A szuperkapacitások gyorsak, képesek rövid időn
belül leadni és felvenni az energiát, sokkal több ciklust kibírnak,
tárolóképességük azonban szerényebb. Mindkét technológia korlátozott
mérettartományban működik. Egy akkumulátor vagy egy szuperkapacitás
mérete meghatározza, hogy maximum mennyi energiát képes tárolni. Ha
többre van szükség, akkor több ilyen eszközt kell összekapcsolni,
abban a tartományban azonban, ahol elektromos hálózatokba való
kapcsolásuk szóba jöhetne, túl drágák.
A most publikált koncepció szerint egy
elektrokémiai cellán átáramoltatott szuszpenzió szénszemcséit
feltöltenék (az egyik elektródon negatív, a másikon pozitív
töltéssel), majd külön-külön, két tartályban tárolnák. Az energia
leadásakor (kisütéskor) a folyamat ellenkező irányban játszódna le; a
tartályokból a cellába szivattyúzott folyadék feltöltött
szénrészecskéi leadnák töltésüket az elektródokon. Az elraktározható
energia mennyisége a tároló tartályok méretének növelésével elvileg
bármeddig növelhető.
Presser, Volker – Dennison, Christopher R.
– Campos, Jonathan et al.: Electrochemical Flow Cells: The
Electrochemical Flow Capacitor: A New Concept for Rapid Energy Storage
and Recovery. Advanced Energy Materials. Article first published
online: 11 July 2012. 2, 911, DOI: 10.1002/aenm.201290038
Kozmetikumok és cukorbaj
Amerikai kutatók szerint (Brigham and Women’s Hospital, Boston) a
ftalát vegyületcsalád tagjai a nőknél fokozzák a cukorbetegség
kialakulásának kockázatát.
A hormonrendszer működését befolyásoló ftalátok
elsősorban kozmetikai szerekben, szappanokban, körömlakkokban,
hajlakkokban és parfümökben fordulnak elő, de megtalálhatók
játékokban, ragasztókban, elektronikai eszközökben is.
Tamarra James-Todd és munkatársai 2350 asszony
vizeletének ftaláttartalmát mérte meg, és azt találták, hogy a nagyobb
mennyiség az egyes vegyületek esetében eltérő módon, de mindenképpen
növeli a diabétesz rizikóját. Például mono-benzil-ftalát vagy
mono-izobutil-ftalát esetén azoknak a nőknek, akiknek szervezetében a
legtöbbet találták ezekből a kemikáliákból, kétszer akkora eséllyel
volt cukorbetegségük, mint azoknak, akiknél a legkevesebbet. Más
vegyületek esetén 60–70%-os kockázatkülönbséget figyeltek meg.
James, Tamarra – Todd, Richard Stahlhut –
Meeker, John D. et al.:
Urinary Phthalate Metabolite Concentrations and Diabetes among Women
in the National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES)
2001–2008. Enviromental Health Perspectives. Published online: 13 July
2012.
DOI: 10.1289/ehp.1104717 •
WEBCÍM >
Génterápia a dohányzás ellen
Génterápiával szoktatták le kísérleti egereiket a nikotinról amerikai
kutatók.
Ronald Crystal és munkatársai (Weill Cornell
Medical College, New York) egy ártalmatlan vírusba építettek be egy
gént, amely egy nikotin elleni erős ellenanyag termelődéséért felelős
információt kódol.
Amikor a genetikailag módosított vírusokat az
egerekbe injektálták, azok a májba jutottak, és a májsejteket rávették
arra, hogy a bennük lévő genetikai információnak megfelelően a
nikotint csapdába ejtő ellenanyagokat termeljenek. A kutatók ezt
követően két darab cigarettának megfelelő mennyiségű nikotint
injekcióztak az állatokba, és azt találták, hogy az ellenanyagok a
nikotin 83 százalékát még az előtt megkötötték, mielőtt az bejutott
volna az agyba.
Génterápiában nem részesült állatok is
„dohányoztak”. A kísérleti szerrel kezelt állatok viselkedése nem
változott meg a nikotin hatására, míg azoknál, akik nem részesültek
génterápiában, megjelent a nikotinhatásra jellemző ellazult
viselkedés.
A kutatók azt találták, hogy a genetikailag
módosított vírus bejuttatása után még 18 héttel is termelt az állatok
mája ellenanyagot, ami tartós hatást jelent.
A kísérletek következő fázisában főemlősökön fogják
kipróbálni a technológiát. Crystal és munkatársai szerint ez a
génterápiás modell nemcsak a dohányost védheti meg a nikotintól,
segítve ezzel a leszokást, hanem elvileg alkalmazható lehet kokain,
metamfetamin vagy bármilyen más függőséget okozó drog ellen.
Hicks, Martin J. – Rosenberg, Jonathan B.
– De, Bishnu P. et al.: AAV – Directed Persistent Expression of a Gene
Encoding Anti-Nicotine Antibody for Smoking Cessation. Science
Translational Medicine. 27 June 2012. 4, 140, 140ra87.
DOI: 10.1126/scitranslmed.3003611
|