Agypusztítás ecstasyval
Az ecstasy nevű kábítószer tartós használata valószínűleg károsítja az
agyat – állítják holland kutatók. Vizsgálataikhoz azok a korábbi
eredmények adták az ötletet, amelyek szerint a kémiailag a
metamfetaminok családjába tartozó ecstasy súlyos memóriaproblémákat
okozhat. Vajon a memóriavesztés mögött kimutathatók-e strukturális
változások? – tették fel a kérdést.
Vizsgálataik során mágneses rezonancia képalkotó
eljárással önkéntesek agyának az agykéregben a memóriáért felelős
hippokampusz nevű területét vizsgálták. A résztvevők közül tízen olyan
fiatal ecstasysok voltak, akik a vizsgálat előtti két hónapban
„tiszták” voltak, az előző hat évben azonban átlagosan 281 tablettát
vettek be. A kontrollcsoport hét tagja soha életében nem vett be
metamfetamint.
Az eredmények szerint az ecstasyt használók
hippokampuszának mérete átlagosan tíz és fél százalékkal kisebb volt,
de kiderült, hogy a hatás nem korlátozódik erre a területre. A
fogyasztóknál a teljes szürkeállomány nagysága is kisebb volt,
átlagosan 4,6 százalékkal.
Hollander, Bjørnar den – Schouw, Marieke –
Groot, Paul et al.:
Preliminary Evidence of Hippocampal Damage
in Chronic Users of Ecstasy.
Journal of Neurology Neurosurgery and
Psychiatry.
doi:10.1136/jnnp.2010.228387
Szem a Petri-csészében
Japán kutatók a kóbei RIKEN Fejlődésbiológiai Központban egerek
embrionális őssejtjeiből szemkezdeményt hoztak létre, amelyet a szem
ideghártyáját alkotó sejtekhez hasonló sejtek borítanak. Sasai Josiki
(Yoshiki Sasai) és munkatársai speciális összetetételű oldattal
„vették rá” az embrionális őssejteket, hogy a szemre jellemző sejteket
hozzanak létre, és egy fehérjegéllel érték el, hogy állagában szemre
emlékeztető egységes struktúra jöjjön létre.
A képződmény – szemkehely – formája a kutatók
szerint konyakospohárra emlékeztet, és két jól elkülöníthető, a szemre
jellemző sejtrétegből épül fel, amelyeket különböző szerkezetű és
funkciójú sejtek alkotnak.
Az őssejtekből először korai retinasejtekből álló
„pacák” jöttek létre, majd egy héttel később a pacákból a szemfejlődés
korai embrionális szakaszában megfigyelhető, szemhólyagszerű struktúra
alakult ki. Ezután ugyancsak az embrionális fejlődésben megfigyelhető
módon a laboratóriumi szemhólyag elkezdett betűrődni, s két nap alatt
kialakult a szemkehely jellegzetes, két sejtrétegű szerkezete,
méghozzá a megfelelő sejtféleségekkel.
Azt egyelőre nem tudják, hogy a rendszer képes-e
fényérzékelésre, illetve arra, hogy a fényingereket továbbítsa az
agyba. Nem tudják azt sem, hogy a Nature-ben publikált technikával
emberi retinát létre lehet-e hozni. Ha igen, az reményt ad arra, hogy
egyes, a látás elvesztésével járó betegségekben őssejtekből
létrehozott ideghártya beültetésével a páciensek látását vissza lehet
adni. Természetesen erre hosszú éveket kell még várni. A kutatók
szerint az őssejtekből kialakított rendszer addig is hasznos lesz,
mert segítségével tanulmányozni lehet bizonyos szembetegségek
kialakulását és sajátságait.
Eiraku, Mototsugu – Takata, Nozomu –
Ishibashi Hiroki et al.:
Self-organizing Optic-cup Morphogenesis in Three-dimensional Culture.
Nature. 7 April 2011. 472, 51–56. doi:10.1038/nature09941
Enzimreakciók lendületből
Az enzimek működését valószínűleg jelentősen befolyásolja finom,
néhány milliszekundumos oszcillációs mozgásuk – írják amerikai kutatók
a Science-ben. A fehérjék térbeli szerkezete nem stabil, mozgás közben
változik, és egy enzim megfelelő aktivitásának kifejtéséhez szükség
lehet egy bizonyos mozgásformára.
A kísérletekben modellként az Escherichia coli
baktérium egyik fontos enzimjét vizsgálták. Az enzim viselkedésének
tanulmányozásához az ún. NMR-spektroszkópiát Röntgen-diffrakciós
módszerrel kombinálták, így a fehérjemolekula mozgás közbeni
alakváltozását is nyomon tudták követni a biológiailag érdekes mikro-,
illetve milliszekundumos időfelbontás-tartományban.
Peter E. Wright és munkatársai korábbi
vizsgálataikból már ismerték az enzimnek azt a helyét, amely
kulcsfontosságú a működés szempontjából. Tudták azt is, hogy ennek a
helynek a térszerkezete a katalitikus ciklusban kétféle lehet. Most
publikált kísérleteikben olyan genetikailag módosított baktériumot
konstruáltak, amelyben az enzim viselkedése megváltozott, az említett
meghatározó aktív hely rugalmatlanná vált, és képtelen volt a kis
oszcillációs mozgásokra. A következmény megdöbbentette a kutatókat: az
enzim aktivitása tizenhatod részére csökkent, azaz az általa
katalizált biokémiai reakció sebessége a tizenhatod részére esett
vissza.
Az orvostudomány sok, enzimek működésére ható
gyógyszerrel rendelkezik. Például az antibiotikumok egyes bakteriális
enzimek működésének blokkolásával pusztítják el a kórokozót, de az
emberi szervezet saját enzimjeinek működését is számos gyógyszer
befolyásolja. A kutatók következtetése, hogy a gyógyszermolekulák
tervezésekor is figyelembe kellene venni az enzimek mozgását, és így
hatékonyabb vagy specifikusabb hatóanyagokat lehet majd előállítani.
Bhabha, Gira – Lee, Jeeyeon – Ekiert,
Damian C. et al.: A Dynamic Knockout Reveals That Conformational
Fluctuations Influence the Chemical Step of Enzyme Catalysis. Science.
8 April 2011. 332, 6026, 234–238.
doi: 10.1126/science.1198542
|