halmazokat az euklideszi terekben. Vannak tételek,
amelyekre szeretnék alternatív, egyszerűbb, többet megmutató új
bizonyításokat adni. Ilyen például Ron Aharoni és Eli Berger
bizonyítása Erdős egyik legmerészebb sejtésére, a Menger-tétel
végtelen formájára.
3. Kivételes szerencse jutott osztályrészemül, mivel tanulóéveim, majd
kutatótevékenységem alatt számos kiemelkedő, nagyszerű tudóssal
dolgozhattam.
Már gimnazista koromban nagy hatással volt rám Pósa
Lajos, akitől sok matematikai eredmény mellett a tanítás fontosságát
is megtanulhattam.
Mesterem elsősorban Hajnal András volt, akitől
nemcsak szakmám nagy részét sajátíthattam el, de azt is, hogy sokszor
egy jó fogalom, egy alkalmasan feltett kérdés többet jelenthet, mint
számos tétel, mikor érdemes egy részállítást külön megfogalmazni. Úgy
is fogalmazhatom, hogy Hajnal nemcsak azt tanította meg, min
gondolkozzak, hanem azt is, hogyan. Ő ismertetett össze Erdős Pállal,
aki a magyar matematikát mindvégig kapcsolatban tartotta a
matematikusvilág élvonalával, és levezényelte a modern matematika
egyik fontos paradigmaváltását. Nagy hatással volt rám Erdős
szenvedélyes, ihletett problémakeresése, minden megoldott sejtés után
azonnal újakat gyártott, kijelölve a továbbhaladás útját. Lenyűgöző
módon sokszor évtizedekkel később derült ki, mennyire tökéletesen
eltalálta a helyes állítást. Hatalmas tájékozottsága, intelligenciája
és vérbő humora volt, emellett a legmélyebben hitte és gyakorolta az
emberek teljes egyenlőségének elvét.
Szakmailag a mai napig nagy hatással van rám
Saharon Shelah, az izraeli matematikus, aki teljesen átformálta a
halmazelméletet és a modellelméletet.
Rendkívül izgalmas, végtelenül tanulságos a bizonyításait olvasni,
nehéz, lehetetlen problémák tucatjait oldotta meg a legtöbb esetben
egyedi, új módszerrel. Kéziratait, cikkeit olvasva mindig az újdonság
felfedezésének örömét érzem, lenyűgöző, hogy látszólag kis jelentőségű
írásaiban is sokszor elképesztően szellemes eredeti gondolatok
sorjáznak.
4. Boldog lennék, ha valaki a közeljövőben igazolná a Riemann-sejtést,
lehetőleg kiterjesztett formában. Ennek nemcsak az az oka, hogy a
számelmélet igen sok területe áll kapcsolatban vele, sokszor teljesen
természetesen kerül elő, hanem mert minden bizonnyal új fogalmakat,
módszereket igényelne. Márpedig, minden jel arra mutat, hogy egy
rendkívül erős, új nemzedék lépett a világ matematikájának színpadára,
amely eddig is érinthetetlennek vélt sejtések sorát oldotta meg.
Remélem, a nagy tételek e sorozata folytatódik, és új, jelentős
elméletek fognak létrejönni.
|