A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KÖNYVSZEMLE

X

Sipos Júlia gondozásában

 

 

Germanisztika Ausztráliában


Miért lehet érdekes ma Magyarországon egy olyan, több mint 800 oldalas, vaskos kötet, amely a melbourne-i Monash Egyetemen folyó germanisztikai oktatás és kutatás létrejöttének ötvenedik évfordulója előtt tiszteleg? Először is azért, mert a Monash Egyetem germanisztikai katedrájának alapító professzora Bodi László, aki 1995 óta az MTA külső tagja. Másodszor: a kötet bepillantást nyújt egy olyan problémakörbe, amely ugyan egy tőlünk távoli közeg sajátosságainak tükrében lép fel, de amelyet – más megvilágításban – minden hazai germanista jól ismer: ez az Auslandsgermanistik – vagyis a német nyelvű országokon kívüli germanisztika – bonyolult problémaköre. Harmadszor pedig a kötet átfogó képet fest olyan germanisztikai kutatásokról, amelyeket a sajátos ausztráliai kulturális környezet alakított ki, amelyek azonban analógiát mutatnak azzal, ahogy a magyarországi germanista keresi meg a magyar kultúra és a német nyelvű országokban művelt germanisztika témái közötti kapcsolódási pontokat.

A kötet két részből áll. Az első a szerkesztők rövid bevezetőjével kezdődik, melyet Bodi László önéletrajzi írása követ. Mint az utóbbiból megtudjuk, Bodi László életútja a budapesti zsidó középosztály multikulturális környezetéből indult, és vezetett a Monash Egyetem germanisztikai katedrájáig. Neveltetésének fontos része volt a milánói és a budapesti német nyelvű iskola. A fasizmus időszakában egyetemi tanulmányokra nem volt lehetősége, ezért nyomdásztanoncként, valamint a német klasszikus irodalmon és filozófián nevelkedett, művelt középosztálybeli ifjúként – saját megfogalmazása szerint – „kettős életet” élt. A második világháború alatt sikerült elkerülnie mind a német, mind a szovjet táborokat. 1945 után német szakon folytatott egyetemi tanulmányokat Budapesten, és már ekkor felfedezte azokat a fő témákat, amelyek későbbi pályája során foglalkoztatták: Christian Friedrich Daniel Schubart és Heinrich Heine költészete, valamint Georg Forster írásai. Az 1956 utáni korai Kádár-korszakból Ausztráliába menekült, ahol akkorra már emigráns rokonai biztos egzisztenciát teremtettek. Részese lehetett a háború után elsőként alapított ausztrál egyetem, a Monash indulásának, melynek germanisztikai katedráját egészen emeritálásáig birtokolta.

A kötet első részének harmadik tanulmánya a Monash Egyetemen folyó germanisztikai oktatás és kutatás történetének összefoglalása Philip Thomson (a Bodit követő második germanisztikaprofesszor) tollából. A történeten végigvonul Bodi László tanszéképítő tevékenysége, tudósi karizmája és a fiatal ausztráliai germanista generáció szisztematikus kinevelésére összpontosító, máig ható iskolateremtő munkássága. A tanszék személyi összetétele 1961-től – az alapítás évétől – kezdve a német nyelv és kultúra köré szervezett multi- és interkulturális értékeket tükrözte: Bodi mellett német, osztrák, svájci, ausztrál oktatókból állt. Ez az összetétel különösen kedvezett a szűk értelemben vett filológiai, irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatásokon messze túlmutató,

 

 

történelmi, szociológiai, filozófiai kontextusba ágyazott, jelentősen vagy részben különböző kultúrák metszéspontján művelt germanisztikai profil kialakításának. Bodi széles látókörére jellemzően az új egyetem germanisztikai könyvtárának létrehozása is ezt a tematikai gazdagságot, kulturális komplexitást tükrözte, és ez határozta meg a német nyelvű országok intézményeivel kialakított termékeny kapcsolatrendszert is.

A kötet második része időrendben közöl újra harminchárom német és angol nyelvű, korábban már megjelent, a tanszék szakmai arculatát jól jellemző tanulmányt. A tanulmányokból kirajzolódnak az ausztráliai Auslandsgermanistik specifikumai és témái. Ugyanis – mint azt Thomson is említi – az Auslandsgermanist két világban él egyidejűleg. Az egyik saját országának társadalma, kultúrája, hagyományai. A másik a német nyelv és kultúra világa, amelyet germanistaként meg kíván érteni, amelyet közvetítenie kell saját kultúrája felé, és amelyet kutatni is kíván – nem kevésbé releváns témákat keresve és nem alacsonyabb nívón, mint a német nyelvű országok kutatói. Különösen bonyolult egy olyan tanszék helyzete, amelynek német nyelvű országokból származó munkatársai is vannak: ők is két világban élnek, de e világok tükörképei az imént említetteknek.

A tanulmányok túlnyomó többsége az ausztráliai germanisztika tematikai sajátosságait reprezentálja. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a csendes-óceáni felfedezéseknek a német irodalomban való megjelenésével foglalkozó tanulmányok. Tipikus példa Bodi tanulmánya, mely Cook kapitány alakjának a német irodalomban való feldolgozásait elemzi. Középpontjában Georg Forster munkássága áll, de kitér többek között Goethére, Schillerre és számos egyéb szerzőre is. E csoportba sorolható még például az ausztráliai Brecht-recepcióval, az ausztrál gyermekek kétnyelvűségével, az ausztrál gyermekirodalom német fordításainak elemzésével vagy a német nyelvű emigráns irodalommal foglalkozó írás. A második csoportot azok a cikkek alkotják, amelyek az európai germanisztika ismert témáival sajátos perspektívából foglalkoznak: többek között olvashatunk a kötetben elemzést Günter Grass életművéről, Goethe Faust-járól vagy Wagner Parszifál-feldolgozásáról. A tanulmányok harmadik csoportja azon írásokból áll, amelyek témájukban, szemléletükben, módszerükben nem térnek el az európai germanisztikától. Ilyen például a német nyelv szociolingvisztikájának elméleti igényű elemzése vagy az egykori NDK-ban beszélt német ifjúsági nyelv konverzációanalitikai vizsgálata.

Összegezve: a kötet a germanisztika egy távoli földrészen, új közegben való etablálásának érdekfeszítő és tanulságos bemutatása, egyúttal pedig egy kiemelkedő tudós, Bodi László nagy hatású munkásságának dokumentuma. (Franz-Josef Deiters – Axel Fliethmann – Christiane Weller Hrsg./Eds.: Passagen: 50 Jahre Germanistik an der Monash Universität / 50 Years of German Studies at Monash University.. St. Ingbert: Röhrig, 2010, 830 p.)

Kertész András

az MTA rendes tagja