Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából
az MTA Irodalomtudományi Intézete Literaturtransfer und
Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der
europäischen Aufklärung címen nemzetközi tudományos tanácskozást
és Humboldt-kollégiumot rendezett 2011. október 12–15. között az MTA
Székházában és az Illyés Gyula Archívumban. A háromnapos tanácskozáson
negyven előadás hangzott el francia, angol, német, olasz, török és
magyar szakemberektől. A hatvanöt regisztrált résztvevő összesen hét
országot, kilenc külföldi és tizenhét magyarországi egyetemet,
akadémiai kutatóintézetet és múzeumot képviselt. A nyilvános
kísérőprogramok között volt Az ismeretlen Mikes című kiállítás az ELTE
Egyetemi Könyvtárában, az In memoriam Mikes Kelemen című hangverseny
az MTA Dísztermében és az Hommage à Mikes Kelemen című irodalmi est a
Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az Illyés Gyula Archívumban kamarakiállítás
mutatta be Illyés Gyula Mikeshez fűződő kapcsolatát, valamint Hopp
Lajos Mikes-kutatásait; a Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállítása
Mikes irodalmi és képzőművészeti recepcióját szemléltette.
A nemzetközi konferencia megrendezését indokolta,
hogy a száműzetés, a külső és belső emigráció léthelyzete a 20.
századi ember egyik alapvető tapasztalata, amely világszerte gazdag és
változatos művészeti alkotásokat indukált. Mikes azon viszonylag
kisszámú alkotó közé tartozik, akik a száműzetésben, annak hatására
váltak íróvá. A magyarországi Mikes-kutatás most jutott el oda, hogy
érdemes összegezni az eddigi eredményeket, számba lehet venni az
elvégzendő feladatokat, s külföldi szakemberek bevonásával, nemzetközi
szinten szükséges folytatni a munkát. A tanácskozás fő célja volt,
hogy hozzájáruljon Mikes életművének jobb megismeréséhez, és
elősegítse a Mikes-kutatás eredményeinek nemzetközi összefüggésbe
helyezését. További cél volt, hogy előmozdítsuk a régi magyar irodalom
egyik fejezetének beemelését az európai irodalmi örökségbe, s
megkönnyítsük egy, a nemzetközi összefüggéseket súlyuknak megfelelően
bemutató, korszerű magyar irodalomtörténet megírását.
Az MTA Irodalomtudományi Intézete a magyarországi
összehasonlító irodalomtudomány egyik műhelyeként rendszeres
kapcsolatokat ápol európai kutatóintézetekkel, s 1967 és 1982 között
kezdeményező szerepet játszott egy európai összehasonlító
irodalomtörténet előkészítésében és megvalósításában. Az intézet két
komparatisztikai folyóiratot ad ki világnyelveken, a munkatársak közül
többen részt vesznek nemzetközi kiadványsorozatok szerkesztésében, s
1966 és 1988 között itt készült el a Mikes-életmű kritikai kiadása. Az
intézet utoljára Mikes születésének 300. évfordulóján, 1990-ben
rendezett Mikes-konferenciát Budapesten az MTA Nyelv- és
Irodalomtudományok Osztályával, az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti,
Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékeivel, valamint a Nemzetközi
Magyar Filológiai Társasággal együttműködve. A nemzetközi
tudományosságot a program szerint ezen a tanácskozáson két török
szakember képviselte, a konferenciakötetben azonban egyikük előadása
sem jelent meg (Hopp et al., 1992).
A mostani tanácskozást kétéves előkészítő munka
előzte meg, melynek során áttekintés készült a Mikes-kutatás
történetéről, eredményeiről és problémáiról (Tüskés, 2010; Tüskés,
2011/a). A nemzetközi érdeklődés felkeltése érdekében 2010
decemberében előadás hangzott el a Törökországi levelek-ről az Aacheni
Egyetem Germanisztikai és Összehasonlító Irodalomtudományi
Intézetében, mely azóta ugyancsak megjelent (Tüskés, 2011/b). Az
előadókat az első körlevélben arra kértük, hogy új alapkutatásra és
ismeretlen források feltárására épülő vizsgálatokat végezzenek,
elsősorban a következő témakörökben: történeti keretfeltételek;
eszmetörténeti összefüggések; műfaj- és tárgytörténet; nyelvi,
stílusbeli, retorikai és poétikai sajátosságok; befogadás- és
kultusztörténet. Az OTKA-pályázat segítségével készülő digitális
Mikes-szótár munkálatainak keretében elektronikus formában
hozzáférhetővé tettük a Mikes-kritikai kiadás ellenőrzött, javított
főszövegét a Magyar Elektronikus Könyvtárban (URL1), s válogatást
készítettünk a Mikes-szakirodalomból és a Mikessel kapcsolatos
irodalmi szövegekből az Eszterházy Károly Főiskola Mikes-honlapján
(URL2). Előkészítettük és megjelentettük a konferencia öt kísérő
kiadványát, melyek fontos segédeszközei lehetnek a további kutatásnak
(Kun–Maczák, 2011; Knapp–Tüskés, 2011; Mikes, 2009; Mikes, 2011/a;
Mikes, 2011/b). A szélesebb közönségnek antológiát állítottunk össze,
mely a teljes Mikes-életműből ad tematikusan csoportosított válogatást
(Tüskés, 2011/c). Két további tervezett munka – a Törökországi levelek
1966. évi kritikai kiadása hasonmásának és Hopp Lajos összegyűjtött
francia nyelvű Mikes-tanulmányainak – megjelentetésére forráshiány
miatt nem volt lehetőség.
A budapesti tanácskozás előkészítését
megkönnyítette a magyar irodalom iránt az utóbbi időben megnyilvánuló,
a korábbinál nagyobb nemzetközi érdeklődés, továbbá az, hogy Mikes
életműve számos szállal kötődik az európai, azon belül elsősorban a
francia, az angol, az olasz és a német irodalomhoz, valamint a török
kultúrához. A Törökországi levelek világirodalmi értelemben is
elfogadható alkotás, mivel Mikes nemzetközileg is érthető
prózatípusban és jelképrendszerben gondolkodott, s – Márai Sándor
kifejezésével – „kapcsol a világirodalomhoz”. Másfelől nehezítette az
előkészítést, hogy a magyar irodalom, azon belül a régi magyar
irodalom világirodalmi recepciójáról csak igen korlátozott értelemben
beszélhetünk, s kevéssé ismertek a művek megértéséhez nélkülözhetetlen
történelmi folyamatok és vonatkozási rendszerek. Így van ez annak
ellenére, hogy az utóbbi években napvilágot látott több, a régi magyar
irodalom egy-egy szeletéről átfogó képet adó, modern szemléletű munka
is idegen nyelven (vö. pl. Bitskey, 1999; Knapp – Tüskés, 2003;
Bitskey, 2007; Kühlmann – Tüskés, 2009).
A tanácskozás elméleti hátterének kidolgozását
ösztönözte a felismerés, mely szerint az európai irodalom a kisebb
irodalmi régiók közti állandó cserefolyamat és kölcsönhatás
következtében jött létre. Ma már egyetlen nemzeti irodalom története
sem művelhető komolyan a nemzetközi kapcsolatok ismerete nélkül, s az
ún. kis népek irodalmában a más nemzeti irodalmakkal fennálló
kölcsönhatások módszeres számbavétele nélkülözhetetlen feltétele
annak, hogy ezek az irodalmak bekerüljenek Európa és a világ irodalmi
örökségébe. Ehhez járul, hogy a „nagy” európai irodalmak között adott
időszakban lejátszódó közvetítési, innovációs, kiegyenlítődési,
integrációs, differenciálódási és recepciós folyamatok feltárása jóval
előrehaladottabb, mint az ún. „kis” és „nagy” irodalmak
viszonylatában. Terjed a felismerés, hogy az ún. „nagy” nemzeti
irodalmak sem érthetők meg a maguk teljességében anélkül, hogy ne
ismernénk a „kis” népek irodalmaival fennálló összefüggéseket.
A mostani tanácskozás jelentőségét elsősorban az
adja, hogy a 18. századi magyar irodalom gazdag nemzetközi
kapcsolathálózattal rendelkezik, s ez az időszak jó lehetőséget kínál
az európai irodalmak egymással, valamint az Európán kívüli
irodalmakkal és kultúrákkal végbement találkozások kutatására. E
találkozások filológiai, tárgy-, motívum- és eszmetörténeti vetületei
ma már nagy vonalakban ismertek, keveset tudunk azonban arról, hogy a
„kis” népek írói hogyan és milyen módosításokkal integrálták a
jelentős európai irodalmak törekvéseit, s ez a tevékenységük hogyan
járult hozzá egyéni kreativitásuk, invenciójuk kiteljesítéséhez és a
különböző nemzeti irodalmak közti párbeszéd létrejöttéhez.
Mikes Kelemen a korai felvilágosodás magyar
irodalmának egyik első képviselője, aki nagymértékben hozzájárult az
irodalmi nyelv megújításához, s a szülőföld elvesztésének
ábrázolásával máig élő mintát teremtett. Fő művét, a Törökországi
levelek-et a gáláns francia levélkultúra, a kor népszerű francia
olvasmányai és a keleti környezet ösztönözték elsősorban, s ez a mű
hat idegen nyelvű fordítása révén ma már része az európai irodalmi
örökségnek. Másfelől Mikes összesen tizenkét művet ültetett át
franciából magyarra, s ezek a fordítások – azon túl, hogy szoros
kapcsolatban állnak a fő művel, és elősegíthetik annak jobb megértését
– az idegen nyelvi környezetben végzett irodalomközvetítés és
kulturális adaptáció nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó
példái közé tartoznak.
Ez a minden ízében nemzetközi horizontú életmű
kivételes lehetőséget kínál a komparatisztikának abban a tekintetben
is, hogy szemlélteti a 18. századi európai értelmiség érdeklődésének
kitágulását, melynek következtében a nemzetek a korábbinál jóval
nagyobb mértékben egymásnak kínálják fel, és egymástól fogadják el
irodalmi, kulturális értékeiket. Száműzetésben élve és alkotva, Mikes
egyben előfutára volt azoknak a gyakran hazájukon kívül élő
értelmiségieknek, akik a század utolsó harmadában meghatározó szerepet
játszottak a nyelvi, kulturális tényekre épülő közép- és kelet-európai
„kis” nemzetek létrehozásában. Életműve látványosan tanúsítja a
francia nyelv és irodalom európai térhódítását, s az sem mellékes
körülmény, hogy a Törökországi levelek első kiadása öt évvel a francia
forradalom után látott napvilágot.
Mikes fő művében a száműzetés és a magánélet
eseményei, szereplői, a szerzői önábrázolás eszközei, a korra, az
európai politika híreire és az exotikus környezetre vonatkozó
reflexiók szorosan összekapcsolódnak a gáláns, csevegő hangvételű
irodalmi levél szemantikájával és retorikájával, az aforisztikus
írásmóddal, a francia moralisztika hatásával és egy sztoikus,
racionális gondolkodó világképével. A levélgyűjtemény nemzetközi
összehasonlításban is szemléletes példát kínál a fiktív levél
műfajának kapcsolatára a misszilis családi levelezésekkel, s felhívja
a figyelmet az egyes levélben kiteljesedő írói koncepcióra, a
levéltípusok keveredésére és a különböző forrásból merített miniatűr
elbeszélések alkotó felhasználására. A műben, mely magán hordozza a
vallomás, a napló és az emlékirat műfaji jegyeit is, egyszerre
mutatkozik meg a nyugat-európai és a török kultúra együttélése és
összeütközése, a szóbeli és az irodalmi hagyományok párbeszéde, a
különböző műfajok és kulturális tradíciók
|
|
találkozása. A száműzetés, a belső emigráció
ábrázolása tekintetében a Törökországi levelek jól összevethető
például Saint-Évremond, Guez de Balzac, Roger Bussy-Rabutin és
Liselotte von der Pfalz levelezésével; az oszmán világ ábrázolása és a
levelekbe illesztett elbeszélések a személyes tapasztalat mellett
többnyire ugyancsak francia és francia közvetítésű angol forrásokra
mennek vissza. Mivel a gyűjtemény közvetett kapcsolatban áll a francia
levélregény korán angolra fordított előzményeivel és első példáival, a
mű összefüggésbe hozható e műfaj néhány angol képviselőjével is. A
gáláns francia stílusminták követése révén nemcsak a francia
episztolográfiai irodalommal mutathatók ki megfelelések, hanem a 18.
század első felének – jórészt francia példákat követő – német
levélelméleteivel is. Mikes fordításainak, adaptációinak francia
eredetijei többnyire a kor népszerű olvasmányai közé számítottak,
melyek közül néhányat lefordítottak angolra, németre, spanyolra és
olaszra is, ami még inkább aláhúzza az életmű európai beágyazottságát.
Mindezek következtében Mikes munkássága jó
lehetőséget kínál tisztázatlan műfaji problémák, azon belül az
episztolográfiai formák kialakulásának és irodalmi adaptációjának
vizsgálatára. A levelek és a fordítások között számos
nyelvi-stílusbeli, tárgyi és eszmei kapcsolat található, melyek egy
része ma még ismeretlen. Önálló, ma még csak részben feltárt
kérdésköröket alkot a száműzetés léthelyzetének befolyása az életműre
és a janzenizmus hatásának mibenléte Mikes világképére. Ez utóbbi
azért különösen fontos, mert az újabb, Magyarországon még nem
recipiált francia és német kutatások szerint a 18. században a
janzenizmus messze túlnőtt egy teológiai irányzat és egyházi mozgalom
keretein, jelentős politikai, társadalmi dinamikával rendelkezett,
fontos szerepet játszott a francia forradalom eszmei előkészítésében,
és hozzájárult a modern alkotmányosság alapvetéséhez.
A magyar Mikes-kutatás a művek kritikai kiadásával
és a részvizsgálatok tekintélyes sorozatával megbízható alapot
teremtett az eredmények beillesztésére az európai irodalmi
folyamatokba. A rendelkezésre álló lehetőségek azonban részben
kihasználatlanok; a magyar szerzők publikációi nyelvi okokból nehezen
hozzáférhetők a nemzetközi tudományosság számára, s megírásra vár
Mikes angol, francia vagy német nyelvű monográfiája. Az életmű körüli
nyitott kérdések jelentős része csak intenzív nemzetközi együttműködés
keretében válaszolható meg.
A tanácskozás kerettémáját úgy határoztuk meg, hogy
a mikesi életmű lehetőséget adjon a száműzetésben jelentkező
idegenség-problematika és az irodalom mint határokat átlépő dialógus
vizsgálatára. Többek között választ kerestünk a kérdésre, hogyan jött
létre Mikesnél az intertextualitás nemzeti irodalmak közötti
kérdés-felelet játéka, s ebben a játékban hogyan jelentek meg a
különböző adaptációs és recepciós folyamatok? Mi és hogyan motiválta a
tájékozódást az idegen minták felé? Az irodalmiasítás és
fikcionalizálás milyen eszközeivel hozta létre Mikes a valóság
illúzióját a levelekben? Hogyan alkotta meg az elbeszélő és
levelezőpartnere figuráját, s milyen formáit adaptálta a szerzői
önazonosság megalkotásának és az olvasói befogadás irányításának?
További, csak részben feltárt kérdésköröket alkot a korabeli európai
moralisztika hangsúlyos témáinak egyéni fölvetése, a nemzetközi
elbeszélő témák mikesi adaptációja, valamint a fordítástörténeti,
-elméleti és -technikai problémák együttese.
A tanácskozás kiemelkedő eredményének tartom, hogy
megvalósult a magyar irodalomtudomány témával kapcsolatos
eredményeinek szintézise és beillesztése nemzetközi összefüggésekbe. A
régi magyar irodalom egyik jelentős alakjának helye, akit eddig
jórészt csupán a nemzeti irodalom keretei között tárgyaltak,
megszilárdult az európai irodalmi kánonban. A történeti tárgyú
előadások, köztük Jean Bérenger professzor nyitóelőadása, nemzetközi
távlatba helyezték II. Rákóczi Ferenc politikai törekvéseit, s
bemutatták azokat az európai eseményeket, amelyek a történeti,
diplomáciai és eszmei hátteret alkotják Mikes munkásságához. Új adatok
tárultak fel a rodostói emigráció belső életéről, Mikes básbugi
tevékenységéről, s az eddiginél árnyaltabb kép rajzolódott ki fikció
és valóság viszonyáról a Törökországi levelek-ben. Gazdagodtak Mikes
vallásosságára vonatkozó ismereteink, s megkezdődött a
levélgyűjteményben található bibliai eredetű és más szerepminták
feltérképezése. Önálló kutatási témává vált Mikes törökökről alkotott
képe, az idegenség, az elidegenedés és az orientalizmus problémája. Új
összefüggések tárultak föl a francia levélirodalommal és a levélregény
műfajával kapcsolatosan, míg Hans-Jörg Uther, az európai történeti
elbeszéléskutatás kiemelkedő képviselője feltérképezte a Törökországi
levelek históriáinak nemzetközi tárgy- és motívumtörténeti
kapcsolatait.
Kiss Margit, a készülő digitális Mikes-szótár munkatársa, bemutatta a
munka eddigi eredményeit, és vázolta a szótár további hasznosítási
lehetőségeit. Megkezdődött Mikes kolozsvári jezsuitáknál szerzett
retorikai alapműveltségének feltárása és a szerzői önreprezentáció
nyelvi, poétikai eszközeinek feltérképezése. A hatás- és
befogadástörténeti előadások többek között bemutatták Mikes
ikonográfiáját, a Törökországi levelek közköltészeti, irodalmi
kisugárzását, korai irodalomtörténeti értékelésének alakulását,
kultuszgeneráló hatását. Sikerült egy asztalhoz ültetni a Törökországi
levelek angol, francia, olasz és török fordítóit, s megtárgyalni a
régi magyar irodalom idegen nyelvre fordításának elméleti és
gyakorlati kérdéseit. A tanácskozás eredményének tartom azt is, hogy
több területen sikerült pontosan megfogalmazni a tisztázásra váró
kérdéseket és kijelölni az elvégzendő feladatokat.
A Mikes-évforduló további, részben a budapesti
tanácskozás előkészületei által inspirált tudományos eseményei közül
érdemes végül megemlíteni a Rodostói Magyar Baráti Társaság által
2011. június 17–19. között, Rodostóban rendezett
megemlékezés-sorozatot és tudományos konferenciát, a Kolozsvári
Akadémiai Bizottság és az Erdélyi Múzeum Egyesület által 2011.
szeptember 29.–október 1. között szervezett Mikes-napokat és az
Országos Széchényi Könyvtár Franciából székely nyelvre című
időszaki kamarakiállítását 2011 szeptemberében. A budapesti
tanácskozás néhány előadása magyar nyelven előzetesen megjelent a
Magyar Napló 2011. októberi Mikes-számában. A kolozsvári Helikon
című irodalmi folyóirat 2011. október 10-i száma ugyancsak tematikus
összeállítást közölt Mikesről.
Az itt következő tanulmányok a budapesti
tanácskozáson elhangzott előadások magyar nyelvű szerkesztett
változatai. Válogatási szempont volt, hogy a magyar résztvevők
legjobb, még közöletlen előadásai közül adjunk közre néhányat, s
lehetőleg minél több témakörből legyen előadás. A konferencia teljes
anyagát – néhány további műhelytanulmánnyal kiegészítve – egy három
(angol, francia, német) nyelvű és egy magyar nyelvű kötetben tervezzük
megjelentetni.
Kulcsszavak: komparatisztika, irodalomközvetítés, száműzetés,
eszmetörténet, műfaj- és tárgytörténet, retorika, poétika, befogadás-
és kultusztörténet, fiktív levél, kulturális adaptáció
IRODALOM
Bitskey István (1999): Konfessionen und
literarische Gattungen der frühen Neuzeit in Ungarn. Beiträge zur
mitteleuropäischen vergleichenden Kulturgeschichte. Debrecener Studien
zur Literatur Bd. 4. Lang, Frankfurt/M.–Berlin–Bern–New
York–Paris–Wien
Bitskey István (2007): Lebensgemeinschaft
und nationale Identität. Beiträge zur frühneuzeitlichen
Kulturgeschichte Ungarns im mitteleuropäischen Kontext. Red. von
Margarete Wagner. Integratio, Wien
Hopp Lajos – Pintér M. Zs. – Tüskés G.
(szerk.) (1992): Irodalom, történelem, folklór. Mikes Kelemen
születésének 300. évfordulójára. A budapesti Mikes-konferencián
elhangzott előadások. Ethnica Alapítvány, Debrecen
Knapp Éva – Tüskés Gábor (2003):
Emblematics in Hungary. A Study of the History of Symbolic
Representation in Renaissance and Baroque Literature. Niemeyer,
Tübingen
Knapp Éva – Tüskés Gábor (2011): Az
ismeretlen Mikes. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei
Könyvtár kiállítása Mikes Kelemen halálának 250. évfordulóján 2011.
május 3-tól október 13-ig. ELTE Egyetemi Könyvtár–Eszterházy Károly
Főiskola, Budapest–Eger (magyar és német nyelvű kiadvány)
Kun Zsuzsanna – Maczák Ibolya (2011):
Mikes Kelemen válogatott bibliográfia. Hopp Lajos anyaggyűjtésének
felhasználásával. MTA Irodalomtudományi Intézet–Líceum, Bp.–Eger
(magyar és német kiadvány)
Kühlmann, Wilhelm – Tüskés Gábor (Hrsg.,
unter Mitarbeit von Bene, Sándor) (2009): Militia et Litterae. Die
beiden Nikolaus Zrínyi und Europa. Niemeyer, Tübingen
Mikes Kelemen (2009): Törökországi
levelek. (Szombathely 1794) A hasonmás kiadást gondozta Czeglédi
László. (Hopp Lajos, Kuntár Lajos és Czeglédi László tanulmányával)
Líceum, Eger
Mikes Kelemen (2011/a): Lettres de
Turquie. Édition établie sous la direction de Gábor Tüskés.
Avant-propos d’Antal Szerb. Préface de Jean Bérenger. Traduites du
hongrois et annotées par Krisztina Kaló et Thierry Fouilleul. Avec des
notes historiques de Ferenc Tóth. Édition revue et préparée par Michel
Marty. Honoré Champion, Paris
Mikes Kelemen (2011/b): Constantinápolyban
gróf P… E… írott leveli M… K… . (Törökországi levelek) Az autográf
kézirat hasonmás kiadása. A hasonmás kiadás szövegét gondozta Tüskés
Gábor. (Hopp Lajos és Tüskés Gábor tanulmányával) MTA
Irodalomtudományi Intézet–Líceum, Budapest–Eger
Tüskés Gábor (2010): Mikes-problémák.
Irodalomtörténeti Közlemények. 114, 4, 291–314.
Tüskés Gábor (2011/a): Az új
Mikes-kutatásokról. Magyar Tudomány. 172, 3, 299–307.
Tüskés Gábor (2011/b): Moralistik und
Erzählkunst im Exil. Kelemen Mikes: Briefe aus der Türkei. In: Kapp,
Volker – Scholl, Dorothea (Hrsg., in Verbindung mit Braungart, Georg
und Engler, Bernd): Literatur und Moral. Duncker & Humblot, Berlin,
291–324.
Tüskés Gábor (szerk., munkatárs Lengyel
Réka) (2011/c): Az vagyok, aki voltam, és az leszek, aki vagyok. Mikes
Kelemen füveskönyve. Válogatás a teljes életműből. Lazi, Szeged
URL1
URL2
|
|