ezekben a rákos májsejtekben az interleukin-6 az ún. STAT3 nevű gén
aktiválásával segíti a daganatos sejtek életben maradását.
Ezt követően számítógépes rendszerrel olyan molekulát terveztek, amely
ennek a génnek a működését gátolja. Az LLL12-nek elnevezett anyag
hatékonynak bizonyult, és sejttenyészetekben valóban megelőzte a
rezisztencia kialakulását, így szinte tökéletesen hatékonnyá vált a
kemoterápia.
A kutatók most emlő- és vastagbélráksejteken is tesztelik az LLL12-t,
mert az IL-6/STAT3 útvonal azoknak az életében is fontos szerepet
játszik. Felfedezésük talán új hatásmechanizmusú daganatellenes szerek
fejlesztését indíthatja el annak a szemléletnek a jegyében, amelyet
célpontterápiának hívnak, és amely a daganatos sejtek működéséhez
fontos folyamatok megismerése után azok gátlását próbálja
megvalósítani.
Liu, Yan – Li, Pui-Kai – Li, Chenglong et
al.: Inhibition of STAT3 Signaling Blocks the Anti-apoptotic Activity
of IL-6 in Human Liver Cancer Cells. The Journal of Biol. Chemistry.
2010. 285, 27429–27439.
A kicsik is kavarnak
A folyadékokban úszkáló mikroorganizmusok által keltett áramlások
sokkal összetettebbek, és hatásuk is sokkal jelentősebb lehet az
élővizekben lejátszódó anyagtranszport-folyamatokban, mint eddig
gondolták – derül ki két független kutatócsoport egyszerre megjelent
munkáiból.
Brit kutatók két gyakori modell-mikroorganizmus, az egy pár hosszú
ostorral haladó egysejtű zöldmoszat (Chlamydomonas reinhardtii), és
egy nagyobb méretű többsejtű zöldmoszat, a több ezer apró csillóval
úszó Volvox carteri körüli áramlási képet derítették fel folyadékban
szuszpendált apró gyöngyöcskék mozgásának megfigyelésével. Egy másik
munkában amerikai kutatók az egysejtű zöldmoszat körüli folyadék
áramlását vizsgálták nagysebességű kamerával az ostorok egyetlen
csapásának időtartamán belül.
Az új eredmények segíthetnek azoknak a pontosabb modelleknek a
kidolgozásában, amelyek leírják a vizekben élő mikroorganizmus-tömegek
mozgásának hatását olyan fontos folyamatokra, mint például az oxigén
és a szén-dioxid tengervízben való oldódása és elkeveredése.
Drescher, Knut – Goldstein, Raymond E. –
Michel, Nicolas et al.: Direct Measurement of the Flow Field around
Swimming Microorganisms. Physical Review Letters. 2010. 105, 168101. –
Published 11 October 2010. doi: 10.1103/PhysRevLett.105.168101
Guasto, Jeffrey S. – Johnson, Karl A. – Gollub J. P.:
Oscillatory Flows Induced by Microorganisms Swimming in Two
Dimensions. Physical Review Letters. 2010. 105, 168102 – Published 11
October 2010. doi: 10.1103/PhysRevLett.105.168102
Az éjszakai fény hizlal
Amerikai kutatók szerint a növekvő éjszakai fényterhelés, illetve a
biológiai órában a váltott műszakok miatt bekövetkező zavar
összefüggésben állhat az elhízással. A szervezet ugyanis a biológiai
óra segítségével alkalmazkodik az előre várható eseményekhez, például
az alváshoz vagy a táplálkozáshoz, és ezt a biológiai órát a fény
vezérli. Bármi, ami ezt a rendszert felboríthatja, zavart okozhat a
szervezet működésében, így az emésztésben is.
Az összefüggést egereken sikerült kísérletileg is bizonyítani. Azok az
egyedek, amelyeknek éjjel is világítottak, nyolc hét alatt ötven
százalékkal többet híztak, mint a normális nappal-éjszaka ciklusban
élő, és ugyanannyi táplálékot fogyasztó, illetve ugyanannyit mozgó
kontrollcsoport tagjai.
A kísérletek során pontosan nyomon követték az egerek napi
táplálékfelvételét, infravörös érzékelőkkel mérték napi mozgásuk
mennyiségét, és hetente ellenőrizték testtömegüket. A nyolcadik hét
végére a szokásos nappal-éjszaka ciklusban élők átlagosan 8 grammal,
az éjszaka is fényben élők 12 grammal lettek súlyosabbak. A magyarázat
szerint, noha az elfogyasztott táplálék mennyisége ugyanannyi volt, az
éjjel is világosban élőknél a táplálkozás rendje felborult. Az állandó
világosságban ugyanazt a mennyiséget más elosztásban, lényegében
egyenletesen ették meg, míg a normális ritmusban élő egerek, lévén
éjszakai állatok, főleg sötétben táplálkoztak.
Fonken, Laura K. – Workman, Joanna L. – Walton James C.
et al.: Light at Night Increases Body Mass by Shifting the Time of
Food Intake. Proceedings of the National Academy of Sciences of the
USA. published ahead of print 11 October 2010.
doi:10.1073/pnas.1008734107
Kutyalélek
A kutyák érzelmi életével kapcsolatos új eredményekről publikáltak
cikket angol kutatók. Az emberi pszichológiai kutatások eredményei
alapján kidolgozott új, állati érzelmeket mérő módszerrel kimutatták,
hogy vannak „optimista” és „pesszimista” beállítottságú kutyák.
Első lépésként a kísérleti alanyoknak megtanították, hogy ha az
etetőtálat a szoba egyik oldalára teszik, akkor van benne valami
csemege (ez lett a pozitív pont), míg a másik oldalon a tál mindig
üres (negatív pont). Mikor ezt már megtanulták, a tálat a két pont
között helyezték el, véletlenszerűen a pozitív vagy a negatív ponthoz
közelebb, illetőleg középen. Azt mérték, hogy az éppen vizsgált eb
milyen gyorsan ment megvizsgálni, hogy van-e valami az edényben.
Optimista beállítottságúnak tekintették azokat, akik gyorsan
reagáltak, hisz reménykedtek, hogy találnak eleséget, míg a kutatók
szerint a pesszimisták inkább arra számítottak, hogy üres lesz a tál,
ezért nem is siettek oda.
Az is kiderült, hogy az ebben a kísérletsorozatban pesszimistának
kategorizált kutyák éppen azok, amelyek rosszul tűrik (nyüszítenek,
ugatnak, feldúlják a berendezést), ha magukra hagyják őket a lakásban.
Mendl, Michael – Brooks, Julie – Basse
Christine et al.: Dogs Showing Separation-Related Behaviour Exhibit a
‘Pessimistic’ Cognitive Bias. Current Biology. 12 October 2010. 20,
19, R839–R840.
doi:10.1016/j.cub.2010.08.030
|