Tematikus összeállításunk csak látszólag tisztán
történelmi: 300 éve született a modernitás első modern kritikusa,
Jean-Jacques Rousseau. Ám a háromszáz éves Rousseau témái nem
egyszerűen a mához szólnak (ez minden valamirevaló filozófiatörténeti
témáról elmondható), hanem a ma témái, vitái, vitális ellentmondásai,
feloldhatatlan dilemmái. Kiváltképp Kelet- és Közép-Európában, ahol a
modernitás antinómiái mindig fájóbbak: így volt ez már 240 éve is,
amikor Rousseau azt tanácsolta a lengyeleknek, hogy ne akarjanak
olyanok lenni, mint más ember – főleg ne akarjanak ahhoz a világhoz
csatlakozni, melyben „nincsenek többé angolok, franciák, németek,
oroszok, mert csak európaiak vannak” (Rousseau, 1964, 957.), mert csak
morális veszteségként élhetik meg a filozófiai
racionalizmus fejlődését, tragikus identitásvesztésként a technikai
civilizáció nyereségeit.
Kelemen János Rousseau és a modernitás című
tanulmánya inkább az ismeretelméleti antinómiákra helyezi a hangsúlyt:
„Az ember tanulmányozása azáltal teszi lehetetlenné az ember
megismerését, hogy már maga ez az aktus is új ismeretet tesz hozzá az
emberről alkotott képünkhöz, s még jobban eltávolítja az emberi nemet
eredeti állapotától.” Tudjuk, hogy a kvantummechanikában is ez a
helyzet, ami csak újabb inspirációt ad a tudományelméletnek: a
megfigyelő eszköz és a megfigyelt jelenség kölcsönhatása kihívás az
episztemológia számára. Ám az ember esetében a megfigyelés miatt
megváltozott megfigyelt tárgy is mi magunk vagyunk, azaz ahogy Kelemen
folytatja a gondolatot: „Bár Rousseau ezen a helyen nem mondja ki
ebben az éles formában, érveléséből az következik, hogy az emberről
nyert új ismeret az embert mind megismerendő, mind pedig megismerő
pozíciójában megváltoztatja.”
Bakcsi Botond Nyelv, társadalom, szabadság Rousseau
műveiben című tanulmánya a legmodernebb Rousseau-interpretációk
fényében tárgyalja Rousseau és a modernitás problémáit, középpontjában
a nyelvfilozófiával (mely Kelemen írásának konklúziójaként fontos).
„Az Esszé említett, utolsó fejezetében (amelynek címe A nyelvek
viszonya a kormányzatokhoz) egy látszólag naiv, de valójában igen
mélyreható kérdésfeltevéssel találkozhatunk a nyelv és a hatalom
kapcsolatára
|
|
vonatkozóan.” – írja Bakcsi. „A régi időkben,
amikor a meggyőzés helyettesítette a közakaratot, az ékesszólás
elengedhetetlen volt. De mire is szolgálhatna manapság, amikor a
közakarat pótolja a meggyőzést?” (Rousseau, 2007, 61.)
Hasonló antinómiákkal foglalkozom Jean-Jacques
hite, Rousseau vallása című írásomban, csupán fiatalabb kollégámmal
ellentétben kevésbé könnyen feloldhatónak érezve Jean-Jacques, a
magányos moralista, aki a szavojai vikárius mezében a lehető
legszubjektivistább hitvallás megfogalmazója, és Rousseau, a
kérlelhetetlen köztársasági törvényhozó, aki a kötelező államvallásban
kételkedőket halállal fenyegeti, közti politico-morális ellentmondást.
Horkay Hörcher Ferenc tanulmánya, a Kultúrkritika,
költészet, zene Rousseau esztétikáját elemzi, ami persze Jean-Jacques
kultúrkritikájának, morálfilozófiájának és nyelvelméletének
bemutatását is jelenti. A modernitáskritika történelemfilozófiai
kontextusának felvázolásától a sajátosan rousseau-i zeneelmélet
analíziséig tartó gondolati ív szépen illusztrálja Horkay Hörcher
alaptézisét, jelesül, hogy a kortársi, azaz politico-morális
küldetését elvesztő művészet kritikája Rousseaunál is a modern, azaz
ízlésesztétika keretei között marad.
Egyed Emese tanulmánya, a Magyarország Rousseau
asztalánál: Montmonrency, 1986. november azzal foglalkozik, ami
Csokonai „ember s polgár leszek”-je óta a legfontosabb számunkra: mit
jelentett, mit jelenthet Jean-Jacques Rousseau gondolatvilága a
magyarság meghasonlott modernitástörténelmében.
Kulcsszavak: felvilágosodás, modernitás, modernitáskritika,
nyelvfilozófia, kulturális nacionalizmus, általános akarat,
szubjektivitás
IRODALOM
Rousseau, Jean-Jacques (1964): Oeuvres
completes III. Écrites politiques. Bibliotheque de la Pléiade.
Gallimard, Paris
Rousseau, Jean-Jacques (2007): Esszé a
nyelvek eredetéről. (Ford.: Bakcsi Botond) Attraktor,
Máriabesnyő–Gödöllő
|
|