A férfias-nőies skála könnyen befolyásolható
Több bizonyíték van arra, hogy az elvont fogalmak megértését, illetve
megítélését befolyásolják a testet érő fizikai ingerek. Így például a
magasabb hőmérséklet melegebb, barátiasabb légkört, a fizikailag
nagyobb tömeg nagyobb fontosságot sugall az embereknek. Pszichológusok
most kimutatták, hogy a nemi sztereotípiák alapján született ítéletek,
miszerint a férfiak erősek és kemények, a nők pedig gyengédek és
lágyak, szintén befolyásolhatók a testet érő fizikai ingerekkel.
Kísérleti alanyoknak számítógéppel nemileg
semlegesre kreált arcokat mutattak, és választaniuk kellett, hogy nőt
vagy férfit látnak. A teszt közben az egyik csoport tagjainak egy
kemény, a másiknak egy lágy labdát kellett nyomogatniuk.
A lágy labdás csoportba tartozók nagyobb
valószínűséggel ítélték az arcokat nőinek, míg a kemény labdások
inkább férfiakat láttak.
Hasonló eredményre vezetett egy másik kísérlet,
amelyben a válaszokat le kellett írni. Az egyik csoportot megkérték,
hogy keményen nyomja rá a tollat az indigós papírra, mert több
példányra van szükség, míg a másik társaságot a papír kímélésére
hivatkozva az ellenkezőjére szólították fel.
Slepian, Michael L. – Weisbuch, Max –
Rule, Nicholas O. – Ambady Nalini: Tough and Tender: Embodied
Categorization of Gender. Psychological Science. Published online 24
November 2010.
DOI:10.1177/0956797610390388
Most nem akarom…
A női könnyek kémiai üzenete
A női könny bizonyos összetevői csökkentik a férfiak szex iránti
fogékonyságát és a szervezetükben lévő férfihormon mennyiségét. Az
izraeli Weizmann Intézet kutatói állítják ezt a Science hasábjain.
Néhány éve ismert, hogy az izzadsággal az ember is
bocsát ki olyan anyagokat, ún. feromonokat, amelyek nem szagingerként
hatva tudattalanul befolyásolják a viselkedést: az ellenkező nemű
partner számára információt hordoznak az illető egészségi állapotáról,
termékenységéről, érzelmi státusáról.
Noam Sobel és munkatársai szomorú filmeket mutattak
a hölgyeknek, és arra kérték őket, hogy legördülő könnyeiket kis
üvegcsékbe gyűjtsék össze. A nők arcán egy másik alkalommal sós vizet
is lefolyattak, és azt is felfogták egy másik fiolában. A
kísérletsorozat elején a kutatók megvizsgálták, hogy a részt vevő
férfiak szag szempontjából éreznek-e különbséget a kétféle folyadék
között. Erre a kérdésre egyértelmű nem volt a válasz.
Ezután a férfiak fülcimpájára olyan gézdarabkát
rögzítettek, amelyet előzőleg vagy könnyel vagy sós vízzel itattak át.
Ezek illatanyaga hatott rájuk, miközben egy képernyőn női arcokat
mutattak nekik, amelyekről a nő érzelmi állapotát kellett
megbecsülniük, illetve azt értékelték, hogy mennyire találják vonzónak
az illető hölgyet. A kísérletet másnap fiolacserével megismételték,
azaz aki az előző nap könnyet kapott, az másnap sóoldatot és fordítva.
A kísérletsorozat egyébként kétszer vak volt, azaz sem a
kísérletvezető, sem a résztvevők nem tudták, hogy ki mikor milyen
folyadékot szagol.
A képen látott arcok érzelmi állapotának
megbecsülését nem befolyásolta, hogy sós vizet vagy könnyet
„szagoltak” a férfiak, szexuális fogékonyságukat azonban igen: könnyet
szimatolva kevésbé találták vonzónak a hölgyeket, és vérükben a
férfihormon koncentrációja is alacsonyabb volt.
A kísérleteket úgy is elvégezték, hogy közben
funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárással vizsgálták az
agyat, és azt találták, hogy a szexualitásért felelős hipotalamusz
nevű agyterület kisebb aktivitást mutatott, ha az illetők könnyet
„szagoltak”.
A könnyek talán azt üzenhetik a férfinak, hogy most
nem alkalmas az idő a szexualitásra – mondják a kutatók a jelenség
evolúciós értelmének magyarázatát firtató kérdésre.
Gelstein, Shani – Yeshurun, Yaara –
Rozenkrantz, Liron et al.: Human Tears Contain a Chemosignal. Science.
DOI: 10.1126/science.1198331
Új célpont a szklerózis multiplex kezeléséhez?
A szklerózis multiplex (SM) kialakulásában fontos molekuláris
mechanizmust azonosítottak kanadai kutatók (Hotchkiss Brain Institute,
University of Calgary’s Faculty of Medicine). Szerintük a felfedezés
új hatásmechanizmusú gyógyszerek tervezéséhez vezethet.
Dr. V. Wee Yong professzor és munkatársai az emberi
SM-nek megfelelő betegségben szenvedő egerekben gátolták egy EMMPRIN
nevű molekuláris kapcsoló működését, és azt tapasztalták, hogy az
állatokban csökken a tünetek intenzitása. Sőt a kutatók felfedezték,
hogy a beteg állatok sérült agyterületeiben igen sok EMMPRIN van.
A szklerózis multiplex autoimmun betegség, amelynek
során bizonyos fehérvérsejtek bejutnak a központi idegrendszerbe, és
károsítják az idegrostokat szigetelő myelin hüvelyt. Az EMMPRIN
molekuláris kapcsoló, amely egy olyan fehérje termelődését
befolyásolja, amely a fehérvérsejtek központi idegrendszerbe történő
belépését segíti. Az EMMPRIN tevékenységének gátlásával új
gyógyszereket lehet majd fejleszteni a szklerózis multiplex ellen –
vonják le a következtetést a kutatók.
Agrawal, Smriti M. – Silva, Claudia –
Tourtellotte, Wallace W. et al.: EMMPRIN: A Novel Regulator of
Leukocyte Transmigration into the CNS in Multiple Sclerosis and
Experimental Autoimmune Encephalomyelitis. The Journal of
Neuroscience. 12 January 2011. 31, 2, 669–677.
DOI: 10.1523/JNEUROSCI.3659-10.2011
|