A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS
 

››  EGYETEMEK A VILÁGRANGSOROK BŰVÖLETÉBEN1

X

    Braun Tibor

     az MTA doktora, c. egyetemi tanár, MTA alelnöki tanácsadó, ELTE Kémiai Intézet

 

Ahogyan Winston Churchill szerint a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik, nem számítva a többit, úgy az egyetemek világrangsorolása az egyetemek minőségének mérésére a legrosszabb eszköz, úgyszintén nem számítva a többit, amelyeket az egyetemek tekintetbe vesznek.

(M. Clarke2)


Bevezető előszó

 

2004-ben a Malaya Egyetemet (University of Malaysia), az ország legrégibb állami nyilvános egyetemét a „The Times Higher World University Rankings” (The Times, Egyetemek világrangsora) a világ 89. helyére sorolta. A Kuala Lumpur-i oktatási és kutatási hatóságok valamint a napilapok örömódákat zengtek. Az egyetem rektorhelyettese hatalmas plakátokat rendelt és helyeztetett el városszerte valamint a repülőtérre vezető autósztráda mentén fekvő egyetemi campus bejáratánál, amiken azt kívánva tudatni minden Malaysiába látogató külföldivel, hogy az egyetem egyike a világ 100 csúcsegyetemének. A Times által 2005-ben közölt újabb egyetemi világrangsorban a Malaya Egyetem kínai és indiai hallgatóinak identitását a rangsorkészítők nemzetköziről nemzetire változtatták és egyéb módosításokat is bevezettek a Times összetett (kompozit) mutatószámaiban. Ezáltal a Malaya Egyetem a világrangsor 89. helyéről a 169.-re esett vissza. Következményként az egyetem külföldi és hazai hírneve

Az egyetemek rangsorolása iránt világszerte növekvő érdeklődés tapasztalható, mint azt a rangsorok médiavisszhangja bizonyítja. Ezen rangsorolások népszerűsége többek között a felsőoktatás globalizálódásának tulajdonítható, valamint annak is, hogy az egyetemek a szakmai, gazdasági és egyéb sikerekért nemzetközileg is versenyezni kényszerülnek. A felsőoktatási intézmények ezeket a rangsorokat népszerűsítési célokra is felhasználják főleg oktatási, kutatási és üzleti kiválóságuk bemutatására. A különböző intézmények, sajtóorgánumok és mások által készített rangsorolási adatbázisoknak az évi látogatottsága az Interneten milliókra tehető, többek között például sok jövendőbeli hallgató irányadóként kezeli ezeket ahhoz, hogy eldöntse, melyik hazai vagy külföldi intézményt válassza tanulmányaihoz. A rangsorok reklámszerű jellege a jobb anyagi támogatást és kiváló színvonalú oktatók és kutatók megszerzését is célozzák annak érdekében, hogy az egyetem helyzetét javítsák az oktatási piacon. Vezetési, menedzselési szempontból maguk az

egyetemek is igénylik ezeket a rangsorokat azért, hogy a verseny ösztönözze kutatási teljesítményüket például nemzetközi projektekben való részvételre, valamint doktori és egyetemi hallgatók valamint kutatók megszerzéséhez.

A különböző rangsorolások készítéséhez nagyon különböző paramétereket illetve mutatószámokat vesznek igénybe.

Többek között például állandó viták tárgyát képezik a kategorizálás kritériumai a mutatók súlyzása (a priori modellek), a változó kölcsönhatások (a mutatók közötti konvergenciák és korrelációk) vagy az egyetemek jellegének és méretének kérdései.

Mindezek ellenére a legmagasabb döntési hierarchiákon mint például az országok kormányzati szintjein is jelentős igény tapasztalható arra, hogy az ország legjobb egyetemei elismerésben részesüljenek és a tudományos élvonalon működjenek E törekvés jegyében óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy melyek azok a körülmények, amelyeknek globálisan eleget téve létrehozhatók, világviszonylatban valóban kompetitív egyetemek, amelyek elérhetik a „világszínvonalú” (world-class) „elit” vagy „zászlóshajó” besorolást és színvonalat, és ezáltal eredményesen vetélkedhetnek a „legjobbak legjobbjaival” (best of the best). Ez persze rögtön felveti annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy tulajdonképpen hogyan jellemezhető egy „világszínvonalú egyetem” „Elit Egyetem”(World-Class University, WCU). Erre a kérdésre sajnos teljesen egyértelmű, általánosan elfogadott válasz még nem született. Az 1. ábra foglalja össze a szakirodalom alapján a felvetett szempontokat, míg az 1. táblázat körvonalazza a fentiekkel kapcsolatos jellemzőket. A 2. táblázat a világszínvonalú egyetemek (World Class University) létesítésének lehetőségeit mutatja be.
 

Rangsorolás és rangsorolók


Egy rangsorolás összehasonlítható objektumok sorba rendezése egy rangszám skálán, amely ezekhez az objektumokhoz kapcsolható mértékek vagy mérőszámok, mutatók (statisztikai) függvényein vagy azok kombinációján értelmezett gyenge (nem szigorú) rendezési reláción alapszik.

Az egyetemek világrangsorainak összeállításánál különböző mutatószámokat (indikátorokat) alkalmaznak és leginkább a súlyzás-és-summa (weight-and-sum [WAS]) módszert használják úgy, hogy minden tekintetbe vett mutatószámhoz (indikátorhoz) egy bizonyos súlyt jelölnek és utána a súlyok által adott információ összesítésével jutnak el egy általános kombinált (kompozit) rangsor értékhez (Scriven, 1991). Miközben ez a módszer általánosan használatban van, bírálói számos hátrányát hangsúlyozták, többek között azt, hogy a súlyzások kiválasztása önmaga is egy önkényes a priori döntés eredménye, és aszerint változnak, hogy kik a súlyozók. A kritériumok és azok súlyától függően valamelyikük súlyzása uralhatja az összes többit, vagy néhány triviális mutató súlyzása elfedheti a fontosabbakat.

Azokban az esetekben, amikor a fenti eljárás alkalmazásra került, intézmények rangsorolásánál a szakirodalomban aránylag kevesen vizsgálták a különböző mutatószámok közötti összefüggéseket és egymáshoz való viszonyulásukat. Ez talán nem is olyan meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a rangsorépítésnél kvantifikálni és súlyozni kell számos komplex oktatási, anyagi, kutatási jelenséget.

 

Rangsorbemutató szemelvények

Talán érdemes a rangsorolások bemutatását a THES-QS és a SJTU, a két világszerte legismertebb adatbázis összehasonlításával kezdeni. Az 5. táblázatban a világrangsorok 2006. évi első 20 helyezettje látható. Az egyetemek elnevezéseinél a téves fordítások és elnevezések elkerülésére az eredeti angol nyelvűt tüntettük fel ebben a táblázatban és az összes következőben.

A teljes THES-QS világrangsor 200 egyetemet rangsorol. Más az eljárás a SJTU adatbázis esetében, abban számszerűen 100 egyetemet rangsorolnak, de a következő 400-at körülbelül 50 illetve 100 rangsor-klaszterekbe rendezik (101-152; 153-202; 203-300 stb.) és azokban abc-sorrendben sorolják fel az egyetemeket.

A táblázatból kitűnik, hogy a világ 20 top-egyeteme között (de ugyanaz a helyzet a 100 egyetemnél is) elsöprő fölényben vannak az észak-amerikaiak elenyésző európai és japán jelenléttel. Mi több, az is megállapítható, hogy az első 20 helyet illetően meglepően még elfogadhatóan jó az összhang illetve átfedés a két rangsor között.

Ha azonban tovább haladunk, ez az átfedés megszűnik, mint azt a 6. táblázatban láthatjuk immár négy adatbázis összehasonlítására vonatkoztatva. A táblázatban feltüntetett egyetemek kiválasztása véletlenszerűen történt, igyekezettel a több országból való jelenlétre. Itt már távolról sem olyan nagy az összhang az adatbázisok illetve rangsorok között. Az eltérések ténye e vonatkozásban egyértelmű, de érdemes kihangsúlyozni a nagyságrendi különbségeket a rangsorbeli helyek között.

A 6. táblázatban látható rangsorbeli különbségeket (nyugodtan nevezhetjük összevisszaságnak) például az 5. ábra is alátámasztja a THES-QS és a SJTU rangsorok közötti lineáris korrelációt (illetve annak hiányát) illetően.

Az adatbázisok illetve rangsorok például a rangsorok évről-évre való állandóságán keresztül is vizsgálhatók. A 6. ábra a THES-QS világrangsort két egymást követő évben (2008 és 2009) hasonlítja össze. Mint látható, a két év között jelentős állandóság mutatkozik a 2008-ra illetve 2009-re vonatkozó rangsorbeli hely között a rangsorok első körülbelül 20-25 hely esetében. A lejjebb sorolt egyetemeknél az évek közötti rangsorhely meglehetősen nagy fluktuációt mutat. Még meggyőzőbben mutatja be a rangsorok évek közötti instabilitását a 7. táblázat, amiben négy adatbázis négy egyedi évi rangsorhelyezését mutatja be 10 véletlenszerűen kiragadott egyetem esetében.

A 8-10 táblázatok három további világrangsort mutatnak be. Valószínűleg szükségtelen hangsúlyozni e rangsorok közötti jelentős különbségeket.

Természetesen minden rangsorkészítő intézmény a saját rangsorát tartja a legmegfelelőbbnek, ezen nem kell és nem is szabad csodálkozni. Annál jobban csodálkoznak azonban azok, akik a rangsorolások esetleges felhasználói lehetnek. Melyik rangsornak higgyenek, melyiket alkalmazzák a saját céljaiknak megfelelően? Ugyanis az egymástól nagymértékben különböző rangsorok összevisszaságából nem könnyű, sőt majdnem lehetetlen a kiválasztás.

Ennek megfelelően magukat a rangsorokat, azok metodikáját és készítőiket rendkívül sok kritikai észrevétel érte (Ioannidis-Patsopoulos-Ioannidis-Liberopoulos, 2007; Gingras, 2008; Kövelmark,

 

 

2007; Saisana-D’Hombres, 2008; Altbach, 2006; Provan-Abercrombiw, 2007; Thomson, 2000; Schuster-Finkelstein, 2006;Will, 2007;Monastersrey, 2005; van der Welde, 2006; Salmi, 2009; Aguillo, 2006; Enserink, 2007).

Az úgynevezett összetett (kompozit) mutatószámokon alapuló rangsorok helyességét jelentősen befolyásolhatja a különböző mutatóknak adott súlyzás, mint az már e dolgozat bevezetésében említésre került. Ugyanis mindmáig a súlyzásokhoz semmilyen elvi alapokat nem tudtak kijelölni, az egyedi esetekben ezek mindig tetszőlegesek. Ugyancsak sok esetben megkérdőjelezhető a kompozit indikátorokhoz felhasznált adatok minősége és az adatok feldolgozás előtti minőségellenőrzése (Gingras, 2008; Provan-Aberkrombiw, 2007; Thomson, 2000).

Kik rangsorolják (értékelik) a rangsorolókat?

Az egyre nagyobb számban napvilágot látó rangsorolások és rangsorolók bizonyos fokú elvi koordinálását célzó szándékkal 2004-ben a bukaresti UNESCO European Centre for Higher Education (UNESCO-CEPES) és az Institute for Higher Education Policy, Washington közös szervezésében létrejött a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (International Ranking Expert Group, IREG).

A csoport 2006-ban Berlinben tartott ülésén megtárgyalt, majd összeállított egy a felsőoktatási intézmények minősítésénél és rangsorolásánál tekintetbe veendő elvi ajánlatsort. Ezek a „Felsőoktatási intézmények rangsorolásának berlini elvei” néven váltak ismertté (Marginson, 2007).

Az elvek a következők:

A rangsorok:

• Legyenek átláthatóak (transzparensek) a rangsorolásnál alkalmazott metodikák szempontjából. A rangsoroláshoz választott módszereknek világosaknak és félreértelmezhetetlennek kell lenniük. Ennek az átláthatóságnak tartalmaznia kell az indikátorok (mutatószámok) számítási módszerét és az adatok forrását illetve eredetét.

• Az indikátorokat fontosságuk és érvényességük szerint kell választani. Az adatokat úgy kell megválasztani, hogy azok minőséget és kutatási és intézményi erősséget képviseljenek, és nemcsak azért kerüljenek kiválasztásra, mert hozzáférhetőek.

• Mindenhol, ahol lehetséges a termelési (output) adatokat részesítsék előnyben a ráfordítottságuakkal (input) szemben. A ráfordítási adatok is relevánsak, mert egy intézmény általános állapotát tükrözik és emellett könnyebben hozzáférhetőek. A termelési (input) mértékek pontosabb értékelést adnak egy adott intézmény állapotáról és/vagy minőségéről. A rangsorolók összeállításainak biztosítani kell a fentiek közötti megfelelő arányt.

• Minőségellenőrzési mértékeket kell biztosítani a rangsorok összeállításánál. Ezeknek a folyamatoknak tekintetbe kell venniük az intézmények értékeléséhez alkalmazott szakértelmet és ezeket az ismereteket fel kell használni magának a rangsornak az értékelésénél. A rangsorolásoknak önfejlődőeknek kell lenniük és állandóan használniuk a szakértelmet a metodológiájuk kidolgozásában.

• Nemzetközi mértékeket kell alkalmazniuk, amik fokozzák a rangsorok hitelességét. Ezeknek a mértékeknek a kidolgozáshoz igénybe kell venni tanácsadó, sőt ellenőrző testületeket lehetőleg nemzetközi részvétellel.


Következtetések


Az irántuk való nagy érdeklődésből ítélve az egyetemek minőségének mérése rangsorolások képében hasznosnak bizonyulhatnak. Sajnos azonban a jelenlegiek gyakran tévesen rangsorolnak, illetve hibásan dolgozzák fel a méréseket. Privilegizálják a már eredetileg privilegizáltakat és bizonyos szakterületeket más szakterületek rovására emelnek ki. A megoldások ezekre a kérdésekre meglehetősen nehezeknek bizonyulnak majd a jövőben. Sajnos túl sok ma az ütköző érdek a rangsorolási arénában. Széles körben elfogadott feltételek és eljárások a rangsorok kidolgozására hasznos lépést jelenthetnek a jövőben. A mérések megfelelő közös megegyezéssel kidolgozott eljárásokkal való készülése az előfeltételekhez tartoznának. Annak ellenére, hogy e téren az átláthatóságnak jelentékeny feltételt kellene képeznie, egyes rangsorolások kritériumai és módszerei érezhetően zavarosak. Ez annak ellenére van így, hogy a 21. század kompetitív és piac-orientált felsőoktatási világában a rangsorolások elkerülhetetlenek és valószínűleg szükségesek. Az igazi kihívást azonban az jelenti, hogy a rangsorolások a felhasználók számára pontos és lényeges értékeléseket biztosítsanak és a lényeget tükrözzék.

Ezekhez a törekvéseknek az elérésére biztatónak tűnik a hír, hogy az Európai Bizottság Felsőoktatási Kutatási teljesítmény Mérését Felügyelő Konzorciuma (Consortium for Higher Education and Research Performance Assessment, CHERPA) nemrégen pályázatot hirdetett egy multidimenzionális globális egyetemi rangsorolási rendszer kidolgozására és tesztelésére. A CHERPA egy európai hálózata az e téren vezető intézményeknek, mint a CHE, Centre for Higher Education Develpoment (Gütersloh, NSzK), a CHEPS, Center for Higher Education Policy Studies (Twentei Egyetem, Hollandia), a CWTS, Centre for Science and Technology Studies (Leideni Egyetem, Hollandia) és az ICENTIM (Leuveni Katolikus Egyetem) és az OST, Observatoire des Sciences et des Techniques (Párizs) Szövetsége.

A European Federation of National Engineering Associations (FEAK) és az European Foundation for Management Development (EFMD) szintén támogatja a fent említett projektet, aminek eredményei körülbelül 2012-re várhatók.
 

 

HIVATKOZÁSOK

Aguillo, I. F., Bar-Ilan, J., Levene, M., Ortega, J. L., (2010), Scientometrics, to be published

Aguillo, I. F., Granadino, B., Ortega, J. L., Prieto, A., (2006), Scientific Research Activity and Communication Measured with Cybermetrics Indicators, J. Am. Soc. Inf. Sci. Techn., 57, 1296

Altbach, P., (2006,) The Dilemmas of Ranking, Int. Higher Ed., 42, 2

Bookstein, F. L., Seidler, H., Fieder, M., Winckler, G., Too Much Noise in the Times Higher Education Rankings, Scientometrics, to be published, 2010

Braun, T., Dióspatonyi, I., Zádor, E., Zsindely, S. Élvonalbeli egyetemek a természettudományos folyóiratok kapuőrein alapuló mutatószám szerint, Magyar Tudomány, 1 (2007) 82

Enserink, M., (2007), Who Ranks the University Rankers? Science, 317, 1026

Gingras, Y., (2008), Du Mauvais Usage Aux Faux Indicateurs. Rev. Hist. Mod. Contemp., 5, 67

Ioannidis, J. P. A., Patsopoulos, N. A., Contapoulos Ioannidis, F. K., Liberopoulos, G. (2007), International Ranking Systems for Universities and Institutions: a Critical Appraisal, Biomed Central, 5, 30

Kävelmark, T. (2007) University Ranking Systems: A Critique, Technical Report. Irish Universities Quality Board

Marginson S., Global University Rankings: Where From Here? Asia-Pacific Association for International Education Conf., National University of Singapore, 7-9 March, 2007

Monastersrey, R., The Number That’s Devouring Science, The Chron. High. Ed., October 14, 2005

Provan, D., Abercrombiw, K. (2007), University League Tables and Rankings. A Critical Analysis, Commonwealth Higher Education Management Service (CHEMS) Paper no. 30

Saisana, M, D’Hombres, B. (2008), Higher Education Rankings. Robustness Issues and Critical Assessment. How Much Confidence Can We Have in Higher Education Rankings? Technical Report EUR 23487, EN 2008., CRELL, Joint Research Centre, European Commission

Salmi, J., (2009), The Challange of Establishing World Class Universities in J. Sedlak, Liu Nian Cai (Eds.,) The World Class University as Part of a New Higher Education Paradigm: From Institutional Qualities to Systemic Excellence, UNESCO-CEPES, Cluj, University Press, Cluj
Schuster, J. H., Finkelstein, M. J., (2006), The American Faculty: The Restructuring of Academic Work and Careers, Baltimore, John Hopkins University Press

Scriven, M., (1991) Evaluation Thesaurus, 4th Edition, Sage, Newbury Park

Thomson, N., (2008), Playing with Numbers: How U.S. News Mismeasures Higher Education and What We Can Do about It. Washington Monthly 22, 16

van der Wende, M. C., (2006), The Challenge of University Ranking. WEBCÍM > 

Will, K. H., Breaking Ranks: A College Can’t Be Reduced to a Number in a Magazine, Washington Post, 9 July, 2007
 

 

LÁBJEGYZET

1 A dolgozat teljes szövege. Lapunk nyomtatott kiadásában rövidített szöveg olvasható. <

2 M. Clarke, Some Guidelines for Academic Quality Ranking (2002) Higher Education in Europe 27, 443 zuhanórepülésbe kezdett, amihez a rektorhelyettes kipellengérezése társult. Hozzáértők előtt azonban nyilvánvaló volt, hogy a helyezési visszaesés a világrangsorban anélkül történt, hogy az egyetem valós teljesítménye (kivéve a számos plakát költségeit) a valóságban hanyatlott volna. Ugyanis a Malaya Egyetem és rektorhelyettesének hírnév-drámájában nem volt 2004-2005-re fellelhető semmilyen valós változás a teljesítmény, versengés és eredményesség között. Ami történt, az a The Times rangsorolási metodikai változtatásának következménye volt és semmilyen hasznos ösztönzést nem jelenthetett a jobb menedzselés, oktatás vagy kutatás biztosítására. A fentiek valós, megtörtént eseményt írtak le (Marginson, 2007), de hasonló előjelű és hátterű történések a világon bárhol másutt is előfordulhattak volna és elő is fordultak. Az itt következők betekintést kívánnak adni az egyetemi világrangsorok bonyolult világába. <


 

 

Egyetemek jelentősebb világrangsorolásai

 

 

A világ egyetemeinek rangsora

ARWU (Academic Ranking of World Universities)

Előállító

Institute of Higher Education, Shanghai Jiao Tong University (SJTU), Kína

Rangsorolás típusa

Kombinált, súlyozott mutatókkal (500 egyetem)

Gyakoriság

Évente 2003 és 2009 között.

Válogatás

Az egyetemek földrajzi eloszlása (Észak- és dél-amerikai csúcs (top) egyetemek; 100 európai csúcsegyetem; 100 ázsiai és csendes-óceáni egyetem)

Adatforrások:

Átvett (hozzáférhető) adatok

Weboldal

>

Leírás

A rangsorolás több mint 2000 egyetemre vonatkozik, de ezekből csak 500 kerül publikálásra. A főleg a kutatásra vonatkozó mutatószámok a következők:

• Az egyetem volt növendékeinek Nobel- és Field-díjasai

  (súly: 10%)

• Az egyetem jelenlegi személyzete Nobel- és Field-díjasai

  (súly: 20%)

• Az egyetem erősen idézett kutatóinak száma 21 tudomány-

  területen (súly: 20%)

• 2000 és 200? között a Nature-ben és Science-ben publikált cikkek

  száma (súly: 20%) társadalomtudományi tevékenységnél ezt a

  mutatót nem veszik tekintetbe és a súlya más mutatóknál kerül

  tekintetbe vételre.

• A Science Citation Index Expanded, Social Science Index és az

  Arts and Humanities Citation Indexben a tárgyévben publikált

  cikkek száma (súly: 20%)

• Egyetem mérete: az előbbi 5 mutatószám adatai osztva az

  egyetem teljes idejű egyetemi személyzet számával (súly: 10%)

 

Mindegyik mutatónál a legmagasabb értékre jegyzett egyetemet 100-ra jelölik és a többit ennek százalék értékében jegyzik. Az így kapott értékeket összesítik, és 100-zal jegyzik a legmagasabb értékűt.

Grafikai összesítés: 2. ábra

 

 

THES (The Times Higher World University Rankings,

THES-QS), Anglia

Előállító

The Times Higher Education Supplement

Rangsorolás típusa:

Egyesített szakterületi alapú. Összesített egyetemi rangsorok táblázatai mellett szakterületi (természettudományi, technológia, művészetek, társadalom-tudományi és orvosbiológiai rangsorolási táblázatokat is tartalmaz.

Szerkezet:

Számszerű és csúcsszintű (200 egyetem)

Gyakoriság:

Évi megjelenés (2004 és 2009 között)

Válogatás:

Az egyetemek földrajzi eloszlására épít (Európa: 50 csúcsegyetem; Észak-Amerika: 50 csúcsegyetem; a világ maradéka: 50 egyetem)

Adatforrások:

Meglévő és eredeti saját adatok

Weboldal:

>

 

A rangsort egy angliai hetilap publikálja, a The Times Higher Education Supplement, a The Times társlapja, ami azonban külön árusításra kerül és az egyetlen olyan rangsor a világon, amit 2005-től egy magáncég a Quacqarelli Symonds Limited (QS) ( a Times megrendelésére) készít. Legújabb hírek szerint ez utóbbi helyét 2010-től a Reuters-Thomson veszi át. Korrekciók és új mutatók is alkalmazásra kerülnek annak érdekében, hogy javítsák a Sanghai Jiao Tong egyetem rangsorait. Az előállítók azt állítják, hogy a SJTU-ban használt mutatószámok a rangsorolásban túl nagy előnyöket biztosítanak a természettudományok által uralt egyetemeknek. A szakemberek által végzett bírálatokat (például peer review) kiemelt fontosságúnak tekintik, és az összsúlyzás körülbelül felével kerül számításba (az összsúly 40 %-a). Többezer szakembert kérnek fel, hogy nevezze meg a szakterületükön és földrajzi helyzet szerinti legnagyobb szaktekintélyű egyetemeket. Együttesen hat mutatót vesznek tekintetbe:

• Peer review (szakértői bírálat) (súly 40%)

• Munkaadók véleménye (súly: 10%)

• Kari személyzetkénti idézetek az ISI (Reuter-Thomson) adatbázisok alapján (súly: 20%)

• kari személyzet/hallgató arány (súly: 20%)

• Nemzetközi hallgatók %-a (súly: 5%)

• Nemzetközi személyzet aránya (súly: 5%)

 

Mindegyik mutatót 100-hoz viszonyítva súlyozzák, és az összeget viszonyítják az általános 100%-hoz.

Grafikai összesítés: 3. ábra

 

Név

Kutató Intézmények Nemzetközi Bajnokok Ligája

International Champions League of Research Institutions

Előállító

Center for Science and Technology Studies, CEST Scientometrics, Rankings, Svájc

Rangsorolás típusa

Szakterület alapú (Mérnöki tudományok, Számítástechnika és technológia, Klinikai orvostudomány, Fizikai, Kémiai és Földtudományok; Társadalom és Viselkedéstudomány; Mezőgazdaság; Biológiai és Környezettudományok; Művészetek és humán tudományok, Élettudományok)

Szerkezet

Klaszterezéses rangsorolás

Gyakoriság

Szabálytalan időközök (1994-1990; 1998-2002;  …)

Adatforrások

Létező adatok.

Weboldal

>

Leírás

A rangsorolást a Tudomány és Technológia tanulmányok Központja állítja elő a Svájci Tudományos és Technológiai Tanács szabályzata alapján. A rangsor kizárólag a Nemzetközi Bajnokok Ligájához tartozó intézmények 1998-2002 közötti publikációit tartalmazza. Egy intézményt akkor sorolnak ehhez a ligához, ha legalább egy „kvalifikált  szakterülettel” rendelkezik, amit két szelekciós körülmény határoz meg: minimum 50 publikáció öt évben (1998-2002); minimum 120-as impakt (hatástényező) ugyanabban az öt évben.

Az alterületeihez tartozó mutatószámok:

• ISI adatbázisokbani cikkek száma

• A publikációk súlyzott impaktja

• Publikálási aktivitás

• Publikációk világrészesedése

Intézményre vonatkozó mutatószámok:

• Publikációk szakosítási foka

• Összes publikáció

Statisztikai technikákat és tudománymetriai számításokat alkalmaznak az intézmények hat mutatószámának az intézmény különböző szakterületeibe való besorolásához.

 

Más rangsorolások eltérően a mutatószámokat nem súlyozzák és összesítik egyetlen általános számban. Az intézményeket egyetlen mutatószám szerint rangsorolják az ISI adatbázis cikkeinek száma alapján, amit 100%-nak tekintenek.

 

 

Ázsia legjobb egyetemeinek rangsora

(Asia’s Best Universities Ranking)

Előállító

Asiaweek. Asia’s Best Universities Ranking, 2000.

Rangsorolás típusa

Egyesített és szakterületi alapú megközelítés (természettudomány és technológia)

Szerkezet

Numerikus szemlélet.

Gyakoriság

Évi (1999, 2000). Az Asiaweek lap 2001 decemberében megszűnt. Online archívumai egyetemi rangsorokat beleértve jelenleg is hozzáférhetőek.

Adatforrások

Eredeti valamint meglévő adatok.

Weboldal

>

Leírás

A rangsorolás saját igényeinek megfelelő eredeti kérdőíveket valamint külső forrásokból gyűjtött adatokat használ. A mutatószámok a következőek:

• Peer review. Ázsiai vállalatok és külföldi egyetemeket (többek között:

  Columbia University, University of California Los Angeles, University

  of Leicester) kérnek fel ázsiai egyetemek tudományos hírnév alapján

  való rangsorolásra (súly: 20%).

• Hallgatói szelektívitás.

1.       Felvett elsőéves hallgatók száma az összes kérelmező számához

      viszonyítva.

2.       Hallgatók száma az elfogadottéhoz viszonyítva.

3.       Elsőéves hallgatók a nemzeti egyetemi bejutási számhoz viszonyítva. Azokat az egyetemeket, amelyeknek oktatási rendszere vagy egyéni politikájuk korlátozzák a jelentkezők számát külön érdemjeggyel jutalmazták (súly: 25%).

• Kari erőforrások. Összetevők:

1.       Teljes idejű PhD-vel rendelkező oktatók/kutatók.

2.       Teljes idejű mester és PhD-vel rendelkező oktatók/kutatók.

3.       Átlagos fizetés.

4.       Egy oktatóra költött kiadás.

5.       Hallgató/oktató arány. Nem anyagi előnyöket mint például ingyenes lakást biztosító egyetemeket külön pontokkal jutalmazták (súly: 25%).

• Kutatás. Összetevők:

1.       Idézetek tudományos folyóiratokban (az ISI adatbázisok alapján).

2.       Cikkek bírált folyóiratokban.

3.       Előadások nemzetközi konferenciákon.

4.       Publikált könyvek.

5.       Kutatási támogatás.

6.       Diplomázó hallgatók (súly: 20%).

• Anyagi források. Összetevők:

1.       Egy hallgatóra költött teljes kiadás.

2.       Egy hallgatóra számított könyvtári költség.

3.       Internet-igénybevétel.

4.       Nyilvános számítógépek és csatlakozóhelyek száma.

Laboratóriumi költségek (súly: 10%).

 

A mutatószámokat rangsoroltak (legmagasabbtól lefelé) 100 pontot adva a legmagasabbnak. A többiek a legmagasabb eredményhez viszonyított pontot kaptak.

 

 

The Performance Ranking of Scientific Papers of World Universities.

Előállító

Higher Education and Evaluation & Accreditation Council of Taiwan. (HEEACT)

Rangsorolás típusa

Kombinált, súlyzott mutatókkal

Szerkezet

Numerikus és csúcsszintű rangsorolás.

Gyakoriság

1998 és 2008 közötti adatok

Weboldal

 

Szerkezet: 3. táblázat

 

 

U.S. News and World Report, College Rankings (USNWR)

Előállító

U.S. News and World Report amerikai magazin

Weboldal

 

Leírás

A következő mutatószámok és súlyzások alapján készül:

• Hírnév (szakértői értékelés) (súly: 25%)

• Vagyon (súly: 30%)

• Az egyetem erősen idézett kutatóinak száma 21 tudomány-

  területen (súly: 20%)

  - Előadások %-a, melyeket 20 hallgatónál kevesebben látogatnak

    (részsúly: 6%)

  - Előadások %-a, melyeket 50 hallgatónál többen látogatnak

    (részsúly: 2%)

  - Kari fizetések átlaga (részsúly: 7%)

  - A tudományterületeken legmagasabb fokozattal oktató professzorok

     %-a (részsúly: 3%)

  - Hallgató/kar arány (részsúly: 1%)

  - Hallgatónkénti költség (részsúly: 10%)

• Kizáróság (súly: 40%)

  - A legfelső (top) 10%-ban lévő főiskolai (high school) hallgatók %-a

    (részsúly: 6%)

• Hallgatók tanulmányi eredményei (SAT) (részsúly: 7,5%)

• Felvételi arány (részsúly: 1,5%)

• Diplomázók aránya (részsúly: 16%)

• Bennmaradási arány (részsúly: 4%)

• Hallgatók által adott értékelés (részsúly: 3%)

• Minőség: diplomások teljesítményének aránya (részsúly: 5%)

Grafikai összesítés:  4. ábra

 

 

Világ egyetemeinek webometriai rangsorolása

Webometrics Ranking of World Universities

Előállító

Cybermetrics Laboratory of the Centro de Information y Documentacion of the Spanish national research Council

Rangsorolás típusa

Webometriai mutatókkal (web domének)

Szerkezet

Kutatási intézmények és egyetemek rangsorolása web domének alapján illetve azok láthatósága, terjedelme (volume) és hatása (impact) szerint. Az ún. Web Impact Factort (WIF), azaz web hatástényezőt használják a web láthatóság és a rokon (hosted) weboldalakban számolt weboldalakhoz. A méréseket főleg a Google, de más keresőgépek (Yahoo!, Search, MSN és Teome) adataival végezték.

Weboldal

>

Gyakoriság

évente 2004-től

Szerkezet: 4. táblázat

 

 

SCImago intézmények világrangsora

SCImago Institution Rankings World Report

Előállító

SCImago Research Group (SRG)

Rangsorolás típusa

Publikációkon és idézeteken alapuló mutatószámok a SCOPUS (Elsevier) adatbázis alapján

Leírás

Az intézményeket öt kategória szerint rangsorolja: kormányzat, felsőoktatás, egészségügy, vállalatok, egyéb. A rangsorokat a következő mutatószámok alapján állítja össze:

• Publikációk száma (2003-2007)

• Az intézmény kutatói által igénybe vett folyóiratok átlagos „fontossága”.

   1-nál nagyobb érték azt jelenti, hogy az intézmény kutatói olyan folyóiratokban publikáltak,

   amelyeknek „fontossága” nagyobb volt, mint a szakterületük átlaga.

• Az intézmény publikációinak átlagos idézettségi hatása a világ összes publikációinak

  (ugyanazokban a folyóiratokban) idézettségi hatásához viszonyítva.

• Az intézet publikációinak átlagos idézettsége.

• Együttműködésben publikált közlemények százaléka.

Weboldal

>

Gyakoriság

2009-ben, 2003 és 2007 közötti összesített adatok alapján

 

 

Felsőoktatási intézmények nemzetközi szakmai alapú világrangsora (InternationalPprofessional Ranking of Higher Education Institutions)

Előállító

Ecole des Mines Mines Paris Tech (ESNAM)

Rangsorolás típusa

Egyetlen mutatószám szerinti rangsorolás

Leírás

A Fortune Global 500 magazin által publikált a világ 500 vezető nemzetközi vállalatának legfelsőbb vezetője (Chief Executive Officer) száma a vezetők által végzett egyetemek szerint.

Példa: az USA-beli Wal-Mart Stores vállalat legfelsőbb vezetője (CEO) H. Lee Scott csak a Pittsburg State University-t végezte. Ezért ez az egyetem teljes pontot kapott.

Az USA-beli General Motors CEO-ja, G. Ricchard Wagoner, Jr a Duke University-t és a Harvard University-t egyaránt elvégezte. Ezért mindkét egyetem ½ pontot kapott.

A világrangsor az összesített pontszámok alapján történt.

Weboldal

>

Gyakoriság

Fortune Global 500, 2008

 

 

• kutatási eredményei miatt nemzetközi hírneve van

• oktatása nemzetközi elismertségű

• bizonyos számú sztárkutatóval illetve kutatási területeken világviszonylatban vezető
kutatókkal rendelkezik

• nemcsak a többi világszínvonalú egyetem ismeri el, hanem számon tartják a felsőoktatáson
kívüli területeken is

• bizonyos számú világviszonylatban elismert tanszékkel rendelkezik

• hasznosítja eredményeit és épít kutatásai hatásaira

• innovatív ötleteket hoz létre, és bőségesen termel alap- és alkalmazási kutatási eredményeket

• úttörő kutatási eredményeket hoz létre, amelyeket a kutatói társadalom nagy elismeréssel
honorál (például Nobel-díj)

• vonzza a legtehetségesebb hallgatókat és kitermeli a legjobb diplomásokat

• vonzza és meg tudja tartani a legjobb tanerőket

• eredményesen toborozza a kiváló személyzetet és hallgatókat a nemzetközi piacról

• nagyszámú posztgraduális hallgatót toboroz

• nagyon komoly anyagi alapokkal rendelkezik

• jelentős alapítványi tőkével és bevétellel bír

• kiváló minőségű környezetet hoz létre az oktatáshoz és kutatáshoz

• olyan diplomásokat termel, akik végzés után magas gazdasági és hatalmi pozíciókba kerülnek

• nagy történelmi hagyományai vannak a kiváló teljesítmények terén, mint például Oxford és
Cambridge az Egyesült Királyságban vagy Harvard az Egyesült Államokban

• jelentős hozzájárulásai vannak a társadalomhoz és korszakunk fejlődéséhez


1. táblázat • Világszínvonalú (World Class University) egyetem jellemzői (Salmi, 2009) <

 

 

Megközelítési feltételek

Meglévő egyetemek feljavítása

Meglévő egyetemek egyesítése

Új egyetemek létesítése

Tehetségek vonzásának képessége

Nehéz a személyzetet felújítani és az ismertséget pozitívan befolyásolni

 

Lehetőség a vezetőség cseréjére és új személyzetre. Meglévő személyzet ellenállhat.

Lehetőség a legjobb személyzet és hallgatók kiválasztására. Nehézségek csúcshallgatók toborzására  a még nem eléggé ismert intézménybe. Kutatási és oktatási hagyományok felépítésének szüksége

Költségek

Legolcsóbb megoldás

Semleges

Legköltségesebb

Vezetés

Nehéz a működést biztosítani illetve ugyanolyan szabályozási körülmények között megváltoztatni.

Ígéretesebb más törvényes státusban dolgozni.

Lehetőség új megfelelő keretek létrehozása

Intézményi kultúra

Belülről nehéz megváltoztatni

Nehéz különböző intézményi kultúrákból új identitást létrehozni

Lehetőség kiválósági kultúra megteremtésére

Vezetőség kicserélése

Jelentős konzultációs és kommunikálási kampányt igényel az összes érdekelttel

„Normatív” megközelítés szükséges az összes érdekelt tájékoztatására a várható normákról és az intézményi kultúráról

„Környezetileg adaptív” megközelítéssel  társadalmilag piacképessé tenni az új intézményt

 

2. táblázat • Világszínvonalú (World Class University) egyetemek létesítésének lehetőségei (Ioannidis-Patsopoulos-Ioannidis-Liberopoulos, 2007) <

 

 

Kritérium

2009-ben használt mutatók

Súlyzás%

Kutatási teljesítmény

Cikkek száma az utóbbi 11 évben (1998-2008)

10

20

Cikkek száma a tárgyévben

10

Kutatás hatása

Idézetek száma az utóbbi 11 évben (1998-2008)

10

30

Idézetek száma az utóbbi 2 évben (2007-2008)

10

Az utóbbi 11 év (1998-2008) idézeteinek átlaga

10

Kutatási kiválóság

Az utóbbi 2 év (2007-2008) h-indexe

10

50

Erősen idézett cikkek száma (1998-2008)

10

A tárgyévben (2008) magas hatástényezőjű cikkek száma

10

3. táblázat • Az USNWR által használt mutatók és súlyzásuk

 

Kritérium

Súlyzás % 

Láthatóság

50

Méret

20

Bőséges fájlok (Rich files)

15

Scholar

15


4. táblázat • A webometrics világrangsor által használt mutatószámok és súlyzásuk

 

 

 

THES-QS

SJTU

1

Harvard University

Harvard University

2

University of Cambridge

University of Cambridge

3

University of Oxford

Stanford University

4

Massachusetts Institute of Technology

University of California - Berkeley

5

Yale University

Massachusetts Institute of Technology

6

Stanford University

California Institute of Technology

7

California Institute of Technology

Columbia University

8

University of California, Berkeley

Princeton University

9

Imperial College London

University of Chicago

10

Princeton University

University of Oxford

11

University of Chicago

Yale University

12

Columbia University

Cornell University

13

Duke University

University of California - San Diego

14

Beijing University

University of California - Los Angeles

15

Cornell University

University of Pennsylvania

16

Australian National University

University of Wisconsin - Madison

17

London School of Econ. and Political Sci.

University of Washington - Seattle

18

Ecole Normale Supérieure (Paris)

University of California – San Francisco

19

National University of Singapore

Johns Hopkins University

20

Tokyo University

Tokyo University

5. táblázat • Csúcs (top) egyetemek 2006. évi világrangsorának első 20 helyezettje a THES-QS és SJTU adatbázisokban (Salmi, 2009) < 

 

Ország

Egyetem

SJTU

THE-QS

WR

HEEACT

Belgium

Catholic University of Leuven

54

24

59

11

Utrecht University

9

21

7

8

Franciaország

Ecole Normale Superieure Paris

22

8

79

114

Université Paris 6 Pierre and Marie Curie

7

58

 

12

Université Paris XI Sud

10

113

n. a.

27

Anglia

Imperial College

5

3

68

4

King's College London

25

5

162

21

University College London

3

4

6

3

University of Bristol

16

10,5

67

30

University of Cambridge

1

1

1

1

University of Edinburgh

13

6

8

17

University of Manchester

6

9

124

9,5

University of Oxford

2

2

7

2

Svédország

Karolinska Institute 9 11 10.5 189 5

11

10,5

189

5

Royal Institute of Technology Sweden

106

71

9

131

Németország

Ludwig Maximilians Universität München

14

36

56

6

Svájc

Swiss Federal Institute of Technology Zurich

4

7

2

9,5

Ausztria

Universität Wien

72

41

10

63

Dánia

University of Copenhagen

8

13

32

22

Finnország

University of Helsinki

19

35

3

7

Norvégia

University of Oslo

7

72,5

5

52

 

6. táblázat • Európa országonkénti csúcsegyetemeinek rangsorhelyeinek összehasonlítása

a különböző világrangsorokban (Aguillo-Bar-Ilan-Levese-Ortega, 2010) <

 

 

 

SJTU

THE-QS

WR

HEEACT

 

2005

2006

2007

2008

2005

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2007

2008

California Institute of  Technology

6

8

7

7-8

5

35

42

40

32

31

Carnegie Mellon University

54

56

60

63

44

35

20+

21

10

13

14

177

170

Columbia University New York

7

20

12

11

10

16

15

15

9

13

Cornell

University

12

14

15

20+

15

7

18

18

Ecole Polytechnique France

252

249

252

283+

10

37

28

34+

469

384

313

311

265

Harvard

University

1

1

2

4

2

1

Imperial

College

23

23

23

27

13

9

5

6

137

649

215

28

27

Johns Hopkins University

19

20

19

20

27

23

15

13+

61

72+

39

2

2

MIT

5

2

4-5

10

9

3

2

1

10

8

Pennsylvania State University

39

42

43

42

64

99+

90+

105

13

5

5

31

29

 

7. táblázat • Tíz csúcsegyetem világrangsorbeli helyezéseinek változása

a 4 világrangsorban 2005 és 2008 között <

 

 

 

8. táblázat • Európa 20 csúcs- (top) egyeteme a Webometrics adatbázis szerint

 

 

 

Intézmény

Ország

1

Centre National de la Recherche Scientifique

Franciaország

2

Chinese Academy of Science

Kína

3

Russian Academy of Sciences

Oroszország

4

Harvard University

Egyesült Államok

5

Tokyo Daigaku

Japán

6

Max Planck Gesellschaft

Németország

7

University of Toronto

Kanada

8

National Institutes of Health

Egyesült Államok

9

University of California, Los Angeles

Egyesült Államok

10

University of Michigan, Ann Arbor

Egyesült Államok

11

Consejo Superior de Investigaciones Científicas

Spanyolország

12

VA Medical Centers

Egyesült Államok

13

University of Washington Medicine

Egyesült Államok

14

Institut National de la Sante et de la Recherche Medicale

Franciaország

15

Tsinghua University

Kína

16

Kyoto Daigaku

Japán

17

University of Washington

Egyesült Államok

18

Johns Hopkins University

Egyesült Államok

19

Universidade de Sao Paulo

Brazília

20

Zhejiang University

Kína

 

9. táblázat • A SCIMAGO adatbázis intézményi világrangsorának 20 csúcs (top) rangsoroltja

 

 

 

Egyetem
1

Tokyo University
2

Harvard University
3

Stanford University
4

Waseda University
5

Seoul National University
6

HEC
7

Duke University
7

Oxford University
7

Pennsylvania University
10

ENA
11

Keio University
11

Kyoto University
13

Massachusetts Institute of Technology (MIT)
14

Ecole Polytechnique
15

Inst for Study of Politics - Paris
16

Cornell University
16

Fordham University
18

Ecole Natl Super Mines - Paris
18

Columbia University
20

Chuo University

 

10. táblázat • Az ENAM adatbázis egyetemi világrangsorának 20 csúcs (top) rangsoroltja

 

 

 

 

1. ábra • Világszínvonalú egyetem (World Class University, WCU)

működtetésénél alkalmazott szempontok (Sami, 2009) <

 

 

 

2. ábra • A SJTU adatbázis szerkezete <

 

 

 

3. ábra • A THES-QS adatbázis szerkezete <

4. ábra • A USNWR adatbázis szerkezete <

5. ábra • Általános %-os helyezések (100%: 1. hely) a THES világrangsorban (2008 és 2009).

Minden pont egy egyetemet jelent a csúcs (top9 200 egyetem közül (az átlós a két év közötti változatlanságot jelzi.) (Bookstein-Seidler- Fieder-Winckler, 2010) <

 

 

 

6. ábra • A THES és a SJTU (2006) világrangsorok első 100 egyeteme közötti rang korreláció (0.43) (Braun-Dióspatonyi-Zádor-Zsindely, 2007). Minden pont a rangsor egy egyetemére vonatkozik. <