Germanisztika Ausztráliában
Miért lehet érdekes ma Magyarországon egy olyan, több mint 800
oldalas, vaskos kötet, amely a melbourne-i Monash Egyetemen folyó
germanisztikai oktatás és kutatás létrejöttének ötvenedik évfordulója
előtt tiszteleg? Először is azért, mert a Monash Egyetem
germanisztikai katedrájának alapító professzora Bodi László, aki 1995
óta az MTA külső tagja. Másodszor: a kötet bepillantást nyújt egy
olyan problémakörbe, amely ugyan egy tőlünk távoli közeg
sajátosságainak tükrében lép fel, de amelyet – más megvilágításban –
minden hazai germanista jól ismer: ez az Auslandsgermanistik – vagyis
a német nyelvű országokon kívüli germanisztika – bonyolult
problémaköre. Harmadszor pedig a kötet átfogó képet fest olyan
germanisztikai kutatásokról, amelyeket a sajátos ausztráliai
kulturális környezet alakított ki, amelyek azonban analógiát mutatnak
azzal, ahogy a magyarországi germanista keresi meg a magyar kultúra és
a német nyelvű országokban művelt germanisztika témái közötti
kapcsolódási pontokat.
A kötet két részből áll. Az első a szerkesztők
rövid bevezetőjével kezdődik, melyet Bodi László önéletrajzi írása
követ. Mint az utóbbiból megtudjuk, Bodi László életútja a budapesti
zsidó középosztály multikulturális környezetéből indult, és vezetett a
Monash Egyetem germanisztikai katedrájáig. Neveltetésének fontos része
volt a milánói és a budapesti német nyelvű iskola. A fasizmus
időszakában egyetemi tanulmányokra nem volt lehetősége, ezért
nyomdásztanoncként, valamint a német klasszikus irodalmon és
filozófián nevelkedett, művelt középosztálybeli ifjúként – saját
megfogalmazása szerint – „kettős életet” élt. A második világháború
alatt sikerült elkerülnie mind a német, mind a szovjet táborokat. 1945
után német szakon folytatott egyetemi tanulmányokat Budapesten, és már
ekkor felfedezte azokat a fő témákat, amelyek későbbi pályája során
foglalkoztatták: Christian Friedrich Daniel Schubart és Heinrich Heine
költészete, valamint Georg Forster írásai. Az 1956 utáni korai
Kádár-korszakból Ausztráliába menekült, ahol akkorra már emigráns
rokonai biztos egzisztenciát teremtettek. Részese lehetett a háború
után elsőként alapított ausztrál egyetem, a Monash indulásának,
melynek germanisztikai katedráját egészen emeritálásáig birtokolta.
A kötet első részének harmadik tanulmánya a Monash
Egyetemen folyó germanisztikai oktatás és kutatás történetének
összefoglalása Philip Thomson (a Bodit követő második
germanisztikaprofesszor) tollából. A történeten végigvonul Bodi László
tanszéképítő tevékenysége, tudósi karizmája és a fiatal ausztráliai
germanista generáció szisztematikus kinevelésére összpontosító, máig
ható iskolateremtő munkássága. A tanszék személyi összetétele 1961-től
– az alapítás évétől – kezdve a német nyelv és kultúra köré szervezett
multi- és interkulturális értékeket tükrözte: Bodi mellett német,
osztrák, svájci, ausztrál oktatókból állt. Ez az összetétel különösen
kedvezett a szűk értelemben vett filológiai, irodalomtörténeti és
nyelvészeti kutatásokon messze túlmutató,
|
|
történelmi, szociológiai, filozófiai kontextusba
ágyazott, jelentősen vagy részben különböző kultúrák metszéspontján
művelt germanisztikai profil kialakításának. Bodi széles látókörére
jellemzően az új egyetem germanisztikai könyvtárának létrehozása is
ezt a tematikai gazdagságot, kulturális komplexitást tükrözte, és ez
határozta meg a német nyelvű országok intézményeivel kialakított
termékeny kapcsolatrendszert is.
A kötet második része időrendben közöl újra
harminchárom német és angol nyelvű, korábban már megjelent, a tanszék
szakmai arculatát jól jellemző tanulmányt. A tanulmányokból
kirajzolódnak az ausztráliai Auslandsgermanistik specifikumai és
témái. Ugyanis – mint azt Thomson is említi – az Auslandsgermanist két
világban él egyidejűleg. Az egyik saját országának társadalma,
kultúrája, hagyományai. A másik a német nyelv és kultúra világa,
amelyet germanistaként meg kíván érteni, amelyet közvetítenie kell
saját kultúrája felé, és amelyet kutatni is kíván – nem kevésbé
releváns témákat keresve és nem alacsonyabb nívón, mint a német nyelvű
országok kutatói. Különösen bonyolult egy olyan tanszék helyzete,
amelynek német nyelvű országokból származó munkatársai is vannak: ők
is két világban élnek, de e világok tükörképei az imént említetteknek.
A tanulmányok túlnyomó többsége az ausztráliai
germanisztika tematikai sajátosságait reprezentálja. Ebbe a csoportba
tartoznak többek között a csendes-óceáni felfedezéseknek a német
irodalomban való megjelenésével foglalkozó tanulmányok. Tipikus példa
Bodi tanulmánya, mely Cook kapitány alakjának a német irodalomban való
feldolgozásait elemzi. Középpontjában Georg Forster munkássága áll, de
kitér többek között Goethére, Schillerre és számos egyéb szerzőre is.
E csoportba sorolható még például az ausztráliai Brecht-recepcióval,
az ausztrál gyermekek kétnyelvűségével, az ausztrál gyermekirodalom
német fordításainak elemzésével vagy a német nyelvű emigráns
irodalommal foglalkozó írás. A második csoportot azok a cikkek
alkotják, amelyek az európai germanisztika ismert témáival sajátos
perspektívából foglalkoznak: többek között olvashatunk a kötetben
elemzést Günter Grass életművéről, Goethe Faust-járól vagy Wagner
Parszifál-feldolgozásáról. A tanulmányok harmadik csoportja azon
írásokból áll, amelyek témájukban, szemléletükben, módszerükben nem
térnek el az európai germanisztikától. Ilyen például a német nyelv
szociolingvisztikájának elméleti igényű elemzése vagy az egykori
NDK-ban beszélt német ifjúsági nyelv konverzációanalitikai vizsgálata.
Összegezve: a kötet a germanisztika egy távoli
földrészen, új közegben való etablálásának érdekfeszítő és tanulságos
bemutatása, egyúttal pedig egy kiemelkedő tudós, Bodi László nagy
hatású munkásságának dokumentuma. (Franz-Josef Deiters – Axel
Fliethmann – Christiane Weller Hrsg./Eds.: Passagen: 50 Jahre
Germanistik an der Monash Universität / 50 Years of German Studies at
Monash University.. St. Ingbert: Röhrig, 2010, 830 p.)
Kertész András
az MTA rendes tagja
|
|