Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságot (KÖTEB) az MTA Elnöksége 2008. július 15-i ülésén alakította újjá. A bizottság első ülését 2008. szeptember 25-én tartotta, amelyen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A 2008−2010 közötti időszakban a KÖTEB mellett három albizottság (Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottság, Élelmiszer-biztonsági Albizottság, Energetika és Környezet Albizottság), valamint az IPCC Munkacsoport működik. Az alakuló ülésen a bizottság tagjai elfogadták azt a javaslatot, hogy a ciklus alatt évente lehetőleg négy ülést tartsanak. A bizottság három albizottságának és egy munkacsoportjának vezetőjével és tagjaival 2008. október 7-én megbeszélést tartottunk, amelyen meghatároztuk az előre tervezhető feladatokat, az albizottsági munka alapelveit. Az albizottságok rögzített feladataihoz alakították ki a tagok névsorát. A KÖTEB alakuló ülésén, valamint az albizottságok vezetőivel tartott megbeszélésen megerősítettük, hogy a ciklus alatt szoros kapcsolatban és kölcsönös tájékoztatással működünk a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsával (NFFT), a tudományos osztályokkal, valamint az MTA osztályainak szakbizottságaival, illetve osztályok közötti bizottságaival.

A KÖTEB említett három albizottsága és munkacsoportja a 2009. évre tervezett, a klímaváltozással, az élelmiszer-biztonság növelésével, valamnt az energetika és környezet kérdésével kapcsolatos feladatokat külső szakértőkkel együttműködve magas színvonalon teljesítette.

A Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottság az MTA 2009. évi rendes közgyűlésén kiadott elnökségi nyilatkozatában megfogalmazott feladatokat alapul véve közreműködött az Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozásában, célkitűzéseinek megfogalmazásában. Az általuk szervezett Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencián is megerősítették, hogy az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapján hozzák meg a szükséges döntéseket és intézkedéseket. A napjainkban és a közeljövőben felerősödő aszályosodás, szárazodás megelőzése érdekében időben meghozott döntések hozzájárulhatnak a hazai víz- és élelmiszer-ellátás biztosításához, hisz ez adja a lakosság létbiztonságának alapját. Az albizottság részleteiben is tárgyalta a nemzetgazdaság több ágát is súlyosan érintő aszályosodás, szárazodás kérdését. A kialakuló víz- és élelmiszerhiányon túlmenően foglalkozott a humán- és az állategészségügyi infrastruktúra, az energiaipar és szállítás, közlekedés, élelmiszeripar területén bekövetkező változásokkal és az adott területeken keletkező károkkal. Megállapította, hogy a klímaváltozással egyidejűleg felértékelődnek vízkészleteink és a természetben meglévő agroökológiai potenciálunk.

Az Élelmiszerbiztonsági Albizottság a Környezet és az élelmiszer-biztonság kapcsolata című tudományos ülés keretében tárgyalta a klímaváltozás lehetséges hatásait az élelmiszer-biztonságra, valamint az élelmiszerlánc aktuális etikai kérdéseire. Ennek kapcsán nagy figyelmet fordítottak a környezeti és társadalmi tényezők változásának a növényi élelmiszerek biztonságos előállítására gyakorolt hatásaira. Külön kiemelendő az albizottság azon tevékenysége, hogy aktívan működik közre a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Stratégia kidolgozásában. Az elkészült részfejezetek vitája során állásfoglalást dolgoztak ki, melyet a Magyar Tudomány című folyóiratban tesznek közzé. Az albizottság részletesen kíván foglalkozni a klímaváltozás közegészségügyi és járványügyi biztonsági kérdéseivel is, amelyhez az MTA Élelmiszeripari Komplex Bizottság, illetve az MTA Állategészségügyi Bizottság adott témában meghozott állásfoglalásait is fel kívánják használni.

A KÖTEB Energetika és Környezet Albizottsága 2009-re szóló feladataként a megújuló energiafajták lehetőségeinek és környezeti hatásainak tudományos megismerését, áttekintését tűzte ki célul. Magyarországon a következő megújuló energiafajtáknak van szerepük: geotermikus, bio-, szél-, nap- és vízenergia. Az albizottság tevékenysége keretében a felsorolt energiafajtákról és azok környezeti vonatkozásairól egy-egy tanulmány készült, amelyeket a Magyar Tudomány jelen számában összegyűjtve mutatunk be. Az albizottság 2010-ben a szén-dioxid összegyűjtésével és tárolásával kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.

Az eddig megtartott tudományos ülések számos olyan kérdést vetettek fel, amelyek további feladatokat jelöltek ki az albizottságok, illetve a velük szorosan együttműködő más tudományos bizottságok számára. Így például az MTA Környezet és Egészség Bizottsága együttműködve a KÖTEB albizottságaival számos olyan kérdést tárgyalt meg, amely az élelmiszer-biztonság és a humángyógyászat közötti összefüggéseket vizsgálta, illetve választ keresett a klímaváltozás okozta stressz egészségügyi problematikájára.
 

Kulcsszavak: környezettudomány, élelmiszerbiztonság, klíma, energiabiztonság

IRODALOM

Szili Katalin – Láng István (2010): Jövőkereső. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. NFFT, Budapest