Bevezetés

Amikor kutatási infrastruktúrákról beszélünk, legtöbbször nagyműszerekre vagy jól felszerelt laboratóriumokra gondolunk. Létezik azonban olyan törekvés, mely a különböző országokban, intézményekben hosszú évek alatt felhalmozott tudásnak, adatoknak a megosztását célozza, ún. hálózatos kutatási infrastruktúrák formájában. Az utóbbi évtized kiemelkedő kutatási eredményeit megalapozó programok, mint például a Mars Rover, a Cassini, a Large Hadron Collider, a klímaváltozás előrejelzése (az IPCC koordinálásával) és a tengeri biodiverzitást kutató program (Census of Marine Life) mind nemzetközi tudáshálózaton alapulnak. Ilyen az a kezdeményezés is, mely az európai nagyberendezésekkel foglalkozó kutatási infrastruktúra útiterv (ESFRI Roadmap [URL1]) részeként a biológiai sokféleséggel (biodiverzitással) összefüggő információ és tudás mobilizálását célozza. A LifeWatch program olyan európai elektronikus tudás és technológiai infrastruktúra kialakítását célozza, amely összeilleszti a gyűjteményekből, tengeri és szárazföldi monitorozó helyekről és más forrásokból származó biodiverzitás-adatokat a modellező eszközökkel és virtuális laboratóriumokkal. Az élőhelyek és fajok adatainak jelenlegi elérhetősége ugyanis erősen korlátozott, valamint az adatsorokban időbeli és térbeli hiányosságok vannak, ami gátja a nagy léptékű elemzéseknek, modellezéseknek.

A LifeWatch kutatási infrastruktúra (KI) kialakítását egy 7. Keretprogram projekt készítette elő (URL2), mely 2011. január végén zárult, és eredményeképpen elkészült az infrastruktúra kiépítésének részletes terve. A kiépítés, ahogy más hálózatos infrastruktúráknál is, egy legalább három ország elkötelezettségével aláírandó konzorciumi szerződéssel (European Research Infrastructure Consortium – ERIC [URL3]) kezdődhet meg, mely megadja a hálózatos működéshez a jogi kereteket. A LifeWatch ERIC még nem került aláírásra, a kiépítés előkészítésének folyamatosságát azonban egy ún. start-up kezdeményezés szolgálja. Ebben öt ország, köztük Magyarország is, korlátozott pénzügyi kerettel, megkezdik a rendszer kiépítését. Ezzel párhuzamosan, a hazai kutatási infrastruktúra fejlesztésének stratégiáját kialakító NEKIFUT-program regiszterébe a biológiai sokféleséggel kapcsolatban két hálózatos Stratégiai Kutatási Infrastruktúra (SKI) került elfogadásra. A nemzetközi és hazai kezdeményezések eredményeképpen valós esélye van annak, hogy a magyar biodiverzitás kutatási infrastruktúra kiépítése néhány éven belül megvalósuljon.

Mire való a LifeWatch?

A LifeWatch KI a kutatás támogatásával megbízható, tudományos alapokon álló kezelési stratégiák kidolgozásában nyújt segítséget a biodiverzitás pusztulásával, a klímaváltozással és a népességnövekedéssel összefüggő problémák megoldásához. Az élő rendszerek stabilitásának határait feszegetjük (Rockström et al., 2009), ezért legnagyobb kihívásunk a hiányos modellezési és előrejelzési tudásunk fejlesztése. A megértés támogatásával a LifeWatch KI a bioszférához való viszonyunkat is megváltoztathatja.

A biodiverzitás nemzetközi éve (2010) (URL4) rendezvényeinek üzenetei felhívták a döntéshozók és a széles közvélemény figyelmét arra, hogy az élővilág pusztulása ma már komolyan veszélyezteti az emberi életminőséget. A biodiverzitás-krízis felzárkózott a klímaváltozás mellé mint a globális környezeti válság másik kulcsjelensége, illetve indikátora. A probléma komolyságát jelzi, hogy az ENSZ a 2011–2020 éveket a biodiverzitás évtizedeként hirdette meg (URL5).

Az emberi tevékenység az élővilág sokféleségének gyorsuló ütemű pusztulását és az élőhelyek degradációját okozza (Pereira et al. 2010). A fajkihalás sebessége ezerszerese a természetes szintnek, az emlősök, madarak és kétéltűek 10–30%-a kihalással veszélyeztetett (MEA, 2005). E veszteségek irreverzibilisek, és veszélyeztetik az életfenntartó rendszereket, melyek az emberi életminőség alapját képezik, mint például a klímaszabályozás vagy a talajképződés. Mielőbb cselekednünk kell e folyamatok megakadályozása, hatásaik csökkentése érdekében.

A cselekvés igénye és szándéka az ENSZ és az Európai Unió szintjén is határozott lépésekre sarkallja a tagállamokat. Az ENSZ 2010. decemberi plenáris ülésén döntést hozott a biodiverzitás- és ökoszisztéma-szolgáltatások kormányközi platformjának létrehozásáról (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services – IPBES [URL6]). A platform a Klímaváltozási Kormányközi Testülethez (IPCC) hasonló működésű, független nemzetközi szakmai szervezetként összeilleszti a kutatási eredményeket a hatékony kezelési lehetőségekkel és kormányzati döntésekkel, ami elengedhetetlen a negatív trendek visszafordításához (Perrings et al., 2011). Feladatai közé tartozik a biodiverzitás- és ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló tudás szakértői értékelése. Ezek a jelentések nemcsak az élővilág állapotáról és trendjéről számolnak be, hanem a szabályozások, döntési mechanizmusok átalakítására is javaslatot tesznek a valódi változások érdekében. Az IPBES az ENSZ intézményei, valamint kutatóintézetek, egyetemek jelentéseinek rangsorolásával, a fontos információk kiemelésével támogatja a döntéshozást. E tevékenységekhez elengedhetetlen a megfelelően hozzáférhető információ és adat. Ebben a tekintetben a LifeWatch KI új korszakot fog nyitni.

Az EU ambiciózus víziót vázolt fel 2020-ra, valamint új stratégiát dolgozott ki, és mérhető célokat fogalmazott meg a tagállamok számára az élővilág állapota tekintetében a 2010. évi célok kudarcának láttán (mivel nem sikerült a biodiverzitás csökkenését megállítani). Csak néhány példa: tíz év alatt a degradált területek 15%-át rehabilitálni kell, az özönfajok térhódítását meg kell állítani, a veszélyeztetett fajok kipusztulását meg kell akadályozni, az élővilágra káros támogatási rendszereket meg kell szüntetni, tudományos adatokkal támogatott indikátorokat kell kidolgozni és elfogadni. A LifeWatch KI várhatóan kulcsszerepet fog betölteni az EU-szintű biodiverzitás-politikában, mint a biodiverzitás-adatok elektronikus infrastruktúrája.

Nem csak egyszerűen több kutatásra van szükség, hanem gyorsabb, hatékonyabb és több együttműködésen alapuló kutatásra. Virtuális laboratóriumok kellenek, melyekben különböző tudományterületeken tevékenykedő, különböző országokban működő kutatók megoszthatják a tudásukat, és a kutatás megjósolhatatlan fejlődési útvonalon szolgálhatja a jobb döntéseket. A létező és majdani információs és kommunikációs technológia felhasználásával a LifeWatch KI megteremti a fejlesztés ilyen irányú lehetőségét.

Miből áll a LifeWatch kutatási infrastruktúra?

A LifeWatch KI kiépíti és működteti a biodiverzitás-kutatás különböző területeihez szükséges berendezéseket, hardvert, szoftvert és irányítási rendszert. Elemei a következők:

• adatok felderítéséhez és hozzáféréséhez szükséges felszerelések, készségek;

• adatok előállításához és feldolgozásához szükséges eszközök és tudás;

• gyűjtemények és terepi megfigyelőhelyek hálózatai;

• adatok integrálásához és kölcsönös átjárhatóságához nélkülözhetetlen készségek;

• analitikai és modellezési eszközöket széles körben kínáló virtuális laboratóriumok;

• tudományos kutatást és döntéshozást támogató, speciális szolgáltatásokat, képzést és fiatal tudósoknak kutatási lehetőséget biztosító Szolgáltató Központ.

A LifeWatch KI-t az összes jelentős európai biodiverzitás-kutatási hálózat támogatja, köztük az Alter-net (URL7) és az EDIT (URL8). A feladatokat a Szolgáltató Központ mellett az ún. megosztott szolgáltató egységek (Distributed Service Units) két típusa látja el. Az egyik intézménytípus a LifeWatch KI tulajdonát képezi, és működésére nemzetközi szabályok érvényesek, a másikat más intézetek üzemeltetik nemzeti szabályozás szerint.

A LifeWatch KI-t nem EU-tagsági befizetések, hanem a részt vevő országok finanszírozzák, így a nemzeti elkötelezettség alapvető. A tagországok közgyűlése irányítja a működést, a központi adminisztráció tartja a kapcsolatot a laboratóriumokkal, adatközpontokkal és szolgáltató egységekkel. A központ irányítja a tervezést, kiépítést és a menedzselést a kiépítési fázisban, 2011. és 2016. között. Ez egyben a központi szolgáltató egység is, mely képzési programokkal, technikai útmutatásokkal, pénzügyi források felkutatásával és a többi szolgáltató egységhez való kapcsolódás biztosításával támogatja a részt vevő intézményeket, kutatókat. A kutatómunka a kiszolgáló központokban és a megosztott szolgáltatóegységekben történik. A LifeWatch kiépítése bonyolult program, a teljes működés biztosításához öt év szükséges. A kiépítés koncepciójának évente való értékelése, valamint a kialakított új elemek nyilvánossá tétele biztosítja a rendszer megfelelő szakmai támogatását, a fejlesztési irány ellenőrzését. A teljes kiépítés költsége 219,9 millió euró, éves üzemelése 30 millió euróba fog kerülni. 2016-tól vagy akár már korábban a kutatók használni fogják a LifeWatch KI rendszerét.

Miért érdemes csatlakozni?

Az adatbázisokat, modelleket, programokat, eszközöket stb. kutatók és intézmények széles köre fogja szolgáltatni. Ehhez olyan környezetet kell teremteni, amelyben a felhasználók motiváltak az adat- és más források megosztására. Az adatgazdák számára a LifeWatch KI az alábbi előnyökkel szolgál:

• láthatóság,

• korszerű, folyamatosan fejlesztett információtechnológiai környezet,

• modellezési és adatelemzési háttér,

• egyszerű, akár terepi adatfeltöltési rendszerek,

• hatékony minőségellenőrzés a megosztott adatokhoz,

• biztonságos adatvédelem.

Az információ-technológia rohamos fejlődése láttán már ma is el tudjuk képzelni, hogy az adatmegosztás és modellezés szintjén milyen új lehetőségek nyílnak majd a biodiverzitás-kutatás terén. Éppen ez az a tudományág, mely a kutatási objektumai komplexitása és folyamatos változása miatt a leginkább igényli a virtuális környezetet ahhoz, hogy a biodiverzitás különböző szerveződési szintjein végbemenő folyamatokról és várható változásairól tudományosan igazolt szintézisek születhessenek.

A fenti előnyöket a majdani adatszolgáltatók igazán csak a mintaprojektek segítségével fogják felismerni. Az úgynevezett showcase projektek biztosítják a gyors eredmények felmutatását. Két kutatási téma körvonalazódik erre a célra: tengerpartok, folyótorkolatok vizes élőhelyeinek biodiverzitás-elemzése, valamint a szárazföldi és vízi élőhelyek özönfajokkal szembeni sérülékenységének kutatása. Mindkét téma számos európai ország kutatási profiljába illeszkedik, így az özönfajokkal kapcsolatban Magyarország is jelentős kutatási- és adatháttérrel rendelkezik.

Az infrastruktúrát döntően hazai forrásokból kell finanszírozni, ezért fontos, hogy már a kiépítés szakaszában minél nagyobb hazai kutatási közösség legyen bevonva a közös munkába. A LifeWatch esetében az egyik fontos kihívás az adatmegosztás igényének elfogadása. Technikai szervezetének ábráján látszik (1. ábra), hogy az

1. ábra • A LifeWatch működési sémája:

az adatforrások, virtuális laboratóriumok és szolgáltatási központok összekapcsolásával

egész felépítmény az adatforrásokon alapszik: enélkül nem működhetnek a virtuális laboratóriumok (e-lab). A virtuális laboratóriumok nem nyers, hanem egy megosztott hálózatban tárolt, és részben előre feldolgozott adatokat használnak vizualizálási és statisztikai szolgáltatásokkal, és folyamatosan fejlesztett modellválasztékkal.

A kutatói közösségnek több fenntartása van az adatmegosztással szemben:

• az adatmegosztás jelentős költséggel és munkaráfordítással jár;

• a kutatók, akik gyakran jelentős anyagi és munkaráfordítással jutottak magukhoz az adatokhoz, nem szeretnék elveszíteni azt a szakmai előnyt, ami az adatok kizárólagos birtoklásával jár, különösen az első publikálás előtt;

• az adatok egy része érzékeny, például a védett populációk lelőhelyei.

A LifeWatch előkészítő fázisában egy, a potenciális adatszolgáltatókat képviselő szervezet (Data Providers Platform) kiemelten foglalkozott ezekkel az indokolt fenntartásokkal, és a már működő, megosztott infrastruktúrák tapasztalatainak figyelembevételével reagált rájuk:

• az adatmegosztás során tisztázni kell az adatok szellemi tulajdonjogát, az adatok azonosítását, a felhasználás feltételeit, és biztosítani kell az idézhetőségét;

• az adatmegosztás előnyeinek kompenzálniuk kell a megosztás terheit és kockázatait:

• az adatmegosztás együtt jár információ-technológiai fejlesztéssel, amihez segítséget nyújt a LifeWatch közösség;

• az adatmegosztó automatikusan hozzáférhet a már megosztott adatokhoz és a virtuális laboratóriumok nyújtotta szolgáltatásokhoz;

• az adatmegosztás idézettséghez, közös publikációkhoz és közös pályázási lehetőségekhez vezet;

• külön szabályozni kell az érzékeny adatok megosztásának korlátait.

Ezekkel a feltételekkel a kutatói közösség ki tudja használni a virtuális laboratóriumoknak az előző részben ismertetett lehetőségeit, és hatékonyabban, eredményesebben tudja felhasználni a saját adatait.

A kiépítés jelenlegi állapota

A LifeWatch kiépítésének első szakaszához öt ország ajánlott fel pénzügyi forrást. Ezek közül három: Hollandia, Olaszország és Spanyolország fél-félmillió eurót szán az infrastruktúra megalapozására. Magyarország a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával ötmillió forintot használhat fel egyrészt a közös feladatok egyeztetését szolgáló rendezvények szervezésére, másrészt a hazai LifeWatch-hálózat tervezési munkálataira. Ezzel a felajánlással teljes jogú tagjai vagyunk a kiépítési ügyekben döntéssel bíró csoportnak, és első kézből jutunk a szükséges információhoz. Az ötödik aláíró ország, Románia már megteremtette a nemzeti LifeWatch-hálózat jogi és pénzügyi feltételeit.

A három, jelentős támogatást nyújtó ország 2011. folyamán megkezdi a LifeWatch KI közös irányítási, szervezési és infrastruktúra kiépítési feladatainak ellátását. A három legfontosabb tevékenységi kört elosztották:

• Spanyolország lesz a LifeWatch ERIC alapító okirat szerinti székhelye, és ellátja az általános vezető funkciót,

• Hollandia vállalta a tudományos irányítást és a központi technológia biztosítását,

• Olaszország végzi az adatszolgáltató központ szervezését és a megosztott szolgáltató egységek összehangolását.

Az egyes feladatkörökért az országok képviselői még prémiumtámogatást is felajánlottak, részben további finanszírozás, részben meglévő infrastruktúra formájában. Várhatóan e három ország fogja a LifeWatch ERIC-szerződést először aláírni, s később bármely EU-ország csatlakozhat, ha a feltételeket vállalja. A pénzügyi hozzájárulás GDP-arányosan, de egy belépési küszöb felett történik, ami Magyarország esetében 2,5 millió euró az első öt évre. Ennek 15%-át kell a közös üzemeltetésű részek fenntartására befizetni, a többi a nemzeti feladatok ellátását fogja szolgálni. A teljes összeg forrása lehet nemzeti, de akár EU-támogatás, elsősorban a strukturális alapok és a határmenti projektek jöhetnek szóba.

A magyar részvétel jelentősége

Magyarország részvétele ebben a kutatási infrastruktúrában több szempontból alapvető:

• az EU által kijelölt Pannon biogeográfiai régió háromnegyede hazánkban van, így a régió élővilágáért, illetve az arról gyűjtendő adatokért európai szinten felelősek vagyunk;

• országunk élővilága még viszonylag gazdag, az EU területének 3%-án az Élőhelyvédelmi Irányelv fajainak és élőhelyeinek (Natura 2000) 23%-a fordul elő;

• jelentős adattartalmú, strukturált adatbázisaink vannak;

• a Természetvédelmi Információs Rendszer (a Vidékfejlesztési Minisztérium üzemeltetésében) és a Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, ÖBKI üzemelésében) nemzeti modelljei lehetnek a LifeWatch kutatási infrastruktúrának.

A LifeWatch nemcsak megköveteli az adatminőséget, hanem segítséget is nyújt az eléréséhez, és ezzel közvetlen nemzeti érdeket szolgál.

Magyarországon sokéves tapasztalat gyűlt össze a komplex biodiverzitás adatok országos gyűjtésére, megőrzésére, szolgáltatására és ezek szervezeti struktúrájának kialakítására, valamint a humánerőforrás-igények felmérésére vonatkozóan.
Az alapító országok vetélkedése az egyes funkciók felvállalása érdekében megmutatta, hogy mennyire fontos a LifeWatch kiépítésének első fázisában a megfelelő pozíció megszerzése, hiszen ezek betöltésre kerülnek és a később csatlakozó országok már csak a meglévő rendszer kiegészítéséről, illetve a nemzeti hálózatuk kiépítéséről dönthetnek. Hazánk kutatási potenciáljának javítása érdekében olyan közösségi funkciók felvállalását kezdeményezhetjük, melyekben megfelelő előzménnyel és szaktudással rendelkezünk. Ilyen lehet az élőhelyek adatainak közép-európai felügyelete (élőhelytérképek, vegetációs adatok stb.).

A LifeWatch KI az állami természetvédelmi feladatok ellátását támogatja, mert döntő mértékben hozzá tud majd járulni a meglévő, országos jelentőségű adatbázisok operativizálásához, összekötéséhez. Ezáltal elősegítheti az adatszolgáltatást, helyzetjelentések megalapozását és illusztrálását, valamint a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését, modellezését és előrejelzését helyi és országos politikai és gazdasági döntés-előkészítések számára.

Hazai biodiverzitás Stratégiai Kutatási
Infrastruktúra (SKI) hálózatok

Hazánkban a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT [URL9]) projekt végzi a nemzeti kutatási infrastruktúrák felmérését, és foglalkozik a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozás kérdéseivel is. A felmérés nagy érdeklődést váltott ki a kutatók részéről: közel száz regisztrált KI kapott felkérést a második körben való adatszolgáltatásra. A többlépcsős minősítés eredményeképpen a biodiverzitás/ökológia témakörben két hálózat kapott SKI minősítést (az egyik két alhálózatból áll), és került a regiszterbe: Ökológiai Élő-Holt génbank (53 KI), Ökológiai Biodiverzitás Adatbázisok alhálózat (19 KI), Ökológiai Kutatóállomások alhálózat (14 KI). A hálózat tagjai együttműködési megállapodást kötöttek az adatbázisok szabályozott megosztására, vállalták, hogy egy éven belül megegyeznek az adatmegosztás szabályaiban. A regiszter már nyilvánosan elérhető. A két SKI együttműködését előmozdítja a LifeWatch kiépítési fázisban való magyar részvétel. A nemzetközi megbeszélések budapesti megrendezésével 2011 áprilisában lehetőség nyílt az SKI-tagok közvetlen kapcsolatfelvételére és a további feladatokban való szerepvállalás személyes egyeztetésére is.

Regionális élőhely adatszolgáltató
központ befogadása

A LifeWatch-projekt vezetősége részéről korábban jelentős érdeklődés mutatkozott a hazai élőhelytérképi adatbázisok iránt, szakembereinket például felkérték, hogy a holland nemzeti LifeWatch alakuló ülésén eredményeiket mint modellt mutassák be. Az élőhelytérképezés terepi módszertanában és a térinformatikai adatbázisok kiépítése és fenntartása terén – elsősorban a MÉTA-adatbázisra (URL10) és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerre (URL11) alapozva – nemzetközi élvonalba tartozó eredményeink vannak. Ennek kihasználását legjobban a LifeWatch e funkciójának hazai intézményi befogadása, egy regionális, tematikus, megosztott szolgáltató központ kialakítása jelentheti.
Az élőhelyszintű biodiverzitás-adatok és -tudás közép-európai összehangolásának hazánkban jelentős előzményei vannak. A fent említett adatbázisok mellett elsősorban az európai hosszú távú ökológiai kutatóállomások (LTER Europe) regionális képviseletében végzett több évtizedes vezető tevékenységünkre alapozhatunk. Számos terepi és térképezési módszertani fejlesztés és mintaterület-hálózati adatbázis az a vagyon, amellyel a LifeWatch élőhely-adatközpont kialakítása során számolhatunk. Korábbi kutatási projektek során kialakított nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználásával az élőhely-adatközpont eredményei akár globális programokhoz is eljuthatnak, például GEOBON (URL12), IPBES, SEIS (URL13).

A 2011. év folyamán részletes stratégiai terv készül az adatközpont kialakításáról. Meg kell vizsgálni a lehetséges fejlesztési forrásokat, pályázati kiírásokat. A tervezésbe be kell vonni a közép-európai régió illetékes szakmai szervezeteit, intézményeit, melyek potenciálisan együttműködhetnek az adatközpont kialakításában. A központot az MTA ÖBKI megfelelő részlegének infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésére alapozva lehet létrehozni. Feladatai közé tartozik majd a régió nemzeti programjainak nyelvi összehangolása, az interoperabilitás biztosítása. Meg kell oldani a nemzeti és nemzetközi adatmegosztás és -hozzáférés egységesítését. A terepi mintavételi módszerek, az adatgyűjtés és adatkezelés harmonizációja segíti az élőhelyváltozások régiószintű elemzését, a klímaváltozás hatásainak és az ökoszisztéma-szolgáltatások változásának predikcióját. Az élőhely-adatközpont az elektronikus infrastruktúra modellje és képzési helye lehet. A működés során várható eredmények hozzájárulnak a biodiverzitás veszélyeztetettségének becsléséhez, és az EU-szintű ökoszisztéma szolgáltatások térképezéséhez is.

A fejlesztés első szakaszában érdemes a Duna-medence élőhelyeire összpontosítani azért, hogy a Duna Stratégia által érintett területekről mielőbb hozzáférhető, további kutatást megalapozó információ álljon rendelkezésre. Ez a területi kiemelés egyben további fejlesztési forrásoknak is alapja lehet.
 

Köszönettel tartozom Kertész Miklósnak a LifeWatch-adatmegosztással kapcsolatos információkért.
 

Kulcsszavak: adathozzáférés, biodiverzitás-pusztulás, kutatási infrastruktúra, modellezés, ökoszisztéma-szolgáltatások, virtuális laboratórium
 

IRODALOM

MEA – Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World Resources Institute, Washington, DC, • WEBCÍM >

Pereira, Henrique M. – Leadley, P. W. et al. (2010): Scenarios for Global Biodiversity in the 21st Century. Science. 330, 6010,1496–1501. DOI:10.1126/science. 1196624; • WEBCÍM >

Perrings, Charles – Duraiappah, A. – Larigauderie, A. – Mooney, H. (2011): The Biodiversity and Ecosystem Services Science-Policy Interface. Science. Science Express Online, DOI:10.1126/science.1202400 • WEBCÍM >

Rockström, Johan et al. (2009): Planetary Boundaries: A Safe Operating Space for Humanity. Nature. 461, 472–475.

Linkek: URL1 • URL2 • URL3 • URL4 • URL5 • URL6 • URL7 • URL8 •  URL9 • URL10 • URL11 • URL12 • URL13