A hazai finanszírozás megteremtése mellett a
Nemzeti Tehetségsegítő Tanács másik sikere, hogy – civil szervezetként
egyedülálló módon – megnyert egy, az Új Magyarország Fejlesztési Terv
pályázatán kiírt Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
megvalósított, Kiemelt Projektet, amely 2009. augusztus 12-én indult
el a „TÁMOP 3.4.4/a számú Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő
Program – Országos tehetségsegítő hálózatok kialakítása” címen.
5. A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program indulása,
eddigi eredményei
A Magyar Géniusz Program a húsz évre tervezett Nemzeti Tehetségprogram
szerves részeként több, nemzetközi szinten is példaértékű
kezdeményezést valósít meg. Első lépésként a tehetségsegítő hálózat
létrehozása és a tehetségsegítő szakemberek továbbképzése a cél. A
tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok ingyenes, akkreditált és
szakmai előmenetelükhöz elengedhetetlen kreditpontokat érő képzésekhez
jutnak a Magyar Géniusz program által. A képzésekben több mint tízezer
pedagógus vesz részt, azaz a magyar közoktatásban a tehetségekről való
tudás a legtöbb oktatási intézményben megjelenik.
A program tevékenységének fő pillérei a
Tehetségpont hálózat és a Tehetségtérkép létrehozása a
Kárpát-medencében. A Tehetségpontok alapfeladata a tehetségek
felfedezése, a tanácsadás, a pályaorientáció. Fő cél, hogy személyre
szabott lehetőségeket találjanak, és információt nyújtsanak a
tehetséggondozási lehetőségekről. A Tehetségpontok kapcsolatban vannak
a tehetséges fiatalokkal, környezetükkel, a tehetséggondozó
szakemberekkel, a tehetséggondozást segítő önkormányzatokkal, civil
szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal és magánszemélyekkel. Európában
egyedülálló módon ezek a Tehetségpontok hálózatot alkotnak, melynek
célja egymás segítése és tájékoztatása. A több mint négyszáz
Tehetségpont hálózata mára az egész Kárpát-medencét átszövi. További
cél, hogy a hálózatot kiterjesszük egész Európára, mivel ilyen
kiterjedt hálózatok máshol még nem léteznek. A hálózatépítés fő célja
az, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen olyan pont,
ahol az induló tehetségek információt és segítséget kaphatnak, ezáltal
lehetőséget kapva az érvényesüléshez. A Tehetségpontok
hálózatosodásának ötlete nagy sikert aratott Lengyelországban, ahol
már vannak a magyar Tehetségpontokhoz hasonló szerveződések, de a
köztük lévő kapcsolat kiépítésére még nem gondoltak.
A szomszédos országok magyar nyelvű területein már
számos Tehetségpont létesült. A Program további célja, hogy távolabbi
országokban is létesüljenek Tehetségpontok, és ezeket egy budapesti
központ módszertanilag segítse. Fontos és izgalmas példa az ifj.
Kurtág György által kezdeményezett és alakulóban lévő bordeaux-i
Tehetségpont.
6. A Magyar Géniusz Program
nemzetközi kapcsolatai
A Magyar Géniusz Program nemzetközi kapcsolatait a projekt
külkapcsolati munkacsoportja fogja össze. A munkacsoport feladatai
közé tartozik a kapcsolattartás a határon túli tehetséggondozó
szervezetekkel, előadások, szekciók tartása a Magyar Géniusz Program
tevékenységeiről külföldi konferenciákon és egyéb rendezvényeken. 2009
és 2010 folyamán számos alkalommal került sor a projekt külföldi
bemutatására Brüsszelben, Szingapúrban, Münsterben, Párizsban,
Salzburgban, Helsinkiben, Varsóban, és a határon túli
Tehetségpontjainkban, hogy csak a leglényegesebbeket említsük.
A kapcsolatfelvétel és -építés európai és más
nemzetközi tehetségsegítő szervezetekkel, minisztériumokkal, külföldi
jó gyakorlatok gyűjtése és publikálása is fontos feladat. Ennek egyik
első eredménye a Magyar Géniusz Program kiadásában megjelent A
tehetséggondozás nemzetközi horizontja című, Gordon Győri János
szerkesztette tanulmánykötet.
A projekt által meghatározott feladat megoldása
céljából kutatócsoportok indultak el Európán belülre és kívülre – az
Amerikai Egyesült Államokba, Ausztriába, Finnországba, Izraelbe,
Nagy-Britanniába, Németországba, Spanyolországba, Szingapúrba és
Szlovéniába –, hogy jó gyakorlatot gyűjtsenek a tehetséggondozás
terén. A kötetben a kilenc ország egy-egy jó gyakorlatát mutatták be a
kutatók, majd egy zárófejezetben összegezték a tapasztalatokat.
Az első tapasztalat az volt, hogy ma a
tehetséggondozás minden ország esetében rendszerben gondolkodik, ezen
belül van olyan ország, ahol erős az állami irányító szerep, máshol
viszont a helyi, tartományi szabályozás dominál. Az oktatási rendszer
többnyire fontos, de nem egyetlen szereplője az országos szintű
tehetséggondozási rendszernek. A tehetséggondozási rendszer szereplőit
szoros együttműködés jellemzi. Minden ország rendszerében
hangsúlyozzák az egyenlőség és méltányosság elvét, és a társadalmi
felelősség szerepét. Több országban ráébredtek már, hogy a tudományos,
technikai, mérnöki, és matematikai területen tehetséges emberek
felkutatása, fejlesztése és hosszú távon az országban tartása
nemzetbiztonsági szempontból is jelentős. Ezért sok helyen kapcsolódik
egymáshoz a civil és katonai tehetségazonosítás.
Szakmai szempontból országonként más
tehetségpedagógiai módszereket alkalmaztak, viszont általánosan
megállapítható volt, hogy a tehetséggondozás során nem kifejezetten
egy tudásterületre koncentráltak. Minden tehetséggondozási programban
fontos szerepet kap a szülők bevonása. Ez két módon történik: a
gyermekével azonos területen tehetséges szülőt a szakmai munkába is
bevonják, a nem azon a területen tehetséges, esetleg aluliskolázott
szülő pedig betekintést nyerhet egy-egy foglalkozásba, és ezáltal
személyesen megtapasztalja a tehetségsegítésben rejlő lehetőségeket. A
fenti gondolatok bővebben olvashatóak a www.geniuszportal.hu oldalon
elérhető tanulmánykötetben.
A határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek
segítése, velük jó kapcsolat kialakítása valósult meg legelőször a
célkitűzések közül. A környező országokban a külkapcsolati
munkacsoport tagjai számos előadást tartottak, és számos tehetségnapon
vettek részt. A határon túli Tehetségpontok aktív résztvevői a Nemzeti
Tehetségsegítő Tanács és a Magyar Géniusz Program munkájának is.
A Magyar Géniusz Program elindulása és az
EU-Tehetségnap (www.TalentDay.eu) mozgalom meghirdetése óta több
országból érdeklődtek a Program és az EU TalentDay iránt. Ennek egyik
eredménye, hogy 2010 decemberében a Lengyel Oktatási Minisztérium
öttagú delegációja érkezett Magyarországra, akik az EU-konferencia és
TehetségNap szervezésébe is bekapcsolódtak. A Nemzeti Erőforrás
Minisztériumban Brassói Sándor főosztályvezető úrtól felvilágosítást
kaptak a magyar tehetséggondozás rendszeréről, Törökné dr. Szilágyi
Katalintól pedig a minisztérium nemzetközi terveiről hallhattak
információkat. A Tehetségpont-hálózat jelentette számukra a legnagyobb
újdonságot, nagyon jó ötletnek tartják a Tehetségtérképet, és a
hálózatépítés koncepcióját.
A Csányi Alapítványnál tett látogatáson a hátrányos
helyzetűek tehetséggondozásáról, hazai gyakorlatáról halottak
előadást. A sikeres találkozót követően lehetőségünk nyílt, hogy az EU
elnökségét Magyarország után betöltő Lengyelországban egy konferencián
előadjuk a magyar tehetséggondozás koncepcióját.
A Magyar Géniusz Programról készült egy angol
nyelvű kiadvány, amely részletesen beszámol a program tevékenységéről
és eredményeiről. Ezt a kiadványt a munkacsoport kapcsolati tőkéjét
felhasználva eljuttattuk különféle európai és nemzetközi
tehetséggondozó szervezetekhez, illetve minisztériumi tisztviselőkhöz.
A Magyarországra akkreditált EU- és G20-országok külképviseletein
vezetőinek is küldtünk egy-egy tiszteletpéldányt. Ennek
eredményeképpen a spanyol követségről már keresték is irodánkat
együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban, és még várunk hasonló
megkereséseket. Az Európa Parlament magyar és határon túli magyar
képviselőihez is juttattunk el tiszteletpéldányokat a kiadványból. A
parlament képviselői közül is sokan kifejezték érdeklődésüket, és
néhányan segítségüket és támogatásukat is.
7. A TalentDay mozgalom
és nemzetközi kiterjesztése
A Tehetséges Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére 2006-ban
került megrendezésre az első TehetségNap, Bartók Béla születésnapján,
március 25-én. A TehetségNapok célja, hogy felhívják az emberek
figyelmét a tehetséggondozás fontosságára. A napok teret adnak a
tehetséggondozás minden szereplőjének, a mestereknek és a
tanítványoknak, az oktatási szakembereknek és a szponzoroknak, hogy
előadás, vita, kerekasztal-beszélgetés, szekcióülések keretében eszmét
és tapasztalatot cseréljenek a tehetséggondozás aktuális kérdéseiről.
A gyerekek és fiatalok pedig ezalatt mesterükkel, csoportosan vagy
egyedül bemutatót tartanak. A tehetségfejlesztő közösségek be tudják
mutatni mindazokat a lehetőségeket az érdeklődőknek, amelyekkel a
tehetség kibontakozását segíthetik. Az első TehetségNapot hamarosan
egyre több követte, és a Kárpát-medencében mára már több száz
TehetségNapot tartó TehetségNap-mozgalom alakult ki. A Nemzeti
Tehetségsegítő Tanács a Magyar Géniusz Programmal összefogva 2011
tavaszára meghirdette a „European TalentDay” mozgalmat. Ennek a célja,
hogy 2011 tavaszán minél több országban rendezzenek TehetségNapot a
Magyarországon rendezett „Első Európai TehetségNap” rendezvénnyel
egyidőben. A szervezkedés eredményeként eddig kilenc ország jelezte,
hogy csatlakozni kíván a mozgalomhoz: Ausztria, Németország, az
Egyesült Királyság, Írország, Litvánia, Lengyelország, Románia,
Szerbia és Szlovákia.
8. Tehetséggondozás az EU elnökségi programtervében
A tehetséggondozás magyarországi sikerei arra biztatták az oktatási
kormányzat szakembereit, hogy 2009 és 2010 folyamán javasolják a
tehetséggondozás téma fölvételét a 2011 első félévében sorra kerülő EU
magyar elnökség oktatási témáinak prioritásai közé. E javaslatot a
Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetői támogatták. A téma fölvételének
számos indoka van.
Fontos cél a „Kreativitás és Innováció Európai Éve
2009” eredményeinek továbbvitele. A 2010-et és 2011-et átfogó
csoportos EU-elnökség stratégiai célkitűzései között is megjelenik a
versenyképesség növelésére irányuló cél. A tehetség egy adott ország
versenyképességét meghatározó kulcstényezővé lépett elő, a tehetség
hasznosulása a közvetlen haszon mellett a legversenyképesebb termelés
kifejlesztésével az országoknak többletlehetőségeket teremthet. A
tehetségek segítése és fejlesztése az életpálya helyes irányba
terelését segíti. Az életpálya sikerességének segítése kiutat
jelenthet a válságból Európa számára. A fiatal tehetségek segítése
hozzájárul a társadalmi mobilitás növeléséhez, a tehetség
hasznosulásának eredményeként létrejövő széleskörű
társadalmi-gazdasági haszon pedig a válságból való kilábalás egyik
esélye lehet Európa számára. Fontos, hogy Európa tehetséges fiataljai
Európában maradva építsék fel közös jövőjüket és ebben a kiemelkedő
tehetségek munkája meghatározó lehet.
A tehetséggondozás közvetlenül kapcsolódik az
Önkéntesség 2011-es európai évéhez, hiszen Magyarországon a
tehetséggondozás területén sokszor fizetség nélkül, önkéntesen
dolgoznak pedagógusok, civil szervezetek.
A tehetséggondozás témakör megjelenítésének közép-
és hosszú távon definiálható célja, hogy elméleti alapozás után a
tehetséggondozás szerepének és jelentőségének elismerésével
integrálódjon az EU kiemelt oktatási céljait elősegítő eszközök közé,
a tehetséggondozási célok beépüljenek az európai és a tagállami
szakpolitikákba és a gyakorlatokba, valamint nevesítve és
hangsúlyosabban jelenjenek meg az EU oktatási és kulturális
dokumentumaiban. További cél, hogy az Oktatás és Képzés 2020 Stratégia
következő operatív ciklusában (2012–2014) nevesítve legyen a
tehetséggondozás kérdése.
9. A Tehetséggondozásról szóló EU elnökségi konferencia
célkitűzései és a jövő tervei
Az ismertetett háttér mellett került sor 2011. április 7. és 9. között
a Tehetséggondozás EU Magyar Elnökségi Konferencia és Első Európai
TehetségNap rendezvényre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti
Tehetség Program és a Magyar Géniusz Program szervezésében Budapesten,
a Budapesti Történeti Múzeumban és a Kulturinnov épületében. A
konferencia célja volt, hogy a tehetséggondozás európai helyzetének
áttekintésével jó gyakorlatok és együttműködési lehetőségek kerüljenek
bemutatásra és továbbgondolásra, és új tehetséggondozásra fókuszáló
együttműködések alakuljanak ki. Az esemény fővédnökei: Pálinkás
József, az MTA elnöke és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár
asszony a konferencián előadóként is részt vettek. A szekcióülések
témakörei: Tehetséggondozással a társadalmi kohézióért • Tehetség,
Kreativitás, Innováció – Tehetséges fiatalok és a mobilitás viszonya •
Döntéshozók – tudomány – szakmai megvalósítás • Társadalmi
felelősségvállalás – Európai felelősségvállalás • Kutatási eredmények
és döntéshozás • A hálózatosodás szerepe a tehetséggondozás
gyakorlatában.
Huszonnégy európai országból több mint háromszáz
résztvevő volt jelen a rendezvényen, köztük az EU-tagállamok oktatási
minisztériumainak tehetséggondozással foglalkozó munkatársai, illetve
a tagállamok legjelentősebb civil szervezeteinek delegáltjai, valamint
a tehetségsegítéssel foglalkozó magyar politikusok és szakemberek. A
konferencia záródokumentuma megerősítette az EU Tehetségpontok és
Tehetségnapok gyakorlatát, és támogatta a magyar kormányzat azon
elképzelését, hogy egy budapesti EU Tehetségközpont alapítására sor
kerüljön. Április 12-én az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa
beszámolót hallgatott meg a konferenciáról és a tehetséggondozás
magyar és EU-gyakorlatáról. Az eredmények osztatlan elismerést arattak
a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és tudományos miniszterei,
valamint az EU Bizottság tudománnyal foglalkozó biztos asszonya és
vezető munkatársai körében. Számos terv született a továbblépésre,
amelyek megvalósulásáról egy következő alkalommal számolunk be.
Fuszek Csilla
Csányi Alapítvány a Gyermekekért
fuszekcs(kukac)csanyialapitvany.hu
Gordon Győri János
PhD, egyetemi docens (ELTE PPK
Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ)
gyori.janos(kukac)ppk.elte.hu
Szilágyi Zsuzsa
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács titkára
szilagyi.zsuzsa(kukac)tehetsegpont.hu
|