végezték el a génterápiát: először az őssejtekben
lévő DNS-ből egy molekuláris ollóval kivágták a hibás „betűket”, majd
helyükre egy „ragasztóval” jó bázisokat illesztettek. Az így
kijavított őssejteket rávették arra, hogy májsejtekké alakuljanak. Az
őssejtekből létrejött májsejteket egerekbe ültették be, és azt
tapasztalták, hogy még hat héttel később is jól működtek.
Természetesen az embereken történő vizsgálatokig még számos kísérletre
van szükség.
Az antitripszin betegségnek ma egyetlen gyógyszere
a májátültetés, elvileg ezt lehetne elkerülni a kombinált
beavatkozással, ami ma még igen drága. Az elv, a gondolkodásmód
valószínűleg más, egy génhez kötött betegség esetén is szóba jöhet.
Yusa, Kosuke – Rashid, S. Tamir –
Strick-Marchand, Helene et al.
Targeted Gene Correction of
α1-Antitrypsin Deficiency in Induced Pluripotent Stem Cells. Nature.
2011. doi:10.1038/nature10424
Rákdiagnózis baktériumokkal
Amerikai kutatók szerint a száj baktériumflórájának összetétele
jelezheti a hasnyálmirigyrákot, ezért vizsgálata a betegség korai
diagnózisára adhat lehetőséget.
A hasnyálmirigyrák ma a legreménytelenebb daganatos
betegségek egyike. Ennek egyik oka, hogy igen sokáig tünetmentes,
ezért többnyire csak a nagyon előrehaladott, áttétes kórt
diagnosztizálják.
James Farrel (University of California, Los Angeles) és munkatársai
tíz egészséges és tíz hasnyálmirigyrákban szenvedő ember
szájnyálkahártyájának bakteriális összetételét vizsgálták meg, és azt
találták, hogy bár a szájban több száz féle baktériumtörzs él, a
betegeknél sokkal kevesebb van két olyan fajból, amely az
egészségeseknél mennyiségi dominanciát mutat.
A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy a
betegség miatt a száj nyálkahártyáján bizonyos receptormolekulák
szerkezete megváltozik, ezért másfajta baktériumok tudnak
hatékonyabban odakötődni. A szájban tehát eltolódik az ökológiai
egyensúly.
Farrelék most azon dolgoznak, hogy több páciensen
is igazolják a jelenséget, mikrobiológus kollégái pedig Bruce Paster
vezetésével (Forsythe Institute, Cambridge, Mass.) más betegségek és a
száj baktériumflórájának összetétele között keresnek kapcsolatot.
Farrell, James J. – Zhang, Lei – Zhou, Hui
et al.: Variations of Oral Microbiota Are Associated with Pancreatic
Diseases Including Pancreatic Cancer. Gut. DOI:
10.1136/gutjnl-2011-300784
Újabb lépés a mesterséges fotoszintézis felé
Egy mesterséges fotoszintézisen alapuló energiahordozó-gyártás alapja
lehet az az eredmény, amelyet amerikai kutatók publikáltak a
szén-dioxid jó hatásfokkal történő elektrokémiai redukciójáról.
Fotoszintézis során a növények a napenergia
segítségével szén-dioxidból és vízből szerves vegyületeket készítenek.
Ezek felhasználásával előállíthatók bioüzemanyagok, azonban ez a
technológia az élelmiszertermelésből vonhat ki földterületeket, így
sokan ellenzik.
A mesterséges fotoszintézis során egy elektrokémiai
cellában napelemekből (vagy más, megújuló energiaforrásból) nyert
elektromos energiát felhasználva kellene hasonló folyamatokat
végbevinni. Ám a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának első lépése,
amelyben szén-monoxid keletkezik, csak nehezen, az elméleti értéknél
jóval nagyobb energia befektetésével, nagyobb feszültség
alkalmazásával megy végbe. Ezt a többletet sikerült a most közzétett
eredmények szerint 0,2 volt alá csökkenteni. Az eljárás során ionos
folyadékot tartalmazó közegben ezüstkatódot használtak. A kutatók
feltételezése szerint az ionos folyadék komplexet képez a redukció
közti termékével, és ennek hatására a reakció beindításához szükséges
energia csökken.
Rosen, Brian A. – Salehi-Khojin, Amin –
Thorson, Michael R. et al.: Ionic Liquid–Mediated Selective Conversion
of CO2 to CO at Low Overpotentials
Science. Published Online 29 September 2011. DOI:
10.1126/science.1209786 •
WEBCÍM > 09/28/science.1209786
|