigy szövetben. Ezek egyike viszont a tumor körüli sejtekben,
ún. fibroblasztokban nagyobb mennyiségben van jelen, mint a normál
hasnyálmirigysejtekben. A jelenséget sejtvonalakban, páciensek
mintáiban és modellállatok daganataiban egyaránt megfigyelték.
A kutatók szerint a palladin túltermelődése
rugalmassá és erőssé teszi a tumor körüli sejteket, segítve őket
abban, hogy kapcsolatot találjanak a környező szövetekkel, így a
ráksejtek szétterjedjenek, áttétet képezzenek.
„A tumorsejtek és a környezetükben lévő
fibroblasztok kapcsolata igen fontos szerepet játszik abban, hogy a
hasnyálmirigyrák annyira agresszíven terjed, és ellenáll a
terápiáknak” – nyilatkozta Otey.
A palladin fibroblasztokban való túltermelődése már
korán megjelenik, ezért a kutatók abban bíznak, hogy a kimutatására
szolgáló diagnosztikai eljárás kidolgozásával lehetővé válik a
betegség megszokottnál korábbi felismerése.
Goicoechea, Silvia M. – Bednarski,
B. – Stack, Christianna et al.: Isoform-Specific Upregulation of
Palladin in Human and Murine Pancreas Tumors. PLoS ONE, 2010. DOI:
10.1371/journal.pone.0010347
Fájdalomcsillapító cukor?
A csecsemők szájába közvetlenül a védőoltás előtt adott néhány csepp
cukros oldat csökkenti a fájdalomérzetüket – ezt a következtetést
vonták le ausztrál, kanadai és brazil orvosok a témáról a
szakirodalomban fellelhető összes adat statisztikai elemzése alapján.
A vizsgálatokat az inspirálta, hogy a gyermekgyógyászatban gyakran
alkalmaznak hasonló trükköket fájdalmas beavatkozások előtt.
Most megjelent munkájukban hétszáz különböző
vizsgálat eredményeit tekintették át, igaz, ezek közül csak tizennégy
volt randomizált, amelyben a kontrollcsoport vagy tiszta vizet, vagy
semmit sem kapott. A közel ezerhétszáz egy és tizenkét hónapos kor
közötti baba fájdalomérzetét az injekció beadása utáni sírás hossza,
az arckifejezés, a kéz- és lábmozgás, a légzés és a szívverés ritmusa
alapján értékelték.
Az optimális dózist ugyan nem tudták meghatározni,
de végkövetkeztetésük szerint érdemes harminc százalék körüli szőlő-
vagy répacukoroldattal a csecsemők szenvedését megédesíteni.
Harrison, Denise – Stevens, B. – Bueno, M.
et al.: Efficacy of Sweet Solutions for Analgesia in Infants between 1
and 12 Months of Age: A Systematic Review. Archives of Disease in
Childhood. Published Online First. 12 May 2010.
DOI:10.1136/adc.2009.174227
|