Bevezetés

Egy közelmúltban megjelent tanulmány (Schubert A. – Schubert M., 2009) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ország relatív helyzetének megítélésében a globális vagy akár a tágabb regionális rangsorokban elfoglalt helyzetnél gyakran érzékletesebb képet adhat a közvetlen szomszédokkal való összehasonlítás. Ez igaz a gazdasági, a sportbeli vagy éppenséggel a tudományos teljesítmény felmérésére is.

Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy ezt az elvet követve felvázoljuk a magyar tudomány helyzetét a világhoz, valamint szomszédainkhoz képest az 1996–2007-es időszakban a tudomány egyes szakterületein. Az összehasonlítást a tudománymetriában leghasználatosabb jellemzők: a publikációs tevékenység és az idézettségi hatás mutatószámai alapján végezzük.

Adatforrások és módszertani alapok
 

Adataink forrásai a két nemzetközileg legjelentősebb bibliográfiai adatszolgáltató: a Thomson–Reuters és az Elsevier adatbázistermékei voltak. A National Science Indicators (NSI; Nemzeti Tudományos Mutatószámok) adatbázis a Web of Science adatain alapuló kereskedelmi termék, amely a természettudományok, társadalomtudományok és a humán tudományok összesített publikációs és idézettségi statisztikáin keresztül jellemzi kb. száznyolcvan ország kutatási teljesítményét (Thomson–Reuters, 2009). Az Elsevier B. V. bibliográfiai adatbázisa, a Scopus adatain alapul a SCImago portál, amelyet az Elsevier megbízásából a Granadai Egyetem (Spanyolország) munkatársai fejlesztettek ki, és működtetnek (SCImago Research Group, 2007–2009). A SCImago az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhető.

Az említett adatbázisokból Magyarország, a hét szomszédos ország (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) és a teljes világ adatait gyűjtöttük ki az 1996–2007 közötti tizenkét éves időszakra a tudomány tizenkilenc területén. A tizenkilenc területet úgy választottuk ki az NSI huszonkettő és a SCImago huszonhét területének felhasználásával, hogy a két adatbázis adatai a lehető legjobban összevethetők legyenek. Az 1. táblázatban soroljuk fel a tizenkilenc tudományterületet, valamint megadjuk az NSI és a SCImago osztályozása szerinti megfelelőjüket. Az NSI néhány szakterületi kategóriáját összevontuk, a SCImago oszlop alján dőlt betűvel szedett kategóriákat egyértelmű megfeleltetés híján az elemzésből kihagytuk.

A publikációs tevékenység mutatószámaként a publikációk számának a világ összes publikációjából való részesedését választottuk. Az egyes országok publikációinak mindkét felhasznált adatbázis az illető országból legalább egy szerzői munkahelyet feltüntető cikkeket tekinti. A világ összes publikációinak adatait (évenként, szakterületenként) mindkét adatbázis külön adatként tartalmazza, a duplikátumok kiszűrésével. Az NSI publikációszámai a Web of Science adatbázisban „articles”, „notes”, „reviews”, and „proceedings papers” dokumentumtípusokba sorolt tételekre vonatkoznak (a legutóbbi a folyóiratokban vagy referált konferenciakiadványokban teljes terjedelemben közölt publikációkat jelenti); a SCImago esetében publikációszámként a „Cited Documents” értéket használtuk, amely az adatbázis útmutatója szerint „scientific articles” és „reviews” kategóriákat öleli fel. Néhány folyóiratra szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataink szerint a két válogatás lényegében megegyezik.

Az idézettségi hatást az egy cikkre jutó idézetszámnak az adott év, illetve szakterület világátlagához mért arányával jellemeztük. Az idézetek számát mindkét adatbázis a publikáció évétől az adatbázis aktuális állapotának lezárásáig terjedő időszak egészére számolja. Ezért az egyes évekre más és más (folyamatosan csökkenő) idézési „ablak” érvényes, tehát a megfelelő világátlagokhoz való viszonyítás nélkül az időbeli trendeket nem lehetne megállapítani. Hasonlóképpen a különböző idézési szokásokat mutató szakterületek csakis az adott szakterület világátlagához való viszonyítás után válnak összehasonlíthatóvá.

A Magyarországra vonatkozó adatokat az adatbázisokból közvetlenül nyertük ki. A szomszédokra vonatkozó adatok esetében egy kétségkívül erősen közelítő megoldásra kényszerültünk (a felhasznált adatbázisok más lehetőséget nem kínáltak): az egyes országok publikáció- és idézetszámait összeadtuk, és az összeget tekintettük a szomszédokra vonatkozó összesített értéknek. Ez a megoldás a vizsgált országok közötti társszerzőség esetén többszörös számolást eredményez, ezért a publikációszám-értékek valamivel nagyobbak lesznek a valóságosnál. Az egy cikkre jutó idézettség-értékekre ez a számolási hiba lényegében nem hat, ugyanis a többszörös számolás a számláló és a nevező értékében is hasonló mértékű növekedést eredményez. A hiba jelentőségét lényegesen csökkenti az a tény, hogy szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataink szerint a Magyarországgal szomszédos országok egymás közötti társszerzői együttműködése igen csekély.

Eredmények és értékelésük

A legfontosabb eredményeket az 1–4. ábrákon foglaltuk össze.

Az 1. ábrán a publikációs tevékenység mutatószámát (a világ összes publikációiból való részesedést) mutatjuk be éves bontásban. A Magyarországgal szomszédos országok összméretüknél fogva kb. ötször annyi cikket publikálnak, mint Magyarország. A világ publikációiból való részesedés időbeli változása jól láthatóan különbözik: a szomszédos országok esetében a részesedés a vizsgált tizenkét éves időszakban igen stabil, Magyarország az időszak első felében növekedő, a második felében csökkenő tendenciát mutat. Mivel ez a viselkedés mind a két adatbázis adataiban megmutatkozik, a magyarázatot aligha magyarázhatjuk az adatbázisok szerkesztési elveinek változásával. A két adatbázis adatainak összevetése egyértelműen azt mutatja, hogy mind Magyarország, mind szomszédai az NSI-adatbázis szerint képviselnek nagyobb részt a világ publikációs termeléséből. Mivel más vizsgálatokból (pl. Schubert, 2009) ismeretes, hogy a SCImago alapjául szolgáló Scopus adatbázis lényegesen bővebb folyóiratbázist használ, mint a Web of Science, az eredményt úgy értékelhetjük, hogy a Scopus folyóirattöbblete legkevésbé sem a közép-európai régiót részesíti előnyben.

A 2. ábra ugyanezt a mutatószámot szakterületi bontásban mutatja be (a vízszintes tengelyen a szakterületeket alfabetikusan rendeztük). A szakterületi különbségek szembeötlőek. A régió – legalábbis részben – közös tudománypolitikai múltjából következően a fizika, kémia és matematika területén mind a magyar, mind a szomszédos országokbeli publikációs aktivitás kiemelkedő; az anyagtudományok Magyarországon nem mutatkoznak olyan súlyponti területnek, mint a szomszédos országokban. Vannak területek, ahol Magyarország mennyiségi hátránya az átlagos ötszörössel szemben közel tízszeres: ezek a társadalomtudományi területek (beleértve a közgazdaságtant és a pszichológiát) és – sajnos – a környezettudományok. Kiemelkedő a magyar publikációs aktivitás a szomszédos országokhoz képest a mezőgazdasági tudományok, a biokémia, az idegtudományok, a gyógyszertudományok és az állatorvos-tudomány területén.

A két adatbázis alapján számított mutatószámok nagyjából követik az idősoroknál tapasztalt arányokat. Sajátos eltérés mutatkozik Magyarország mutatószámainál a mezőgazdasági tudományok és az állatorvos-tudományok területén. Az első esetben az NSI, a másodikban a SCImago alapján számított érték lett kiugróan magas. A magyarázat valószínűleg az, hogy a mezőgazdasági tudományoknak a SCImago „Agricultural and Biological Sciences” kategóriáját, az állatorvos-tudományoknak az NSI „Plant & Animal Science” kategóriáját feleltettük meg, és bár a magyar aktivitás mind a mezőgazdasági, mind az állatorvosi tudományokban kiemelkedő, a kapcsolt biológiai, illetve növénybiológiai területek figyelembevétele ezt jelentősen lerontja.

A 3. ábra az egy publikációra jutó idézettség világátlaghoz mért értékét mutatja be éves bontásban. Az egész régióra biztató a trendek folyamatosan növekvő jellege, Magyarországra pedig különösen az, hogy a SCImago szerint 2003-tól tartósan a világátlag fölött teljesít. A figyelmesebb vizsgálat azonban azt is megmutatja, hogy Magyarországnak a szomszédos országokhoz képest a 2000-es évek elején mutatkozó maximális fölénye a vizsgált időszak végére igencsak megcsappant, az NSI-adatok szerint majdhogynem el is tűnt. Az 1. ábrán látható mennyiségi hanyatlás mellett ez a második riasztó jel.

A 4. ábrán mutatkozik leglátványosabbnak a szomszédokkal való összehasonlítás. Jól látszik, hogy Magyarország szinte minden szakterületen eléri vagy meghaladja a szomszédos országokra vonatkozó értékeket, a fizika, a földtudományok, a multidiszciplináris tudományok, a műszaki tudományok és a pszichológia területén pedig a világátlagot is. Elgondolkodtató, hogy – a fizika kivételével – korántsem a legaktívabban művelt területek bizonyultak az idézettséget tekintve legeredményesebbnek. Az egyensúly helyreállítása az eredményesség alapú támogatási rendszerek hatékony alkalmazásával képzelhető el.
 

Kulcsszavak: tudománymetria, bibliometria, publikációs mutatószámok, idézettségi mutatószámok, szomszédsági mutatószámok

IRODALOM

Schubert András – Schubert Mihály (2009): Outperform Your Neighbors. Scientometrics. 80, 2, 555–560.

Thomson–Reuters (2009)  WEBCÍM >

Schubert András (2009): A magyar tudományos kutatás helyzete a világban – Tudománymetriai elemzés a Scopus adatbázis adatai alapján. KSZI [ξ] Akták.  WEBCÍM >

SCImago Research Group (2007–2009)  WEBCÍM >