A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KITEKINTÉS

X

Gimes Júlia gondozásában

 

 

Műanyagok hatása a párválasztásra


Halakat vizsgálva meglepő élettani hatását mutatták ki a szennyezőként természetes vizekben is előforduló, feltehetően az emberi szervezetre is ártalmas biszfenol-A-nak. Ezt az anyagot – elsősorban a polikarbonátok gyártásában – évente milliótonnaszám használja fel a műanyagipar; elsősorban élelmiszeriparban használt eszközök, például üdítőitalos flakonok készülnek. Nemrég az EU-ban megtiltották biszfenol-A-t tartalmazó cumisüvegek és gyerekpoharak gyártását és forgalmazását.

A most publikált eredmények szerint az ösztrogénhez hasonló szerkezetű anyag két rokon halfaj egymás közötti párosodását váltotta ki. A vegyület összezavarta a halak vizuális kommunikációját és viselkedését, megváltoztak másodlagos nemi jellegeik, illetve párválasztási preferenciájuk is.

Az eredmények azt mutatják, hogy az ember okozta környezeti hatások akár fajközi hibridizációt is indukálhatnak, így csökkenhet az élővilág sokszínűsége. Ez elősegítheti a betelepülő invazív fajok elterjedését.

Ward, Jessica L. – Blum Michael J.: Exposure to an Environmental Estrogen Breaks Down Sexual Isolation between Native and Invasive Species. Evolutionary Applications. First published online : 10 July 2012.

DOI: 10.1111/j.1752 – 4571.2012.00283.x • WEBCÍM >
 



Hullámenergia


A tengerek hullámzásából történő energiatermelés hatásfokát növelheti az a mérnökök és matematikusok által kidolgozott módszer, amely folyamatosan megbecsüli a legközelebbi hullám erősségét (energiáját). A hullámenergia felhasználása jelenleg még – elsősorban a technológia alacsony hatásfoka miatt – a nap- és szélenergiához képest is csekély.

A közlemény szerint a hullám energiájának előrejelzésével és a berendezés ennek megfelelően történő hangolásával legalább kétszeresére növelhető az energiakinyerés hatékonysága. Azzal, hogy a nagy energiájú, romboló hullámokra is felkészíti az erőművet, a módszer a biztonságot is növeli, ami ugyancsak jelentkezik a hatékonyság területén; csökkenhet a kényszerű leállással eltöltött idő.

Li, Guang – Weiss, George – Mueller, Markus et al.: Wave Energy Converter Control by Wave Prediction and Dynamic Programming. Renewable Energy. 2012. 48, 392–403.

DOI:10.1016/j.renene.2012.05.003
 



Ezüst nanorészecskék bioeljárással


Szamócafalevél-kivonat felhasználásával állítottak elő ezüst nanorészecskéket görög és spanyol kutatók. A szemcséket ezüstnitrát oldatból választották le, a levélkivonat redukálószer és stabilizátor szerepet töltött be. A folyamat szobahőmérsékleten is végbemegy, a paraméterek változtatásával a keletkező nanorészecskék méretét (5 és 40 nanométer között), illetve alakját is tudták szabályozni, a keletkező terméket hat hónapos időtartamon belül stabilnak találták.

Ezüst nanorészek előállítására több módszer is ismert, de a most publikált eljárás feltehetően a „legzöldebb” és a „legbióbb”.

Kouvaris, Pantelis – Delimitis, Andreas – Zaspalis, Vassilis et al.: Green Synthesis and Characterization of Silver Nanoparticles Produced Using Arbutus Unedo Leaf Extract. Materials Letters. 18 June 2012. 76,

DOI:10.1016/j.matlet.2012.02.025.
 



Új elképzelés elektromos energia tárolására


Az akkumulátorok és az elektrokémiai kettősréteg kondenzátorok (szuperkondenzátor, szuperkapacitás, ultrakapacitás néven is ismertek) előnyös tulajdonságait ötvözték az amerikai Drexel University kutatói. Az általuk tervezett electrochemical flow capacitor elektrolitban szuszpendált szénrészecskék kettősrétegében tárolja az elektromos energiát.

Az elektromos energia tárolási lehetőségeinek kutatása nagy erőkkel folyik, miután az egyre nagyobb arányban alkalmazni kívánt megújuló energiahordozók egy része (napsugárzás, szél) csak időszakosan, nem befolyásolható ütemben szolgáltat energiát. A fejlesztés két legfontosabb területe az akkumulátorok, illetve a szuperkondenzátorok. Mindkét eszköznek vannak hátrányai; az akkumulátorok több energiát képesek tárolni, de az energialeadás és -feltöltés lassú, és az élettartamuk (feltöltés–kisütés ciklusok száma) korlátozott.

 

 

A szuperkapacitások gyorsak, képesek rövid időn belül leadni és felvenni az energiát, sokkal több ciklust kibírnak, tárolóképességük azonban szerényebb. Mindkét technológia korlátozott mérettartományban működik. Egy akkumulátor vagy egy szuperkapacitás mérete meghatározza, hogy maximum mennyi energiát képes tárolni. Ha többre van szükség, akkor több ilyen eszközt kell összekapcsolni, abban a tartományban azonban, ahol elektromos hálózatokba való kapcsolásuk szóba jöhetne, túl drágák.

A most publikált koncepció szerint egy elektrokémiai cellán átáramoltatott szuszpenzió szénszemcséit feltöltenék (az egyik elektródon negatív, a másikon pozitív töltéssel), majd külön-külön, két tartályban tárolnák. Az energia leadásakor (kisütéskor) a folyamat ellenkező irányban játszódna le; a tartályokból a cellába szivattyúzott folyadék feltöltött szénrészecskéi leadnák töltésüket az elektródokon. Az elraktározható energia mennyisége a tároló tartályok méretének növelésével elvileg bármeddig növelhető.

Presser, Volker – Dennison, Christopher R. – Campos, Jonathan et al.: Electrochemical Flow Cells: The Electrochemical Flow Capacitor: A New Concept for Rapid Energy Storage and Recovery. Advanced Energy Materials. Article first published online: 11 July 2012. 2, 911, DOI: 10.1002/aenm.201290038
 



Kozmetikumok és cukorbaj


Amerikai kutatók szerint (Brigham and Women’s Hospital, Boston) a ftalát vegyületcsalád tagjai a nőknél fokozzák a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A hormonrendszer működését befolyásoló ftalátok elsősorban kozmetikai szerekben, szappanokban, körömlakkokban, hajlakkokban és parfümökben fordulnak elő, de megtalálhatók játékokban, ragasztókban, elektronikai eszközökben is.

Tamarra James-Todd és munkatársai 2350 asszony vizeletének ftaláttartalmát mérte meg, és azt találták, hogy a nagyobb mennyiség az egyes vegyületek esetében eltérő módon, de mindenképpen növeli a diabétesz rizikóját. Például mono-benzil-ftalát vagy mono-izobutil-ftalát esetén azoknak a nőknek, akiknek szervezetében a legtöbbet találták ezekből a kemikáliákból, kétszer akkora eséllyel volt cukorbetegségük, mint azoknak, akiknél a legkevesebbet. Más vegyületek esetén 60–70%-os kockázatkülönbséget figyeltek meg.

James, Tamarra – Todd, Richard Stahlhut – Meeker, John D. et al.:
Urinary Phthalate Metabolite Concentrations and Diabetes among Women in the National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) 2001–2008. Enviromental Health Perspectives. Published online: 13 July 2012.
DOI: 10.1289/ehp.1104717 • WEBCÍM >
 



Génterápia a dohányzás ellen


Génterápiával szoktatták le kísérleti egereiket a nikotinról amerikai kutatók.

Ronald Crystal és munkatársai (Weill Cornell Medical College, New York) egy ártalmatlan vírusba építettek be egy gént, amely egy nikotin elleni erős ellenanyag termelődéséért felelős információt kódol.

Amikor a genetikailag módosított vírusokat az egerekbe injektálták, azok a májba jutottak, és a májsejteket rávették arra, hogy a bennük lévő genetikai információnak megfelelően a nikotint csapdába ejtő ellenanyagokat termeljenek. A kutatók ezt követően két darab cigarettának megfelelő mennyiségű nikotint injekcióztak az állatokba, és azt találták, hogy az ellenanyagok a nikotin 83 százalékát még az előtt megkötötték, mielőtt az bejutott volna az agyba.

Génterápiában nem részesült állatok is „dohányoztak”. A kísérleti szerrel kezelt állatok viselkedése nem változott meg a nikotin hatására, míg azoknál, akik nem részesültek génterápiában, megjelent a nikotinhatásra jellemző ellazult viselkedés.

A kutatók azt találták, hogy a genetikailag módosított vírus bejuttatása után még 18 héttel is termelt az állatok mája ellenanyagot, ami tartós hatást jelent.

A kísérletek következő fázisában főemlősökön fogják kipróbálni a technológiát. Crystal és munkatársai szerint ez a génterápiás modell nemcsak a dohányost védheti meg a nikotintól, segítve ezzel a leszokást, hanem elvileg alkalmazható lehet kokain, metamfetamin vagy bármilyen más függőséget okozó drog ellen.

Hicks, Martin J. – Rosenberg, Jonathan B. – De, Bishnu P. et al.: AAV – Directed Persistent Expression of a Gene Encoding Anti-Nicotine Antibody for Smoking Cessation. Science Translational Medicine. 27 June 2012. 4, 140, 140ra87.

DOI: 10.1126/scitranslmed.3003611