Az esetleges kitermelés gazdaságossága egyelőre
bizonytalan. A felhozott mintákból ugyan egyszerű savas mosással
kioldhatók voltak a ritkaföldfémek, de kérdés, hogy létezik-e olyan
technológia, amellyel az iszap 4–5 ezer méteres mélységből történő
felszállítása után is nyereséges az eljárás.
Kato, Yasuhiro – Fujinaga, Koichiro –
Nakamura, Kentaro et al.: Deep-sea Mud in the Pacific Ocean as a
Potential Resource ror Rare-earth Elements. Nature Geoscience.
Published online 03 July 2011. doi:10.1038/ngeo1185
A szótlan kisgyerek utoléri a többieket
A beszélni későn tanuló gyerekek iskolás korukra általában behozzák
kommunikációs hátrányukat, és ahogy egy új tanulmány megállapítja, ez
a kezdeti lemaradás később, a kamaszkorig sem okoz viselkedési vagy
érzelmi problémákat.
Kétéves korukban, az átlagoshoz képest a gyerekek
7–18%-ának van szignifikáns lemaradása a beszédképességben, és néhány
korábbi kutatási eredmény arra utal, hogy ezeknek a gyerekeknek lelki
gondjaik lehetnek. Ausztrál kutatók egy széleskörű, több mint 1400
kétéves gyermek bevonásával elvégzett követéses vizsgálatban arra
kerestek választ, hogy idősebb korukra marad-e kimutatható hátrányuk a
későn beszélőknek.
A kétévesek szókincsét standardizált kérdőíven a
szülők részvételével mérték fel. Egy másik kérdőív segítségével a
viselkedésüket és lelki kiegyensúlyozottságukat értékelték.
Megállapították, hogy a beszédben elmaradottak a kontrolcsoporthoz
képest sokkal nagyobb valószínűséggel valamilyen viselkedési-, érzelmi
zavarral is rendelkeznek.
A felméréseket megismételték 5, 8, 10, 14 és 17
éves korban. Az eredmények szerint ötéves korra ezek a különbségek
eltűntek, és később sem jelentkezett semmilyen következménye a
hátrányból indulásnak.
Whitehouse, Andrew J. O. – Robinson,
Monique – Zubrick, Stephen R.: Late Talking and the Risk for
Psychosocial Problems during Childhood and Adolescence. Pediatrics,
eredeti közlés online 4.07. 2011. • doi: 10.1542/peds.2010-2782 •
WEBCÍM >
Idegsejtek bőrből
Olasz és svéd kutatók egymástól függetlenül olyan technikát dolgoztak
ki, amelynek segítségével bőrből származó hámsejteket dopamintermelő
idegsejtekké alakítottak át.
Az eredmények azért nagyon izgalmasak, mert az igen
sok embert érintő Parkinson-kór lényege, hogy az agy bizonyos
területén pusztulnak a dopamintermelő sejtek, és a dopaminhiány
felelős egyebek között a betegségre jellemző mozgászavarokért.
Jelenleg a kezelés alapja a dopamin különböző hatásmechanizmussal
történő gyógyszeres pótlása, de sokan abban bíznak, hogy előbb-utóbb
magukat a dopamintermelő sejteket is pótolni lehet. Az új eredmények
ehhez jelentenek előrelépést.
Mindkét kutatócsoport a genetikai információk
fehérjékké való átírásához szükséges ún. transzkripciós faktorok
működésének befolyásolásával érte el eredményeit. Az olaszok három, a
svédek öt transzkripciós faktort módosítottak. Kutatásaikat azzal
folytatják, hogy Parkinson-szerű betegségben szenvedő állatokon
tesztelik a bőrből nyert dopamintermelő idegsejtek gyógyító
képességeit.
Caiazzo, Massimiliano – Dell’Anno, Maria
Teresa – Dvoretskova Elena et al.: Direct Generation of Functional
Dopaminergic Neurons from Mouse and Human Fibroblasts, Nature.
published online 03 July 2011. doi:10.1038/nature10284
Pfisterer, Ulrich – Kirkeby, Agnete – Torper Olof: Direct Conversion
of Human Fibroblasts to Dopaminergic Neurons. Published online 6 June
2011. • doi: 10.1073/pnas.1105135108 PNAS – Proceedings of the
National Academy of Sciences of the USA. 21 June 2011. 108, 25,
10343–10348. •
WEBCÍM >
Passzív dohányzás és hiperaktivitás
A passzív dohányzásnak kitett gyerekeknek nagyobb az esélyük arra,
hogy figyelemzavarral, hiperaktivitással, vagy más viselkedési- és
tanulási nehézségekkel küzdjenek – állítják amerikai kutatók (Harvard
School of Public Health’s Center for Global Tobacco Control). Az
eredmények statisztikai elemzések alapján születtek, a cigarettafüst
idegrendszert károsító hatását nem igazolták.
Egy, az USA-ban, 2007-ben készült, gyerekek
egészségi állapotára vonatkozó telefonos felmérés adatait analizálták.
A tanulmány több mint 55 ezer tizenkét év alatti gyermeket érintett.
Az adatoknak a szülők iskolázottságával, illetve
anyagi helyzetével való korrekciója után azt találták, hogy a passzív
dohányzásnak kitett gyerekek körében ötven százalékkal nagyobb annak
esélye, hogy legalább kétféle idegrendszeri eredetű neurológiai
rendellenességben szenvednek. A legérzékenyebb a kilenc-tizenegy éves
korosztály, de a fiúk minden életkorban veszélyeztetettebbek.
Kabir, Zubair – Connolly, Gregory N. –
Alpert, Hillel R.: Secondhand Smoke Exposure and Neurobehavioral
Disorders Among Children in the United States.
Pediatrics. 2011; peds.2011-0023; published ahead of print July 11,
2011 • doi:10.1542/peds.2011-0023 •
WEBCÍM >
|