A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KITEKINTÉS

X

Gimes Júlia gondozásában

 

Önzetlen csecsemők


Először publikáltak olyan kísérleti eredményeket, amelyek szerint csecsemőkorban is létezik már korrekt és önzetlen viselkedés. A vizsgálatokban a tizenöt hónapos résztvevők észlelték a táplálék egyenlő vagy egyenlőtlen elosztása közötti különbséget. A babáknak egyszerű filmjeleneteket mutattak, melyekben egy szereplő két másik között oszt el kekszet vagy tejet. A csecsemővizsgálatok tapasztalata szerint a babák a számukra meglepő, szokatlan dolgokra nagyobb figyelmet fordítanak. Ebben a kutatásban azt találták, hogy a gyerekek sokkal tovább nézték azokat a jeleneteket, amelyekben az egyik szereplő több kekszet vagy tejet kapott, mint a másik. A kutatók ezt úgy értelmezik, hogy a babák egyenlő elosztást vártak, és az egyenlőtlenség meglepte őket.

Az önzetlenség tesztekben két, népszerűségét tekintve is különböző játék egyikét próbálták a szülők ölében ülő gyerekektől elkérni. Egyharmaduk odaadta a számára kedvesebbet is, másik harmaduk csak a másikat, a többiek egyiket sem. A kétfajta kísérlet eredményei között összefüggést is találtak: a kedvenc játékukat is odaadó önzetleneket jobban meghökkentették az egyenlőtlen ételelosztásról látott filmek.

A kutatók, a Max Planck Institut, illetve a Universty of Washington munkatársai szerint eredményeik azt mutatják, hogy ezek a viselkedési normák sokkal fiatalabb korban is jelen vannak már, mint ahogy azt korábban gondolták.

Schmidt, Marco F. H. – Sommerville, Jessica A.: Fairness Expectations and Altruistic Sharing in 15-Month-Old Human Infants. PLoS ONE. 6, 10, e23223, published 07 Oct 2011. DOI: 10.1371/journal.pone.0023223 • WEBCÍM >
 



Hány éves a selyem?


Értékes selyemszövetek kormeghatározására alkalmas gyors és megbízható módszert írtak le az Analytical Chemistry folyóiratban. Pótolhatatlan múzeumi darabok esetében a régészetben gyakran használt szén-14 izotópos kormeghatározás ennél az anyagnál általában nem jöhet szóba, mert annak mintaigénye több milligramm, és ez selyemből már tekintélyes mennyiség.

Az új módszerrel a selyem fehérjéiben található aminosavak átalakulásának előrehaladottságát vizsgálják. A földi életben a fehérjék az aminosavak L-módosulatából épülnek fel. A fehérjékbe beépült L-aminosavak egy része azonban lassan, de hosszú idő elteltével észlelhető mértékben átalakul D-módosulattá. (A két módosulat molekulái csak annyiban különböznek egymástól, hogy olyan viszonyban vannak egymással, mint a jobb és a bal kéz: a térben egymásnak tükörképei). Az átalakulás sebessége függ az aminosav szerkezetétől, kémiai, biológiai és fizikai környezetétől. Analitikai célra, 2500 évnél fiatalabb minták esetében csak az aszparaginsav jöhet számításba, mert a többi aminosav átalakulása túl lassú. A selymek életkorára a kutatók az aszparaginsav D és L változatának arányából következtettek.

Az eljárást olyan múzeumi darabokkal tesztelték, melyeknél a keletkezés ideje a néhány évtizedes és a 2500 éves kor közötti időtartományban jól dokumentált.

Moini, Mehdi –Klauenberg, Kathryn – Ballard Mary: Dating Silk By Capillary Electrophoresis Mass Spectrometry. Analytical Chemistry. 2011, 83, 19, 7577–7581.

DOI: 10.1021/ac201746u
 



 

Őssejt- és génterápia – egyszerre


Egy nemzetközi team munkájának eredményeként megtörtént a génsebészeti és az őssejt-technológia első összekapcsolása. Az eljárás, melynek alapja, hogy egy örökletes génhiba valamennyi sejtben jelen van, az egy génhez kötött genetikai betegségek gyógyításában hozhat áttörést.

A májzsugornak létezik egy olyan örökletes formája, amelynek lényege, hogy a DNS-lánc egyetlen bázispárban történt mutációja miatt a májból nem képes kiszabadulni az ott termelődő antitripszin nevű, más fehérjék lebomlását akadályozó enzim, és tönkreteszi a májat.

A kutatók egy ilyen, ún. antitripszin betegségben szenvedő személy bőréből származó sejteket pluripotens őssejtekké alakítottak át, majd ezeken

 

 

végezték el a génterápiát: először az őssejtekben lévő DNS-ből egy molekuláris ollóval kivágták a hibás „betűket”, majd helyükre egy „ragasztóval” jó bázisokat illesztettek. Az így kijavított őssejteket rávették arra, hogy májsejtekké alakuljanak. Az őssejtekből létrejött májsejteket egerekbe ültették be, és azt tapasztalták, hogy még hat héttel később is jól működtek. Természetesen az embereken történő vizsgálatokig még számos kísérletre van szükség.

Az antitripszin betegségnek ma egyetlen gyógyszere a májátültetés, elvileg ezt lehetne elkerülni a kombinált beavatkozással, ami ma még igen drága. Az elv, a gondolkodásmód valószínűleg más, egy génhez kötött betegség esetén is szóba jöhet.

Yusa, Kosuke – Rashid, S. Tamir – Strick-Marchand, Helene et al.

Targeted Gene Correction of α1-Antitrypsin Deficiency in Induced Pluripotent Stem Cells. Nature. 2011. doi:10.1038/nature10424
 



Rákdiagnózis baktériumokkal


Amerikai kutatók szerint a száj baktériumflórájának összetétele jelezheti a hasnyálmirigyrákot, ezért vizsgálata a betegség korai diagnózisára adhat lehetőséget.

A hasnyálmirigyrák ma a legreménytelenebb daganatos betegségek egyike. Ennek egyik oka, hogy igen sokáig tünetmentes, ezért többnyire csak a nagyon előrehaladott, áttétes kórt diagnosztizálják.
James Farrel (University of California, Los Angeles) és munkatársai tíz egészséges és tíz hasnyálmirigyrákban szenvedő ember szájnyálkahártyájának bakteriális összetételét vizsgálták meg, és azt találták, hogy bár a szájban több száz féle baktériumtörzs él, a betegeknél sokkal kevesebb van két olyan fajból, amely az egészségeseknél mennyiségi dominanciát mutat.

A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy a betegség miatt a száj nyálkahártyáján bizonyos receptormolekulák szerkezete megváltozik, ezért másfajta baktériumok tudnak hatékonyabban odakötődni. A szájban tehát eltolódik az ökológiai egyensúly.

Farrelék most azon dolgoznak, hogy több páciensen is igazolják a jelenséget, mikrobiológus kollégái pedig Bruce Paster vezetésével (Forsythe Institute, Cambridge, Mass.) más betegségek és a száj baktériumflórájának összetétele között keresnek kapcsolatot.

Farrell, James J. – Zhang, Lei – Zhou, Hui et al.: Variations of Oral Microbiota Are Associated with Pancreatic Diseases Including Pancreatic Cancer. Gut. DOI: 10.1136/gutjnl-2011-300784
 



Újabb lépés a mesterséges fotoszintézis felé


Egy mesterséges fotoszintézisen alapuló energiahordozó-gyártás alapja lehet az az eredmény, amelyet amerikai kutatók publikáltak a szén-dioxid jó hatásfokkal történő elektrokémiai redukciójáról.

Fotoszintézis során a növények a napenergia segítségével szén-dioxidból és vízből szerves vegyületeket készítenek. Ezek felhasználásával előállíthatók bioüzemanyagok, azonban ez a technológia az élelmiszertermelésből vonhat ki földterületeket, így sokan ellenzik.

A mesterséges fotoszintézis során egy elektrokémiai cellában napelemekből (vagy más, megújuló energiaforrásból) nyert elektromos energiát felhasználva kellene hasonló folyamatokat végbevinni. Ám a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának első lépése, amelyben szén-monoxid keletkezik, csak nehezen, az elméleti értéknél jóval nagyobb energia befektetésével, nagyobb feszültség alkalmazásával megy végbe. Ezt a többletet sikerült a most közzétett eredmények szerint 0,2 volt alá csökkenteni. Az eljárás során ionos folyadékot tartalmazó közegben ezüstkatódot használtak. A kutatók feltételezése szerint az ionos folyadék komplexet képez a redukció közti termékével, és ennek hatására a reakció beindításához szükséges energia csökken.

Rosen, Brian A. – Salehi-Khojin, Amin – Thorson, Michael R. et al.: Ionic Liquid–Mediated Selective Conversion of CO2 to CO at Low Overpotentials
Science. Published Online 29 September 2011. DOI: 10.1126/science.1209786 • WEBCÍM > 09/28/science.1209786