A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS

 

 KITEKINTÉS

X

    Gimes Júlia gondozásában

 

Gyógyszer – áttétes melanómában

Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA (Food and Drug Administration) törzskönyvezés céljából gyorsított eljárásban vizsgálja a melanóma kezelésére alkalmas ipilimumab nevű hatóanyagot, így az a jövő év elején forgalomba kerülhet.

A szer 125 rákcentrumban 625 betegen elvégzett klinikai vizsgálatok szerint hónapokkal meghosszabbítja az áttétes festékes bőrdaganatban szenvedő betegek életét. Ez lesz az első olyan gyógyszer, amelyről placebokontrollált klinikai vizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a legagresszívebb rosszindulatú daganatok közé tartozó melanóma 4. stádiumú állapotában a túlélési esélyeket javítja.

Az ipilimumab egy monoklonális ellenanyag, amely az immunrendszert segíti a rák elleni küzdelemben.

www.eurekalert.org, 2010. 09. 10.

 



Mesterséges bőr – tapintásérzékelővel


A robotipar kiválóan tudna használni egy olyan anyagot, amely az emberi bőrhöz hasonlóan hajlékony és rugalmas, ugyanakkor képes a felületén nyomást érzékelni. Segítségével szabályozható volna az erő, amellyel a robotkarok képesek megfogni és mozgatni különböző méretű és alakú tárgyakat. A Nature Materials című folyóiratban egyszerre két cikk is megjelent a mesterséges bőr kifejlesztésére irányuló erőfeszítések eredményeiről. Egyiket a Berkeley, másikat a Stanford Egyetem kutatói jegyzik.

Az intenzív kutatásokat a lehetséges robotipari felhasználáson kívül egy távolabbi cél is motiválja: olyan „intelligens” elektronikus bőr létrehozása, amely lehetővé tenné művégtagok tapintásérzéskelését.

Az egyik cikkben az eddigieknél jóval nagyobb felületű, 7×7 cm-es rugalmas és flexibilis, nanohuzal-hálózat segítségével nyomásérzékelővé tett mesterséges bőrt ismertetnek. A rendszer viszonylag kicsi, 5V feszültséggel működtethető, és kétezer hajlítás után is megbízhatóan működött.

A másik közlemény olyan kapacitív nyomásérzékelő szenzor-mátrixról számol be, amely az eddigieknél érzékenyebb és reakcióideje kicsi, azaz gyorsan reagál az ingerekre.

Takei, Kuniharu – Takahashi, Toshitake – Ho, Johnny C. et al.: Nanowire Active-matrix Circuitry for Low-voltage Macroscale Artificial Skin. Nature Materials. Published online: 12 September 2010. doi:10.1038/nmat2835
Mannsfeld, Stefan C. B. – Tee, Benjamin C-K – Stoltenberg, Randall M. et al.:
Highly Sensitive Flexible Pressure Sensors with Microstructured Rubber Dielectric Layers. Nature Materials. Published online: 12 September 2010. doi:10.1038/nmat2834

 



A bölcsességfogak is jók valamire…


Japán kutatók szerint a felesleges szenvedést okozó bölcsességfogak értékes forrásai lehetnek az őssejteknek. A fogbélben ugyanis olyan sejtek találhatók, amelyek viszonylag könnyen őssejtszerű állapotba juttathatók. Az így nyert őssejt-szerű sejteket más, egyebek között szívizomsejtekké sikerült alakítani a Ogusi Hadzsime (Hajime Ohgushi) által vezetett kutatások során.

Az őssejtkutatások egyik viszonylag fiatal irányzata, hogy felnőtt sejteket, például a bőr hámsejtjeit próbálják őssejtszerű, ún. pluripotens sejtekké alakítani, majd a kívánatos irányba differenciáltatni. Ogusiék azt állítják, hogy ez a folyamat végezhető el hatékonyan a bölcsességfogakból nyert sejtekkel. Kísérleteik során három donor fogaiból nyert sejteken három gén aktiválásával érték el az őssejtszerű állapotot, miközben nem aktiválódott egy olyan gén, amely fontos ahhoz, hogy az őssejt rákos sejtté alakuljon.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy az oly gyakran kihúzott bölcsességfogakat előbb-utóbb nem fogják kidobni, hanem sterilizálás után lefagyasztják, tárolják, és a „tulajdonos” betegsége esetén őssejteket nyernek belőlük.

Oda, Yasuaki – Yoshimura, Yasuhide – Ohnishi, Hiroe et al.: Induction of Pluripotent Stem Cells from Human Third Molar Mesenchymal Stromal Cells. The Journal of Biological Chemistry, 285, 29270–78.

 


 

Vízben és levegőben


Repülőhalak aerodinamikai jellemzőit mérték meg, és publikálták koreai kutatók. Ezek a trópusi és szubtrópusi tengerekben élő különleges élőlények két közegben, vízben és levegőben egyaránt kiválóan mozognak, ami már régen felkeltette, többek között a biológusok és az aerodinamikai szakemberek érdeklődését. Most szélcsatornában részletesen meghatározták szárnyaik aerodinamikai paramétereit, és összefüggéseket kerestek ezen paraméterek, valamint a szárnyak morfológiája között. Kiderült, hogy a repülőhalak szárnyainak minősége olyan köztudottan kiválóan repülő madarakéival vetekszik, mint a sólymok vagy a viharmadarak. Ez teszi lehetővé, hogy a vízből elrugaszkodva akár negyven másodpercet is a levegőben töltsenek, és esetenként 70 km/óra sebességgel 400 méter távolságra vitorlázzanak.

 

A szerzők remélik, hogy a repülőhalak különleges szárnyfelépítése, amely közvetlenül a vízfelszín fölött vitorlázva még hatékonyabb haladást tesz lehetővé, mint repüléskor, repülőgépek tervezéséhez adhat ötleteket.

Park, Hyungmin – Choi, Haecheon: Aerodynamic Characteristics of Flying Fish in Gliding Flight. Journal of Experimental Biology. 2010. 213, 3269–3279. doi: 10.1242/jeb.046052

 



Bűn és büntetés


Mind a jogi, mind a pszichológiai értelemben vett igazságosság alapelve szerint a büntetésnek tükröznie kell a bűncselekmény súlyosságát. Amerikai kutatók kimutatták, hogy az ítélkezésben ez az alapelv érzelmi okokból felborulhat. Az ítélkezők jobban átérzik az áldozatok helyzetét, mikor a bűncselekménynek egy vagy csak néhány áldozata van, mint amikor sok az áldozat. Ez ahhoz a paradoxonhoz vezet, hogy ugyanazt a cselekményt sok, kevésbé megszemélyesíthető áldozat esetében kevésbé súlyosnak ítélik meg, és ennek megfelelően kisebb büntetést szabnak ki.

Laboratóriumi kísérletekkel és archívumokból kigyűjtött bírói ítéletekkel egyaránt alátámasztották ezt a fajta ítélkezési elfogultságot. A laboratóriumi kísérletekben résztvevőknek például egytől tízig terjedő skálán kellett értékelni egy pénzügyi tanácsadó által elkövetett sikkasztás súlyosságát. A kísérleti alanyok ugyanazt a történetet kapták értékelésre, eltérés csak ott volt, hogy a sikkasztó három vagy harminc ügyfél összes megtakarítását tüntette-e el. Az a meglepő eredmény született, hogy ugyanazt a cselekményt a kísérleti személyek több áldozat esetében kevésbé súlyosnak ítélték, s ezzel összhangban enyhébb büntetést is javasoltak.

Talán ennél is érdekesebb, hogy a bírósági akták elemzései során is arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy ez az ellentmondás valódi bűncselekményekben ítélkező valódi bírók esetében is megtalálható.

Nordgren, Loran F. – Morris McDonnell, Mary-Hunter: The Scope-Severity Paradox: Why Doing More Harm Is Judged to Be Less Harmful. Social Psychological and Personality Science. published online 25 Aug. 2010. doi: 10.1177/1948550610382308

 



Beszédjavító


A beszédfelismerő rendszerek elterjedésével egyre fontosabb, hogy a beszédhangokat a háttérzajoktól el lehessen különíteni és az értékelés előtt minél tisztábban, minél jobb minőségben álljanak rendelkezésre.

Ugyancsak fontos szerepe lehet a beszédhangok megtisztításának a mobiltelefon-iparágtól kezdve a titkosszolgálati eszközökkel készített felvételek szűréséig.

Tunéziai kutatók olyan beszédminőség-javító technológiát ismertettek, amelynek hatékonyságát egy autó belsejében, illetve egy vadászrepülő pilótafülkéjében felvett beszélgetés megtisztításával demonstrálták.

A bionikus hullámátalakítót és neuronhálózatot tartalmazó hibrid eljárással különböző minőségű és típusú felvételeken a jel/zaj arányt 5–12 decibellel sikerült javítani.

Mourad, Talbi – Lotfi, Salhi – Sabeur, Abid – Adnane, Cherif: Recurrent Neural Network and Bionic Wavelet Transform for Speech Enhancement.

International Journal of Signal and Imaging Systems Engineering. 2010. 3, 136–144
doi: 10.1504/IJSISE.2010.035002

 



Mitől vonzó a tánc?


Nem a nyilvánvalónak tűnő kéz és a láb, hanem a nyak, a fej, a törzs, a váll és a csípő mozdulatai alapján döntik el a nők, hogy egy férfi jól vagy rosszul táncol. Brit kutatók (Northumbria’s School of Life Sciences) tizenkilenc fiatalembert kértek arra – mindnyájan 18 és 35 év közöttiek voltak, hogy egy egyszerű dobritmusra táncoljanak a laboratóriumban. A mozgást tizenkét videokamerából álló 3-D-s rendszerrel rögzítették, majd a filmen a szereplőket jellegtelen fehér humanoid figurákká – avatárokká alakították, hogy az értékelést végző harmincöt heteroszexuális nő ítéletét ne befolyásolja a táncoló férfi külseje.

A kísérletek alapján Nick Neave és munkatársai megállapították, hogy a jó és rossz táncosokat nyolc mozgásvariáció különbözteti meg egymástól, melyeken belül fontos a nyak, a törzs, a bal váll, és csípő elmozdulásának mértéke és aránya, de az ítéletekben a legfontosabb szerepet a nyak és törzs mozgása játssza.

A nők tehát hasonlóan vélekednek arról, hogy milyen a jó illetve a rossz tánc, illetve a mozgásmintázatokból ugyanazokat a mozgáselemeket keresik és kedvelik. A kutatók szerint – akik egyébként evolúciós pszichológiával foglalkoznak, a kísérletek jelzik, hogy egy igen ősi „ítélkezési rendszerről” van szó, és a tánc kialakulásának értelme evolúciós szempontból az, hogy a mozgás őszinte információkat ad a férfi egészségi állapotáról, erejéről, termékenységéről.

Neave, Nick – McCarty, Kristofor – Hönekopp Johannes et al.: Male Dance Moves That Catch a Woman’s Eye. Biology Letters. Published online before print 8 September 8 2010. doi:10.1098/rsbl.2010.0619