|
A kóros kövérség a világ legelterjedtebb,
legnehezebben, legeredménytelenebbül és legnagyobb költséggel
kezelhető krónikus betegsége. (WHO) Egyes nézetek szerint a
törzsfejlődés során azok az egyedek maradtak életben, akik jól tudtak
tápanyagot raktározni. Ennek és sok másnak (energiadús, cukros italok,
könnyen emészthető tápanyagok stb.) következtében a jóléti
társadalmakban jelenleg több az elhízott, mint az éhező ember. A
világon jelenleg „csak” 800 millió éhező van, szemben az egymilliárd
elhízottal. Az emberi szervezetnek számtalan trükkje van, hogy
megvédjen az éhenhalástól, de védtelen az elhízás ellen. Hazánk
felnőtt lakosságának több mint 60%-a túlsúlyos. A súlyos elhízás
nemcsak és nem elsősorban esztétikai probléma, hanem nagyon súlyos
egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei vannak. A
törvényszerűen kialakuló társbetegségek, úgymint magas vérnyomás, 2-es
típusú diabétesz, a tizenkétszer gyakoribb rosszindulatú betegségek
megjelenése, megoldás keresésére ösztönöz bennünket. Miután a
leggondosabban megtervezett, gyógyszerrel, mozgással, diétával és
pszichoterápiával támogatott fogyókúra sem tud tartósan egy 40 kg/m²
(BMI-index) feletti emberről 10–15 kg-nál többet lefaragni, így egyre
inkább az eredményes sebészi megoldások felé fordul az orvoslás.
Megszívlelendő igazság: ha a bevitt és felszívódott tápanyag
kalóriatartalma több, mint amennyit felhasználunk, úgy hízunk, ha
kevesebb, úgy fogyunk.
Az elhízás lehetséges szövődményei:
• Szív és keringés: hipertónia, perifériás és agyi
érszűkület, megmagyarázhatatlan szívmegállás, visszeresség –
tüdőembólia
• Emésztőrendszer: epehólyag-betegségek, savas
reflux, nyelőcsőgyulladás, nem alkoholos zsírmáj
• Nőgyógyászat-urológia: vérzési rendellenesség, a
fogamzóképesség jelentős csökkenése, stressz-inkontinencia, impotencia
• Daganatok: emlő-, vastagbél-, méhdaganatok,
prosztatadaganat
• Légzőrendszer: relatív légzési elégtelenség,
obstruktív alvási apnoe, „hirtelen halál” szindróma
• Mozgásszervek: Degeneratív ízületi betegségek,
porckorong- és gerincstabilitási rendellenesség, hasfali sérvek
• Anyagcsere: vérzsírosság, II. típusú diabétesz
• Mentálhigiéna: beilleszkedési zavarok,
pártalálási és megtartási problémák, foglalkoztatás.
Meggyőződésem, hogy az egészségügyi költségvetés
legjelentősebb részét jelenleg a súlyos elhízás és következményes
állapotának gyógyítására fordítja a társadalom. Megjegyzem: a súlyos
elhízás következtében kialakult kórállapotokat csak kezelni lehet.
Meggyógyítani csak akkor, ha az előidéző okot, vagyis a beteges
elhízottságot szüntetjük meg.
A sebészi kezelés relatíve gyors, nagymértékű
fogyást idéz elő, minimális szövődménnyel. Az egy éven túli
súlymegtartás 60–80%. Ezt az eredményt más módszerrel nem lehet
elérni.
Az elhízás mértékét többféle módszerrel szokás
jellemezni. A legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb a testmagasság és a
testsúly összevetése alapján számított testtömeg-index (BMI), (a
testsúlyt elosztjuk a testmagasság méterben mért négyzetével),
eszerint:
normális testsúly 18–25 Kg/M2
enyhe túlsúly 25–30 „
elhízott i. fokozat 30–35 „
elhízott ii. fokozat 35–40 „
elhízott iii. fokozat 40 feletti BMI
A BMI mérése mellett ma szükséges a betegek
derékkörfogatának mérése, ami a tudományos igényű munkákban
informatívabb és használatosabb.
A betegbeválogatás kritériumai:
• 40 kg/m2 feletti BMI (Body Mass Index),
• 18–60 év közötti életkor,
• többszöri, sikertelen, ún. jojó fogyókúra,
• társbetegségek megléte, nehezen kezelhetősége
vagy eredménytelensége,
• intragasztrikus ballonnal történő próbálkozás
eredménytelensége,
• a testsúly, testséma miatti kilátástalanság
érzése,
• motivált, kellő felelősségtudattal bíró és
együttműködő személyiség.
A kizárási kritériumok:
• rendszerbetegség, hormonális okú elhízottság
(mellékvese-betegség, agyalapi mirigy betegség stb.)
• rosszindulatú daganatos betegség,
• kiskorúság (inkább intragasztrikus ballon
javasolt),
• droggal, alkohollal való visszaélés, terhesség,
nem kezelt, labilis uni- vagy bipoláris depresszió,
• az együttműködés hiánya (a szigorú, műtét utáni
életmódbeli és diétás utasítások betartásának képtelensége),
• gyanítható vagy bizonyított szilikonallergia
(csak a gyűrű esetén),
• az altatást kizáró súlyos légzési, keringési
állapot,
• felső gyomor-bél traktus visszatérő vérzése
(nyelőcső-visszeresség, aktív fekély)
• előzetesen diagnosztizált autoimmun vagy
kötőszöveti betegség (SLE, IBD, M. Crohn, colitis ulcerosa)1
• immunszupprimációval járó vagy citosztatikus
kezelés.
Műtéti stratégia
Az, hogy a súlyosan elhízott betegeknél a sebészi kezelés szóba jön
mint lehetőség, a „minimálisan invazív” (laparoszkópos) sebészetnek
köszönhető, vagyis a has felvágása nélküli beavatkozásnak. A műtét
során az egészségre nem ártalmas gázzal felfújt hasüregbe videokamerát
vezetünk, a képet egy nagyképernyős televízióra vetítjük ki. Apró,
szúrt lyukakon operáló műszereket vezetünk be a hasüregbe, és így a
hasfal struktúrájának megbontása nélkül képesek vagyunk igen bonyolult
műtétek elvégzésére is a kamera segítségével. Ezen betegeknél a
hagyományos laparotómia igen nagy kockázatú, a sebész számára is
rendkívül megerőltető, mert gyakran 20–30 cm vastag zsíros hasfalon
keresztül kellene áthatolni. Gyakori a sebgennyedés, hasfalszétválás,
a műtét utáni légzési, keringési elégtelenség stb. A laparoszkópos
műtét a beteg számára viselhető rizikóval végezhető.
Műtéti módszerek
i. Szűkületet képező eljárások:
Az eljárások lényege, hogy a gyomor befogadóképességét 20–30 ml-re
csökkentjük, és a pici gyomor ürülését még egy keskeny csatornán át
korlátozzuk is.
Az eljárás előnyei:
• Egyszerű a műtéti technika.
• Az életet veszélyeztető műtét alatti és műtét
utáni szövődmény ritka (0-0,1%).
• Nincs megbontva a gyomor béltraktus struktúrája.
• A természetes állapot könnyedén visszaállítható,
ha a betegünk elérte a számára megfelelő testsúlyt, vagy megszabadult
a társbetegségeitől.
• Nincs táplálkozási hiányállapot! (Fiatal
nőbetegnek, aki még gyermeket szeretne vállalni, csak ez ajánlható jó
szívvel).
• Állítható gyűrű esetén a hatás fokozható, illetve
súlyosabb panaszok esetén enyhíthető.
• A gyűrű évtizedekig, problémamentesség esetén az
élet végéig maradhat.
Hátrányok:
• Olykor eredménytelenek az eljárások, mert a
betegek energiadús italokkal (cukrozott kóla, nagykalóriájú turmixok)
„kijátsszák” a szűkületet.
• A testsúly csökkenése kevéssé tartós, a
visszahízás valószínűsége tíz év után 20%.
• Az állítható gyűrű a magyar kereseti viszonyokhoz
képest drága.
ii. Tápanyagfelszívódást megakadályozó
eljárások:
Az eljárások előnyei:
• Gyors, látványos fogyást idéznek elő.
• Nem kerül idegen anyag a szervezetbe.
• A páciens szinte megkötés nélkül étkezhet.
Hátrányok:
• Súlyos tápanyagfelszívódási zavarok állnak elő,
különösen a vas, a nyomelemek, és a vitaminok érintettek.
• Folyamatos, gyógyszeres szubsztitúcióra van
szükség.
• A felszívódási zavarok még kifejezettebbek a
kombinált műtéteknél, ahol a bélrövidítést még gyomorcsonkolással és
az emésztőnedvek elterelésével is társítják.
• A betegek élete a WC és a hűtőszekrény között
zajlik a felgyorsult tápanyagtranszport miatt.
• Az eredeti állapot csak nagy nehézség árán vagy
egyáltalán nem állítható vissza.
• Fiatal nőknek a táplálkozási hiányállapot miatt
nem javasolt a gyermek kihordása alatt.
Műtétek
1. Állítható gyomorgyűrű (Adjustable Gastric Band – AGB, 1. kép):
Ezeket a beavatkozásokat az irodalom az úgynevezett biztonsági műtétek
közé sorolja. A műtét könnyen elsajátítható a kardia körüli műtétekben
járatos sebészek számára. Az eljárás lényege, hogy a gyomrot két
részre osztjuk, egy felső kicsi, és egy alsó nagyobb részre. A két
rész között egy állítható szilikongyűrű képez passage akadályt. A
felső kicsi gyomrocska befogadóképessége mindössze 100–200 ml, ami egy
pohár joghurtnyi étel elfogyasztása után teltségérzetet okoz. A gyűrű
állítása a hasüregből elővezetett cső, és a hasfalon, mélyen a
zsírréteg alá rejtett tartály segítségével valósul meg. A gyűrű
állítása alkalmanként röntgen-kontroll alatt egy apró tűszúrást
jelent, amikor a gyűrű belső ballonját folyadékkal töltve beszűkítjük.
A gyűrű fizikai étkezési akadályt képez, ami azért előnyös, mert nem
elsősorban a beteg akaraterejére apellál. Tehát a páciens nem a
gyűrűtől fogy, hanem annak segítségével. A gyűrű előnye még, hogy
jelentősen
|
