Érdeklődéssel olvastam Gyulai József professzor
írását a 2010/12-es számban, a tranzisztor egyik atyjáról, William B.
Shockleyról (Gyulai, 2010). A cikk egyik lábjegyzete indított arra,
hogy tollat ragadjak, miszerint Andy Grove (alias Gróf András) a BME
vegyészmérnök hallgatójaként távozott 1956-ban az USA-ba. Azonban,
mint az magyarul is olvasható önéletrajzi írásából (Grove, 2001)
tudható, az ELTE vegyész szakára járt egy évet és egy hónapot. Mivel
magam is itt végeztem, ami büszkeséggel tölt el, fontosnak tartom a
kiigazítást. Az ELTE-n töltött időszakáról olvashatunk a Fizikai
Szemle 2002-es évfolyamában is (Grove, 2002). Ez a lapszám közli első
évfolyami laborvezetője, Hartmann Hildegárd – aki huszonkét évvel
később engem is tanított – rá vonatkozó visszaemlékezését és Grove
hozzá írt levelét is. Itt megtudjuk, hogy amikor az USA-ban
vegyészmérnök-hallgatónak jelentkezett, itthon szerzett tudása alapján
rögtön a III. évfolyamra vették fel a City College of New Yorkba, ahol
azután az évfolyam legjobbjaként diplomázott 1960-ban. Innen vezetett
útja a Berkelyben szerzett doktorátust követően az Intel
elnök-vezérigazgatói székéig és az „Év embere” címig.
Gyulai professzor cikke – a Magyar Tudomány
profiljának megfelelően – elsősorban a tranzisztorkutatás szakmai
kérdéseivel foglalkozik, és csak érintőlegesen említi az ehhez
kapcsolódó, nem kevésbé izgalmas, a Shockley Semiconductor Laboratory
Inc.-től a Fairchild Semiconductoron át az Intelig ívelő
cégtörténeteket. Erről és az USA Európával szembeni innovációs
előnyének
|
|
értelmezéséről bővebben olvashat az érdeklődő a
Magyar Tudomány cikkével egy időben megjelent írásban (Tallián, 2010).
Itt sem szerepel viszont egy talán nem érdektelen adalék, miszerint az
Intel első alkalmazottja – a Gyulai József által is említett három
alapító, Gordon Moore, Robert N. Noyce és Grove után – a szintén
Budapesten született Vadász László (Leslie L. Vadász) volt, aki már a
Fairchild Semiconductornál együtt dolgozott Grove-val, és az Intel
vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugalomba. Ő irányította azt a
fejlesztőcsapatot is, amely 1971-ben elkészítette a világ első
mikroprocesszorát, az Intel 4004-et.
IRODALOM
Grove Andy (2001): Swimming Across. Time
Warner Books. Magyarul: Átúsztam: a mikroprocesszor alkotójának
önéletrajza magyarországi éveiről. Ford. Cziegler István. Eötvös
Loránd Fizikai Társulat, 2002
Grove Andy (2002): Első évem az Eötvös
egyetemen. Ford. Baumann Miklósné. Fizikai Szemle. 52, 37–42. •
WEBCÍM >
Gyulai József (2010): Száz éve született
William B. Shockley, a tranzisztor egyik atyja. Magyar Tudomány. 171,
1492–1501. •
WEBCÍM >
Hartmann Hildegard (2002): Visszagondolva
Gróf András vegyészhallgatóra. Fizikai Szemle. 52, 43. •
WEBCÍM >
Tallián Miklós (2010): A szilícium
prófétái, avagy a világot nem a forradalmárok változtatták meg.
Kommentár. 5, 86–94. •
WEBCÍM >
Visszavonul Leslie Vadász, az Intel
úttörője. SG Computer and Science Magazine. 2003. áprilia 19. •
WEBCÍM
>
|
|