Mozgás helyett pirula?

Amerikai kutatók (Dana-Farber Cancer Institute) eredményei magyarázatot adhatnak a mozgásnak az egészségre gyakorolt jótékony hatására.

Bruce Spiegelman sejtbiológus és munkatársai az izomsejtekben felfedeztek egy olyan, a testedzés hatására beinduló jelátviteli útvonalat, amelynek eredményeként a zsírbontás fokozódik. A folyamat végén egy irisin nevű hormon keletkezik – a kutatók a görög istenek hírnökeként tevékenykedő Írisz istennő nyomán nevezték így el –, amely az energiaraktárként működő „rossz” fehér zsírt hőtermelő „jó” barna zsírrá alakítja.

A felnőtt emberi szervezetben igen kevés barna zsír van, a csecsemőkben több. A barna zsíroknak elsősorban olyan állatok életében van szerepük, amelyek téli álmot alszanak. A medvék testét például ez idő alatt a barna zsírok által termelt hő melegíti.

Spiegelmanék állatkísérleteik során glükózintoleranciában szenvedő kövér laboratóriumi egereknek injekció formájában irisint adtak be, és azt tapasztalták, hogy a zsírégetés fokozódása ugyanúgy bekövetkezett, mintha az állatok fizikai aktivitást fejtettek volna ki. Tíznapos kezelés során az állatok fogytak, és cukoranyagcseréjük is javult.
A kutatásokba egy bostoni gyógyszercég is bekapcsolódott. Céljuk irisin-alapú szer fejlesztése a cukoranyagcsere-zavarok és az elhízás kezelésére. Az emberi klinikai vizsgálatok akár két éven belül elkezdődhetnek.

Spiegelman ugyanakkor hangsúlyozza: az irisin nem pótolhatja a mozgást sem gyógyszerként, sem táplálékkiegészítőként, már csak azért sem, mert az izmokat nem erősíti.

Pontus Boström, Jun Wu, Mark P. Jedrychowski et al.: A PGC1-α-dependent Myokine That Drives Brown-Fat-Like Development of White Fat and Thermogenesis

Nature. DOI:10.1038/nature10777
 

Kreatív szabályértelmezés

Amerikai kutatók szerint kimutatható, hogy a kreatív emberek hajlamosabbak csalni, becstelenül viselkedni, mint a kevésbé kreatívak.

Vizsgálataikban először hagyományos pszichológiai tesztek segítségével felmérték a résztvevők kreativitását és intelligenciáját, majd öt különböző kísérletben lehetőséget adtak nekik etikus és kevésbé etikus viselkedési lehetőségek közül választani. Az etikátlan viselkedésre valamilyen anyagi előnnyel csábítottak. Például, általános kérdéseket tartalmazó kérdőívet kellett kitölteni – előtte a helyes válaszok számával növekvő pénzbeli ösztönzést ígértek. A kiértékelés közben aztán, már a jó válaszok ismeretében, látszólag véletlenül, lehetőséget adtak a résztevőknek, hogy belejavítsanak a kérdőívbe.

A kutatók szerint mindegyik kísérletsorozat alátámasztotta, hogy a kreatívan gondolkozók kevésbé tisztességesek, hajlamosabbak szabályszegésre, csalásra, és mindehhez mintegy felmentve magukat, magyarázatot és indokokat kreálnak.

Gino, Francesca – Ariely, Dan: The Dark Side of Creativity: Original Thinkers Can Be More Dishonest. Journal of Personality and Social Psychology. 28 November 2011. Online First Publication. DOI: 10.1037/a0026406
 

Átnevelő őssejtek

Az egyes típusú cukorbetegség kezelésének új lehetőségét ígérik amerikai kutatók (University of Illinois, Chicago; University of Miami School of Medicine, University of Miami).

Az egyes típusú diabétesz autoimmun kórkép, melynek lényege, hogy az immunrendszer sejtjei megtámadják és működésképtelenné teszik a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. A betegek egész életük során külső hormonra szorulnak.

Yong Zhao és munkatársai azt állítják: a megtévedt fehérvérsejtek őssejtterápiával jó útra téríthetők, így a betegeknek kevesebb külső inzulinra van szükségük, s ez mérsékelheti a szövődmények súlyosságát.

A kutatók betegekből izoláltak limfocitákat, majd köldökzsinórvérből származó őssejtekkel hozták össze őket. A kezelt fehérvérsejteket visszaültették a páciensekbe, akik tizenöt-negyvenegy évesek voltak, és átlagosan kilenc éve szenvedtek cukorbajban. Tizenkét hét elteltével a betegek vércukorszintje javulást mutatott, így jóval kevesebb külső inzulinra volt szükségük, és ez még negyven héttel később, a vizsgálat befejezésekor is így volt. A kutatók a tesztelések során mértek olyan biokémiai markereket is, amelyek a hasnyálmirigysejtek működésének tényét jelzik, illetve azt, hogy egyáltalán van-e a szervezetben inzulintermelés. A kezelt betegeknél ezekben a paraméterekben is jelentős javulás következett be.

Zhao és munkatársai szerint mindez azt jelenti, hogy az őssejtek átprogramozzák a limfocitákat, és azok már nem lépnek fel támadóan a hasnyálmirigy sejtjei ellen. Ennek eredményeként a korábbiakat túlélő sejtek, illetve a hasnyálmirigyben lévő előalak sejtek képessé válnak a hormontermelésre – mondják.

Az eljárás ötletesnek és ígéretesnek tűnik, más szakértők azonban hangsúlyozzák: egyrészt a vizsgálat csak negyven hétig tartott, így nem tudni, hogy hosszú távon mi történik, másrészt mindössze tizenöt beteg vett részt a tanulmányban. Egyesek azt is kifogásolják, hogy ezen betegek kínaiak voltak, és ebben a népességben az egyes típusú cukorbaj némiképp más.

Zhao, Yong – Jiang, Zhaoshun – Zhao Tingbao et al.: Reversal of Type 1 Diabetes Via Islet Beta Cell Regeneration Following Immune Modulation by Cord Blood-Derived Multipotent Stem Cells. BMC Medicine. 2012; 10: 3 DOI: 10.1186/1741-7015-10-3
 

Olcsóbb termoelektromos anyagok

Termoelektromos tulajdonságú anyagok előállítására dolgoztak ki új, ígéretes módszert a Rensselaer Polytechnic Institute munkatársai. Az eljárás egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mint az eddigiek, a minimális kénnel szennyezett nanoszerkezetű anyagból egy pár perces kezeléssel közönséges mikrohullámú sütőben 10–15 grammot lehet gyártani.

A termoelektromos tulajdonság jellemzésére használt, úgynevezett ZP-mutatóval elérték a jónak számító 1-es értéket, mind p-, mind n-típusú vezető esetében. Korábban ilyen magas ZP-értékkel csak p-típusú termoelektromos anyagot tudtak készíteni. A szerzők szerint módszerük még javítható, sokoldalú, és a már ismert termoelektromos tulajdonságú anyagok kezelésére alkalmazható, azok paramétereit tovább javíthatja. Elképzelhetőnek tartják, hogy gazdaságos, hűtőközeg és mozgó alkatrészek nélküli hűtőgépeket, légkondicionálókat vagy hulladékhőből elektromos energiát előállító berendezéseket lehet majd ilyen anyagok felhasználásával építeni.

Mehta, Rutvik J. – Zhang, Yanliang – Karthik, Chinnathambi et al.: A New Class of Doped Nanobulk High-figure-of-merit Thermoelectrics by Scalable Bottom-up Assembly. Nature Materials. Published online 10 Jan. 2012. DOI:10.1038/nmat3213
 

Világcsúcs adatsűrűségből

A világ legkisebb mágneses adattárolóját készítették el laboratóriumi körülmények között német, svájci és amerikai kutatók. Egy bit információ tárolásához elegendő már tizenkét atom is, és kilencvenhat atom már 1 byte-ot (8 bit) képes elraktározni. A legújabb merevlemezekben ehhez körülbelül félmilliárd atomra van szükség.

A nano-adattárolót vasatomokból építették fel, alagútmikroszkóp segítségével, egyenként rendezve őket hatos sorokba. Az információ beírása (a lehetséges két mágneses állapot közötti váltás) és kiolvasása is alagútmikroszkóppal megy. Bitenként két hatos sor elegendőnek bizonyult – igaz, hogy mindez csak 5 Kelvin, azaz mínusz 268 Celsius fok hőmérsékleten működik. A kutatók úgy számolnak, hogy szobahőmérsékleten körülbelül kétszáz atom szükséges ugyanehhez.

Ez az első eset, hogy antiferromágnesességet használtak adattárolásra

Loth, Sebastian – Baumann, Susanne – Lutz Christopher P. et al.: Bistability in Atomic-scale Antiferromagnets: Science. 13 January 2012. 335, 6065, 196–199.
DOI: 10.1126/science.1214131
 

A kézilabdázók épségéért

A kézilabdázók egyik leggyakoribb mozdulatsora, a felugrásból történő lövés közben elszenvedett bokasérülések okait vizsgálták három bécsi egyetem kutatói. A sportok között sérülésveszély tekintetében a kézilabda az élmezőnybe tartozik, ezen belül a boka kiemelten veszélyeztetett. A kutatás során a három külső bokaszalag mozgását és a rájuk ható terhelést elemezték.

A vizsgálatokban egy játékos mozgásáról egyszerre tíz gyors kamerával készült digitalizált felvételeket és egy mozgatható számítógépes anatómiai modellt használtak. Az elrugaszkodáskor és visszaérkezéskor fellépő erőket is mérték. Az eredmények szerint a talajt éréskor éri a szalagokat a legnagyobb terhelés, a felugrás kevésbé veszélyes. A kutatók megállapításai alapján olyan edzésprogramok kidolgozása kezdődhet, melyek remélhetőleg csökkentik a sérülésveszélyt.

Lindner, Matthias – Kotschwar, Alexander – Zsoldos R. et al.: The Jump Shot – A Biomechanical Analysis Focused on Lateral Ankle Ligaments. Journal of Biomechanics. 2012. 45, 202–206. DOI: 10.1016/j.jbiomech. 2011.09.012 • WEBCÍM >