Scheuring István megállapításai véleményem szerint
kissé sommásak, de önmagukban igazak. Ugyanakkor az igazságnak csak az
egyik oldalát világítják meg. Hadd tegyem hozzá a másik oldalt is.
Mindenekelőtt meg kell fogalmazni a Magyar Tudományos Művek Tára
(MTMT) céljait és feladatait, és ebből a szempontból megvizsgálni,
hogy a kitűzött célt lehetne-e jobban, szakszerűbben, kutatóbarátabban
megoldani. Az MTMT célja elsősorban az, hogy a magyarországi
tudományos szakirodalmi teljesítményt tegye láthatóvá mind a különböző
bírálók, illetve döntéshozók (PhD-, illetve MTA doktori értekezések,
pályázatok, kinevezések, akadémikusválasztások stb.), mind a magyar
tudomány iránt érdeklődők számára, továbbá hogy lehetővé tegye
egyetemek, kutatóintézetek, tanszékek, azaz bármilyen kutatókból álló
szervezeti egység szakirodalmi teljesítményének és hatásának
(idézeteinek) átfogó megjelenítését. Ezeket így most egyetlen
általános adatbázisban sem tudjuk megtenni. Az elgondolás része az is,
hogy a kutatók amúgy is naprakészen tartják közlemény- és
idézőlistájukat, hiszen időnként pályáznak, jelentenek, és az
egészséges hiúság is megvan majdnem mindannyiunkban. A nagy
adatbázisok pedig az egyéni listák szempontjából általában nem is
teljesek.
Teljesen igaz, hogy aki a maga tudományos területén
szakirodalmat keres, az nem fogja az MTMT-t erre használni. Nem is
erre való. Az is igaz, hogy aki alkotóan és igényesen publikál a maga
területén, annak számára az MTMT karbantartása plusz teher, és tényleg
feleslegesnek látszik. De ha az MTMT segít elválasztani az ocsút a
búzától, a handabandázást a színvonalas kutatómunkától, akkor máris
hasznos. Ha mindenki feltölti saját publikációs eredményeit (éppen
ezért van előírva, hogy mindenki töltse fel), akkor azonnal kiderül,
kik azok, akiket senki sem idéz (vagyis, ha vannak is publikációik,
nem keltenek visszhangot), akik lektorált folyóiratban egyáltalán nem
publikálnak, akiknek nincs könyvük, nincsenek tanulmányaik. Aki bírál,
illetve dönt, annak számára ez jelentős segítség. Az adatbázis nem az
amúgy is színvonalas kutatómunkát végzők adatai miatt fontos, hanem
azért, hogy kiderüljön, ki az, aki hozzájuk képest alig publikál, ki
gyenge az átlaghoz viszonyítva. Őrültség lenne, ha kizárólag a
tudománymetriai adatok alapján értékelne valaki, de az objektív
értékítéleteket jól támogatja egy nyilvános adatbázis, és létezése
azok számára előnyös, akiknek a tudományos teljesítménye nemzetközi
összehasonlításban is eredményes.
Az, hogy egy MTMT-lista önmagában mennyire jelzi a
tudományos értékeket, természetesen vitatható. Az azonban kétségtelen
előnye, hogy a szerzők ebben ellenőrizhető tényeket adhatnak meg: mit
publikáltak és hol, kik idézik ezeket és hol, mindezek könnyen
áttekinthetők, válogathatók, különböző szempontok szerint
megszámlálhatók, és gyakran teljes szövegük is könnyen
tanulmányozható. Tudom, hogy például Belgium flamand részén kizárólag
a Web of Science-ben megjelenő cikkek számítanak. Ez is egy lehetőség,
de a szakterülettől függetlenül használva nagyon aggályos, különösen,
ha tudjuk, hogy a WoS referálási eljárása USA-központú,
alapkutatás-centrikus, szűk válogatáson alapul, csak folyóiratokat
dolgoz fel idézőkkel együtt stb. (lásd pl. URL1). Ennél az MTMT sokkal
átfogóbb és kiegyensúlyozottabb. Akinek például kevesebb WoS-idézete
van, annak hasznos, hogy az összes idézetét könnyen meg tudja adni az
MTMT-ben.
Általános célú adatbázisok
Ésszerűnek látszik, hogy ha egyszer léteznek általános célú
adatbázisok, használjuk azokat értékelésre is. Jelenleg három ilyen
létezik: Web of Science, Scopus, Google Scholar. A többi aránylag szűk
területen működik. Ebben a három adatbázisban lehetőség van olyan
szerzői profilok létrehozására, amelybe a szerző összegyűjtheti az
adott adatbázisban található közleményeit és azok hivatkozásait. Ez
egyúttal megoldja az adatbázisok egyik legnagyobb problémáját: az
azonos nevű szerzők cikkei közül a szerző ki tudja válogatni a saját
közleményeit. Természetesen ezt a halmazt is rendszeresen karban kell
tartani, hiszen új közlemények születnek, és nincs adatbázis, amely az
azonos neveket automatikusan kezelni tudná (a Scopus és a Google
Scholar megkísérli megadott munkahely szerint csoportosítani a
szerzőket, de arra már nem jön rá – nem is jöhet rá –, hogy ha valaki
új munkahelyről publikál, vagy hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányút
alatt nem az anyaintézmény címén publikál, akkor is ugyanaz a
személy). Egyik adatbázisban sem található meg egy szerző valamennyi
publikációja, sőt egyes publikációtípusok (disszertációk, könyvek,
könyvfejezetek, konferenciacikkek) alig fordulnak elő ezekben az
adatbázisokban. Például a WoS alap adatbázisa könyveket,
könyvfejezeteket, résztanulmányokat, idéző disszertációkat nem is
tartalmaz, és csak a Magyarországon nem általános, és drága
részadatbázisok, például a Book Citation Index előfizetése juttathat
újabb részadatokhoz. A WoS is és a Scopus is csak válogatott
forrásokat dolgoz fel, és ami kiesik ebből a körből, arról ezekből a
forrásokból nem szerezhetünk tudomást. A WoS-ban a ResearcherID-val
megadott szerzői közlemények közé hivatkozásokkal együtt csak a
WoS-ban feldolgozott közleményeket lehet felvenni, így sok idézőt nem
is tudunk ott megjelentetni. Az összes önidézetek (a közlemény és az
idéző mű szerzői között valaki közös) a WoS-ban és a Google Scholarban
sem válnak el a független idézetektől: a fenti önidézet-definíció
szerint csak a Scopusban szűrhetők. A WoS a konferenciacikkek idézőit
nem dolgozza fel, a Google Scholar viszont mindenféle weboldalakat és
PDF állományokat igen, vagyis könyvtáros szemmel nagyon is „szemetes”.
Végül, egyik adatbázis-eredmény sem csoportosítható/szűrhető eléggé
flexibilisen, az olvasó igényei szerint. Mindezek a hiányosságok
teszik szükségessé még az STM-tudományterületek (Scientific,
Technical, Medical) esetén is az MTMT használatát.
Mintaadatok
Hogy senkit ne bántsak meg esetleg hiányos adatok közlésével, az
alábbi táblázatban a saját adataimat adom meg (villamosmérnök vagyok –
az adatok 2012. szeptember 15-iek), illusztrálva az adatok
bizonytalanságát. Az egyes adatbázisok nevénél a linkre kattintva a
mutatott táblázat könnyen ellenőrizhető. Ez a példa még aránylag
konzisztens adatokat mutat: mérnököknél sokkal szélsőségesebb példák
is gyakran előfordulnak.
Azt, hogy a számok a „kemény”
természettu-dományokban sokkal jobban egybeesnek, Scheuring István
példája mutathatja. Az alábbi táblázatban mindössze az MTMT feltöltése
hiányos egy kicsit, de azt könnyen pótolni lehet.
A nagyságrendek (sőt a kb. számok is) ezen a
területen tehát jól kiolvashatók.
Itt igaz az is, hogy a WoS (és a Scopus is) a
fentiek miatt alulról becsül,1 a Google Scholar pedig
részben felülről.2 Erre tehát használhatók is lennének, de
ez is rendkívül szakterületfüggő. Biológusok, fizikusok, orvosok
publikálási szokásaikat és az adatbázisok válogatási szempontjait
figyelembe véve valóban támaszkodhatnának ezekre. A határterületeken
dolgozók fair értékelése, összehasonlítása azonban már sérülne,
a mérnököké pedig feltétlenül. A matematikusok ráadásul a Mathematical
Reviews-t tekintik etalonnak, ami a határterületeken szintén
|
|
nem mindig releváns… a történészek, nyelvészek,
irodalomtudósok pedig ezek alapján alig értékelhetők. Vagyis, ha
valamilyen módon elfogadható alapossággal értékelni akarunk, akkor
marad a szerzők által megadott és a lehetőségek szerint ellenőrzött
lista: az MTMT (BME PA). Ebben meg lehet adni a WoS/Scopus/Google
Scholar-listák linkjeit is, vagyis ízlés szerint nézegethetők és
összevethetők a tartalmak, az MTMT pedig tartalmazhatja mindezeknek és
a szerző saját gyűjtéseinek az unióját: meg lehet adni, mennyi az
összes ismert idéző, és ebből mennyi található meg adatbázisokban. Az
persze döntés kérdése, hogy valaki mondhassa-e azt, amit Scheuring
István is mond: ő csak azt szeretné felhasználni, amit a Web of
Science, illetve a ResearcherID tartalmaz. Azt hiszem, ilyenkor egy
központi szolgáltatás (a WoS/RID tartalmának automatikus átolvasása az
MTMT-be) lenne jó megoldás, mert ez lehetővé tenné a közvetlen
összehasonlítást másokkal, a szerző külön megterhelése nélkül.
Mennyi munka
az MTMT-adatok karbantartása?
Azonnal felmerül a kérdés: mennyi munka áttöltögetni a közlemények és
az idézők adatait? Az biztos, hogy kézzel nagyon sok.
A saját közleményeket elvben le is lehet tölteni,
de a szerzők nagy része nem vár addig, amíg az új közlemény megjelenik
valamelyik adatbázisban: az adatokat inkább kézzel feltölti. De nem is
lehetne sokkal jobban járni, mert a szerzők azonosítása amúgy sem
automatizálható megbízhatóan, kézi munkára tehát mindenképpen szükség
van. Ha a ResearcherID-t akarjuk frissen tartani, akkor erre rá-rá
kell nézni, bár elvben innen lehetne az MTMT-t frissíteni. Az idézők
frissítése azonban nagyon körülményes:
• a Cited Reference Search alapján közleményenként
kell letölteni egy-egy listát, és egyenként feltölteni, duplumokra
ügyelve,
• vagy le kell tölteni a szerző teljes
WoS-idézőlistáját, és az irodalomjegyzékek alapján darabonként
hozzárendelni az egyes közleményekhez, figyelve a duplumokra (erre
használható az „Import irodalomjegyzékkel”).
Ez mindenképpen nagyon nagy munka még akkor is, ha
évente csak az újabbakat kell feltölteni: ezen segít, ha a WoS-ban
beállítjuk az „idézők … óta” vagy „idézők feldolgozva … óta” funkciót,
de a munka még így is nagy marad. Igaz, hogy a munkahely dönthet úgy
is, hogy a szerzők helyett ezt könyvtáros/adminisztrátor végzi, de
ettől az elvégzendő munka mennyisége lényegében nem csökken.
A fenti idézőpótlás során szerencsére nem kell
emberi döntéseket hoznunk, vagyis mindez automatizálható. A Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ezt meg is valósítottuk, és
most már így tartjuk karban az idézettségeket. Így szerzőinket
megkíméltük a BME PA-ban tárolt idézettségi adataik karbantartásának
legkellemetlenebb részétől, pontosan úgy, ahogy Scheuring István
kívánja: a szerzőknek ezzel nincsen gondjuk. Ha a közleményeiket
karbantartják, az idézőket a könyvtár pótolja. Aki akarja, máshonnan
is felvihet idézőket (Scopus, Google Scholar, könyvek, disszertációk
stb.), de ez nem kötelező. Elvben ez az összes magyar szerző számára
is működtethető lehetne.
Az MTMT további előnyei
Az MTMT-lista feltétlen előnye, hogy sokféleképpen megtekinthető. A
tudományos közélet tisztaságához biztosan hozzájárul, ha a résztvevők
adatai könnyen és egységesen hozzáférhetők. Ezen segítenek a különböző
táblázatok is, melyek például a WoS-ra sajnos nem építhetők rá. A
WoS/Scopus/Google Scholar kapcsolódó tételei az MTMT-lista
hitelességét növelik,3 sőt, a BME
PA-adatbázis lehetővé teszi a WoS/Scopus/GS-adatokkal való
összehasonlítást (hitelesítést) is, valamint könyvek, könyvfejezetek
esetén már könyvtári katalóguscédulák is belinkelhetők (lásd URL3),
sőt, ugyanaz a lista angol nyelven is megmutatható és linkelhető:
URL4. Mi több, az intézményi repozitórium segítségével a listához
kapcsolhatók a teljes szövegű cikkek is, ami a WoS/Scopus-lista
esetében csak korlátozott számú tételre, a szerző akaratától
függetlenül, és gyakran korlátozott hozzáférési jogosultsággal valósul
meg (ebben a Google Scholar sokkal jobb, mert eleve ezeket gyűjti).
Sőt, a teljes szövegű MTMT-megadás a közlemények Google Scholarba
történő automatikus felvételét is elősegíti.
Végül a BME PA/MTMT-adatbázis nagy előnye az is,
hogy csoportok, tanszékek, intézetek adatait összesítve, súlyozva,
átlagokat képezve is meg lehet tekinteni. A BME PA-ban most már online
táblázatok segítségével (URL5) vizsgálható meg pl. a karok aktivitása.
Ezek a táblázatok több célt is szolgálnak:
• az intézmény önértékelésének eszközei,
• adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek a
fenntartó felé,
• országosan összehasonlíthatók,
• beköthetők egyetemi weboldalakba angol nyelven
is, így a nemzetközi adatszolgáltatást is elősegítik az egyetemi
rangsorokhoz.
Összefoglalás
A Magyar Tudományos Művek Tára hiánypótló, a nagy nemzetközi
adatbázisok sok tudományos területen csak kis részben helyettesítik.
Működtetése objektívabbá teszi a tudományos értékelést, áttekintéseket
biztosít magyar kutatók, csoportok és intézmények tudományos munkáját
illetőleg, sőt az áttekintő táblázatok könnyen tovább is
fejleszthetők, míg a tudományos szakirodalom-kutatásra továbbra is
marad a nagy adatbázisok szolgáltatása. Ugyanakkor a számítógép
segítségével az is megoldható, hogy a kutatók és az intézményi
adminisztrátorok alig legyenek megterhelve az MTMT közlemény- és
idézőfeltöltésével. Ha így történik, akkor sikerül optimálisan
üzemeltetni, és a tudományos közösség sokat nyer vele.
Kulcsszavak: MTMT, bibliográfia, tudománymetria, közleménylista,
publikációs lista, idézettségi lista, citáció, szcientometria, mycite
INTERNETES LINKEK
MTMT:
WEBCÍM >
BME PA:
WEBCÍM >
WoS:
WEBCÍM >
ResearcherID:
WEBCÍM >
Scopus:
WEBCÍM >
Google Scholar:
WEBCÍM >
URL1:
WEBCÍM >
URL2:
WEBCÍM >
URL3:
WEBCÍM >
URL4:
WEBCÍM >
URL5:
WEBCÍM >
LÁBJEGYZETEK
1 A WoS és a Scopus nem
teljesen fedik le egymást: becslések szerint a WoS-ban megtalálható
tételek 10%-a nincs meg a Scopus-ban, illetve a Scopus 65%-a nincs
benne a WoS-ban. <
2 A Google Scholar
természetesen csak a weben ténylegesen megjelenő tételeket látja. <
3 Saját feltöltésnél
ugyanis (MTMT) legalábbis valamilyen ellenőrzésre szükség van.
<
|
|