A Magyar Tudományos Akadémia teljes intézményrendszerének megújításáról döntött nagy többséggel a tudós testület 182. rendkívüli Közgyűlésén. Az Akadémia történetében rendkívüli szerkezeti átalakítás nyomán 2012 januárjától Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatában ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén folytatódhatnak a kutatások a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvének érvényesítésével. A köztestület és a kutatóhálózat közfeladatainak hatékonyabb támogatása céljából ésszerűsödik a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezeti egységek intézményi működése is, így az adminisztratív költségek helyett évente legalább 400 millió Ft többlet fordítható az élvonalba tartozó kutatásokra.

A Magyar Tudományos Akadémia történetében rendkívüli, a tudományos kiválóságot, a kutatói versenyképességet, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását megalapozó határozatok egy új időszak kezdetét jelzik az akadémiai intézményrendszerben.

A Közgyűlés jelentős támogatással, 323 igen és 82 nem szavazattal fogadta el az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításáról szóló előterjesztést. Az MTA nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szerveinek átalakítását 86%-os támogatással, az Akadémia Alapszabályának módosítását 85,7%, Ügyrendjének módosítását 84,8% és a Doktori Szabályzatának módosítását 86,6%-kal szavazta meg az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete. Pálinkás József elmondta, a nagy arányú támogatást a jövőbe vetett hit és bizalom jelének tekinti.

A megújítási program első ütemében a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrző új intézményi szerkezet jön létre a szétaprózottság felszámolásával: a jelenlegi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból január 1-től 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet jön létre. Az új kutatóközpontok ésszerűbb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén, növekvő kutatási potenciállal végzik majd közfeladataikat, a funkcionális (gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési) feladatok összesen 143 fővel kisebb személyi állománnyal és a vezetői szintek csökkentésével láthatók el.

Az akadémiai költségvetési szervek átalakítását az intézmény a 2011. évi költségvetésben a fejezet számára meghatározott előirányzat keretei között valósítja meg. A szerkezeti átalakítás első ütemétől várt 400 millió Ft-os megtakarítás jelentőségén jóval túlmutat az új intézményi keretek teremtette lehetőség a szakmai megújulásra.

A Pálinkás József által kezdeményezett megújítási program versenyképesség növelésére

irányuló törekvéseinek legfontosabb eleme, hogy az új intézményrendszerben – a szerves átalakításként elindított Lendület-modell példája nyomán – kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak, az egyéni kiválóságokon keresztül történő kutatásfinanszírozási rendszernek. A szakmai megújulás másik fontos eszköze, hogy a stratégiai fejlesztési irányok összehangolását követően az intézethálózatban olyan teljesítménykövetelmények érvényesíthetők, amelyek teljesítésének értékelését nemzetközi testületek végezhetik. Az érdemi forrásbevonás feltételrendszerének kialakításával a megújult intézményi szerkezetben egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy megteremtődjék a kutatási közfeladatok alapfinanszírozása és a versenypályázati finanszírozás közötti egyensúly. A 2012-es költségvetési törvényjavaslatban az MTA-fejezet számára előirányzott 7,7 milliárd többlettámogatás minden eleme a versenyképesség növelését szolgálja, és lehetővé teszi, hogy a kutatóközpontok az eddiginél eredményesebben vehessenek részt a 2014-ben jelentősen megnövelt összeggel induló európai kutatási programokban.

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégai Tanácsadó Testületének tagjai példaértékűnek és elismerésre méltónak nevezték a jól átgondolt megújítási koncepció egyeztetéseken alapuló döntéselőkészítő folyamatának menedzsmentjét.

A közgyűlési döntés értelmében a teljes megújítás három szakasza közül az első a szakmai bázist képező intézményi keret létrehozásával december 31-én lezárul. Január elsejétől a nem kutatóintézeti hálózatba tartozó költségvetési szerveket is beleértve, a jelenlegi 58 intézményből 23 alakul. Ezek közül a Területi Akadémiai Bizottságok változatlan feladatokkal és változatlan autonómiával, de egy költségvetési szervként működnek tovább, ami jelentős megtakarítást jelent. Az Akadémia elnöke szerint a megújulás jelentős közgyűlési támogatása biztosítja az MTA vezetésének a hátteret a magyar tudományért és az MTA-ért végzett munkájához. Az átalakítás programjában a következő két év – a 2012-től 2013-ig terjedő időszak – a szerkezeti átalakítás a „diszciplináris finomhangolás” jegyében telik. Ebben a szakaszban alakítják ki a szerkezetükben megújult intézmények stratégiai fejlesztési irányaikat, és erősítik meg az intézethálózat infrastruktúráját. A program harmadik ütemének fókuszában a kutatástámogatási rendszer megújítása áll. Szorosabb együttműködést kell kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, az „akadémiai kutatócsoportok” hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel.