Az ELTE Állam-és Jogtudományi Kara Az emberhez méltó halál címmel 2010. január 21. és 22. napján nemzetközi konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendezett az eutanázia és az élet végén hozott orvosi döntések problémáiról, amelyen a jogtudomány művelői mellett a medicina, a bioetika, a filozófia és a történelmi egyházak képviselői is részt vettek. A rendezvény védnökségét Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vállalta el.

A rendszerváltozás óta nem került sor olyan átfogó tudományos találkozóra, amelyen a halállal és a haldoklással különböző aspektusból foglalkozó szakemberek interdiszciplináris szimpóziumon vitatják meg a posztmodern társadalom egyik legégetőbb kérdését, amely több tudományterület érdeklődésére is számot tart.

Az eutanázia erkölcsi megítélésében többnyire diametrális, egymással kibékíthetetlen álláspontokat találunk. Az ellentétek feloldására, amelyeket évezredes világnézeti tradíció alapoz meg, a jog hiába tenne kísérletet. Nem tekinthetjük hitelesnek azokat az elemzéseket, amelyek arra hivatkoznak, hogy az eutanázia bizonyos országokban jogilag megengedett, másokban pedig büntetendő. A „jó halál” azokban az államokban is a jogrend perifériáján áll, amelyek a közvélekedés szerint liberálisak az eutanázia megítélésben. Az emberi élet büntetőjogi védelme ugyanis az egyik legalapvetőbb civilizációs vívmány. Aligha létezhet társadalom olyan előírások nélkül, amelyek tiltják embertársunk életének önkényes elvételét. A véleménykülönbségek hangsúlyozása helyett így az emberiesség, az igazságosság és a méltányosság zsinórmértékével kell kijelölnünk a döntés jogi lehetőségeit.

Az életvégi döntések jogi megítélésében ezért a jogász szükségszerűen támaszkodik más tudományok vívmányaira.

A konferencia első napján ismét bizonyítást nyert, hogy a hazai szakmai-tudományos diskurzus mind sokszínűségét, mind színvonalát tekintve az európai élvonalba tartozik. A tradícionális jogágak dogmatikáját bemutató előadók – Halmai Gábor, Busch Béla, Jobbágyi Gábor – mellett az egészségügyi jogászok új nemzedéke Sándor Judit, Dósa Ágnes és Jakab Tibor személyében kapott

szót. A bioetika legújabb eredményeit Kovács József és Szebik Imre ismertette. Matkó Ida a betegjogok, Hegedűs Katalin a hospice-mozgalom szempontjaival gazdagította a vitát. Élő Gábor és Vadász Gábor a gyakorló orvos szemszögéből mutatta be az életvégi döntések dilemmáit. Bitó László a halál és a szenvedés bölcseleti talányait a humanizmus nézőpontjából vizsgálta. A résztvevők megismerhették a történelmi egyházak álláspontját az eutanázia morálteológiai kérdéseiről. Bíró László a katolikus, Szűcs Ferenc a református, Oláh János a zsidó nézetrendszerekről referált. Az életvédelem kánonjogi vonatkozásairól Hámori Antal beszélt.

Szomorú kötelességünk rögzíteni, hogy néhai Frenkl Róbert előadása az evangélikus egyház tanításairól a Semmelweis Egyetem tanárának utolsó nyilvános megnyilatkozása volt.

A német nyelvű ülésen, Györgyi Kálmán elnökletével a meghívott külföldi referensek – a magyar jogalkotás számára többnyire példaként szolgáló – Németország (Gunnar Duttge), Ausztria (Manfred Burgstaller) és Svájc (Christopher Geth) jogfejlődését vázolták fel, majd Nagy Ferenc, Gellér Balázs és Filó Mihály a téma büntetőjogi vonatkozásait tárgyalták nemzetközi kitekintéssel.

A konferencia, amelyet az írott és elektronikus média kiemelkedő figyelme kísért, a maga nemében kétségkívül egyedülálló vállalkozás. Kísérlet arra, hogy az életvégi döntések elmélete kiléphessen az egyes tudományágak szűk Prokrusztész-ágyából. A szervezők reményei szerint azonban ennél többről van szó, és a rendezvény egy olyan folyamat kezdetét fémjelzi, amely lassanként szemléletváltáshoz vezet a magyar társadalomban. Ha a haldoklók sorsának tabuja megjelenik a tudományos nyilvánosságban, akkor termékeny párbeszéd alakulhat ki arról, hogyan értelmezendők az emberi jogok a halálos ágynál.

Az első lépés talán megtörtént: ha ugyanis az emberi gondolkodás a halálra irányul, akkor szükségszerűen határainak meghaladására törekszik.
 

Kulcsszavak: eutanázia, életvégi döntések, jogtudomány, bioetika, orvostudomány