témával is foglalkozom, hazai munkatársammal, Dr.
Elek Gábor patológussal együtt. Ez Bauer Ervin elméleti biológus élete
és munkássága. Bauer Ervin Balázs Béla öccse és Kaffka Margit második
férje volt. 1919 után kivándorolt, és 1925 után a Szovjetunióban
ragyogó szakmai pályafutást ért el. 1938-ban a sztálini
tisztogatásoknak esett áldozatul. Joggal tekinthetjük őt az elméleti
biológia egyik korai megalapozójának. Bauer Elméleti biológia című
főművét és Borisz P. Tokin róla írt kismonográfiáját az Akadémiai
Kiadó az én fordításomban adta ki annak idején. Ezzel a tragikus és
kivételes sorssal sem szűntem meg foglalkozni.
A liszenkóizmus megjelent az elméleti genetikában,
állattenyésztésben, növénytermesztésben, egyetemi képzésben,
orvostudományban – és természetesen
a politikában. Önt mi érdekli mindebből?
Számomra a legizgalmasabb a kérdés elméleti és történelmi oldala, az,
hogy hogyan lehetett parancsszóra egy pillanat alatt eltüntetni a
modern biológia egész építményét, és helyette évszázados hiedelmekhez
visszatérni. Emellett nagyon foglalkoztat a folyamat, ahogy a
micsurini biológia fokozatosan eltűnt a magyar biológiából. Levéltári
és könyvtári tanulmányaimban ezekkel a kérdésekkel foglalkozom
elsősorban. A hazai liszenkóizmus talán legfontosabb hatásához, a
mezőgazdaságnak okozott károkhoz nem tudok érdemben hozzászólni, noha
igyekszem az erre vonatkozó irodalmat is megismerni.
Amerika, Lengyelország, Oroszország, Magyarország – sok helyen
tartott már előadást
a témában. Mit tapasztalt, mennyire érdekli
az embereket még Liszenko?
Változatlanul izgalmas kérdés, hogy egy nyilvánvalóan hamis tan és
profétája miképpen tudta a világ egyik legnagyobb hatalmának kormányát
és közvéleményét évtizedeken át fogva tartani. Két éve New Yorkban
nemzetközi kongresszust tartottak, s ennek folytatásaképpen Dr.
William DeJong-Lambert (City University of New York,
William.
deJong-Lambert@bcc.cuny.edu) szervezésében konferenciák
rendezésére és információcserére létrejött egy nemzetközi
munkacsoport. A legközelebbi konferencia valószínűleg 2012 júniusában,
Bécsben kerül megrendezésre.
Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy többfelé,
elsősorban Oroszországban egyre több könyv és cikk jelenik meg,
amelyek megpróbálják Liszenkót rehabilitálni. Valamiért tanai még
mindig sokak számára vonzóak. De ez már szociológiai kérdés.
Kutatja-e tovább ezt a területet,
s ha igen, mi érdekli még belőle?
Ilyen munkát nem lehet csak úgy lezárni. Talán az egyik legérdekesebb
kérdés a micsurini biológia összehasonlító története, hisz hatása
nemcsak a volt szocialista táborra terjedt ki, de komoly problémákat
jelentett a kapitalista országok kommunista pártjainak is.
Természetesen személyes élményeimet sem felejthetem, így Liszenko és
Magyarország kapcsolata változatlanul izgalmas számomra.
Kulcsszavak: örökléstan, szovjet biológia, magyar biológia,
áltudomány, Liszenko, Lepesinszkaja
|