A török történelem egyik legismertebb személyisége, a világutazó Evlija Cselebi (1611− 1683) régi kütahyai családból származott. Apja, Derviş Mehmed Zilli az I. Szülejmán és I. Ahmed uralkodása közötti időszakban a szultáni udvar főaranyművese volt, de néhány hadjáratban is részt vett. A Cselebi család Bizánc meghódítása után költözött a kütahyai Zeryen (Maltepe) negyedben álló házából Isztambulba. Itt született és nőtt fel Evlija Cselebi. A szultáni udvar iskolájában kiváló nevelésben részesült, emellett külön kalligráfia-, zene-, testnevelés-, arab- és Korán-órákra járt, s hafız is lett, azaz fejből tudta, recitálta a Koránt.

Saját elbeszélése szerint az apjától és más rokonaitól hallott mesék, legendák és történetek ébresztették fel benne a vágyat, hogy utazzon, világot lásson, megismerje a Föld különböző vidékein élő népeket, kultúrájukat és építészeti alkotásaikat. A végső indíttatást egy álmától kapta. Hét évtizedes életéből mintegy fél évszázadot töltött azzal, hogy az Oszmán Birodalom tájain, illetve néhány közeli országban utazgatott, s részletesen leírt mindent, amit a bejárt helyeken tapasztalt. Seyahatname (Utazások könyve) címmel ismertté vált tízkötetes műve mind terjedelme, mind tartalma szempontjából egyedülálló helyet foglal el az útirajz-irodalomban.

A szakértők nagy része „kora rendkívüli írójának és művének” tekinti Evlija Cselebit, illetve munkáját. A tudomány és az irodalom világában egyaránt jól ismert Utazások könyvé-vel a szerző korának tanújaként vezet bennünket a 17. századi társadalom mindennapjainak világában.

Evlija Cselebi korának rendkívüli figurája. Tevékenységével elnyerte az udvari körök elismerését, minek folytán igen fontos feladatokat kaphatott volna, belőle azonban hiányzott a hivatali emelkedés iránti vágy, s a kényelmes, nyugodt élet helyett inkább a maga választotta utat járta. Életét az utazásnak és tapasztalásnak szentelve, az így nyert tudást a látottak lejegyzésével az utána következő generációk kincsévé tette.

Az általa bejárt és részletesen leírt helyek nagy része akkor az Oszmán Birodalomhoz vagy ahhoz közeli országhoz tartozott, ma azonban ezek közül jelentékeny területek más országok határai között fekszenek. Evlija Cselebi és műve már csak ezért is nemzetközi értéket képvisel.

Születésének 400. évfordulója alkalmából az UNESCO a 2011. esztendőt Evlija Cselebi-évnek nyilvánította. Minthogy az Utazások könyvé-ben több helyütt is szó esik Kütahyáról és a szerzőnek a család származási helye iránti szeretete és vágyakozása is kicsendül a sorok közül, a város vezetői elhatározták, hogy Evlija Cselebi személyét és szellemiségét kifejező emléket állítanak számára. Kütahya önkormányzata megbízásából, a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium anyagi támogatásával készült el Mustafa Kemal Altınsoy szobrászművész nyolc és fél méter magas alkotása, amely a földgolyó tetején, lovon ülve ábrázolja Cselebit. Az emlékművet a világutazóhoz méltó helyen, az új buszpályaudvar mellett állították fel. Avatására 2011. március 23-án került sor.

Az emlékév alkalmából 2011. március 23. és 26. között Kütahyában nemzetközi Evlija Cselebi Szimpóziumot rendeztek azzal a céllal, hogy bel- és küföldön egyaránt széles tömegek figyelmét hívják fel a nagy utazó történelmi szerepére, ugyanakkor alakjának tudományos vizsgálatával Törökország kultúrtörténeti jelentőségére is fényt vessenek. Törökországi és külföldi egyetemekről

negyvenhárom szakember érkezett, hogy beszámoljon a neves utazó, tudós, történész és író munkásságára vonatkozó kutatásairól. Történettudományi, néprajzi és nyelvészeti, valamint interdiszciplináris vizsgálatokkal elemezték Evlija Cselebi történelmi alakját, az Utazások könyvé-nek írásos forrásait, a mű jelentőségét és azt, hogy miképpen tükröződnek benne a 17. századi Oszmán Birodalom földrajzi, politikai, társadalmi, katonai, gazdasági, demográfiai és kulturális viszonyai, s szó esett Kütahya és Evlija Cselebi kapcsolatáról is.

A szimpóziumon Prof. Dr. Abdül Aziz Mohamed Awadallah (Kairói Egyetem, Egyiptom), Prof. Dr. Ahmet Adil Tırpan (Selçuk Egyetem, Konya), Aida Begic (Bosznia- Hercegovina), Prof. Dr. Ali Akar (Muğlai Egyetem), Prof. Dr. Bekir Karlığa (Bahçeşehir Egyetem), Prof. Dr. Caroline Finkel (Sabancı Egyetem), Prof. Dr. Ejder Okumuş (Osmangazi Egyetem, Eskişehir), Prof. Dr. Erdoğan Boz (Osmangazi Egyetem, Eskişehir), Prof. Dr. Fuat Yöndemli (Selçuk Egyetem, Konya), Prof. Dr. Gürer Gülsevin (Égei Egyetem, Izmir), Prof. Dr. Hayati Develi (Isztambuli Egyetem), Prof. Dr. Jean-Louis Bacque-Grammont (Franciaország), Prof. Dr. Mehmet Aydın (Május 19. Egyetem, Samsun), Prof. Dr. Mehmet Ölmez (Yıldız Műszaki Egyetem), Prof. Dr. Mine Mengi (Çukurova Egyetem), Prof. Dr. Mirahanım Nuriyeva (Bakui Kaukázus Egyetem, Azerbajdzsán), Prof. Dr. Muhittin Eliaçık (Kırıkkalei Egyetem), Prof. Dr. Musa Duman (Fatih Sultan Mehmet Egyetem), Prof. Dr. Mustafa Kaçan (Marmara Egyetem), Prof. Dr. Mustafa Özkan (Isztambuli Egyetem), Prof. Dr. Semih Tezcan (Bilkent Egyetem), Doç. Dr. Fikret Turan (Manchesteri Egyetem, Anglia), Doç. Dr. İsmail Taşpınar (Marmara Egyetem), Doç. Dr. Mehmet Karakuyu (Fatih Egyetem, Isztambul), Doç. Dr. Mehmet Rıhtım (Bakui Kaukázus Egyetem, Azerbajdzsán), Doç. Dr. Slobodan İliç (Kelet-Földközi-tengeri Egyetem, Észak-Ciprusi Török Köztársaság), Dr. Amina Siljak Jesenkovic (Bosznia-Hercegovina), Dr. Ayşenur Sır (Uşaki Egyetem), Dr. Bahtiyar Aslan (Muğlai Egyetem), Dr. Cüneyt Akın (Afyon Kocatepe Egyetem, Afyonkarahisar), Dr. Ilalid Tadmori (Libanoni Egyetem), Dr. Hasna Mahmoud (Nemzetközi Egyiptomi Egyetem, Kairó), Dr. İbrahim Hakan Dönmez (Gazi Egyetem), Dr. Kadir Güler (Dumlupınar Egyetem, Kütahya), Dr. Mehmet Nuri Uygun (Marmara Egyetem), Mustafa Özçelik (Kütahya), Dr. Nuran Tezcan (Bilkent Egyetem, Ankara), Dr. Sabri Hammami (Kairói Egyetem, Egyiptom), Dr. Sewsan Tadmori (Libanoni Egyetem), Dr. Sonel Bosnalı (Namık Kemal Egyetem, Tekirdağ), Dr. Yusuf Akçay (Yıldız Műszaki Egyetem), Nihad Kresevljakovic (Bosznia-Hercegovina) és Erol Zubcevic (Bosznia-Hercegovina) tartott előadást.

A szimpózium rendezését a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium, az UNESCO Törökországi Nemzeti Bizottsága, a Kütahyai Kormányzóság, a Kütahyai Önkormányzat, a Kütahyai Kereskedelmi- és Iparkamara és a Kütahyai Turisztikai Alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé.

(Tasnádi Edit fordítása)
 

Kulcsszavak: Evlija Cselebi, világutazó, évforduló, Kütahya, szimpózium