Válság és apokalipszis

Talán nem véletlen, hogy ez a lebilincselő interjúkötet az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg, hiszen napjaink egyik slágertémája a klímaváltozás, mely kérdéskör szorosan kapcsolódik bolygónk morális, demográfiai, társadalmi problémáihoz. Bár az „Éghajlat” kiadónevet a kiadó alapítója azért választotta, mert ezzel Márai Sándornak egy megjegyzésére akart reagálni. Márai Sándor egyszer olyasmit mondott (és ezt valahol le is írta), hogy ő azért nem tud szakítani Magyarországgal (pedig volna oka rá), mert Magyarországnak van (társadalmi, szellemi éghajlata), olyan éghajlata, amit más országokban nem nagyon lehet megtalálni. Nemcsak ez a Márai-gondolat, hanem a napjainkban egyre jobban tudatosuló tény társadalmainkban, hogy a világ népességének robbanásszerű növekedése szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a világot, az egy főre jutó egyre kevesebb víz és az élelem előállítására felhasználható művelhető terület drasztikus csökkenése miatt. A legkülönbözőbb területeken jártas, tíz kiváló tudós gondolatainak lejegyzése napjaink válságairól és a világvég, az apokalipszis kérdéséről már önmagában is figyelemreméltó vállalkozás. A gazdasági, morális, demográfiai válságoknak különböző aspektusokból való megközelítése az olvasónak a jól ismert latin közmondást juttatja eszébe: varietas delectat.

Az interjúkötetet felvezető fejezet Czelnai Rudolf kétkedő gondolataival jól szemlélteti a klímaváltozáshoz kapcsolódó „klímabiznisz” igen káros jelenségét és annak negatív hatásait, miközben a beszélgetés végén szerencsésen idézi, bár kissé pesszimistán, Nagy László utókornak küldött üzenetét: Ha lesz még emberi arcuk, csókolom Őket. Kroó Norbert a fény útján jegyzett gondolatai a fizikus töprengéseit a tudomány fejlődésén keresztül, az emberiség életkörülményeinek javulást hozó hihetetlen eredményeken keresztül emeli ki a tudomány jelentőségét. Ehhez kapcsolhatóan Varga János az állatvilágot és egyben az emberiséget sújtó járványos betegségek leküzdésének eredményének ismeri el a növekedés ily mértékű megnyilvánulását, de rámutat a nyitott világ kockázataira is, hiszen egy-egy kórokozó napjainkban pillanatok alatt kerülhet át egyik kontinensről a másikra.

Almár Iván vérbeli csillagászként szólal meg a kötetben, és Földünk válsága kapcsán az emberiséget mindig foglalkoztató gondolatkört érinti: az életet a Földön kívül mint menekülési lehetőséget, ha már tönkretettük Földünket. Bizonyos értelemben Székely János okfejtése szerint a világon túli valóságnak a lélek természetéhez tartozó kapcsolata is az előzőekben említettekhez fűzhető, mikor a prófétát idézve mondja: „ A cél a jelen, és a jelen érdekében beszél a jövőről”. E gondolat az egész kötetet is jellemzi, hiszen minden megszólaló a jelen érdekében beszélt a jövőről. Jól illeszkedik ehhez Pataki Ferenc gondolatsora, amely szerint a végesség tudata kelti fel a vágyat, hogy ennek meghaladását keressük.

Csaba László a mammon hatalmáról szólva „megtömött zseb kiürült szív” mottóval körvonalazza a pénzvilág sok esetben embertelen hatalmi törekvéseit. Talán Fürst Zsuzsanna a legoptimistább, mikor azt érzékelteti, hogy a farmakológia, amíg jó kezekben és megfelelő kontroll alatt áll, nem fog apokalipszist okozni. A jelen társadalmi és a megbukott multikulturális gondolkodásmód ellenére is a fiatal generáció legnagyobb kihívása épp a drogfüggőség leküzdése kell legyen.

Falus András az élővilág adaptációs határait feszegeti, és a bioszféra rugalmasságában véli megtalálni a megoldást, de megoldható-e ez egyáltalán a jelen felelőtlen emberi gondolkodásmód, sőt pazarló és környezetszennyező aktivitás mellett? A magatartáskutató tudós, Csányi Vilmos optimistán jegyzi meg, hogy a növekvő emberi társadalomban is működni fog hatékony szabályozottság.

A kötet gondolatgazdag, a szerzők a jelenért aggódva annak válságait, azok mozgatórugóit keresve, azokat feltárva, az egyes pesszimista gondolatok mellett is bíznak az emberiség bölcsességében és a jövőben. (Almár Iván – Csaba László – Csányi Vilmos – Czelnai Rudolf – Fürst Zsuzsanna – Falus András – Kroó Norbert – Pataki Ferenc – Székely János – Varga János: Válság és Apokalipszis. (Manréza Füzetek 11) Budapest: Éghajlat Könyvkiadó, 2011)

Balázs Ervin
kutatóprofesszor,
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete