Zielinski Szilárd Mátészalkán született 1860. május 1-jén, és Budapesten hunyt el 1924. április 28-án. (Egyes lexikonok és más anyagok tévesen április 24-ét jelölik meg. A temetése április 30-án volt.) Családja apai ágon Lengyelországból vándorolt be Magyarországra. Mérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte 1884-ben.

Már a diploma megszerzése előtt is szakmai munkakapcsolatban állt a műegyetemi út- és vasútépítéstani tanszékkel, 1885-től pedig számos nyugat-európai országban járt tanulmányúton. 1886-tól a párizsi Eiffel Mérnöki Irodában részt vett a híres torony tervezési munkáiban. Hazatérése után 1887-től lett Budapesten műegyetemi tanársegéd.

1896-ban Ferenc József császár és apostoli király Zielinskit a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki. A laudációban hangsúlyosak voltak azok az érdemek, amelyeket Zielinski a millenáris kiállítás megszervezése és érdemi lebonyolítása körül szerzett. (Ez a magas kitüntetés a Ferenc József-rendhez kapcsolódott, 1850-től annak kibővítése volt, és polgári érdemekért lehetett elnyerni.) Ugyanebben az esztendőben a millenáris kiállításhoz kapcsolódó országos mérnökgyűlés keretében terjesztette elő és bocsátotta megvitatásra Zielinski a Magyar Mérnöki Kamara megalkotásáról szóló tervezet első változatát. Ezt a tervezetet később több változatban átalakították, és többször is megtárgyalták.

Dr. Zielinski Szilárd emléktáblája Budapesten

a XI. kerületi Budafoki u. 3. szám alatt,

egykori lakóházának homlokzatán.

Zielinski a kiírt hídpályázatokon több mint félszáz vashídtervvel vett részt. Hidat tervezett a Dunára, a Tiszára, a Marosra, a Vágra, a Temesre. Budapesten a városligeti ívhíd is az ő alkotása. Sok hídtervét úgy fogadták el, hogy megbízták a kivitelezés irányításával is. 1897-től a vasútépítés és később a vasbetonépítés magántanárává nevezték ki. Ő lett Magyarországon a vasbetonépítés meghonosítója és népszerűsítője (Méhes, 1927, 67.). Egyik szép alkotása a századelőről a 600 m³-es margitszigeti víztorony.

1901-ben nyílt meg a lehetőség Magyarországon a műszaki doktori (mérnökdoktori, technikusdoktori) cím elnyerésére, miután erre az első javaslatok már az 1884/5-iki műegyetemi tanévben megfogalmazódtak. A mérnökdoktorátus Németországban már korábban is megszerezhető volt. Nálunk a mérnökök részére „nem kötelező doktorátus” és „tudományos fokozat” formájában lépett életbe, amelyről Zelovich Kornél az 1922-ben megjelent könyvében a következőket írta.

Dr. Zielinski Szilárd szobra Budapesten,

a Műegyetem kertjében

„Az 1901. évnek kimagasló eseménye, hogy Ferenc József király március 22-én műegyetemünket a műszaki doktorrá avatás jogával ruházta föl és amint a műegyetem részéről nála tisztelgő küldöttségnek kijelentette: »Örömmel teljesítette a műegyetemnek ezt a régi kívánságát«.

Wlassics Gyula akkori vallás- és közoktatásügyi miniszternek elévülhetetlen érdeme a doctor rerum technicarum jogának műegyetemünk számára való életbeléptetése.

Nemcsak a műegyetem, nemcsak a technikusok, hanem az ország egész közvéleménye is nagy örömmel fogadta e jog adományozását.

A műegyetem e tekintetben is egyenrangú lett tehát a tudományegyetemmel.

A mi technikai főiskolánkon azonban elsősorban nem ebből az okból volt szükség a mérnökdoktorrá avatás jogára – hiszen a műegyetemnek a tudományegyetemmel való egyenjogúságát a törvényhozás még 1871-ben biztosította –, hanem a technikai tudományok jelentőségének kiemelése mellett azért is, hogy azok az ifjaink, akik a technikai tudományok művelésére tehetséget éreznek magukban, ne legyenek kénytelenek a doktori tudományos fokozat megszerezhetése végett külföldre menni, s hogy doktori értekezéseikkel a magyar technikai irodalmat gazdagítsák.

„A műszaki doktori cím megszerzésére vonatkozó szabályzatot Őfelsége 1901. évi április hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával hagyja jóvá.” (Zelovich, 1922, 175.)

Zielinski doktori disszertációjának átfogóbb témaköre Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve volt (BME Levéltára. 100/a. 1.). Az értekezést 1901 novemberében nyújtotta be.

 A doktorrá avatásra 1902. január 16-án került sor a Műegyetem nagytermében. Az ünnepélyen jelen volt többek között Wlassics Gyula (1852–1937)

vallás- és közoktatási miniszter, a tudományegyetem rektora és dékánjai, a Magyar Tudományos Akadémia vezető képviselője és a tudományos élet más szereplői (Hajós, 2004, 60.).

A mérnökdoktorátus megszerzésének lehetősége a műegyetemi oktatói követelmények tekintetében is következményekkel járt. Az oktatói karral szembeni elvárások megnőttek. „Tekintettel arra, hogy a tudományos tevékenységre pályázó a műszaki tudományokból a legmagasabb fokozatot is megszerezheti, a vallás- és közoktatási miniszter 1902. április 8-án jóváhagyta a Műegyetem »Magántanári Szabályzat« 5-ik szakaszának olyan értelmű módosítását, hogy magántanári képesítést csak olyan kaphat, akinek műegyetemi, vagy egyetemi doktori oklevele van.” (Hajós, 2004, 61.)

Zielinski Szilárd aláírása a műszaki doktori fogadalom szövegén (BME Levélt. 100/a. 1.)

A második mérnökdoktori fokozatot egy év múlva, 1902-ben nyerte el a következő pályázó, illetve jelölt. 1910-ig bezárólag harminchatan szereztek a budapesti Műegyetemen mérnökdoktori fokozatot. Volt közöttük mérnök, gépészmérnök, vegyész, építész.

Dr. Zielinski Szilárd fényképe egy 1925-ben megjelent könyvben (Schimanek, 1925, 44.)

A trianoni döntés után Dr. Zielinski Szilárd megsokszorozott erővel lát hozzá, hogy kivegye a részét Magyarország talpraállításából. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyé-ben (a Budapesti Mérnöki Kamara hivatalos lapjában) a halálát követően ezt írták róla. „A nagy összeomlás után mintha derengeni látnánk a jövő új kialakulását abban, hogy fontos technikai és közgazdasági intézmények élére nem politikusok, hanem rátermett mérnökök kerülnek. Ennek a felfogásnak megnyilvánulását örömmel látjuk abban, hogy 1920-ban az Országos Középítési Tanács és 1921-ben a közmunkák tanácsának elnöki székébe dr. Zielinski Szilárdot nevezik ki. Minden elfoglalt újabb pozíciót a mérnökség térfoglalásának, a mérnöki tekintély erősbödésének és elismerésének tekinti és minden erejével arra törekszik, hogy munkásságával a technikai nevelés, a technikai tudás rátermettségét dokumentálja. Neki nem díszt, nem nyugalmat jelent egy-egy kitüntetés vagy díszes állás, hanem újabb és újabb súlyos megterhelést, újabb és újabb kötelességet, aminek ő mindig alapossággal és lelkiismeretes hozzáértéssel felelt meg.” (Sármezey, 1924, 73.; Schimanek, 1925, 16.)

Nem volt a szakmájába bezárkózó egyéniség. Értett a zenéhez, a művészetekhez, az irodalomhoz, és 1921-ben a Magyar Történelmi Társulat is tiszteletbeli tagjává választotta.

Kulcsszavak: Zielinski Szilárd, mérnökdoktorátus, műszaki tudomány, m. kir. József-műegyetem, út- és vasútépítés, vasbetonszerkezetek, víztornyok, tudománytörténet, technikatörténet

IRODALOM

BME Levéltára. 103/f.: Mérnöki Kar. Nappali tagozatos hallgatói törzskönyvek. 103/f. I. kötet. 1882/83. 338. oldal. Zielinski Szilárd beiratkozása. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára.

BME Levéltára. 100/a.: Oklevél törzskönyvei. 1-től 1972-ig. 158. sorszám. Zielinski Szilárd mérnöki oklevelének iratai. 100/a. Vegyes gyűjtemény. Vegyes oklevelek és egyedi iratok. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára.

BME Levéltára. 100/a.: Mérnöki doktori szigorlatok jegyzőkönyvei. 1. sorszámú doktori oklevél. Zielinski Szilárd doktori iratai. 100/a. Vegyes gyűjtemény. Vegyes oklevelek és egyedi iratok. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára.

BME Levéltára. 3/c. 26. 1906. 3/c.: M. Kir. József-Műegyetem. A Rektori Hivatal iktatott iratai. 26. doboz. 1906. 7. tétel. 671/1906. számú irat. Zielinski Szilárd műegyetemi nyilvános rendes tanári hivatalos esküje. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára.

Hajós György (2004): Zielinski Szilárd a Magyar Mérnöki Kamara első elnökének élete és művei. Megjelent az első Mérnöki Kamara megalakulásának 80. évfordulóján. LOGOD Bt., Budapest

Méhes Zoltán (1927): Dr. Zielinski Szilárd emlékezete. A M. Kir. József-Műegyetem 1926/27. tanévének megnyitásakor 1926. évi október hó 3-án tartott beszédek. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvény Társaság, Budapest

Sármezey Endre (1924): Dr. Zielinski Szilárd. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. A Budapesti Mérnöki Kamara hivatalos lapja. LVIII. 21–2, 71–4.

Schimanek Emil (1925): A M. Kir. József-Műegyetem 1924/25. tanévének megnyitásakor 1924. évi október hó 12-én tartott beszéd. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvény Társaság, Budapest (Az 1923/24. tanévről szóló beszámoló beszédet Schimanek Emil Rector Magnificus tartotta.)

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (1929): Technikai fejlődésünk története 1867–1927. Kiadja a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. Második kiadás. Budapest

Zelovich Kornél (1922): A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest