|
AZ UTÓBBI TIZENHÉT (TIZENNYOLC) ÉV
(Falus András)
1994-ben Csaba György professzort (aki a mai napig aktív és nagy
tiszteletben álló munkatársa az intézetnek) Falus András követte a
Biológiai Intézet igazgatói székében. Az új igazgató az ELTE biológus
szakán végzett 1970-ben, a biológiai tudományok kandidátusa 1983-ban,
a biológiai tudományok doktora (az MTA doktora) 1990-ben lett. Már
középiskolás kora óta elsősorban a genetika és az immunológia
tudománya vonzotta (Straub F. Brúnó, Csányi Vilmos és Venetianer Pál,
valamint Gergely János voltak a tanárai). Az ELTE Élettani Tanszékén
Ádám György irányítása alatt végzett diákköri munkát, majd ugyanott
tanársegédként dolgozott. 1975 és 1994 között az Országos
Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Immunológiai Osztályán Merétey
Katalin munkatársaként tevékenykedett, majd 1990–1994 között
megalapította és vezette a Molekuláris Biológiai Osztályt.
A Semmelweis Egyetemre kerülését követően, 2001-ben
az MTA levelező, majd 2007-ben annak rendes tagjává választották.
Genetikai, Sejt és Immunbiológiai (korábban Biológiai) Intézet (WEBCÍM
>)
Graduális oktatási tevékenység
(http://www.dgci.sote.hu/oktatas)
Falus András bevezette Az immunológia alapjai című tantárgy oktatását,
majd az egyetemi kurrikuláris változásokkal, valamint a nemzetközi
korszerű trendekkel összhangban külön oktatási diszciplínaként
megjelent, Az immunológia alapjai mellett a Genetika/Genomika, illetve
az ettől elválaszthatatlan Bioinformatika tantárgyat is. Az intézet a
módosult oktatási profilnak megfelelően nevet is változtatott, új neve
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet lett.
A korábbi Orvosi biológia tantárgy keretében az
intézet az orvosi alapképzés szempontjából is fundamentális
jelentőségű sejtbiológia tantárgyat is oktatta, amely a curriculum
változása után az eredeti szándék szerint átkerült az anatómia,
szövet- és fejlődéstan, illetve a molekuláris biológia oktatási
területére. Az idegennyelvű oktatás keretén belül ez az átalakulás
lépcsőzetesen következett be, és jelenleg is tart.
Az intézet kötelező tantárgyait az Általános
Orvostudományi-, Gyógyszerésztudományi és Fogorvostudományi karokon
magyar, angol és német nyelven oktatja. A kötelezően választható, ill.
nem kötelező tantárgyak is (például Hisztaminbiológia,
Gyulladásbiológia, Kemotaxis, A szex genetikája, Bioinformatika és
genomanalízis az orvostudományban) jelentős látogatottságnak
örvendenek.
A magyar és idegen nyelven oktatott hallgatói
létszám igen magas, jelenleg az intézet elméleti és gyakorlati
formában mintegy nyolcszáz magyar és közel négyszáz külföldi hallgató
genetikai és immunológiai oktatásáért felelős.
Posztgraduális oktatási tevékenység
Az intézet 1996 óta saját doktori programmal (A humán molekuláris
genetika és a géndiagnosztika alapjai) is rendelkezik a Molekuláris
Orvostudományok Tudományági doktori iskola keretein belül.
Az eltelt tizenhárom évben doktori programunk
keretén belül ötvenheten szereztek PhD-fokozatot, és a következő
egy-másfél évben tizenkilenc doktorandusz védésére kerül sor.
PhD-szombatok
1997 óta évente néhány szombat délelőttöt informális beszélgetés
keretében a doktori program hallgatói együtt töltenek. Ezekre
meghívnak egy-egy neves kutatót, akik a szakmai kérdéseken túlmenően,
pályájuk meghatározó mozzanatairól, tanítóikról, ars poeticájukról
beszélnek. A meghívottak között szerepelt (a teljesség igénye nélkül)
Alföldi Lajos, Ádám György, Csányi Vilmos, Friedrich Péter, Gergely
János, Gráf László, Gulyás Balázs, Halász Béla, Hollán Zsuzsa, Ligeti
Erzsébet, Lovász László, Mandl József, Stanley Natheson, Papp László,
Patthy László, Roska Tamás, Somogyi Péter, Venetianer Pál és Vida
Gábor.
Semmelweis Genomikai Hálózat (SGH) tudományos ismeretterjesztés (WEBCÍM
>)
Az ÁOK Tudományos Bizottságával karöltve 2001-től, tizenkettedik éve
kerül megrendezésre az SGH tudományos ismeretterjesztő előadássorozat,
melynek századik előadását 2011 novemberében tartottuk. Az előadások,
melyekre a modern orvostudományok minden területéről, neves előadók
tolmácsolásában kerül sor, ma már a hazai (sőt a határon túli)
érdeklődők széles körét vonzzák.
Kutatás (WEBCÍM
>)
Az intézet munkatársai immunológiai, genomikai, sejtbiológiai
kutatásokat folytatnak. Orvosbiológiai alapszemléletük a rendszerelvű
biológiai és medicinális, genomikai és bioinformatikai tudományokon
alapul.
Az intézet egyik fő kutatási témája sokáig a
hisztaminbiológia volt. Kanadai (Nagy András, Toronto) és japán
(Kisimoto Tadamicu [Tadamitsu Kishimoto], Szendai) kollaborációval
génkiütéses eljárást használva sikerült egy hisztaminhiányos
transzgenikus egértörzset előállítani. A hisztaminhiányos egerek
fenotípusának jellemzése a hisztamin eddig nem ismert funkcióiról
(például sejtosztódás, gyulladás- és immunválasz-szabályozás,
oszteológiai hatások stb.) adott ismereteket.
Az intézet egyik munkacsoportja (vezető: Dr. Buzás
Edit egyetemi tanár, az MTA doktora) világszinten élenjáró kutatást
folytat a sejtközötti kommunikáció nemrég felismert formája, a
mikrovezikulák kutatásában, elsősorban artritisz és glikoimmunológia
területen.
Egy másik team (vezető Dr. Szalai Csaba tudományos
tanácsadó, az MTA doktora) asztma és gyermek fehérvérűség (ALL – acut
lymphoid leukemia) immun- és farmakogenomikai kutatást végez a
betegségek genetikai predikciója, illetve az alkalmazott kemoterápiák
mellékhatásainak előrebecslésére és elkerülésére.
Az intézet egy további kutatócsoportja (vezető: Dr.
Kőhidai László egyetemi docens, PhD) a kemotaktikus hatású peptidek
szerkezet–funkció kapcsolatával, és ennek filogenetikai aspektusaival
foglalkozik.
A bioinformatikai munka magas színvonalát a
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársaiból és
PhD-hallgatóiból álló csoport (vezető: Dr. Antal Péter, egyetemi
adjunktus, PhD) aktív közreműködése biztosítja.
A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
tudományos és oktatási tevékenységének elismerését jelentette a FEBS
ad hoc európai bizottsága által történt helyi értékelést követő a
Center of Excellence megtisztelő cím elnyerése is 2006-ban.
A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
területén genomikai (mRNS/miRNS microarray) egyetemi központi
szolgáltató laboratórium, immunfenotipizálást végző (FACS)-, illetve
sejt-és szövettenyésztő laboratórium is működik.
Az intézet területén működik a Gyulladásbiológiai
Kutatások közhasznú Alapítvány is.
A kutatási munkához elengedhetetlenül szükséges, de
az igényekhez képest mindig és egyre inkább szűkös anyagi háttér az
egyetemi (elsősorban idegennyelvű oktatási), illetve hazai és
nemzetközi pályázatokból származik. Hozzávetőlegesen és átlagosan €
210 000/év hazai és € 361 200/év zömmel európai forrás állt
rendelkezésre.
Hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok
(a teljesség igénye nélkül)
Hazai kapcsolatok (A Semmelweis Egyetemen belüli együttműködéseket nem
említve): MTA Szegedi Biológiai Központ, MTA Kémia Kutatóközpont, MTA
Kísérleti orvostudományi Kutatóintézet, ELTE, Szegedi Egyetem, Pécsi
Egyetem, Debreceni Egyetem, BME, Országos Reumatológiai és
Fizioterápiás Intézet, Budai Irgalmasrendi Kórház, Heim Pál
Gyermekkórház, Csertex Kft., Silicon Kft., Richter Gedeon Rt.
Nemzetközi kapcsolatok: Endre Kiss-Toth (Sheffield,
UK), Hans-Joachim Gabius (München, Németország), Steffen Gay (Zürich,
Svájc), Bob Carr (Amesbury, UK), Tibor T. Glant (Chicago, USA),
Stanley Natheson (Einstein University, Bronx, USA), Ivan Glaver (Troy,
USA), Mutó Josinori (Yoshinori Muto) (Gifu, Japán), Vatanabe Takehitó
(Takehiko Watanabe) (Szendai, Japán) Joachim Wegeber (Heidelberg,
Németország), Heikki Ruskoaho (Oulu, Finnország)
MTA Kutatócsoport
1999. és 2011. december 31-e között Falus András vezetésével az
intézet területén működött a Magyar Tudományos Akadémia
Immungenomikai, majd 2007-től Gyulladásbiológiai és Immungenomikai
Kutatócsoportja. Utóbbi a helyi munkatársakon kívül a Semmelweis
Egyetem III. Belgyógyászati Klinikája, valamint az Állami Egészségügyi
Központ egy-egy csoportját is magában foglalta. A kutatás sikerét
mutatja, hogy csupán az utolsó beszámolási évben a kutatócsoport közel
200 impakt faktort ért el, ezen belül Blood és Cellular Molecular Life
Sciences-cikkeket és két társszerzős Nature-cikket publikált. A
kutatócsoport munkája 2011. december 31-vel befejeződött, mivel az MTA
forráshiányra hivatkozva nem támogatta tovább.
Folyamatban van az új MTA Kutatócsoport
megalakítására vonatkozó pályázat elbírálása.
Publikációk
Az elmúlt években mintegy félezer peer-reviewed közlemény látott
napvilágot, kéttucatnyi szak- és tankönyv, és közel száz könyvfejezet
született az intézet munkatársai aktivitásának eredményeképpen. A
konferenciaelőadások száma közel ezerre tehető. A Magyar Tudományos
Akadémia tagja ezen periódus alatt az intézet egy munkatársa lett, MTA
doktori címet hárman nyertek el, és öt sikeres habilitációra is sor
került.
Az intézet munkatársainak közleményeit több ízben
kiemelt cikként méltatták a folyóiratok szerkesztői (feature article),
így Szalai és mtsai., 2001, Kőhidai és mtsai., 2003, Nagy és mtsai.,
2003, György és mtsai., 2011, Simon és mtsai., 2012.
Konferenciák
Az Intézet rendezésében került sor 2004-ben az első Basic and Clinical
Immunogenomics, illetve 2006-ban a Basic and Clinical Immunogenomics
and Immunoinformatics (Immunomics) világkonferenciára, amelyek a
nemzetközi porondra helyezték a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai
Intézet munkatársait és tudományos tevékenységüket. Nem kis részben
ennek köszönhető, hogy jelenleg az Intézet korábbi munkatársai közül
többen az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Finnországban
kerültek jelentős, vezető beosztásba, és PhD-hallgatóink
rövidebb-hosszabb tanulmányútjainak lehetősége is nyitva áll.
Jövőkép
A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársai a
rendszerelvű orvosbiológiai kutatás és oktatás területén a korszerű
sejtbiológiai, immunológiai, genomikai és bioinformatikai eljárások
felhasználásával a legmagasabb európai standardok igényszintjén
szeretnének hozzájárulni a modern orvos-, gyógyszerész- és
fogorvosképzés és kutatás szemléletének formálásához valamint a
személyreszabott medicina igéreteinek teljesítéséhez.
Kulcsszavak: biológia, genetika, immunológia, oktatás, kutatás
VÁLOGATOTT KÖZLEMÉNYEK
Csaba György – Lantos Tibor (1973): Effect
of Hormones on Protozoa. Studies on the Phagocytotic Effect of
Histamine, 5-Hyroxytryptamine and Indoleacetic Acid in Tetrahymena
Pyriformis. Cytobiologie. 7, 361–365.
Csaba György – Baráth P. (1975):
Morphological Changes of Thymus and the Thyroid Gland After Postnatal
Extirpation of Pineal Body. Endocrinologia Experimentalis. 9, 59–67.
Csaba György (1980): Phylogeny and
Ontogeny of Hormone Receptors: The Selection Theory of Receptor
Formation and Hormonal Imprinting. Biological Reviews of the Cambridge
Philosophical Society. 55, 47–63.
Csaba György (1985): The Unicellular
Tetrahymena as a Model Cell for Receptor Research.
International Review of Cytology. 95, 327–377.
Csaba György (1994): Phylogeny and
Ontogeny of Chemical Signaling: Origin and Development of Hormone
Receptors. International Review of Cytology. 155, 1–48.
Csaba György – Kovács P. – Falus A.
(1995): Human Cytokines Interleukin (Il)-3 and Il-6 Affect the Growth
and Insulin Binding of the Unicellular Tetrahymena. Cytokine. 7–8
771–774.
Csaba György (2007): Thoughts on the
Cultural Evolution of Man. Developmental Imprinting and
Transgenerational Effect. Rivista di biologia. 100, 461–474.
Csaba György (2010): Hormonális
imprinting, a kiszámíthatatlan jövő. Orvosi Hetilap. 151, 323–330.
Csaba György (2011a): The Biological Basis
and Clinical Significance of Hormonal Imprinting. An Epigenetic
Process. Clinical Epigenetics. 2, 187–196.
Csaba György (2011b): The Immuno-endocrine
System: Hormones, Receptors and Endocrine Function of Immune Cells.
The Packed Transport Theory. Advances in Neuroimmune Biology. 1, 71–85
Csaba György (2012): The Hormonal System
of Tetrahymena: A Review with Evolutionary Aspects. Acta Protozoology.
In press,
Falus András – Hegyesi H. – Lázár-Molnár
E. – Pós Z. – László V. – Darvas Zs. (2001): Paracrine and Autocrine
Interactions in Melanoma. Histamine Is a Relevant Player in Local
Regulation Trends in Immunology. 22, 648–652.
Fitzpatrick, P. – Buzas E. – Gagne, T. J.
– Nagy A. – Horvath C. – Ferencz V. – Mester A. – Kari B. – Ruan, M. –
Falus A. – Barsony J. (2003): Targeted Deletion of Histidine
Decarboxylase Gene in Mice Increases Bone Formation and Protects
Against Ovariectomy-induced Bone Loss. Proceedings of the National
Academy of Sciences of the USA. 100, 6027–6032.
Haak-Frendscho, Mary – Darvas Zs. –
Hegyesi H. – Kárpáti S. – Hoffmann R. L. –László V. – Bencsáth M. –
Szalai Cs. – Fürész J. – Timár J. – Bata-Csörgő Z. Zs. – Szabad G. –
Pivarcsi A. – Pállinger É. – Kemény L. – Horváth A. – Dobozy A. –
Falus A. (2000): Histidine Decarboxylase Immunoreactivity in Human
Melanoma Journal of Investigative Dermatology. 115. 345–352.
Lázár Eszter – Hegyesi H. – Tóth S. –
Darvas Zs. – László V. – Szalai Cs. – Falus A. (2000): Biosynthesis of
Interleukin-6. An Autocrine Growth Factor for Melanoma Is Regulated by
Melanoma Derived Histamine Seminars in Cancer Biology. 10, 25–28.
Lázár-Molnár Eszter – Hegyesi H. – Tóth S.
– Falus A. (2000): Autocrine and Paracrine Regulations by Cytokines
and Growth Factors in Melanoma. Cytokine. 12, 547–554.
Pos Z. – Safrany G. – Muller K. – Toth S.
– Falus A. – Hegyesi H. (2005): Phenotypic Profiling of Engineered
Mouse Melanomas with Manipulated Histamine Production Identifies
Histamine H2 Receptor and Rho-C as Histamine-Regulated Melanoma
Progression Markers. Cancer Research. 65, 4458–4466.
Pos Z. – Wiener Z. – Pocza P. – Racz M. –
Toth S. – Darvas Z. – Molnar V. –Hegyesi H. – Falus A. (2008):
Histamine Suppresses Fibulin-5 and Insulin-like Growth Factor-II
Receptor Expression in Melanoma. Cancer Research. 68, 1997–2005.
Sherborne, A. L. – Hosking, F. J. –
Prasad, R. B. – Kumar, R. – Koehler, R. –Vijayakrishnan, J. –
Papaemmanuil, E. – Bartram, C. R. – Stanulla, M. – Schrappe, M. –
Gast, A. – Dobbins, S. E. – Ma, Y. – Sheridan, E. – Taylor, M. –
Kinsey, S. E. – Lightfoot, T. – Roman, E. – Irving, J. A. – Allan, J.
M. – Moorman, A. V. – Harrison, C. J. – Tomlinson, I. P. – Richards,
S. – Zimmermann, M. – Szalai C. – Semsei A. F. – Erdélyi D. J. –
Krajinovic, M. – Sinnett, D. – Healy, J. – Gonzalez Neira, A. –
Kawamata, N. – Ogawa, S. – Koeffler, H. P. – Hemminki, K. – Greaves,
M. – Houlston, R. S. (2010): Variation in CDKN2A at 9p21.3 Influences
Childhood Acute Lymphoblastic Leukemia Risk. Nature Genetics. Jun; 42,
6, 492–494.
Szalai Csaba – Bojszkó A. – Beko G. –
Falus A. (2000): Prevalence of CCR5s32 in Allergic Diseases. The
Lancet. 355. 66.
Yang, X. D. – Ai, W. – Asfaha, S. –
Bhagat, G. – Friedman, R. A. – Jin, G. – Park, H. – Shykind, B. –
Diacovo, T. G. – Falus A. – Wang, T. C. (2011): Histamine Deficiency
Promotes Inflammation-Associated Carcinogenesis through Reduced
Myeloid Maturation and Accumulation of CD11b(+)Ly6G(+) Immature
Myeloid Cells. Nature Medicine. 17, 87–95.
SZAKKÖNYVEK
Csaba György (1972): Regulation of Mast
Cell Formation. Akadémiai, Budapest
Csaba György (1981): Ontogeny and
Phylogeny of Hormone Receptors. Karger, Basel
Csaba György (1978): A biológiai
szabályozás. Medicina, Budapest
Csaba György (1987): Development of
Hormone Receptors. Birkhauser, Basel
Csaba György (1996): Signaling Mechanisms
in Protozoa and Invertebrates. Springer, Heidelberg
Csaba György (szerk) (1974–1986): A
biológia aktuális problémái című könyvsorozat. 35 kötet, 4 cikk/kötet,
Medicina, Budapest
Falus András (1994): Histamine and
Inflammation. Landes Company, Houston
Falus András – Grosman N. – Darvas Zs.
(eds.): (2004): Histamine: Biology and Medical Aspects.
Karger-Springmed
Falus András (ed.:) (2005): Immunogenomics
and Human Disease. John Wiley & Sons, Ltd.
Falus András (szerk.) (2006): Válogatott
fejezetek a genom-léptékű biológiából és orvostudományból. Semmelweis,
Budapest
Falus András (ed.) (2008): Clinical
Applications of Immunomics. Springer
TANKÖNYVEK
Csaba György – Madarász Bálint (1978,
1981, 1986; 1999, 2003): A sejt szerkezete. Medicina; Semmelweis,
Budapest
Csaba György (1979, 1983, 1988; 1994):
Orvosi biológia. Medicina; Semmelweis, Budapest
Csaba György (1990, 1996): Sejtbiológia.
Medicina, Budapest
Falus András (1996, 1998, 2001): Az
immunológia élettani és molekuláris alapjai. Semmelweis, Budapest
Falus András – Buzás E. – Rajnavölgyi É.
(szerk.) (2007): Az immunológia alapjai. Semmelweis, Budapest
NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS KÖNYVEK
Csaba György (szerk.) (1967, 1978, 1989):
A modern ember biológiai paradoxonja . Medicina, Budapest
Csaba György (szerk.) (1972): A gyógyító
értelem. Minerva, Budapest
Csaba György – Vörös László (1975): Ma és
holnap. Medicina, Budapest
Csaba György (szerk.) (1983): A nők
társadalmi szerepvállalásának biológiai problémái. TIT, Budapest
Csaba György (1984): Gondolatok a
biológiáról. Gondolat, Budapest
Csaba György – Moussong Kovács E. (1986):
A különleges élőlény. Népszava, Budapest
Falus András (1999): Adj király katonát!
Vince, Budapest
Csaba György (2009): Biologikon.
Semmelweis, Bp.
|
