Nincs szignifikáns összefüggés a tüdőrák és a
folátbevitel között. Nincsenek következetes eredmények a folát-státusz
és a méhnyak rákja között. Nem lehet határozott következtetés levonni
a folát-deficiencia és a nyelőcső, a gyomor, a hasnyálmirigy és a máj
rosszindulatú folyamatainak összefüggéséről sem. Mintegy ötvenezer
férfi és ugyanennyi nő hat és fél éves megfigyelése viszont arról
tanúskodott, hogy a nőknél (férfiaknál nem) a több folát mérsékli a
hasnyálmirigyrák kockázatát, de a nagydózisú kiegészítés már fokozza
azt. Egyes tanulmányok szerint nem deríthető ki kapcsolat a folát és
az emlőrák között, míg más kutatók szerint szignifikáns inverz
kapcsolat van (Kim, 1999). Az emlőrák kialakulásában a genetikai
háttér lényeges, így például a folát metabolizmusában közreműködő
metil-tetrahidrofolát reduktáz enzim módosulása (677T allél), bőséges
folátbevitel mellett, növeli a kockázatot. Újabb vizsgálatok szerint
az emlőráknál nincs különbség a pre- és posztmenopauzális korban lévő
nők között: a nagyobb étrendi folátbevitel fokozza az emlőrák
kockázatát. Különösen kifejezett, akár 32%-kal nagyobb a kockázat a
napi 400 μg-ot meghaladó folátmennyiségnél. Ezzel szemben a rendszeres
alkoholfogyasztás miatt emelkedett emlőrák-kockázatot a folát enyhíti
(Stevens et al., 2010). Nincs közvetlen asszociáció az étrendi folát
és a petefészek rákja között, azonban a folát egyrészt redukálja ennek
kockázatát dohányosoknál, másrészt növeli a kockázatot azoknál, akik
napi egy, vagy annál több alkoholos italt fogyasztanak.
A folátkiegészítésnek nincs kedvező hatása a
prosztatarák megelőzésében, sőt veszélyes lehet, fokozhatja a
rosszindulatú folyamat kialakulását. Egyik erre vonatkozó közlemény
szerint a folátszupplementáció több mint másfélszer nagyobb
prosztatarák-kockázatot jelenthet.
A folát és a magzat fejlődési rendellenességei
Széles körű intervenciós tanulmányok igazolják, hogy a fogamzás körüli
időben az anya megfelelő folátellátottsága jelentős mértékben képes
kivédeni a velőcső záródásának (nyitott gerincoszloptól az agykoponya
hiányáig) vagy a szív fejlődésének rendellenességét (Czeizel et al.,
2011). A folátszükséglet fedezhető az étrendből, folátot tartalmazó
készítménnyel, a liszt dúsításával, esetleg ezt tartalmazó
fogamzásgátlóval (így a tervezett terhességnél, az antikoncipiens
tabletta abbahagyásakor az ellátottság kifogástalan). A kiegészítő
folátbevitel hozzájárul a nem kielégítő bevitel miatt kialakuló hiány
kivédéséhez, és esetleg az előbbiekben említett egyes kórképek
kockázatának csökkentéséhez. Állatkísérletek alapján számoltak be
arról, hogy a folsavkiegészítést kapó anyaállat utódai a CRC ellen
jelentős mértékben védettek. Más kapcsolat is lehet a terhesség során
kapott folsav és az utód között. Norvég megfigyelések szerint a
folsavas pótlást kapott anyák gyermekeinél hároméves korban feleannyi
gyermeknél késett a beszéd megtanulása, mint a kiegészítést nem kapott
anyák gyermekeinél.
Az elmúlt években gyakori aggályt jelentett az,
hogy a fejlődési rendellenességek megelőzésére alkalmazott élelmiszer
(liszt) dúsítása a B12-vitaminnal kellően nem ellátott személyeknél,
főként öregeknél elfedheti a vitaminhiány tüneteit, és a felismerés
késése miatt vissza nem fordítható elváltozások keletkeznek. Most már
rendelkezésünkre állnak olyan kutatási eredmények, amelyek szerint a
szervezet magasabb folátszintje nem okoz anyagcserezavart, és
sejtszinten nem interferál a B12-vitamin metabolizmusával (Mills et
al., 2011).
A folát és más kórképek
Dél-koreai megfigyelések szerint a folátdeficiencia három és
félszeresére növeli az időskori demencia gyakoriságát, sőt azok
kockázata is nő, akik nem deficiensek, de folátszintjük alacsonyabb,
illetve csökkenő, ugyanakkor B12-vitamin- és
homocisztein-koncentrációjuk viszont nagyobb. A demencia
kifejlődésében szerepet játszott az alacsonyabb iskolázottság, a
csekély fizikai aktivitás és az apolipoprotein A4 allél jelenléte is.
Tehát a folát csak az egyik tényező (Kim et al., 2008). Enyhe vagy
közepes mértékű Alzheimer-betegeknek nagy dózisú folát, B6- és
B12-vitamint adtak, tizennyolc hónapon keresztül. A páciensek szellemi
hanyatlása nem javult, bár a homociszteinszintjük csökkent, de
fokozódott a depresszió kockázata. Parkinson-kór esetében csak a
B6-vitamin deficienciája növelte a kockázatot, a folát, a B12-vitamin
és a riboflavin indifferensnek bizonyult.
A szem ideghártyáján az éleslátás központját
jelentő sárgafolt károsodása, amely jellegzetesen időseknél alakul ki
(korfüggő makula degeneráció) foláttal (és mellette más, a B-vitaminok
csoportjába tartozó vitaminnal: B6- és B12-vitaminnal) megelőzhető,
kockázata redukálható (Christen et al., 2009).
Korábbi kutatások arra utaltak, hogy az alacsony
folátszint kapcsolatban lehet az allergia és az asztma fokozott
kockázatával. A vérszérum alacsony folátszintjénél 31%-kal több
igazolt allergiát és 40%-kal több asztmás kórképet találtak, mint
magasabb folátszintnél. Az Egyesült Államokban a gabonatermékek
dúsításának bevezetése óta megfelelőnek tartják az ellátottságot, és
5% alattinak ítélik a normál érték alatti folátszinttel rendelkezők
arányát. Állatkísérletek azonban azt jelezték, hogy a méhen belüli
életben folátexpozíciót kapott egereknél már a korai életkorban
emelkedik az allergiás tünetek kockázata. A szakértők szerint az
asztma gyakoriságának drámai növekedése az utóbbi évtizedekben
legalább részben, a terhesek folát-kiegészítésének tulajdonítható
(Boyles, 2009).
Következtetések
A folát két irányba néző-mutató Janus-arcát a közvetlen vitaminhatáson
túli területeken a bizonyítékok meglehetősen bőséges tárháza támasztja
alá. A kihívás az, hogy el kell döntenünk, mennyiben engedhetjük meg a
folát számára ennek a paradox szerepnek a betöltését, hogyan lehetne a
hátrányos következményeket kikapcsolni, hol lehet vagy kell meghúzni a
határvonalat, egyáltalán szükség van-e erre. Nyilvánvalóan további
gondos kutatásokra van szükség, mert semmiképpen nem szabad
gondatlanul mellőzni a probléma részleteinek feltárását. Ami a
rosszindulatú folyamatokat illeti, a kutatók olyképpen fogalmazzák meg
a kérdést, hogy a folát vajon varázsgolyó-e vagy kétélű kard. Úgy
tűnik, létezik optimális folátellátottság, amely kétséget kizáróan
kedvező biológiai hatású, az ennél több viszont már kockázatot rejthet
magában. Alapvető annak a kulcsnak megtalálása, amely megnyitja az
ajtót a minden vonatkozásban optimális szint meghatározásához és ennek
kielégítési lehetőségéhez.
Kulcsszavak: folát funkciói embernél, folátdúsítás, szív- és
érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, fejlődési
rendellenességek, degeneratív folyamatok
IRODALOM
Biesalski, Hans K. – Fürst, P. – Kaspers,
H. et al. (eds.) (1999): Ernährungsmedizin. Georg Thieme Verlag,
Stuttgart
Boyles, Salynn (2009): Low Folate May Be
Linked to Allergies. WebMDHealth. •
WEBCÍM >
Cammack, Richard – Attwood, T. K. –
Cambell, P. N. (eds.) (2006): Oxford Dictionary of Biochemistry and
Molecular Biology. Oxford University Press, Oxford
Christen, William G. – Glynn, R. J. –
Chew, E. Y. et al. (2009): Folic Acid, Pyridoxine, and Cyanocobalamin
Combination Treatment and Age-Related Macular Degeneration in Women.
Archives of Internal Medicine. 169, 4, 335–341. •
WEBCÍM >
Clarke, Robert – Halsey, J. – Lewington,
S. et al.(2010): Effects of Lowering Homocysteine Levels with B
Vitamins on Cardiovascular Disease, Cancer, and Cause Specific
Mortality. DOI:10.1001/archinternmed.2010.348 Archives of Internal
Medicine. 170, 18, 1622–1631. •
WEBCÍM >
Czeizel, Andrew E. – Dudás I. – Paput L.
et al.(2011): Prevention of Neural-Tube Defects with Periconceptional
Folic Acid, Methylfolate, Or Multivitamins? Annals of Nutrition &
Metabolism. 58, 4, 263-271. DOI: 10.1159/000330776 •
WEBCÍM >
Gibson, Todd M. – Weinstein, S. J. –
Pfeiffer, R. M. et al. (2011): Pre- and Postfortification Intake of
Folate and Risk of Colorectal Cancer in a Large Prospective Cohort
Study in the United States. The American Journal of Clinical Nutrition
Online. 3 August 2011. DOI: 10.3945/ajcn.110.002659 •
WEBCÍM >
Higdon, Jane – Drake, Victoria J. (2012):
An Evidence-Based Approach to Vitamins and Minerals. Georg Thieme,
Stuttgart •
WEBCÍM >
Kim, Jae-Min – Stewart, R. – Kim, S. W. et
al. (2008): Changes in Folate, Vitamin B12 and Homocysteine Associated
with Incident Dementia. Journal of Neurology, Neurosurgery, and
Psychiatry. 79, 8, 864–868. DOI:10.1136/jnnp.2007.131482
Kim, Young-In (1999): Folate and
Carcinogenesis: Evidence, Mechanisms, and Implications. The Journal Of
Nutritional Biochemistry. 10, 2, 66–88. •
WEBCÍM >
Mason, Joel B. – Dickstein, A. – Jacques,
P. F. et al.(2007): A Temporal Association between Folic Acid
Fortification and an Increase in Colorectal Cancer Rates May Be
Illuminating Important Biological Principles: A Hypothesis. Cancer
Epidemiology, Biomarkers & Prevention. 16, 7, 1325–1329. DOI:
10.1158/1055-9965.EPI-07-0329 •
WEBCÍM >
Mason, Joe B. (2009): Folate, Cancer Risk,
and The Greek God Proteus: A Tale of Two Chameleons. Nutrition
Reviews. 67, 4, 206–212. DOI: 10.1111/j. 1753-4887.2009.00190.x •
WEBCÍM >
Mills, James L. – Carter, T. C. – Scott,
J. M. et al. (2011): Do High Blood Folate Concentrations Exacerbate
Metabolic Abnormalities in People with Low Vitamin B-12 Status? The
American Journal of Clinical Nutrition Online. 8 June 2011. DOI:
10.3945/Ajcn. 111.014621
Prinz-Langenohl, Reinhild – Fohr, I. –
Pietrzik, K. (2001): Beneficial Role for Folate in The Prevention of
Colorectal and Breast Cancer. European Journal of Nutrition. 40, 3,
98–105. DOI: 10.1007/PL00007387 •
WEBCÍM >
Rampersaud, Gail C. – Bailey, L. B.
– Kauwell, G. P. A. (2002): Relationship of Folate to Colorectal and
Cervical Cancer: Review and Recommendations for Practitioners. Journal
of the American Dietetic Association. 102, 9, 1273–1282.
DOI:10.1016/S0002-8223(02)90281-6
Regöly-Mérei Andrea – Bereczky M. – Arató
Gy. et al.(2007): Colorectalis tumorban szenvedő betegek tápláltsági
állapota és antioxidáns státusza. Orvosi Hetilap. 148, 32, 1505–1509.
DOI: 10.1556/OH.2007. 27998
Stevens, Victoria L. – Mccullough, M. L. –
Gapstur, S. M. (2010): Folate and Other One-carbon Metabolism-related
Nutrients and Risk of Postmenopausal Breast Cancer in the Cancer
Prevention Study II Nutrition Cohort. The American Journal of Clinical
Nutrition. 81, 7, 1708–1715. DOI: 10.3945/ajcn.2009.28553 •
WEBCÍM >
Wang, Z-M. – Zhou, B. – Nie Z-L. et
al.(2011): Folate and Risk of Coronary Heart Disease: A Meta-Analysis
of Prospective Studies. Nutrition, Metabolism and Cardiovascular
Diseases Online. DOI: 10.1016/Jnumecd.2011.04.011
Whiteside, Martin A. – Heimburger, D. C. –
Johanning, G. L. (2004): Micronutrients and Cancer Therapy. Nutrition
Reviews. 62, 4, 142–147. DOI: 10.1111/j.1753-4887.2004.tb00036.x
Willett W. C. (1995): Diet, Nutrition, and
Avoidable Cancer. Environmental Health Perspectives. 103, Suppl. 8,
165–170. •
WEBCÍM >
(Az áttekintés összeállításához
felhasznált teljes irodalomjegyzéket a szerzők készségesen az
érdeklődők rendelkezésére bocsátják.)
|