Környezettudomány –
„magaslégköri” színvonalon
Mészáros Ernő akadémikus legújabb kötete valódi ritkaságnak mondható:
a környezettudománnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak gyűjteménye
és magyarázata nemcsak magyar nyelven, hanem világnyelveken is
hiánycikknek számít. A környezettudomány az ember és környezete
kapcsolatának kutatásával foglalkozik. Az emberi tevékenység
nagymértékben befolyásolja, alakítja természetes környezetét,
szennyezi a talajt, a vizeket és a levegőt. A légkör kémiai
összetételének változása nemcsak helyi, hanem globális problémákat is
okoz, mint a nem kívánt éghajlatváltozás vagy a magaslégköri ózonréteg
elvékonyodása.
A szócikkek körének meghatározása az első
pillanatban talán egyszerűnek tűnhet, valójában azonban igen összetett
feladat: az emberi hatások megállapításához és megértéséhez ismerni
kell a földi környezet működését, tehát tisztában kell lennünk a
klasszikus természettudományoknak a bioszférára és a geoszférákra
vonatkozó alapvető tételeivel is. Ebből következően, Mészáros Ernő
kötete tartalmazza a földtudományok, a hidrológia, a limnológia, a
meteorológia, az oceanológia, az ökológia és a talajtan elemeit is.
Ugyanakkor a környezetben lezajló folyamatok fizikai és kémiai
összefüggésekkel írhatók le, így a kötet ezzel kapcsolatos
címszavakat, és ezekhez tartozó értelmezéseket is tartalmaz. Például a
szén-dioxid címszó alatt nem egyszerűen a vegyület keletkezésének és
tulajdonságainak leírása szerepel, hanem ennek a belső bolygók
légkörében játszott szerepe, illetve földi koncentrációjának történeti
alakulása, mérése, és kibocsátásának
|
|
nemzetközi egyezményekben történő szabályozási
lehetőségei is bemutatásra kerülnek. A felhővíz kémiai összetétele
címszónál nemcsak táblázatos ismertetést, hanem az ezt szabályozó
légköri felhőkémiai, kimosódási, illetve meteorológiai folyamatok
leírását is megtaláljuk. Az olvasók számára igen értékes segítséget
jelent, hogy számos összetett fogalomról is tartalmas, lényegre törő
magyarázatot találhat a kötetben, például: éghajlati érzékenység,
higany körforgalma, időjárás előrejelzése, mezőgazdasági ökoszisztéma,
óceánok biogeokémiai folyamatai, települések légszennyezettsége, és
természetesen még hosszasan sorolhatnánk.
A szerző az előszóban tisztázza a környezettudomány
és a környezetvédelem kapcsolatát is: a környezettudomány az emberi
hatásokkal, míg a környezetvédelem a megelőzésükkel foglalkozik. A két
terület szorosan összefügg, hiszen a környezettudomány eredményei
mutatják meg, hogy mik a legfontosabb teendők a környezetvédelem
területén. Az összefüggések miatt a kötetben a környezetvédelem
legfontosabb fogalmai és eszközei is bemutatásra kerülnek.
Mészáros Ernő legújabb kötetét nemcsak a
környezettudományokat művelő szakembereknek, hanem a környezettudomány
oktatásában részt vevő tanároknak, hallgatóknak, a mások szakterülete
iránt érdeklődő kutatóknak, és nem utolsósorban a környezeti kérdések
tudományos alapjaiban tájékozódni kívánó széles nagyközönségnek
ajánlhatjuk. A lexikon célzott keresés nélkül is érdekes és tanulságos
olvasnivalót kínál. (Mészáros Ernő: Környezettudomány. Bp.: Akadémiai
Kiadó, 2010, 318 p., 1500 címszó)
Bozó László
az MTA levelező tagja
|
|