Fogeredetű őssejtekkel

a gerincsérülések gyógyításáért

A fogpulpában, vagyis a fogbélben található őssejtek biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek. A jelenleg folyó – in vivo – kísérletek pedig azt mutatják, alkalmasak lehetnek például gerincsérülések gyógyítására is – számolt be a kutatóegyetemi TÁMOP-pályázat keretében folyó vizsgálatok eddigi eredményeiről Dr. Varga Gábor, a Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője.

A pulpában találhatóak olyan sejtek, amelyek különböző irányokba differenciáltathatóak, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatóak létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek. A Varga Gábor vezette Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók sérült agykéreggel rendelkező patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek – az agyba juttatva – képesek integrálódni, és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat.

Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén. „A gyógyulás sokkal inkább kézzelfogható és követhető az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen” – hangsúlyozta Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.

Ahhoz, hogy miért lehetnek hatékonyabbak a fogeredetű őssejtek, érdemes megvizsgálni, hogy mi történik a gerincvelő sérülése esetén. „Amikor elvágódnak az idegek, nemcsak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összenőni, mint például a csontunk. A szétszakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amire a szervezet erős immunreakcióval válaszol, s ez végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség. A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre.” Ez utóbbinak az áll a hátterében, hogy a fog pulpáját az ún. ideglemezből kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt-előalakok voltak, így könnyebben is lehet belőlük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekből.

A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen. Dr. Varga Gábor azonban úgy látja, akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.

A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével. (Semmelweis Egyetem Újság, 2012. április)
 

Nanokémiai Kutatócsoport:

fizikai, kémiai megoldások

orvosi-élettani problémákra

A nanotudományok magas szintű művelésére és oktatására hozta létre a Semmelweis Egyetem a Nanotudományi Hálózatot, ennek keretében alakult meg 2010. július elsején a Nanokémiai Kutatócsoport, amely szervezetileg a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézethez tartozik – emlékeztetett Dr. Zrínyi Miklós professzor, az MTA levelező tagja, a Nanokémiai Kutatócsoport vezetője. Kutatásaik a Biokolloid- és a Lágy anyagok Laboratóriumában folynak. A kutatócsoport tevékenységében meghatározó szerepet játszik a nano- és mikroanyagok orvosbiológiai, gyógyszerészeti és környezetvédelmi alkalmazásainak kutatása.

A kutatóegyetemi TÁMOP-támogatás nagyon sokat segített a labor munkájában – mondta Zrínyi Miklós. „Az új csapat kicsi, négy fő- és két félállású kutatóból áll, valamint jár még ide egy-két TDK-s az ELTE-ről és a BME-ről. Klasszikus fizikai-kémiát művelünk, de a válaszra váró kérdéseket orvosi-élettani problémákként vetjük fel. A két területnek ez a vegyülete a mi védjegyünk. Egyik fő kutatási területünk a mágneses folyadékok vizsgálata. A bennük diszpergált részecskék külső mágneses térrel való kölcsönhatása számos orvos-biológiai alkalmazást tesz lehetővé. Ilyenek a hatóanyag-szállítás, a mágneses hipertermiás kezelés, az MRI-kontraszthatás vagy a mágneses sejtszeparáció” – vázolta Zrínyi Miklós. Mint magyarázta, polimer gélekkel dolgoznak, s részben a mágneses hipertermiás kezelés miatt fogtak bele ebbe a munkába. „A hő, amely elpusztítja a daganatos sejteket, nem marad egy helyben, és a környező egészséges sejtekben is kárt okozhat. Azt is vizsgáljuk, hogy milyen kolloidkémiai paraméterekkel tehetjük biokompatibilisabbá a mágneses folyadékot. Nemrég kezdtünk egy másik munkát: mesterséges extracelluláris mátrixot készítünk poliaminosav alapú szintetikus polimerekből. Vonzó kutatási terület számunkra a régóta művelt, mesterséges izommal kapcsolatos kutatás” – számolt be.

A professzor kiemelte azt is, hogy a kutatói utánpótlás biztosítása érdekében A bioanyagtudomány alapjai címmel hirdetett meg egy tantárgyat a doktori iskola, a hallgatók azonban érdekes módon nemigen éltek ezzel a lehetőséggel. A Nanokémiai Kutatócsoport vezetője szerint ez a tantárgy azért fontos, hogy megismertessék a hallgatókkal a nanoméretű kolloidok, mátrixok, biokompatibilis implantátumok, a képalkotást javító kontrasztanyagok, a szabályozott hatóanyag-leadás, a mesterséges izmok, az életminőséget javító anyagok előállításának fizikai, kémiai, nanotechnológiai alapjait. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. április 17.)
 

PhD Tudományos Napok:
idén először angolul is

A 14. PhD Tudományos Napok újdonsága volt, hogy idén először angol nyelven jelent meg az előadás-kivonatokat tartalmazó kiadvány, és több doktorjelölt vállalta, hogy angolul tartja meg előadását.

Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a rendezvényen hangsúlyozta: a SE Doktori Iskolája Magyarország egyik legkiválóbb, és teljesítményét, hatékonyságát tekintve az egyik legeredményesebb doktori iskolája. Erre büszkék lehetnek azok, akik ide járnak, és azok is, akik ebben a szellemben működtetik a doktori iskolát – fogalmazott. Úttörő dolognak tartja, hogy az absztraktok angolul szerepelnek a rendezvényről szóló kiadványban. A SE az egyik legkiválóbb magyar egyetem, de a tudomány nyelve ma leginkább az angol – jegyezte meg.

Dr. Rácz Károly, a Doktori Tanács elnöke a megnyitón örömét fejezte ki amiatt, hogy évről-évre több az előadás. Kiemelte, hogy nemcsak az előadások kivonatai olvashatók angolul, hanem három előadás-szekcióban az előadások is angolul hangzanak el.

A kétnapos rendezvényen 148 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Ugyancsak a PhD Tudományos Napok keretében tartottak előadást a 2011-es Hugonnai Vilma-díj kitüntetettjei: Dr. Zelkó Romána és Dr. Müller Veronika. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. április 16.)
 

Tálentum és inspiráció
elindult a Semmelweis Kutatói Szalon

Ahol a talentum és az inspiráció találkozik” – ezzel a szlogennel indult el a Semmelweis Egyetem új rendezvénysorozata, a Semmelweis Kutatói Szalon. Az első alkalom házigazdája Dr. Tulassay Tivadar rektor volt, aki megnyitójában arról a megállapításról is beszélt, miszerint kezdünk eljutni a világ komplexitásának felismeréséig, ugyanakkor a komplexitásból adódó problémákra nem tudjuk a helyes választ, nincs rá recept. A rektor úgy fogalmazott, egyfajta recept lehet, ha alkotói közösségeket hozunk létre, erősítve a kohéziós erőt.
Tulassay Tivadar emlékeztetett arra: immár két éve rendszeresen számos olyan rendezvénynek ad helyet a Szalon, ahol elsősorban nem a tudomány, hanem a művészetek oltárán áldoznak. Ugyanakkor az izolációval szemben a kitárulkozást és a kapcsolatépítést fontosnak tartó professzorok részéről óhatatlan felmerült az igény, hogy legyen tudományos szalon is. „Az elképzelésünk az, hogy nagy, nemzetközi szinten már mérhető karriert befutott tudósokat hívjunk meg a rendezvényre, illetve olyanokat, akik még csak pályájuk derekán vannak, de bebizonyították, hogy kiválóak, és remélhető, hogy a következő években még nagyobb karriert futnak be” – fogalmazott a rektor. Emellett az új tanszékvezetők itt mutathatják majd be a tudományterületükről szóló székfoglaló előadásukat.
A Semmelweis Kutatói Szalon nyitó előadását Dr. Freund Tamás (intézetigazgató, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Celluláris és Hálózat Neurobiológiai Osztály) tartotta, Belső világunk és a memória – az információrobbanás hatásai címmel. Mint emlékeztetett: szinte már szállóige, hogy az agy megismerése korunk legnagyobb kihívása, s feltehetjük a költői kérdést: maga a megismerést végző szerkezet vajon megismerheti-e önmagát? Az agyon belül is legkomplexebb szerkezet az agykéreg, amely valamennyi magasabb rendű idegműködésünkért felelős. Itt támadnak eredeti, új gondolataink, emellett agykérgünk az, amely képes saját létezésünk tudatában lenni, s felteszi a legfontosabb kérdéseket, így azt is, mi létezésünk értelme. Freund Tamás előadásában kitért arra is, hogy korunk információrobbanása az agy számára drasztikus környezetváltozásként értékelhető. Az emberi agy keresi a megbirkózási stratégiákat, ezek közé tartozhat a televízió kidobása éppúgy, mint a nagyvárosokból való menekülés, vagy éppen az alkohol és más tudatmódosító szerek fogyasztása. Ám a többségnek nem sikerül megemészteni ezt az új környezetet, ami sikertelenséghez, krónikus stresszélményhez vezet. Mindez magyarázatot ad a pszichiátriai és neurológiai betegségek terjedésére is.

A március 6-i Kutatói Szalon másik előadója Dr. Kellermayer Richárd (Assistant Professor of Pediatrics, Section of Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA) A DNS-metiláció és a mikrobiom kapcsolata címmel tartott előadást. A 2007 óta az Egyesült Államokban, Houstonban dolgozó kutató a gyulladásos bélbetegségek (IBD) szempontjából világította meg ezt a kapcsolatot. Ezeknek a betegségek két fő ága ismert: a Chron-betegség és a kolitisz ulceroza. Az IBD incidenciája világszerte – elsősorban a nyugati életstílus terjedésével – nő, jelenleg minden 250. ember érintett. Ennek ellenére még mindig nem tudható, hogy mi okozza ezeket a betegségeket, ugyanakkor a kutatók hatalmas energiákat fektetnek a kórokok jobb megismerésébe, hogy újabb terápiás lehetőségek nyíljanak meg a betegek előtt. A mai tudásunk szerint túlfokozott immunválasz hatására alakulnak ki ezek a betegségek – mondta Kellermayer Richárd, aki bemutatta az IBD-re való hajlammal és a betegség kialakulásával kapcsolatos vizsgálataikat.

A Semmelweis Kutatói Szalont ebben a szemeszterben még háromszor rendezik meg. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. március 8., Kutatóegyetemi rendezvény)
 

HOFI-fehérje és immunológia

a Semmelweis Kutatói Szalonban

Egy szenvedélyes horgász és a „zene egy kiváló művelője, aki hangszeren játszik és kórusban is énekel”, volt a második alkalommal megrendezett Semmelweis Kutatói Szalon vendége. Mint Dr. Sótonyi Péter, az est házigazdája a megnyitón fogalmazott: „a négy alkalomból álló tudományos szalonsorozat minden egyes eleme bizonyos szempontból következik egymásból, de mindegyiknek van önálló tartalma, mondanivalója is. Ez egy négy tételből álló mű, amely tudományos értékeket közöl Önökkel, értékteremtő felüdülést nyújt, s erősíti az alkotóközösség összetartozását.” A két előadót, Dr. Buday Lászlót és Dr. Prohászka Zoltánt bemutatva tért ki a házigazda a kutatók fentebb említett hobbijaira is.

Dr. Buday László (MTA Enzimológiai Intézet) több szálon is kapcsolódik az egyetemhez, részállásban ma is az egyetem oktatója, s kutatócsoportjának fele is itt dolgozik. Sejtek, egerek és emberek című előadásában munkacsoportjának több témáját is felvillantotta. Mint mondta, évek óta vizsgálnak egy cascin nevű idegrendszeri fehérjét, amely kizárólag a neuronsejtekben expresszálódik, s az állványfehérjék közé tartozik. Vizsgálják a Sos kicserélő faktornak nevezett fehérje és az src homológ SH3 domének foszforilációját, reményeik szerint ez utóbbival kapcsolatban egy teljesen új fehérje–fehérje interakciós szabályozási mechanizmust sikerült találni.

Az előadás központjában a kutatócsoport tirozin-kináz szubsztrát (TKS) fehérjékkel összefüggő vizsgálata állt, amivel kapcsolatban Buday László úgy fogalmazott: ez egy teljesen új terület, amely néhány éve került a figyelem középpontjába. Ezen belül is azzal foglalkoznak, hogy a TKS4- (magyar kutatók által HOFI-nak keresztelt) fehérje hiánya milyen más gének, fehérjék átrendeződéséhez vezethet. Ezzel kapcsolatban fontos egy igen ritka genetikai kórképpel, a Frank-ter Haar-szindrómával kapcsolatos felismerés. A többszörös végtag-deformációval és rövidfejűséggel is járó kórképet 1973-ban írták le először, két éve pedig azonosították, hogy a szindróma hátterében az ún. HOFI-fehérje hiánya áll. Buday László munkacsoportja olyan génhiányos egereket vizsgál, amelyekből eltávolították az említett, magyar tudósok által felfedezett HOFI-fehérjét; ennek hatására drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége.

Dr. Prohászka Zoltán (Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika) az immunológiai felismerésről tartott előadást, evolúciós szempontból és folyamatában tekintette át az immunrendszert, illetve az arról való vélekedést. Miután sorra vette az immunológia történetét, hangsúlyozta: az ún. Matzinger-féle veszélymodell a legelfogadottabb ma az immunológiában, vagyis az, hogy az immunválasz alapjellegzetessége a veszélyre való reagálás. Azt az elgondolást pedig, hogy az immunrendszer mintázatot, és azon belül is kitüntetetten a károsodott sajátot és a fertőző veszélyes idegent ismeri fel, 2011-ben megosztott Nobel-díjjal jutalmazták – emlékeztetett.

Prohászka Zoltán egy saját kutatási munkájára is kitért. Klinikai vizsgálatuk központjában az állt, érzékelhető-e, hogy a komplement rendszer és annak felismerő komponensei úgymond a veszélyes sajátot monitorozva végzik fő tevékenységüket. Vizsgálati modellnek a krónikus szívelégtelenséget választották, fő céljuk pedig az volt, hogy megtudják: vajon milyen mechanizmusok vannak a veleszületett immunitásból, elsősorban a gyulladásos válaszból jelen, és mi vezet ezek aktivitásához. Kimutatták: akiknél magasabb a komplement aktiváció, hamarabb hunynak el, mint akiknél alacsonyabb. És hogy mi okozza a komplement rendszer aktivációját? Dán kollaborációban az is megerősítést nyert, hogy az újabban felismert fibrinogén domén tartalmú lektinek erős összefüggést mutatnak a szívelégtelenség súlyosságával – ismertette az eredményeket Dr. Prohászka Zoltán. (www.semmelweis-univ.hu, 2112. április 12., Kutatóegyetemi rendezvény)
 

Új online technológia segítheti
az emlőrákos betegek kezelését

Akár néhány perc alatt kiderülhet, hogy a lehetséges gyógyszeres terápiák közül melyik a legmegfelelőbb egy adott emlőrákos beteg kezeléséhez. A Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fiatal kutatói a Harvard Egyetem, valamint a berlini Charité kutatóival kooperációban dolgozták ki az ezt lehetővé tévő online diagnosztikai technológiát. Fejlesztésüknek köszönhetően előre meg tudják mondani, hogy a műtéti megoldás mellett a hormon-, a kemo- és a célzott terápiák közül melyik lesz hatásos az adott beteg esetében.

Jelenleg a műtét során eltávolított elsődleges tumorból három különböző teszttel végzik el a vizsgálatot ennek megállapításához. Bár microarray-ek (kisméretű üveglap, amelyre rácsszerűen helyezhetőek el a minták) segítségével mindhárom fenti paramétert egyszerre meg lehetne határozni, ám ezek kiértékelése rendkívül bonyolult, lényegében képzett bioinformatikusra van szükség hozzá.

A kutatók mostani fejlesztésének eredményeképpen a www.recurrenceonline.com cím alatt elérhető rendszer megoldja ezt a problémát, azáltal, hogy a kiértékelést teljesen automatizált módon képes elvégezni. Egyetlen fájlt kap e-mailen a beteg kezelőorvosa, aki ezután ezt interneten feltölti a honlapra. Itt a bioinformatikai rendszer az egyes gének lemérése után meghatározza a hormonreceptor-státuszt (ez megmutatja, szükséges-e hormonterápia), az ERBB2-receptor-státuszt (ez jelzi, szükséges-e célzott terápia), valamint a recurrencescore-t és a recurrencerisket, amelyek megmutatják, szükséges-e kemoterápia. Az eredményeket a rendszer számszerű, valamint grafikus formában is elkészíti, és jelentés formájában visszaküldi az onkológusnak, aki azután el tudja dönteni, mely gyógyszeres terápia lesz betegének a leghatásosabb.

Az elemzés csak pár percet vesz igénybe. Mint Dr. Győrffy Balázs, a kutatócsoport vezetője mondja, a teljes diagnosztika ára töredéke annak, mintha az egyes teszteket különböző laborokban kellene elvégezni. A rendszer szabványosított, az amerikai FDA által jóváhagyott microarrayeket használ, ezért a diagnózis teljesen objektív és reprodukálható.

A rendszert 2472 minta felhasználásával tesztelték, és a túlélés, valamint a hormonreceptor-státusz előrejelzése a jelenleg alkalmazott tesztek hatékonyságát jelentősen meghaladta. Az általuk létrehozott honlap a világ első ilyen rendszere, sőt semmilyen ehhez hasonló más platform nem érhető el sem az emlőtumor, sem más ráktípus esetén.

A rendszer idén bekerült a Magyar Innovációs Techshow kiválasztott fejlesztései közé, valamint bemutatta az Insight Publishers Ltd. által kiadott, az Európai Unió területén terjesztett Projects Magazine. A tudományos eredményeket egy cikkben foglalták össze a kutatók, amely jelenleg nyomdában van; a Springer által kiadott, az emlőrákkal foglalkozó szakirodalom egyik vezető lapjában, a Breast Cancer Research and Treatment-ben jelenik majd meg. Mint azt Győrffy Balázstól megtudtuk, jelenleg folyik a rendszer benyújtása az FDA-hoz (Food and Drug Administration, Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal), amelynek sikere esetén a fejlesztés kikerülhet a laborból, és a jövőben elkezdődhet maga a betegdiagnosztika.

A projektben részt vevő kutatók: Dr. Győrffy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, Weltz Boglárka (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hallgató) a személyre szabott osztályozó algoritmus fejlesztője, Benke Zsombor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a honlapot fejlesztette ki, Lánczky András (Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet) a recurrencerisk osztályozó algoritmust, és Balázs Bálint (Pázmány Egyetem, hallgató) a minőségellenőrzési algoritmust fejlesztette ki. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. február 29.)
 

Anyagtudományi Kutató Központ alakult
a Fogorvostudományi Karon

A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Önálló Radiológiai Részleg keretében kutatóegyetemi TÁMOP-támogatással megalakult az Anyagtudományi Kutató Központ (AKK [Materials Science Research Institute – MSRI]). A központ célirányos képzettségű, interdiszciplináris együttműködésben járatos, nemzetközi elismertségnek örvendő kutatói gárdával végzi ennek a széles spektrumú tudást és jártasságot igénylő részszakmának magas szintű művelését.

Hazai környezetben úttörőként teljesíti a XXI. század technológiai- és ismeretanyagával szinkron, magas színvonalú tudományos kutatást. Szerkezetében egyesíti a kvantumkémiai kutatási tevékenységet, a számítógépes molekulatervezést és laboratóriumi polimerszintézist, az előállított anyag mechanikai tulajdonságait célzó vizsgálatokat, valamint a szintetizált anyag in vitro és in vivo biokompatibilitás-vizsgálatait. A kutatómunka nemcsak alapkutatást jelent, hanem célirányos alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés érdekében történik. Az AKK küldetésének tekinti az egyetemi kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosítását. Ez az egyedülálló struktúra a biztosítéka annak, hogy bármely ponton újraindítható az új tömőanyag fejlesztésének folyamata, bármelyik szinten is bizonyul esetleg tévesnek egy korábbi koncepció.

Az AKK kiemelt feladatként kezeli a fogászati anyagtudomány új koncepció szerint működő, nemzetközi hálózatának létrehozását, illetve az abban való aktív részvételt, vezető szerepet. E célok elérésével a világ neves anyagtani kutatóműhelyeinek sorába kíván lépni. A fenntartható fejlődés koncepcióját nagyon szigorúan kívánja saját működésében is követni, már indulásakor is oly módon, hogy a számítógépes molekulatervezés módszere aktivitásának alapját képezi. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. január 11.)
 

Digitális szövettani gyakorlót adtak át
a II. Patológiai Intézetben

Angol, magyar és német nyelven is lehet oktatni a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetében október 18-án átadott Digitális Szövettani Gyakorlóban, melynek létrehozását önerőből finanszírozta az intézet. Dr. Tímár József igazgató elmondta: a teremben úgy is tanulhatnak a hallgatók, hogy az oktató más helyszínről irányítja őket, a diákok interneten is részt vehetnek az órákon úgy, hogy nincsenek a teremben. Az e-learning segítségével a patológus szakorvosképzésben, illetve -továbbképzésben is használhatják a metszetfelismerő rendszert. A későbbiekben vizsgáztatást is terveznek a digitális szövettani gyakorló rendszerén keresztül.

Dr. Molnár Béla, a digitális patológiai oktatás technikai hátterét adó digitális mikroszkópia kifejlesztője arról beszélt: a digitális mikroszkópia ma már versenytársa az optikai mikroszkópiának. Fontosnak tartja, hogy az egyetem támogatja a jó ötleteket, így az innováció további lépcsőit is végig lehet vinni. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. október 18.)

A személyre szabott medicina kihívásai

A Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság (MSZMT) és a Semmelweis Egyetem 2011. szeptember 23–24-én Egerben, a Szent János ház több évszázados falai között rendezett konferenciát A személyre szabott medicina kihívásai címmel.

Az individualizált orvoslás paradigmaváltást jelent a gyógyításban, az egészség-gazdaságtanban és transzlációs medicinában. A cél a betegek egyéni jellegzetességeinek megfelelő prevenciós, predikciós és terápiás stratégia kidolgozása, mely megvalósítását a molekuláris biológiai technológiák segítik. A fenti cél csakis multidiszciplináris megközelítéssel érhető el, amelyet a konferencia szekciókra bontott tematikus előadásai is visszatükröztek.

A konferencia díszvendége a nemzetközileg is elismert Dr. Michael Liebmann volt, a Strategic Medicine igazgatója, aki a Biomarker Correlation Versus Causality in CNS Disorders című előadásában új szemlélettel közelítette meg a személyre szabott orvoslás kérdését. Az MSZMT elnöke, Dr. Németh György komprehenzív összefoglalást nyújtott az individualizált kezelések jelenlegi helyzetéről és annak korlátairól. Az idei konferencia fő témái: személyre szabott orvoslás a neurológiai és a pszichiátriai betegségekben, az onkológiai kórképekben, modern technológiák a személyre szabott orvoslás szolgálatában, valamint a P4 medicina és a tradicionális orvoslás kapcsolata volt. Egy szekció az SZSZO társadalompolitikai és egészség-gazdaságtani hatásait elemezte, és kitért az új szemlélet következtében felvetődő új etikai problémákra is. A konferencián a Semmelweis Egyetem huszonkilenc kutatója tartott előadást.(www.semmelweis-univ.hu, 2011. október 4.)

Túl az ötszázadik betegen a SPECT-CT

Év eleje óta több mint ötszáz beteget vizsgáltak meg az egyetem SPECT-CT gépével. Ilyen gépből négy van az országban, a legújabb detektortechnológiával azonban csak ez az egy működik. Az egyetem közös kutatási programot indított a SPECT-CT-t szállító magyar céggel, és a gyakorlati tapasztalatok alapján fejlesztik tovább a készüléket.

Dr. Dabasi Gabriella, a Nukleáris Medicina Tanszék vezetője bevezetésként, a munkájuk bemutatására egyik kedvenc történetét mesélte el Hevesy Györgyről, a nukleáris medicina atyjáról, aki magyar állampolgárként vette át a Nobel-díjat a nyomjelzési technika létrehozásáért. A tudós Manchesterben tanult, és közösen bérelt lakást több diákkal. A hallgatók nagyon nem voltak megelégedve a koszttal, azt gyanították, hogy a házvezetőnőjük egész héten ugyanabból a húsból készít nekik különböző ételeket. Hevesy György ezért radioaktív jelöléssel látta el a húst a vasárnapi ebédnél, így ki tudta mutatni, hogy a következő héten ez mely ételekben bukkant fel újra.

Az egyetemen január eleje óta működő SPECT-CT hibrid gép: egyszerre végez röntgensugaras rétegvizsgálatot, s az izotópot is detektálja, így nemcsak a funkcionális változást tudják kimutatni, hanem annak pontos helyét is meg tudják állapítani a szervezetben.

A tanszékvezető elmondta: a műszer sokfajta vizsgálatra alkalmas. Jellemzően onkológiai vizsgálatokat végeznek, a csontáttéteket például akár a megjelenés előtt hónapokkal ki tudják mutatni. A SPECT-CT-vel terápiák nyomon követése is folyik, rendszeres vizsgálattal megállapítható, hogy az alkalmazott gyógymód hatásos-e. Sok gyerek is megfordul náluk: egyebek mellett a születési vese-rendellenességet diagnosztizálják, majd követik nyomon. Dabasi Gabriella kiemelte, hogy a SPECT-CT endokrin daganatoknál lényegesen hatékonyabban működik, mint bármelyik másik diagnosztikai eszköz.

Az egyetemen 2011 januárjában létrejött a Nukleáris Medicina Tanszék, amely a napi rutinvizsgálatok mellett a Humán-SPECT CT Kutatóközpontnak is helyet ad. A magyar gyártóval közös kutatási program indult, amelynek lényege a SPECT-CT-diagnosztika és -képalkotás továbbfejlesztése. A tanszékvezető szerint ez azért fontos, mert a gyakorlati tapasztalataikat veszik figyelembe a fejlesztésnél. Mint mondta, a SPECT-CT-t a PET- és az MR-vizsgálatokkal is össze lehet kapcsolni, ennek tesztelése kisállatokon már folyik.

Dr. Dabasi Gabriella arról is beszélt: külön öröm, hogy egyre több fiatal érdeklődik a szakterület iránt; ez a munka képes itt tartani őket, így van utánpótlás. (www. semmelweis-univ.hu, 2011. szeptember 26.)
 

Új perspektívák
a neurológiai betegségek kezelésében

A Semmelweis Egyetem orvosai és kutatói huszonnégy előadással és poszterrel vettek részt a szeptember 10–13. között, csaknem ötezer neurológus részvételével tartott Európai Neurológus Konferencián, Budapesten (XV. European Federation of Neurological Societies – EFNS).

Vasárnap, 11-én délután a főcímbeli elnevezéssel rendezett workshop szervezője és moderátora, Dr. Molnár Mária Judit professzor a neurológiai alkalmazású génterápiás lehetőségekről adott áttekintést. A Focused workshop előadói közül Dr. Stephan Züchner, a miami egyetem professzora a személyre szabott orvoslás neurológiai és pszichiátriai aspektusait foglalta össze, míg Dr. Michael Sinnreich, a Baseli Egyetem Biomedicina Intézetének professzora a genetikusan meghatározott neurológiai kórképek új típusú kezelési lehetőségeit összegezte.

A biotechnológiának egyre nagyobb a szerepe az új terápiás modalitások előállításában. A monoklonális ellenanyagok és az enzimpótló terápiák ma már a mindennapi klinikai gyakorlat részét képezik. A sejt- és a génterápia pedig valós remény, hiszen számtalan klinikai vizsgálat indul napjainkban e témakörben. A neurológiai betegségek közül a Duchenne-típusú izomdisztrófia, illetve a hagyományos kezelésre rosszul reagáló Parkinson-kórban vannak reményteljes, már III-as stádiumú klinikai vizsgálatok – mondta Molnár Mária Judit.

A molekuláris biológia és a genomika gyors fejlődése nemcsak a betegségek kezelésében, hanem a kórkép korai felismerésében is számos új genomiális alapú molekuláris marker azonosítását teszik lehetővé, melyekkel akár már tünetmentes állapotban is lehetséges a diagnosztizálás. Az új markerek a kezelés hatékonyságáról is információt adnak több kórképben is.

Az ilyen biomarkerek új genomikai diagnosztikai tesztek alapjául szolgálnak, amelyekkel a betegség kimutatható, segítségükkel az egyénben a betegség kockázatbecslése is végezhető. Mindemellett arról is informálják az orvost, hogy egy beteg számára az adott kezelés hatékony-e. Ezek a módszerek alkalmasak a gyógyszer dózisának az egyén metabolizmusától függő optimalizálására is. Az új diagnosztikus eljárások olyan új kezelések fejlesztéséhez is hozzájárulnak, melyek az egyes genetikai rendellenességek következtében kialakuló tünetek gyógyítását célozzák.

A konferencia résztvevői a tudományos programok mellett továbbképző kurzusokra is jelentkezhettek. Az egyetemről Dr. Bereczki Dániel professzor How Do I Examine… címmel indított rendkívül népszerű, kb. hatszáz résztvevővel zajló kurzust neurológusok számára. A téma a mononeuropátiák és a disztóniák felismerése volt, valamint az első epilepsziás roham ellátásához szükséges információkat sajátíthatták el a résztvevők. A konferencia alkalmából huszonhárom ország negyvenöt rezidense látogatást tett az egyetem Neurológiai Klinikáján, hogy betekintést kapjon a magyar betegellátás körülményeiről.

A kongresszuson szereplők munkáját a  Semmelweis Kutató Egyetem Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen c. TÁMOP-pályázat támogatta. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. szeptember 13.)
 

Ha a mikroszkóp fénykép,
a multifoton videó

Élő állatok szerveinek funkcióit tanulmányozhatják a kutatók jelentős térbeli és időbeli felbontással a Semmelweis Egyetem új multifoton lézer pásztázó fluoreszcens mikroszkópjával. A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben található készülék segítségével  élő szervezetben a kutatók láthatóvá tehetik a normális és kóros folyamatokat, a szervek alapvető funkcióit (keringés, kiválasztás, felszívás). Lehetőség van annak képi megjelenítésére is, hogy egyes anyagok (fehérjék) a vizsgált szövetekben, szervekben mikor és hol keletkeznek, vagy bomlanak el.

A szövetek, sejtek egyes alkotóelemei önmagukban, illetve festékekkel jelölve gerjesztő fény hatására képesek fényt kibocsátani, a multifoton mikroszkóp alapelve pedig lehetővé teszi, hogy (szemben a konfokális képalkotással) nagy mélységekben, minimális szövetroncsoló hatással, nagy felbontású képet kapjunk az élőben zajló folyamtokról.

Az I. sz. Gyermekklinikán több mint egy évtizede tanulmányozzák kutatók a vese oxigénhiányos állapotát (az agy mellett a vese oxigénfelhasználása a legnagyobb). A transzplantáció során a vese elkerülhetetlenül akut oxigénhiányos állapotba kerül, aminek folyamatát, következményeit ezzel a technikával láthatóvá lehet tenni. A kutatócsoport jelenleg azon terápiás beavatkozási pontokat keresi, amelyek potenciálisan  csökkenthetik a vesekárosodás mértékét. További érdeklődésük központjában álló kérdés az immunrendszert gyengítő gyógyszerek használata immunbetegségek, transzplantáció esetén, amelyek bár megakadályozzák a szerv kilökődési reakcióját, de hosszú távon a vesére káros hatással vannak. Cél e patomechanizmus feltárása.

A nefrológia szakterületén így most már nemcsak hagyományos mikroszkópos technikákkal tudnak előbbre jutni a kutatók, hanem élő állatban is vizsgálhatják működés közben a szerveket, szöveteket, folyamatokat. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. augusztus 23.)
 

Új szerepben az intelligens sebészeti eszköz

Dr. Veres Gábor, az I. sz. Gyermekklinika gasztroenterológus docense elmondta, hogy nagy várakozással tekintenek az intelligens sebészeti eszköz endoszkópiás tesztelésére. Korszakos jelentőségű lenne, hogy akár a gyomortükrözésnél, akár a vastagbél endoszkópiás vizsgálatánál azonnal meg lehetne ítélni, hogy az adott gyermeknél a kóros nyálkahártya csak egy közönséges, gyorsan múló fertőzés vagy egy krónikus gyulladás (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) következménye. Bár a daganatos bélbetegségek gyermekkorban ritkák, az elmúlt héten egy tizenhat éves lánynál találtak daganatra utaló elváltozást. Ilyenkor fontos, hogy ne teljenek el hosszú napok a hagyományos szövettani eredmény megérkezéséig.

Az intelligens sebészeti eszköz segítségével a sebész már műtét közben tudja, milyen rákfajtával áll szemben. Műtét közben, helyben és valós időben végezhető a szövetazonosítás a sebészeti szikéhez kapcsolt eszközzel.

Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatója az onko-kés működését ismertetve elmondta, hogy a sebészek ma még kénytelenek a műtét előtt elvégzett képalkotó vizsgálatok eredményeire hagyatkozni, amikor vágnak. Ha közben kérdések merülnek fel, akkor mintát kell venniük, a műtét közbeni szövettani vizsgálat pedig akár fél óráig is tarthat. Ha többszöri mintavételre van szükség, akkor nagyon megnyúlik a műtét ideje. A szövetek kémiai összetétele is különbözik, ha tehát sikerül műtét közben elvégezni a kémiai vizsgálatot, akkor a sebész azonnal tudja, hogy mivel áll szemben. Takáts Zoltán hangsúlyozta: az eszköz hatékonysága megegyezik a hagyományos, műtét közbeni vizsgálati módszerek hatékonyságával, vagyis nem ad hamis negatív eredményt; minden beteg szövetet biztosan jelez – közölte.

Az intelligens eszköz használható egyrészt úgy, hogy a normális sebészeti beavatkozás során figyelmeztető jelzést tud adni a sebésznek, ha túlságosan megközelíti a rákos daganatot, másrészt olyan esetben is segít, amikor a sebész valami gyanús dolgot lát a műtét során, és azt azonnal azonosítania kellene.

Takáts Zoltán szerint az endoszkópiás műtéti eljárások során a test belsejében is képesek lennének azonnali diagnózishoz juttatni az orvost. Nemcsak daganatokat jelezhetünk, hanem gyulladásos bélbetegségeket, fertőzéseket, szövetelhalást, mégpedig bárhol, akár a nyálkahártyán is. Mint mondta, az eszköznek hasznát vehetik a nőgyógyászaton, az érsebészetben, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészetben is. Jelenleg a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti és I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, valamint Debrecenben tesztelik az eszközt. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. július 13.)

Séta a gének birodalmában –
a személyre szabott orvoslásé a jövő

Kutatóegyetemi túrát tartottak újságírók számára a Dr. Molnár Mária Judit vezette Személyre szabott orvoslás – Prevenciós moduljának tagjai a Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központban. A programon a tavaly áprilisban elnyert Semmelweis Kutatóegyetemi címhez kapcsolódó 2,9 milliárd Ft-os TÁMOP-pályázat mutatkozott be. A személyre szabott orvoslásé a jövő – hangzott el a rendezvényen.

Molnár Mária Judit kifejtette, a jelenlegi gyógyászat a már meglévő betegségekkel foglalkozik, de a hangsúly egyre jobban az örökletes, valamint epigenetikai (környezeti) rizikók felderítésére és a megelőzésre tevődik át. A másik irányvonal a farmakogenomikai kutatások, amelyek révén kideríthető, hogy melyik betegnél hatásos valamilyen gyógyszer.

Megtalálni azokat, akiknél biztosan hatásos a gyógymód, azokat, akiknél várható mellékhatás, kideríteni, kik és miért hajlamosak egyes betegségekre – a Semmelweis Egyetem Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központban a kutatók ezekre a kérdésekre keresik a választ. A molekuláris biológiai vizsgálatok segítségével feltérképezhető az emberek génállománya. Az igazgató arról is beszélt az újságíróknak, hogy vannak olyan öröklődő neurológiai betegségek, amelyek hátterében egy azonosítható genetikai hiba áll (például a Huntington-kór vagy örökletes Parkinson-kór), de sok olyan betegség is létezik, amelyet a gének és az azokra ható környezeti tényezők együtt alakítanak ki.

A vendéglátó molekuláris diagnosztikai labor két munkatársa, Dr. Gaál Anikó és Dr. Nyírő Gábor ismertették a rutinszerűen végzett vizsgálatokat, bemutatva az ezekhez használt eszközöket is.

Az eseményen a projekt moduljainak témavezetői is ismertették kutatási témáikat. Dr. Falus András, az Általános Orvostudományi Kar Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója a gyermekkori asztma, az akut leukémia, valamint a kóros elhízás genetikai és epigenetikai vonatkozásaival foglalkozó vizsgálatokat ismertette. Nem az asztma öröklődik, hanem az arra való hajlam, amely epigenetikai, azaz környezeti tényezők (például dohányzás) révén manifesztálódik. Amennyiben időben felfedezik a hajlamot, akkor a kór megelőzhetővé válhat, késleltethető a kialakulása, vagy enyhíthetők a tünetei – hangsúlyozta a professzor.

A beszélgetésben a résztvevők kiemelten foglalkoztak a vizsgálatokkal nyert genetikai információk tartalmának és kezelésének etikai vonatkozásaival. Mint egészségügyi adat az egyén érzékeny adatai közé tartozik a genetikai információ, amelyet természetesen véd az orvosi titoktartás. Ugyanakkor a genetikai információ önmagában még nem utal biztosan bekövetkező betegségre, egyéb egészségügyi eseményre. Valószínűséget, az átlagosnál bizonyos százalékkal nagyobb vagy kisebb rizikót tudnak az eredmények ismeretében mondani.

Kb. hatezer betegség ismert csupán, amelyek bekövetkezését genetikai vizsgálat alapján biztosan tudják prognosztizálni. Mindinkább epigenetikus hatásról beszélnek a tudósok, amiben az egyén környezeti tényezői, beleértve a testi-lelki vonatkozásokat, befolyásolják a genetikai adottságokat. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. július 6.)

Arccsont-rekonstrukció 3D-ben

Balesetben roncsolódott arc, születési rendellenesség – örök bélyeg. Meghatározza a betegek életminőségét, hogy milyen mértékben tudják visszaállítani az arc eredeti állapotát és főként a funkcionális részeket (fogazat, állkapocs, látóidegek stb.) a szakorvosok. A beavatkozások sikerét segíti az a világviszonylatban is egyedülálló háromdimenziós adatbázis, melyet a Kutatóegyetemi pályázatnak köszönhetően a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának szakemberei készítenek.
Az ún. 3D kefalometriai adatbázis az átlag európai arcforma jellegzetességeit tartalmazza, melyhez mint etalonhoz hasonlíthatják a sebészek azokat a kóros eseteket, melyeknél nem tudják, hogy milyen volt pontosan az eredeti arcforma.

Évente ezer-kétezer arcrekonstrukciós műtétet végeznek a szakemberek Magyarországon. Eddig csupán kétdimenziós adatokkal, „szemre” dolgoztak mindenütt a világon, vagyis a beavatkozásokat különféle hagyományos röntgenfelvételek és CT segítségével végezték. A röntgen azonban csak 2D-analízist, a CT ugyan már 3D-ábrázolást is lehetővé tesz, azonban rendkívül nagy a sugárterhelés, ezért alkalmazása korlátozott.

Az áttörést az ún. CBCT megjelenése hozta, a CBCT-vizsgálat a CT-hez képest tizedakkora sugárterhelést jelent a betegeknek. A háromdimenziós megjelenésnek köszönhetően pedig sikeresebb lehet a rekonstrukciós műtét, illetve számos hasznos adattal egészíthető ki a klinika által készített adatbázis. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. június 30.)
 

Intelligens onko-kés

az I. sz. Sebészeti Klinikán

Az országban már három helyen is folynak humán tesztek azzal az intelligens onko-késsel, amelyet Dr. Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatója fejlesztett ki. A szükséges pénz egy részét a kutatóegyetemi pályázaton elnyert összegből fedezi az egyetem.

A találmány lényegesen felgyorsítja a biológiai szövetek analízisét, csökkenti a ráksebészeti vizsgálat időtartamát, ugyanakkor megnöveli annak pontosságát, azaz képessé teszi az orvost arra, hogy gyorsabban és jobban döntsön a gyógyszer kiválasztásáról és adagolásáról. Az eszköz fő alkalmazási területe a ráksebészet, az érsebészet, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészet. Az eszközre már a Harvard Medical School és a World’s Best Technology (WBT) fóruma is felfigyelt.
Március 17-én a Semmelweis Szalonban tartott sajtótájékoztatón Dr. Takáts Zoltán mellett Dr. Tulassay Tivadar, egyetemünk rektora és Dr. Tóth Miklós, tudományos igazgató is beszélt a sajtó megjelent munkatársaival. Tulassay Tivadar méltatta Takáts Zoltán eddigi munkáját, és reményét fejezte ki, hogy ennek a találmánynak sikerül elkerülnie, hogy a golyóstoll vagy a dinamó sorsára jusson.

Tóth Miklós röviden vázolta, hogy 2011. az innováció éve a Semmelweis Egyetemen, hiszen az intézmény tavaly nyerte el a Kutatóegyetem címet. (www.semmelweis-univ.hu, 2011. március 17. )

2011: A kutatás és innováció éve
a Semmelweis Egyetemen

Az onko-kés bemutatásához kapcsolódóan a Semmelweis Kutatóegyetem meghirdette a kutatás és innováció évét.

„A társadalmi környezet nem kedvez az innovációs tervek megvalósításának. Jelenleg az innovációs alaphoz való hozzáférés és minden egyéb forrás egyelőre nagyon nehéz” – mondta a Semmelweis Egyetem sajtótájékoztatóján Dr. Tulassay Tivadar, az intézmény rektora.

„Azt remélem, hogy az átmeneti forrástalanságot – legalább ilyen speciális esetekben, mint az onko-kés – fel tudják oldani. Mert nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, és az arra épülő hasznosuló, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani.” – mondta a rektor.

A kutatóegyetemi cím, és az ehhez társuló forrás azt hangsúlyozza, hogy a kiválóság kitörési pont, össztársadalmi szinten is. A Semmelweis Egyetem hárommilliárd forintot kapott a következő három évre a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR pályázat keretében, melynek témája a „Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen”.

„A hárommilliárd forint kétharmada kutatócsoportokhoz került, huszonkét olyan kutatócsoportot választottunk ki, amelyek vagy már bizonyítottak K+F+I területen, vagy nagyon ígéretes, fiatalok, akik máshogy nem tudnának elindulni ezen a rögös úton. Az összeg másik részét olyan műszerekre költöttük, melyeket egyébként az egyetem nem tudott volna beszerezni. Bázislaborokat hoztunk létre”- mondta Dr. Tóth Miklós tudományos igazgató. (www.mediasarok.sote.hu, 2011. március 17.)
 

Új generációs szív-CT
a Kardiológia Központban

Egy nap helyett akár egy óra alatt is elkészülhet a vizsgálat, sőt a diagnózis is a Semmelweis Egyetem (SE) új szív CT-jével, melyet ma délután adtak át az egyetem Kardiológiai Központjában. A kutatóegyetemi támogatás keretéből megvásárolt berendezés helyettesítheti az érfestéses szívkatéterezést.

Néhány éve hazánkban is nyilvánvalóvá vált, hogy a felsőoktatás ma működő struktúrája – Magyarországon hatvankilenc intézmény nyújt felsőoktatást – homogenizál, és szükség van arra, hogy a legjobbakat kiemeljék. Tavaly abban a pályázati rendszerben, amelyben a legjobb hazai intézményeket megmérték, a Semmelweis Egyetem az első öt között volt, akik megkapták a kutatóegyetemi címet – mondta a sajtótájékoztatón Dr. Tulassay Tivadar, rektor. A professzor hozzátette: ez a kutatóegyetemi cím jelenti ma Magyarországon a versenyképes, európai dimenzióban is helytálló, elit egyetemet.

Az új CT-készülék két szívdobbanás alatt képes ábrázolni a szívet és a koszorúereket. A sok szeletnek köszönhetően kitűnő képminőség érhető el alacsony sugárdózis mellett.

Dr. Merkely Béla, a Kardiológiai Központ igazgatója erről így beszélt: az Egyesült Államokban a szív CT és az MR része a rutinszerű szívvizsgálatoknak. Egy olyan intézménybe, mint a miénk, ahol Magyarország legtöbb szívizominfarktusát látják el, ahova évente hatezer szívinfarktusos beteg érkezik, biztosan jó helye lesz ennek a készüléknek. A betegellátáson túl azonban a kutatásoknak is fontos szerepük van. Előre lehet jelezni a beteg koszorúér-problémáit, megelőzve egy esetleges szívizom-infarktust. Ehhez viszont olyan emberekre van szükség, mint kutatóorvos kollégánk, Maurovich-Horvát Pál, aki a Harvard Egyetemről jött haza hozzánk, külföldön tanult és kutatott, és most az új 256-szeletes CT segítségével itthon végezheti kutatómunkáját.

Egyik fontos kutatási terület a vulnerábilis plakk minél pontosabb megismerése, hiszen ez megteremtheti az alapot az infarktus szempontjából leginkább veszélyeztetett egyének időben történő azonosítására, s ez biztosíthatja az infarktus megelőzését. A modern technológia hazai alkalmazására neves külföldi egyetemekről érkeztek haza magyar kutatók. Az amerikai Harvard Egyetemmel jelenleg is zajló közös kutatómunka során a nagy kockázatot jelentő koszorúér-plakkok elemzése zajlik.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával történő közös kutatás keretében élsportolók szűrését is végezzük; mivel a szív-CT minimális kockázattal járó vizsgálata során az egyébként panaszmentes egyénekben kimutathatóak az esetleges koszorúér-fejlődési rendellenességek, valamint könnyebben diagnosztizálhatóak a korai stádiumú koszorúér-betegségek. A módszernek nagy jelentősége lehet az élsportolók hirtelen szívhalálának megelőzésében. – mondta Maurovich-Horvát Pál. (www.mediasarok.sote.hu, 2011. február 2.)

Kardiológiai Központ: megállapodás a világ vezető orvostechnikai-eszköz gyártójával

Kutatói és innovációs keretmegállapodást kötött a Városmajori Klinikai Tömb Kardiológiai Központja a világ egyik vezető kardiovaszkuláris eszközgyártójával, a Medtronic céggel. Az amerikai székhelyű vállalat Európában is elindítja a Kutatói és Innovációs Központok (Centers for Research Innovation – CRI) programját, amelynek célja egy nemzetközi hálózat létrehozása. A hálózat tagjai kiváló klinikai kutatócentrumok, amelyek a kardiovaszkuláris kutatás és gyógyítás terén folyamatosan sok pácienst látnak el, így alkalmasak nagy betegszámú vizsgálatok elvégzésére, s magas szinten képviselik a legfejlettebb klinikai ellátást. A cég a régióból elsőként a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjával köt megállapodást.

Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora az aláírás előtt azt hangsúlyozta: az elmúlt néhány év egyik legnagyszerűbb pillanata ez, hiszen két globális jelentőségű szereplő talált egymásra, hogy együttműködjenek a kutatás és az innováció területén. Kutatás és oktatás – évszázadokon át ez volt az egyetem mottója, hiszen kutatás nélkül az oktatás nem funkcionál, ugyanakkor az elmúlt húsz évben egy újabb fogalom is csatlakozott ezekhez: az innováció. Ma már a komoly egyetemek a kutatás, oktatás és innováció hármas szlogenjét tartják szem előtt – mondta a rektor. Epidemiológiai szempontból a kardiovaszkuláris betegségek a legfontosabbak közé tartoznak, s a központ, amelyben ezt a területet kutatják mindig is az egyetem büszkeségei közé tartozott – tette hozzá.

Adam Coudray, a Medtronic alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a magáncégként alapított Medtronic tökéletesen tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a szoros együttműködés. „Együttműködés nélkül semmit nem tudnánk fejleszteni, együttműködésre van szükség a megfelelő technológiák kifejlesztéséhez, az innovációk megismertetéséhez, és ahhoz, hogy az újítások eljussanak a klinikai gyakorlatba” – fogalmazott az alelnök, hozzátéve, hogy számukra is a Tulassay Tivadar által említett hármas szlogen a legfontosabb. Oktatás nélkül hiába jön létre egy új technika, az nem tudja szolgálni a betegek érdekeit. Ezért fontos az egyetemekkel és a klinikákkal való kapcsolatok kiépítése – jegyezte meg.

A keretmegállapodást Dr. Tulassay Tivadar rektor, Alan Coudray, a Medtronic elnöke és Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömb elnöke írta alá. A ceremóniát követően Merkely Béla előadásában bemutatta a Semmelweis Egyetemet és a Városmajori Klinikai Tömb Kardiológiai Központját, amely – mint emlékeztetett – a legnagyobb ilyen típusú intézmény az országban, és talán egész Közép-Európában. A legnagyobb invazív centrumnak is számító központban évi 20 500 fekvő, és 140 ezer járóbeteget látnak el.

A Medtronic vezető helyen áll a beültethető orvosi műszerek gyártásában és azok klinikai vizsgálatainak szervezésében. Klinikusokkal, orvosokkal együttműködve számos olyan nagy klinikai vizsgálatot koordinált már a cég, amelyek alapjaiban változtatták meg a különböző betegségekkel – például a hirtelen szívhalállal vagy a szívelégtelenséggel – kapcsolatos nemzetközi szakmai irányelveket.

A most aláírt keretmegállapodás alapján a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja mint kutató és innovációs partner minden új klinikai vizsgálat elindítása esetén elsőbbséget élvez a résztvevők kiválasztásánál, és egyszerűsített ügyintézésben részesül a szerződések megkötésekor. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. április 12.)
 

„A közlés a tudományos tevékenység elengedhetetlen része” – dr. Kellermayer Miklós az Elsevier-ügyről

„A kommunikáció, a közlés nagyon fontos része a tudományos tevékenységnek. Az a tudományos eredmény, amelyet nem publikálnak, olyan, mintha meg sem született volna” – hangsúlyozta Dr. Kellermayer Miklós, tudományos, innovációs és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes az úgynevezett Elsevier-ügy kapcsán.

A több ezer tudományos folyóiratot kiadó holland Elsevier üzletpolitikája ellen még január végén indított bojkottot Timothy Gowers, a Cambridge-i Egyetem matematikusa. Azóta, a mai napig világszerte mintegy kilencezren csatlakoztak a felhíváshoz, köztük magyarországi kutatók is, akiknek a száma jelenleg ötven és száz közé tehető. A Semmelweis Egyetemről eddig tucatnyian döntöttek úgy, hogy valamilyen formában részt vesznek a nemzetközi tiltakozásban. Dr. Kellermayer Miklós a szerkesztői és a bírálói tevékenységét függesztette fel. A rektorhelyettes úgy fogalmazott: alapvetően etikai aggályai vannak a tudományos folyóiratok piacának mintegy negyedét lefedő kiadó árpolitikájával szemben.

„Az az információ, amely a tudományos lapokban megjelenik a kutatók munkájának eredménye, amelyet legtöbbször közpénzből finanszíroznak. A cikket a kutató finomítja, hozza nyomtatásra kész állapotba. A bírálói és a szerkesztő munkát – nagyon helyesen – ingyenesen vállalják az oktatói közösség tagja. Egy-egy közlemény közzétételének költsége pedig az ezer eurót is elérheti. Felmerül ezek után a kérdés, hogy mennyi az a hozzáadott érték, ami a folyóiratok érdeme” – foglalta össze álláspontját a rektorhelyettes.

Mindehhez képest a kiadó igen magas áron kínálja termékeit. Ennél is nagyobb gond, hogy úgynevezett csomagban lehet megvásárolni a folyóiratokat, így az egyetemek olyan folyóiratokra is kénytelenek előfizetni, amelyekre gyakorlatilag nincsen szükségük.

Az Elsevier Kiadó korábban támogatott egy tudományos információáramlást korlátozó amerikai törvényjavaslatot, az úgynevezett Research Works Actet. A tudományos élet tiltakozása nyomán azonban ebben módosította álláspontját, s végül a kongresszus is visszavonta a tervezetet. Dr. Kellermayer Miklós azt mondja, ez lehet talán az jele annak, hogy van eredménye a tudományos közösség összefogásának, de ezzel együtt folytatódik a bojkott. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. április 6.)
 

Ultraibolya a földön túl: űrből visszaérkezett mintákat vizsgálnak a Semmelweis Egyetemen

Egy huszonöt kilogrammnyi, nagyjából fél méter szer negyven centiméteres doboz. Így néz ki az úgynevezett EXPOSE-berendezés, amely egy 2008-ban kezdődött projekt részeként – 2009 és 2011 között – csaknem két évet töltött a Nemzetközi Űrállomás külső platformjára erősítve.

Az Európai Űrügynökség által meghirdetett pályázat keretében tizenegy ország kutatói osztozhattak a tizenegy blokkra osztott EXPOSE-berendezésen, ahol az általuk kiválasztott mintákat besugarazták. Azt vizsgálták, hogy, miként hat az űrbéli környezet a különböző egyszerű biológiai rendszerekre, így például a baktériumokra, a bakteriofágokra, a baktériumspórákra, vagy éppen a növényi magvakra. A magyar kutatóknak is jutott egy, tizenhat darab másfél centiméter átmérőjű hengerből álló blokk, az űrből visszaérkezett minták részletes, összehasonlító vizsgálata pedig jelenleg is tart – mondja a kutatócsoport vezetője, Rontó Györgyi, aki a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének professzor emeritusa.

A kutatócsoport az űrbéli, a földfelszínitől eltérő összetételű ultraibolya sugárzás hatásait vizsgálta. Mint Rontó Györgyi hangsúlyozta: régóta foglalkoznak az ultraibolya fény földi hatásaival, s kidolgoztak egy módszert, amellyel mérhető a sugárzás biológiailag hatásos dózisa is. Az köztudott, hogy az ultraibolya sugárzás itt, a Földön bőrbetegséget, bőrdaganatot, szemkárosodást és szürkehályogot okozhat. Az szintén ismert, hogy napsugárzás létezik 300–500 kilométerrel magasabban, az űrben is, ahol viszont nincs a földihez hasonló légkör, például ózonréteg, ami kiszűri a sugárzás káros komponenseit. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása van az ultraibolya sugárzásnak ilyen körülmények között bizonyos élő rendszerekre.

Ennek vizsgálatához kétféle mintát helyeztek el az EXPOSE-on: T7 bakteriofágot (vékonyréteg formában) és uracil kristályt. Az előbbi egyetlen nukleinsav molekula, ami fehérjeburokban van, utóbbi a négy nukleinsav-bázis egyike. Ugyanezek az alkotóelemek az élő sejtekben is előfordulnak, s a bőrbetegségeknél – amelyek különösen fontosak az ultraibolyafény károsító hatásával kapcsolatban – azt vették észre, hogy mindig a nukleinsav sérülése ezek alapja. Ezért esett tehát erre a kétféle mintára a választás.

A tíz futballpályányi nagyságú Nemzetközi Űrállomás 90 perc alatt kerüli meg a Földet, tehát másfél óra alatt van éjszaka és nappal is, a hőmérséklet pedig -20 és +40 fok között ingadozik. A mintákat a repülés két éve alatt összességében kereken 2600 órányi napsugárzás érte. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján az egyik legérdekesebb felismerés az, hogy az űrben más hatása van az ultraibolya fénynek, mint itt a Földön. „Úgy tűnik, hogy az űrben található, rövid hullámhosszúságú ultraibolya sugarak, amelyek a földfelszínen nincsenek jelen, alkalmas szituációban képesek visszaalakítani a nukleinsav molekulában okozott sérülést. Amit az egyik sugár szétroncsol, azt egy következő visszaállítja” – magyarázza Rontó Györgyi. Mindez választ adhat arra is, hogy a földi élet keletkezésekor, amikor még nem volt ózonréteg, miként tudtak az élőlények mégis épségben életben maradni.

Mint azt Rontó Györgyi hangsúlyozta: a mostani kutatás az asztrobiológiai kísérletek körébe tartozik. Ez a tudományág egyebek mellett az élővilág keletkezését és kialakulását tanulmányozza, valamint azt is, hogy a világűrben, illetve más égitesteken lehetséges-e a Földhöz hasonlóan víz-, szén-, nitrogén- és oxigénalapú élet. Van azonban egy ennél is fontosabb kérdése az asztrobiológiának: a világűr biztonságának kérdése. Közismert, hogy ma már számos állam számos űreszközt juttat a világűrbe (például mikroműholdakat, különböző célú rakétákat). Fontos kérdés tehát, hogy a világűrbe juttatott űreszközök közvetíthetnek-e földi eredetű szennyeződéseket, amelyek valamelyik égitesten esetleg elszaporodnak, illetve, hogy ugyanezek az eszközök nem hordozhatnak-e a világűrből a Földre különböző szennyeződéseket – magyarázta.

Az ultraibolyafény most felismert, az ultraibolya-sérüléseket visszafordító hatása azt is jelenti, hogy vigyázni kell, ne érje szerves anyag (mikroba) szennyezés azokat a rendszereket, amelyeket kiviszünk az űrbe, és nagy gonddal kell kezelni azokat a mintákat, amiket más égitestről, vagy az űrből a földfelszínre hozunk – figyelmeztetett Rontó Györgyi. (www.semmelweis-univ-hu, 2012. március 12.)
 

Fiatal kutatók, komoly elismerések I.

Dr. Csanády László

Bár lottón zöldkártyát nyert az egész család, öt év tanulás után – 2000-ben – mégis hazajött az Egyesült Államokból Dr. Csanády László. A Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének docense a New York-i Rockefeller Egyetemen folytatta a PhD-tanulmányait, itt kezdte el először kutatni a szervezetben található több száz parányi ioncsatorna egyikének működését. Hazatérve folytatta, és ki is terjesztette ezt a kutatómunkát, amelyhez a közelmúltban – egyetlen magyarként – 650 ezer dolláros támogatást nyert a Howard Hughes Medical Institute-tól (HHMI).

„Ezek azok az emberek, akik véleményünk szerint országuk vezető tudósaivá válnak a következő tíz évben” – így konferálta fel a díjazottakat a Howard Hughes Medical Institute elnöke, Robert Tjian. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb orvosi nonprofit kutatóintézményét még az 1930-as években alapította Howard Huges, a legendás milliárdos, filmrendező, mérnök és pilóta. A pályázatra tizennyolc országból lehetett jelentkezni, a 760 kutató közül végül huszonnyolc nyerte el az öt évre szóló támogatást. A nyertes pályázók között vannak kínaiak, portugálok, spanyolok, lengyelek és olaszok; Dr. Csanády László egyetlen magyarként szerepel a listán. „Az első rostán átjutott kutatóknak személyesen, egy tizenöt perces prezentációban kellett érvelniük kutatási programjuk mellett, a zsűriben több Nobel-díjas tudós is ült” – ad némi betekintést a pályázatok elbírálásának folyamatába Csanády László.

Az általa benyújtott nyertes projekt két ioncsatorna pontos működésének megismerését tűzi ki célul. Az egyiknek, az úgynevezett CFTR-csatornának a klorid ionok szállításában van fontos szerepe, azaz abban, hogy keresztül tudnak-e jutni ezek egy sejtrétegen. Ezáltal több szerv hámfelszínének só-víz háztartásában fontos szerepe van, befolyásolja például a bélbe történő sókiválasztást is. A CFTR-csatorna túlműködését lehet tapasztalni a kolerában szenvedő betegeknél: a koleratoxin aktiválja a CFTR-csatornákat, ez okozza a híg hasmenést, amitől kiszáradnak, majd életüket vesztik a kolerás betegek. Emellett szintén ennek az ioncsatornának a működési zavarai okozzák az egyik leggyakoribb veleszületett, örökletes anyagcsere-betegséget, a cisztikus (cisztás) fibrózist.

A másik ioncsatorna, amely Csanády László és kutatócsoportja vizsgálatainak középpontjában áll, a TRPM2 elnevezésű kation csatorna, amelynek létezését nemrég fedezték fel. Ennek egyebek mellett az immunsejtek aktiválásában és az inzulin-kiválasztásban is fontos szerepe van, de befolyásolja a stroke utáni idegsejt-pusztulást is.

A kutatócsoport alapvetően nem a csatornák élettani szerepét tanulmányozza, hanem közvetlenül azt szeretnék megérteni, hogy miként működnek ezek a parányi – körülbelül 10 nanométer átmérőjű – ioncsatornák mint kis molekuláris gépek. Dr. Csanády László azonban hangsúlyozza: ezeknek az ismereteknek hosszú távon a gyógyszertervezésben is fontos szerepük lesz, emellett pedig a csoport tesztel több olyan molekulát is, amelyek befolyásolják a csatornák működését. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. február 28.)
 

Fiatal kutatók, komoly elismerések II.
külföldön a Junior Príma díjasok

Külföldön dolgoznak, de hosszú távon mindenképpen hazajönnének – ezt mondja a Semmelweis Egyetem mindkét fiatal kutatója, aki a múlt év végén Junior Príma kitüntetésben részesült.
Dr. Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének adjunktusa jelenleg az Egyesült Államokban, Philadelphiában tartózkodik szakmai tanulmányúton. A University of Pennsylvania orvosi karának kardiovaszkuláris intézetében, Mark L. Kahn professzor laboratóriumában dolgozik, ahol elsősorban a kardiovaszkuláris rendszer fejlődését vizsgálják, különös tekintettel a nyirokerek fejlődésére és funkciójára.

„A csoport munkájába bekapcsolódva lehetőségem nyílt arra, hogy egy számomra teljesen új tudományterülettel ismerkedjek meg. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az eddigi kutatási területemtől, az immunológiától sem szakadtam el. A labor korábban igazolta a CCM-jelpálya (cerebral cavernous malformation) komponenseinek szerepét a kardiovaszkuláris fejlődésben. A jelpálya elemeinek hiányában az egerek a korai embrionális periódusban elpusztulnak, így eddig ez megakadályozta, hogy az immunsejtekben feltérképezzék a jelpálya szerepét. Újabban azonban a gének sejtvonal-specifikus törlése lehetőséget teremt a kérdés vizsgálatára.

Jakus Zoltán a feleségével és az akkor kilenc hónapos lányával költözött ki Philadelphiába, fiúk már itt született. „Hasznosnak tartom, hogy külföldön sok embert megismerünk, és persze sok tapasztalatot szerzünk. Biztos vagyok abban, hogy a tanulmányutat követően haza szeretnénk térni Magyarországra. Hosszú távon az a célom, hogy önálló kutatói munkát kezdjek” – hangsúlyozta.

Dr. Szanda Gergő szintén a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében dolgozott, mikor elnyerte a Junior Príma kitüntetést. Most ő is az Egyesült Államokban kutat, a Washington melletti Rockville-ben, a National Institute of Health-ben (NIH) dolgozik. „Két, egymástól távolabb eső témát nem is választhattam volna” – így érzékelteti a régi, itthoni és a jelenlegi Egyesült Államok-beli munkája közötti különbséget. „Ez egy amerikai kormányszerv, nemzetközi szinten a biomedikális kutatások egyik legnagyobb központja. Működését a kormány finanszírozza, magyar szemmel nézve kiapadhatatlan pénzügyi háttérrel rendelkezik” – mondja a fiatal kutató.

Szanda Gergő az Élettani Intézetben, Spät András professzor laborjában a mitokondriális kálcium anyagcserével foglalkozott, míg most a NIH-ben az anyagcsere-betegségek molekuláris háttere, vagyis például a diabétesz, az elhízás, a hiperfágia (fokozott táplálékbevitel) endokrin háttere áll a fókuszban. Tervei szerint két év múlva hazajön. Ugyanakkor, jegyezte meg, már-már hagyomány, hogy a tudományos fokozat megszerzése után, aki teheti, két–három évet külföldön kutat, hogy lásson más technikákat is, és építse a nemzetközi szakmai kapcsolatait.

Dr. Szanda Gergő azt mondja, bár még csak nagyon rövid ideje tartózkodik az amerikai intézetnél, eddigi tapasztalatai szerint a fő különbség az, hogy míg itthon az ember egyszerre kutató és oktató, a NIH-nél teljes egészében a kutatómunkának szentelhetik magukat az ott dolgozók. Emellett a technikai háttér is teljes mértében adott, így annak hiánya nem szab határt az ember ötleteinek. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. március 6.)
 

Hat ország kutatói együtt keresik
a gyulladásos betegségek ellenszerét
a Semmelweis Egyetem vezetésével

A minden századik embert érintő reumás ízületi gyulladás és más gyulladásos megbetegedések lehetséges ellenszereit kutatja az a Semmelweis Egyetem által vezetett, most alakult nemzetközi konzorcium, amely négy évre hárommillió eurós uniós támogatást nyert.

A hat ország részvételével létrejött kutatócsoport olyan molekulákat fejleszt, amelyek később gyógyszerként alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban gyógyítsák például a reumás ízületi gyulladást. „A ma elérhető terápiák többsége rendkívül drága, jelentős mellékhatásokkal rendelkezik, és a betegek körülbelül egyharmadánál nem is hatásos” – mondja Dr. Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének docense, a konzorcium vezetője.

A most induló program alapját a Mócsai Attila vezette magyar kutatócsoport eddigi eredményei adják. Az Élettani Intézetben dolgozó csapat egy hazai biotechnológiai céggel, a Vichem Kft.-vel együttműködve évek óta foglalkozik az úgynevezett kinázokkal. Ezek olyan enzimek, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában. Először negyven olyan mesterségesen előállított hatóanyag-molekulát azonosítottak a kutatók, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatokban résztvevő enzimeket. Később a negyvenből tizenháromra szűkítették le a vizsgálatot. „Ezekről ugyanis kiderült, hogy nagyon hasonlítanak egymásra, és mindegyik egy konkrét, Src elnevezésű kináz-családra hat” – magyarázza Mócsai Attila. Márpedig erről az Src kináz-családról, vagyis enzimcsoportról már korábbi egérkísérletek során kiderült, hogy nagyon fontos szerepet játszik a reumás ízületi gyulladás kialakulásában, sőt feltételezhetően más gyulladásos folyamatokban is.

Mint arra Dr. Mócsai Attila rámutatott, az általuk vezetett nemzetközi projekt célja ennek a tizenhárom gyógyszerjelölt molekulának a további vizsgálata és optimalizálása. A docens abban bízik, hogy a négy év alatt olyan eredményeket érnek el, amelyek alapján megkezdődhet a kifejlesztett gyógyszerjelölt molekulák klinikai, tehát betegeken való tesztelése.

A Semmelweis Egyetem által vezetett projekt külön érdekessége, hogy része az Európai Unió egyik legújabb tudománypolitikai stratégiájának. Ennek célja a gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkező, úgynevezett BRIC-országokkal (Brazília, Oroszország, India és Kína) való együttműködés. A pályázati kiírásban ezzel összhangban a feltételek között szerepelt a Brazíliával való kooperáció. A projektben – amely az angol elnevezés rövidítése alapján a Tarkinaid nevet kapta – összesen hat ország (Magyarország, Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország és Görögország) vesz részt. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. február 8.)
 

Térhatású tananyagban gondolkodnak

A NET földszintjén az F18-as teremben kialakított 3D laboratóriumba telepített tíz számítógépen használhatják a hallgatók a Leonar3Do néven közismert, az emberi testet és a szerveket három dimenzióban bemutató számítógépes programot.

A tavalyi Kutatók éjszakáján is óriási érdeklődés övezte a térhatású anatómiai program és játék használatát. Mint ahogy Dr. Dinya Elek, az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet megbízott igazgatója elmondta: a Leonar3Do rendszer beszerzését az intézet korábbi igazgatója, az azóta államtitkári pozícióba lépett Dr. Jávor András kezdeményezte az egyetemi oktatás számára két évvel ezelőtt. Azóta a rendszer tovább bővült, kiegészült. Az igazgató hangsúlyozta, a NET-ben található számítógépes laboratóriumot azért hozták létre, hogy az egyetemen már több helyen is elindult, háromdimenziós számítógépes tananyag-fejlesztések mindegyike számára rendelkezésre álljon. Ennek megfelelően a laboratórium lehetőséget biztosít arra, hogy kis csoportokban, jelenleg egyszerre tíz hallgató, megtanulja kezelni és használni a rendszert. Jelenleg az EKK ügyvitelszervező szakos hallgatóinak anatómiaoktatásához használják nagy sikerrel a tízgépes labort, ami ugyanakkor az egyetem minden hallgatója számára nyitva áll.

Rendelkeznek 3D-s kivetítővel is, ami nemcsak kiscsoportos használatot, hanem nagyszámú nézőközönség számára, például tantermi előadáson való használatot is lehetővé tesz, amit igény szerint bármely egyetemi egység számára tudnak biztosítani. Az igazgató elmondta: nyitottak arra is, hogy a tanszékek saját fejlesztésű 3D-s programjaik használatát ebben a laborban tanítsák meg hallgatóiknak.

A Leonar3Do rendszer egyik nagy előnye, hogy minimális erőforrással rendelkező számítógépre is telepíthető. Használatához ugyanakkor szükség van néhány sajátos kiegészítő elemre: ilyen például a madár elnevezésű, a térben való navigálást végző kézi irányító eszköz, aminek működtetéséhez három érzékelőt kell felszerelni a monitorra, valamint kell egy fejmozgást érzékelő szemüveg.

A fejlesztés nem áll meg a leírt szinten, mert, mint ahogy az igazgató elmondta, az intézet munkatársai kifejlesztettek egy szoftvert, amihez most januárban vásároltak egy új, sokkal részletgazdagabb 3D-s anatómiai adatbázist, amit a már kialakított rendszerre adaptálnak. A madár segítségével az emberi testet nagyobb részletességgel tudják tanulmányozni és mozgatni, ki is tudják húzni a képernyőből az egyes szerveket, vagyis, várhatóan februártól, ezeket teljes térélménnyel élvezhetik a tanulni vágyó hallgatók. Nemrég vásároltak egy speciális 3D kiegészítő berendezést, egy lézeres letapogatással működő térhatású kézi szkennert is, amivel kisebb, kézzel körüljárható tárgyakat meg tudnak jeleníteni, és el tudják tárolni a készített térhatású képet. A berendezést természetesen hallgatók is használhatják.

A Kísérleti Sebészeti és Műtéttani Intézettel együttműködésben 3D-s tananyag fejlesztését kezdték el, amihez hazai és EU-s pályázati forrásokat keresnek. Térhatású laparoszkópos műtéti szimulációs eljárásokat dolgoznak ki, és az ehhez szükséges 3D-s programot szeretnék kifejleszteni a pályázat keretében. A kifejlesztendő program révén a hallgatók manuális készségeit még jobban lehet fejleszteni azáltal, hogy nem sík monitoron, hanem térben, virtuális körülmények között látják a műtét során feltáruló képet. (www.semmelweis-univ.hu, 2012. január 24.)