RENDES TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK

Cságoly Ferenc

Nagykanizsán született 1948-ban. 2007 óta az MTA levelező tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékének egyetemi tanára, Építészmérnöki Kar Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete az épülettervezés, a hazai építészet tartalmi és stiláris jövőjének a kutatása.

Munkásságában a tervezés és az oktatás, illetve az építészelmélet azonos súllyal van jelen, bár egész tevékenysége kivételes tehetséggel létrehozott építészeti életművére, megvalósult házaira, terveire épül. E házak és tervek, valamint az írásaiban és előadásaiban, közszerepléseiben megnyilatkozó szellemiség alapozzák meg oktatói hitelességét is. Munkássága messze túllép tanszéke keretein, az Építész Kar egészének tervezésoktatására hatással van. A kar doktori iskolájában, annak megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be, 2011 óta vezeti az iskolát. 2011-ben választották meg az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága vezetőjévé. Kitüntetései: Ybl-, Steindl- és Kossuth-díj, emellett több egyéb hazai és nemzetközi díj tulajdonosa.

Ajánlók: Domokos Gábor, Finta József,

Gáspár Zsolt, Kollár László Péter

•

Palkovics László
Zalaegerszegen született 1965-ben. 2007 óta az MTA levelező tagja. A Budapesti Műszaki és Gzadaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kara Gépjárművek Tanszékének egyetemi tanára, a Knorr Bremse Vállalat magyar és olasz fejlesztési tevékenységének irányítója. Szűkebb szakterülete a gépészet, ezen belül a járműgépészet, a járműirányítás és a hajtásrendszerek.

Megválasztása óta egyetemi kutatási és vállalati fejlesztési tevékenységét az irányított járműrendszerek vizsgálata és tervezése területén mélyítette el. Eredményei az egyedi járműirányításokban (felfüggesztés, fék, menetdinamikai szabályozórendszer) és a járműcsoportok irányításban jelentek meg, ez évben mutatták be az autonóm módon irányított járműszakasz működésének és ipari termékké fejlesztésének a lehetőségeit. Szűken vett szakmai tevékenységen túl több tudományos struktúra felépítésében vett részt, és vezette ezeket (BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont, Széchenyi Egyetem Járműipari Kutató Központ), amelyek a járműdinamikai kutatásokban kiemelkedő eredményeket értek el.

Ajánlók: Bokor József, Keviczky László, Michelberger Pál, Stépán Gábor

•

Péceli Gábor
Budapesten született 1950-ben. 2007 óta az MTA levelező tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az egyetem rektora. Szűkebb szakterülete a műszaki informatika.

Tudományos munkássága a jelek és rendszerek elméletéhez, a jelfeldolgozáshoz és a beágyazott rendszerek kutatásához kapcsolódik. Jelentős eredményeket ért el az adaptív szűréselméletben, a visszacsatolt rendszerekben sávszélességi korlátok melletti tervezéssel foglalkozik. További eredményei a vezeték nélküli szenzorhálózatok szinkronizálásához, mintavételezéshez és elosztott hálózati állapotbecsléshez kapcsolódnak. Eredményei számítógép-hálózatokon keresztül működtetett irányítási rendszerek analízisében és tervezésében játszanak fontos szerepet. Kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak tananyagfejlesztő tevékenységéhez is, tudományos igényű, iskolateremtő tárgyakat dolgozott ki.

Ajánlók: Arató Péter, Bokor József,

Pap László, Roska Tamás

LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK

Czigány Tibor
Budapesten született 1963-ban. 2005 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar dékánja, a Polimertechnika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a kompozit szerkezeti anyagok és technológiák, az anyagvizsgálat.

Jelentős eredményeket ért el új kompozit anyagok és kompozit-előállítási technológiák fejlesztésében, valamint ipari bevezetésében. Munkáiban a különböző szálerősítésű műanyagok, valamint részben, illetve teljesen lebomló kompozit rendszerek tulajdonságait elemezte. Bevezette az akusztikus emissziós jelanalízis alkalmazását a polimer kompozitok törésmechanikájában. Munkatársaival adaptálta a lényegi törésmunkamódszert polimer szerkezeti anyagokra. Cikkeinek kumulált impaktfaktora 110, független hivatkozásainak száma 1540. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője, folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja, az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja, az European Society of Composite Materials Council választott tagja, amelynek két évig volt a főtitkára, továbbá három évig volt az OTKA Gépész-kohász Zsűri elnöke. Tagja az MTA Doktori Tanácsának, valamint a Jelölőbizottságnak is. Az MTA Szál- és Kompozittechnológiai Tudományos Bizottság elnöke, nem akadémikus közgyűlési képviselő. Kiváló iskolateremtő oktató és kutató, a Mestertanár Aranyérem kitüntetés tulajdonosa, akinek eddig 14 PhD-hallgatója szerzett fokozatot, valamint 5 hallgatója OTDK I. helyezést ért el. Tanítványai közül került ki a 2005. évi Ifjúsági Bolyai-díjas, továbbá a 2007. évi egyik Junior Prima díjas és a 2011. évi egyik Pro Scientia díjas is.

Ajánlók: Ginsztler János, Kollár László Péter, Prohászka János, Vajna Zoltán

•

Dunai László
Medgyesegyházán született 1958-ban. 2008 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Építőmérnöki Kar dékánhelyettese. Szűkebb szakterülete az acél és acél-beton (öszvér) híd- és épület-tartószerkezetek fejlesztése, méretezése és tervezése.

Munkásságában a tudományos kutatás és a mérnöki alkotótevékenység azonos súllyal van jelen. Meghatározó szerepet tölt be azoknak az acélszerkezeti méretezési módszereknek a fejlesztésében és tudományos megalapozásában, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaságos szerkezeti tervezésben. Tudományos közleményeinek száma 205, kilenc tervezési segédletet készített, egy szabadalma van; publikációira 195 független hivatkozást kapott. Az európai (acél-, öszvér-, földrengés-) szabványok hazai bevezetésében kulcsszerepet töltött be. A vezetésével kidolgozott méretezési eljárásokat nemzetközi szinten használják innovatív szerkezetek tervezésére, kutatási eredményeit az USA földrengésszabványa is alkalmazza. Személye az elmúlt évek jelentős acélhídprojektjeiben nélkülözhetetlen: a Pentele híd, a Kvassay Dunaág-híd és a sárvári Rába-híd társtervezője, a Megyeri híd és a Tiszavirág híd független ellenőre, a történelmi budapesti hidak felújításának tudományos szakértője. Az élő, ipari feladatokhoz kapcsolódó kutatásait doktoranduszi csapatával végzi, közülük eddig tizenketten szereztek PhD-címet. Két jelentős nemzetközi konferenciát szervezett, további húsz szervezésében vett részt, és szerkesztőbizottsági tagja szakterülete két meghatározó folyóiratának. Az acéltartószerkezet-tervezésnek és -kutatásnak több mint 25 éve nincs képviselete az Akadémián. Személyében olyan mérnök töltené be ezt a hiányt, aki a nemzetközi tudományos eredményei és a hazai gyakorlati tevékenysége alapján erre a legalkalmasabb.

Ajánlók: Finta József, Gáspár Zsolt, Kaliszky Sándor, Kollár László Péter, Springer György

•

Farkas István
Sormáson született 1951-ben. 1993 óta a műszaki tudományok doktora. A Szent István Egyetem, Környezetipari Rendszerek Intézetének egyetemi tanára, intézetigazgató, a Műszaki Tudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a folyamatirányítás, a szárítás, a napenergia-hasznosítás.

Az integrált energetikai-technológiai rendszerek modellezésében és irányításában nemzetközileg is új, elismert kutatási területet kezdeményezett. Referált tudományos közleményeinek száma: 489, közülük kiemelendő a 88 lektorált folyóiratcikke, amelyből 32 impaktfaktoros. Összesített impaktfaktora 20,538, független hivatkozásainak száma 386, amelyből 137 megtalálható az SCI-ben (WoS-ban). A kutatási eredményei alapján rangos egyetemektől (USA, Ausztria, Finnország, Japán) kapott vendégprofesszori meghívást. Iskolateremtő munkáját bizonyítja az általa működtetett tudományos műhely eredményessége és az irányítása alatt szerzett 12 tudományos fokozat (1 kandidátus, 11 PhD). Tudományterülete vezető szakmai szervezeteinek évtizedek óta választott tisztségviselője (European Federation of Chemical Engeneering, International Federation of Automatic Control, International Solar Energy Society), és kiemelt folyóiratainak (Solar Energy, Drying Technology, Magyar Energetika stb) társszerkesztője, valamint szerkesztőbizottsági tagja. Elnöke a Magyar Napenergia Társaságnak. Tagja az MTA Energetikai Tudományos Bizottságának, a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottságának, 2007 és 2011 között vezetője az MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottságának. Tudományos, szakmai és oktatási tevékenységét több hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el.

Ajánlók: Czibere Tibor,

Reményi Károly, Sitkei György

•

Friedler Ferenc
Veszprémben született 1953-ban. 1995 óta a kémiai tudományok doktora. A Pannon Egyetem egyetemi tanára és rektora. Szűkebb szakterülete a műszaki informatika, a műszaki rendszerek optimalizálása, ezen belül a hálózatok szintézise.

A műszaki alkalmazások szempontjából fontos hálózatszintézis matematikai modelljére az ellenőrzés kísérletileg nem lehetséges, csupán a potenciális építőelemek modelljeit lehet hitelesíteni. Ennek ellenére a szakirodalomban e területen is a hagyományos modellezési technikákat alkalmazták. A jelölt alapvetően új modellezési módszertan alapjait rakta le, és vezette be a gyakorlatba. A hálózatok strukturális tulajdonságaira alapozott, szisztematikusan generálható matematikai modelleket dolgozott ki, amelyek helyessége elméleti úton is bizonyítható. Ezzel a matematikai modellezés új paradigmáját alapozta meg. Az új, axiomatikusan felépített módszertan általánosságát mutatja, hogy fontos alkalmazási területekre lehetett kiterjeszteni a szigorúan vett optimális szintézist, például az adott megbízhatósággal működő minimális költségű rendszerek tervezésére. A kidolgozott módszertan erejét igazolta a korábban rangos folyóiratokban közölt feladatokra való alkalmazása is. Eredményei a publikáltaknál általában sokkal jobbak és bizonyíthatóan optimálisak voltak, egyes esetekben pedig csak az ő módszere nyújtott a gyakorlatban megvalósítható megoldást. A feltárt hibákat matematikailag is megvilágította, bírálatát a szakemberek elfogadták. Eredményeit élvonalbeli nemzetközi folyóiratokban tette közzé, azokat tankönyvek külön fejezetben ismertetik. Módszere alkalmazásával több, nagy jelentőségű hazai és külföldi sikeres feladatmegoldást vitt véghez.

Ajánlók: Györfi László, Pap László,

Prékopa András, Roska Tamás

•

Gáspár Péter
Pécsen született 1960-ban. 2007 óta az MTA doktora. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az irányításelmélet és a járműirányítás.

A rendszer és az irányításelmélet általános elveire és módszertanára építve a járműipar által motivált kutatási területeken érte el legfontosabb eredményeit. Célterületei az integrált és koordinált irányítástervezés, ahol a járművel szemben támasztott követelmények egyidejű teljesítése érdekében komponensek és rendszerek összehangolt működésére dolgozott ki módszereket. Kutatási eredményei alapján több hazai és nemzetközi projektbe kapott meghívást, projekteket szervezett és vezetett. Több, ipari gyakorlatban megvalósult kutatásban és fejlesztésben is részt vett, amelyek közül kiemelkedő egy lengéscsillapító félaktív felfüggesztési rendszerbe épített módszere, vasúti fékrendszer csúszásmentes irányítására kidolgozott eljárása, valamint egy nukleáris erőmű térfogat-kompenzátorának irányítására kidolgozott algoritmusa. Kutatómunkájának elismertségét jelzi az IFAC Transportation Systems és az Automotive Control technikai bizottságaiba való meghívások, hazai és külföldi egyetemi előadásokra és doktori védésekre szóló meghívások, továbbá nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságaiba, konferenciaszekciók szervezésére és előadások tartására való felkérések. 52 folyóiratcikkére és 176 konferencia-előadására 466 független hivatkozás érkezett, összesített impaktfaktora 18,3.

Ajánlók: Bokor József,

Michelberger Pál, Palkovics László

•

Hangos Katalin
Budapesten született 1952-ben. 1993 óta a kémiai tudományok doktora. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a University of Queensland/Australia folyamatos, rendszeres vendégprofesszora. Szűkebb szakterülete a folyamatok modellezése és irányítása.

Az ipar nagy fizikai-kémiai folyamatainak modellezése a műszaki tudomány alapkérdése. Kivételes eredményeket ért el ezeknek a folyamatoknak az üzemek gyakorlati folyamatirányításáig terjedő összefüggéseiben. Modellrendszereiben az informatika legújabb, többek között a mesterséges intelligenciakutatással kapcsolatos eredményeit tette alkalmazhatóvá valós kémiai és energetikai irányítások megoldására. Legjelentősebb tudományos eredményeit nemlineáris dinamikus rendszerek fizikai és kémiai alapú irányítási és diagnosztikai célú modellezésében érte el. Ezek oktatására külföldi és hazai egyetemek hívják meg, 13 külföldi és hazai tanítványa szerzett PhD fokozatot. Kiemelkedő alkotása a Paksi Atomerőmű primerkörének új irányítási rendszere. Ígéretes új elméleti eredményei születtek kvantumszámítás-technikára. Legfontosabb közleményei: Hangos, K. M. and I. T. Cameron (2001): Process Modelling and Model Analysis. Academic Press, London, 1–543 p.; Hangos, K. M., R. Lakner and M. Gerzson (2001): Intelligent Control System: An Introduction with Examples. Kluwer Academic Publisher, 1–301 p.; Hangos, K. M., A. A. Alonso, J. D. Perkins and B. E. Ydstie: Thermodynamic approach to the structural stability of process plants. AIChE Journal 45 (4): 802–816 (1999); L. Ruppert, D. and Virosztek, K. M. Hangos: Optimal parameter estimation of Pauli channels. Journal of Physics A: Mathematical and Theoretical 45 (26) (2012).

Ajánlók: Keviczky László,

Vajda György, Vámos Tibor

•

Harsányi Gábor
Budapesten született 1958-ban. 2001 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikai Technológia Tanszékének tanszékvezetője, habilitált egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete az elektronikai technológia, a szenzorika.

A Budapesti Műszaki Egyetem végzett villamosmérnökként 1981-ben. Pályafutását a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetben, illetve a Mikroelektronikai Vállalatnál kezdte. 1984 óta a BME ETT oktatója, 2003-tól tanszékvezető. Fő kutatásai: 1) a mikroáramkörök nagy felbontású összeköttetés-hálózataiban fellépő meghibásodási mechanizmusok vizsgálata, „felfedező” eredményei nemzetközi és ipari szintű elismerést is kiváltottak, idézettségük jelentős; 2) a környezetvédelemi és orvosbiológiai érzékelők kutatásában elért eredményei nemzetközi (EU) projektekben és szabadalmakban hasznosultak. Több mint 220 cikk és 13 szabadalom szerzője, illetve társszerzője. Független idézettsége közel 600 (egyszerzős művekre 364). A Taylor and Francis Kiadó gondozásában megjelent monográfiája bekerült a szakterület alapvető művei közé. Kidolgozója és részben előadója, nemzetközi fórumokon is, 16 tantárgynak – ebből 11 szenzorikai témájú –, 10 jegyzetnek és segédletnek. Tagja a BME Fizikus, valamint a Villamosmérnöki Doktori és Habilitációs Bizottságának. 2008 óta elnöke az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Elektronikus Eszközök és Technológiák Tudományos Bizottságának. Vezetése alatt megújult a BME EET kutatási szerkezete, teljes infrastruktúrája és laborrendszere, ipari kapcsolatrendszere, Tíz fiatal oktató-kutató szerzett PhD fokozatot. Elismerések: Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), IEEE professzori ösztöndíj (2001), Gábor Dénes-díj (2011).

Ajánlók: Bársony István,

Csurgay Árpád István, Gyulai József

•

Jármai Károly
Miskolcon született 1955-ben. 1995 óta a műszaki tudományok doktora. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a hegesztett szerkezetek tervezése, a szerkezetoptimálás.

Doktori értekezésének megvédése óta tíz könyv írásában és szerkesztésében vett részt. Összesen 451 publikációja van, idegen és magyar nyelvű folyóiratcikkek, nemzetközi és hazai konferenciakiadványban megjelenő anyagok, számos esetben külföldi kollégákkal. Munkáira 366 hivatkozás ismeretes. Munkáiban a hegesztési maradó feszültség számítására, a szerkezet teherbírására, csőszerkezeteknél az optimális topológia, szelvényalak és méret meghatározására, különféle egy és több célfüggvényes optimáló algoritmusok kiválasztására, valamint a tervezés-gyártás-gazdaságosság szoros összekapcsolására ad javaslatokat (Farkas, J., Jármai, K.: Analysis and optimum design of metal structures. Balkema Publishers, Rotterdam, Brookfield, 1997, 347 p.; Jármai, K., Farkas, J.: Cost calculation and optimization of welded steel structures. Journal of Constructional Steel Research, Elsevier, Vol. 50. 1999, No. 2. 115–135; Farkas J., Jármai K.: Economic design of metal structures. Millpress Science Publisher, Rotterdam, 2003, 340 p. Farkas,J.,Jármai,K.: Design and optimization of metal structures. Horwood Publishers, Chichester, UK, 2008, 328 p.). Költségszámítási modellt dolgozott ki a különféle gyártási: hegesztési, köszörülési, vágási, felület-előkészítési, festési stb. költségek meghatározására. A fenti területekhez kapcsolódóan számos konkrét szerkezet új modelljének kialakítására és optimálására, számítógépi programrendszerek kifejlesztésére, elméletei eredményeinek ipari felhasználására került sor.

Ajánlók: Czibere Tibor, Kozák Imre,

Monostori László, Páczelt István,

Reményi Károly, Sitkei György

•

Józsa János
Győrben született 1957-ben. 2003 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a doktori iskola vezetője, az MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a hidrodinamika.

A jelölt a tavak és folyók hidrodinamikája területén ért el kimagasló tudományos eredményeket. Magas szinten ötvözi az elméleti, a mérési és a számítógépi modellezési vizsgálatokat. Nevéhez fűződik a szél tavi áramláskeltő hatásának a belső határréteg-fejlődés figyelembevételével történő újszerű leírása (Józsa, Milici, Napoli: Bound-lay Meteorol 2007). Irányító szerepe volt az áramlások adaptív hálófinomításon alapuló modellezésének kidolgozásában, a tavi jellegzónák nagy pontosságú leírásában (Krámer, Józsa: Comput Fluids 2007). Eredményei több külföldi állóvízen is hasznosultak. A folyami kutatásokban a finom felbontású sebességeloszlás-mérés meghonosítója. Meghatározó szerepet tölt be az árvízi veszélytérképezés fejlesztésében. Kiemelt Duna- és Tisza-szakaszok hidromorfológiai modellezésének irányítója. Az MTA szakértői testületében az iszapkiömlés numerikus modellezésével jelentősen hozzájárult az ajkai vörösiszap-katasztrófa megértéséhez és kárelhárításához. Tudományos eredményeit, amelyek közül több neves külföldi doktori iskolák (pl.Oxford) kutatási témájává vált, itthon a tehetséggondozásban doktori iskola vezetőjeként

adja át. Munkáját számos tudományos és felsőoktatási kitüntetéssel ismerték el: 2012: Akadémiai Díj, 2011: Telford Premium Award publikációs díj. Tagja a Springer Kiadónál 2012-ben megjelent Encyclopedia of Lakes and Reservoirs szerkesztőbizottságának. Iskolateremtő tevékenységét 2012-től az MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjeként bővítheti.

Ajánlók: Cságoly Ferenc, Gáspár Zsolt,

Kaliszky Sándor, Somlyódy László, Vajna Zoltán

•

Kaptay György
Tatabányán született 1960-ban. 2005 óta az MTA doktora. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. miskolci székhelyű BAY-LOGI Kutatóintézetének vezető kutatója, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az anyagtudomány, ezen belül a metallurgia, a kémiai termodinamika, a határfelületi jelenségek, az elektrokémia, a nanotechnológia.

Okleveles kohómérnök (1984), a műszaki tudomány kandidátusa (1988), habilitált (1998) egyetemi tanár (1999). Elsősorban a fém-, só- és salakolvadékok, kompozitok, habok, emulziók, ötvözetek és kerámiák kutatásával foglalkozik. 35 impaktfaktoros folyóiratban publikált 80 cikkének kumulatív impaktfaktora 104 körüli, a társzerzők között arányosan megosztott parciális kumulatív impaktfaktora 65 körüli. Ismert független hivatkozásainak száma 1028, h-indexe 16. Oktatásszervezőként (a Miskolci Egyetemen) 1996 és 2004 között a Fizikai Kémiai Tanszék vezetője, 1998 és 2006 között a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja, 2003–2004-ben az anyagmérnöki BSc- és MSc-szakok országos akkreditációjának vezetője, 2007 óta a kihelyezett Nanotechnológiai Tanszék vezetője, 2008 óta a BSc- és MSc-szintű nanotechnológiai szakirányok vezetője. Kutatásszervezőként a fentieken túl 2006-ban a BAY-NANO Kutatóintézet alapító igazgatója, az utódszervezetben jelenleg is osztályvezető. Iskolateremtő tevékenységét 46 TDK-dolgozat, 19 diplomamunka és kilenc megvédett PhD-disszertáció jelzi, jelenleg öt beosztott és tíz hallgató kutatását irányítja.

Ajánlók: Kozák Imre,

Páczelt István, Roósz András

•

Károlyi György Zoltán
Budapesten született 1968-ban. 2009 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a nemlineáris dinamika.

Legfontosabb tudományos eredményei közül kiemelendő a nyitott folyadékáramlásban történő kaotikus sodródás törvényszerűségeiben a fraktálstruktúrák szerepének feltárása (G. Károlyi, T. Tél: Chaotic tracer scattering and fractal basin boundaries in a blinking vortex-sink system. Physics Reports 290 (1997) 125–147), a folyadékáramlásokban zajló kémiai, illetve biológiai aktivitás törvényszerűségeinek a feltárása, a kaotikus sodródás paramétereit tartalmazó, új típusú reakcióegyenlet levezetése (Z. Toroczkai, G. Károlyi, Á. Péntek, T. Tél, C. Grebogi: Advection of active particles in open chaotic flows. PRL 80 (1998) 500–503 ). Vizsgálta a biológiai együttélés problémáját áramlásokban, részt vett a planktonparadoxon hidrodinamikai magyarázatának megalkotásában (G. Károlyi, Á. Péntek, I. Scheuring, T. Tél, Z. Toroczkai: Chaotic flow: the physics of species coexistence. PNAS 97 (2000) 13661–13665). A kaotikus sodródás elméletét sikeren alkalmazta szél gerjesztette tavi áramlások leírásában (Gy. Károlyi, M. Pattantyús-Ábrahám, T. Krámer, J. Józsa, T. Tél: Finite-size Lyapunov exponents: A new tool for lake dynamics. Proc. ICE – Eng. and Comp. Mech. 163 (2010) 251–259). Dinamikai rendszerek elméletéből merített eszközökkel ért el eredményeket rugalmas rudak, rúdláncok és rúdhálók posztkritikus viselkedésének leírásában (E. Kapsza, G. Károlyi, S. Kovács, G. Domokos: Regular and random patterns in complex bifurcation diagrams. Disc. and Cont. Dyn. Sys. B 3 (2003) 519-540).

Ajánlók: Domokos Gábor,

Kurutzné Kovács Márta,

Somlyódy László, Tarnai Tibor

•

Kóczy T. László
Budapesten született 1952-ben. 1998 óta az MTA doktora. A Széchenyi István Egyetem főállású, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem félállású egyetemi tanára. Szakterülete az intelligens számítási rendszerek (CI) és alkalmazásaik.

A hazai CI-kutatásban úttörő szerepet játszott. Legjelentősebb eredményei a szabályalapú modellek interpolációs algoritmusaihoz kapcsolódnak, nevével jelzik az általa bevezetett nemlineáris interpolációs technikát, amelyet Erdős Pál is vizsgált. Közleményeinek száma 501, összesített impaktfaktora 22,143, független hivatkozásai 1437, H-faktora: 20, G-indexe 31. Főbb művei (társszerzők nevével): Constructing Dense, Sparse and Hierarchical Fuzzy Systems by Applying Evolutionary Optimization Techniques. Appl. & Comp. Math. (2012) 81–101 (K. Balázs); Generalization Capability of Neural Networks Based on Fuzzy Operators. Appl & Comp Math (2011) 340–355 (R. Lovassy, L. Gál); Fuzzy Rule Extraction by Bacterial Memetic Algorithms. Int J of Intell Syst (2009) 312–339 (J. Botzheim, C. Cabrita, A. E. Ruano); Fuzziness and computational intelligence: dealing with complexity and accuracy. Soft Computing (2006) 178–184; A Generalized Concept for Fuzzy Rule Interpolation, IEEE Tr on Fuzzy Syst (2004) 820–837 (P. Baranyi, T. D. Gedeon); Representing membership functions as points in high-dimensional spaces for fuzzy interpolation and extrapolation. IEEE Tr on Fuzzy Syst (2000) 761–772 (Y. Yam); Approximate reasoning by linear rule interpolation and general approximation. Int J of Appr Reasoning (1993) 197–225 (K. Hirota). Az International Fuzzy Systems Association volt elnöke, az IEEE Computational Intelligence Society korábbi, az IEEE Systems Council jelenlegi elnökségi tagja, az IEEE Transactions on Fuzzy Systems és a Fuzzy Sets and Systems társszerkesztője. Volt tanszékvezető a Tokiói Műszaki Egyetemen is.

Ajánlók: Arató Péter,

Bokor József, Keviczky László

•

Kollár István
Budapesten született 1954-ben. 1998 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára, villamosmérnök. Szűkebb szakterülete a digitális és az analóg jelfeldolgozás, ezen belül kvantálási és kerekítési hibák, a rendszer-identifikáció és a méréselmélet.

Tudományos munkásságában a jelfeldolgozás elvi és gyakorlati kérdéseire keresi a választ. Jelentős és különleges eredménye a Frequency Domain System Identification Toolbox for Matlab programcsomag, amely máig az egyetlen, magyar szerző által a Matlab programhoz írt, a MathWorks cég által elfogadott és 1994 és 2000 között általuk, majd azóta egy hazai cég által nemzetközileg terjesztett programcsomag. Ez a bonyolult tudományos eredményeket az ipari gyakorlatban is elérhetővé teszi. A felhasználók között nagy autóipari és repülőgép-ipari cégek is szerepelnek. Eredményeit több mint 150 közleményben ismertette, amelyekre mintegy 1500 független idézetet kapott. Fontosabb közlemények: egy könyv, négy könyvfejezet, 53 folyóiratcikk, amelyekből 26 impaktfaktoros. Legjelentősebb alkotása a Bernard Widrow-val közösen írt Quantization Noise in Digital Computation, Signal Processing, and Control című 778 oldalas monográfia (http://www.mit.bme.hu/ books/quantization/, Cambridge University Press, 2008). Független hivatkozások száma: 130. A hazai és nemzetközi tudományos élet egyik meghatározó egyénisége. A Magyar Tudományos Művek Tára előkészítésében és az adatfeltöltés automatizálásában kulcsszerepet játszott: a BME dolgozóinak adatai mára teljesen fel vannak töltve az adattárba. IEEE Fellow, 1997 és 2000, valamint 2003 és 2006 között az IEEE Instrumentation and Measurement Society választott vezetőségi tagja. 2010 és 2012 között a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Műszaki Tudományi Bizottságának a tagja.

Ajánlók: Gyulai József,

Péceli Gábor, Székely Vladimír

•

Levendovszky János
Budapesten született 1960-ban. 2004 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híradástechnikai Tanszékének egyetemi tanára, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos dékánhelyettese, az Informatikai Tudományok Doktori Iskola vezetője, a BME Tudományos Bizottságának elnöke. Szűkebb szakterülete a kommunikációs hálózatok optimalizálása, az adaptív algoritmusok, a statisztikai megbízhatóságelmélet és a pénzügyi informatika algoritmikus kérdései.

Tudományos munkásságában az elméleti és algoritmikus eredményeket ötvözi fontos gyakorlati alkalmazásokkal. Jelentősebb eredményei a csomagkapcsolt hálózatok CAC-algoritmusaihoz kapcsolódnak, ahol az aggregált forgalom eloszlásának becslésén alapuló halmazszeparálást CNN-architektúrán valósítja meg. Másrészt a rádiócsatorna adaptív, tanulóhalmaz nélküli kiegyenlítésre vonatkozó sztochasztikus algoritmusok konvergenciáját bizonyította, valamint a statisztikus megbízhatóságelmélet keretein belül dolgozott ki adaptív approximációs módszert, amely alkalmas a kommunikációs hálózatok megbízhatóságának gyors kiértékelésére. Az eredmények az IEEE és más vezető Signal Processing folyóiratokban jelentek meg. Elméleti kutatásaiból gyakorlatban is alkalmazható módszerek keletkeztek, amelyeket piacvezető multinacionális cégek hasznosítanak (Ericsson, Morgan Stanley stb.). Több nagy US- és EU-projekt vezetője, illetve a nemzetközi elismertségét számos amerikai, távol-keleti és európai egyetemen (Florida Institute of Technology, Kyungpook National University, Vilnius Gediminas Technical University stb.) vendégprofesszori meghívásai mutatják.

Ajánlók: Arató Péter,

Pap László, Péceli Gábor

•

Rudas Imre
Budapesten született 1949-ben. 2004 óta az MTA doktora. Az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, rektora. Szűkebb szakterülete az intelligens rendszerek.

A magyar felsőoktatás, a hazai és a nemzetközi tudományos közélet egyik elismert szereplője. Legjelentősebb eredményei: új, real-time megoldásra alkalmas algoritmusok ipari robotok irányítására, új eredmények az aggregációs függvények elméletében. Elsőként oldotta meg a migratív függvényegyenletet folytonos trianguláris normák körében, új megoldást adott termékstruktúrák számítógépi modellezéséhez. A termékmodell-objektumok generálásának adaptív irányítására dolgozott ki módszert. Eredményeit 662 tudományos közleményben publikálta, ezek között az Elsevier Academic Press, USA kiadásában megjelent önálló könyv, 21 szerkesztett könyv, 31 könyvfejezet és 72 tudományos folyóiratcikk szerepel. A publikációkra 955 független hivatkozást kapott, az összesített impaktfaktor 14,569 (a várhatókkal együtt 22,324). Legjelentősebb publikációi közül néhány: I. B. Bede – I. J. Rudas – A. L. Bencsik: First order linear fuzzy differential equations under generalized differentiability. Information Sciences 177 (2007) 1648–1662; J. Fodor – I. J. Rudas: An extension of the migrative property for triangular norms. Fuzzy Sets and Systems 168 (2011) 70–80; L. Horváth – I. J. Rudas: Modeling and Problem Solving Techniques for Engineers. Elsevier Academic Press, USA, 2004.

Ajánlók: Ginsztler János, Hulkó Gábor, Palkovics László, Vajda György

•

Szirányi Tamás
Budapesten született 1957-ben. 2001 óta az MTA doktora. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a képfeldolgozás és a gépi látás.

Első munkahelye a Videoton Fejlesztési Intézet volt. Munkáját találmányok, újítások, nívós publikációk jellemezték. 1991-ben védte meg kandidátusi értekezését. 1991-től dolgozik az MTA SZTAKI-ban, kezdetben képfeldolgozási feladatok hardveres optimalizációjával foglalkozott. 2006-ban ugyanitt önálló kutatócsoportot alapított. Kutatásuk célja a tetszőlegesen elhelyezett érzékelők információjának értelmezése, összeszervezése, kiértékelése, felismerése, csoportosítása és kereshetősége volt. Kiemelt szerepet tölt be az egyetemi oktatásban is, a BME-n és további két egyetemen, a gépi látás oktatásának hazai kialakításában. 1992-től vett részt a Veszprémi Egyetem informatika szakának szervezésében, ahol 2002-től egyetemi tanár. Részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának megszervezésében, ahol 2003-ban egyetemi tanár lett. Alapítója és öt évig elnöke volt a Magyar Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának. 2008-ban a Nemzetközi Alakfelismerési Szövetség tagjának választotta. Az IEEE Trans. on Image Processing folyóirat szerkesztője volt hat évig. Jelenleg a Digital Signal Processing szerkesztője. Publikációinak száma 200 feletti, ebből 40 rangos nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Ismert hivatkozásainak száma ~800. Szakterületén új tudományos iskolát alapított. 12 doktorandusza volt, közülük 8 védett. Munkáját az elméleti megalapozottság és a mérnöki eredmények igényes egysége jellemzi. Emellett önzetlenül és következetes elkötelezettséggel vesz részt a tudományos közélet alakításában.

Ajánlók: Monostori László,

Székely Vladimír, Vámos Tibor

•

Szolgay Péter
Budapesten született 1949-ben. 2000 óta az MTA doktora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának dékánja, habilitált egyetemi tanár, a doktori iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a hálózatelmélet.

Villamosmérnök, a Távközlési Kutató Intézetben, majd az MTA SZTAKI-ban áramkörök és számítógép-architektúrák tervezőrendszereinek (CAD) kutató-kidolgozója. 2000 és 2006 között a Veszprémi Egyetemen a Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék vezetője. Főbb kutatásai: 1) programozható VLSI-elemekből felépített rendszerek tervezésmetodikája; 2) kiloprocesszoros, digitális és analogikai szuperszámítógépek alkalmazása komplex tér-idő dinamikájú fizikai rendszerek analízisére; 3) párhuzamos számítógép-architektúrák, szenzor- és processzortömbök integrálása és alkalmazásuk programozási módszereinek kidolgozása. Több mint 170 közleménye jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Elsők között foglalkozott sokprocesszoros számítógépek programozásának a metodikáival. E napjainkban gyorsan fejlődő témakörben erős tudományos iskola alakult ki körülötte. Független idézettsége közel 1050. 1993 és 2000 között az Elektrotechnikai és Számítástechnikai Szakbizottság tagja, 2002 és 2005 között az OTKA Természettudományi Kollégium tagja, 2000 óta az MTA Informatikai Tudományos Bizottság tagja, 2011 óta elnöke. Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) Hungary Section titkára (1998–2000), alelnöke (2003–2004). 2008 óta szerkesztőbizottsági tagja, 2011-től társszerkesztője az International Journal of Circuit Theory and Applications (John Wiley, England) nemzetközi folyóiratnak.

Ajánlók: Bársony István,

Csurgay Árpád István, Roska Tamás

•

Vajda István
Budapesten született 1952-ben. 2003 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Villamos Energetika Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az elektrotechnika, a szupravezetők alkalmazásai.

Bekapcsolta Magyarországot a szupravezetők alkalmazástechnikájának nemzetközi vérkeringésébe: a SuperTech Laboratórium a szupravezetős világhálózat ismert csomópontja. Nemzetközileg számon tartott elméleti eredménye a szupravezetős mágneses rendszerek szimulációja, a SuperPlant szupravezetős minierőmű terve. Legújabb eredménye a magas hőmérsékletű szupravezető-alkatrészek felhasználásával, nemzetközi kooperációban megvalósult önkorlátozó transzformátor. Iskolájában mérnöknemzedékek végeztek, doktorok és doktorjelöltek eredményes vezetője. Kutatási-oktatási tevékenysége kiterjed a konvencionális és nem konvencionális villamosenergia-átalakítás, a megújuló villamos energetika, a villamos járművek villamos gépes területeire. Lényegesen hozzájárult a szakterület elméletének és gyakorlatának megújításához, korszerű elméletek és módszerek kidolgozásához és bevezetéséhez, a hazai gyártás előmozdításához. Eredeti elgondoláson alapul megújuló energiaforrásokat integráltan hasznosító kiserőművi nemzetközi fejlesztési koncepciója. Kezdeményező és vezető szerepet vállalt az országban a szakterületen működő kutató-fejlesztő bázisok és egyetemi szervezeti egységek kutatási és oktatási tevékenységének összehangolásában, konkrét közös munkájuk kialakításában. Az elmúlt három év intenzív előkészítő munkájának eredménye a kutatóközpont kereteinek a létrehozása, a szakterület hazai K+F és gyártóbázisainak megerősítése. Egész pályafutását az új, jövőbe mutató témák művelése jellemzi.

Ajánlók: Lukács József,

Nagy István, Tuschák Róbert

•

Vajk István
Érden született 1951-ben. 2007 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az irányításelmélet, az alkalmazott informatika.

Magas szinten ötvözi az elméletet a gyakorlattal. Eredeti adaptív irányítási és becslési algoritmusokat dolgozott ki, amelyeket ipari körülmények között sikerrel alkalmaztak: Adaptive load-frequency control of the Hungarian power-system (Automatica 21), A novel adaptive control system for raw material blending (IEEE Control Systems Magazine 23), Internal model-based controller for solar plant operation (Computers and Electronics in Agriculture 49), Load forecasting using nonlinear modelling (Control Engineering Practice 13). Figyelemre méltó összefoglaló jellegű munkákat írt a szakma meghatározó kézikönyveibe (Instrument engineers’ handbook. CRC Press, 2006; Springer Handbook of Automation. Springer-Verlag, 2009). Új szingulárisérték-dekompozíción alapú identifikációs módszercsaládot fejlesztett ki, amely általános zajfeltételek mellett képes dinamikus rendszerek robusztus identifikációjára. Általánosította a Koopmans–Levin-módszert. Számítási komplexitás szerint skálázható algoritmust adott EIV- (errors-in-variables) alapú identifikációs feladatok megoldásához. Kiterjesztette az SVD-alapú becsléseket nemlineáris rendszerek identifikációjára. Módszert dolgozott ki a folyamat- és zajparaméterek együttes becslésére (Identification of nonlinear errors-in-variables models [Automatica 39], Identification methods in a unified framework [Automatica 41], Parameter estimation from noisy measurements [International Journal of Systems Science 39]).

Ajánlók: Lukács József,

Nagy István, Tuschák Róbert

KÜLSŐ TAGSÁGRA AJÁNLOTT

Bárdossy András
Budapesten született 1954-ben. 1993-ban szerzett PhD fokozatot, 2004-ben habilitált. A Universität Stuttgart tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a hidrológia, a vízgazdálkodás.

A Stuttgarti Egyetem hidrológia és geohidrológia professzora, tanszékvezető. Kutatási területe a sztochasztikus hidrológia, a csapadék tér-idő modellezése, a térbeli, nem gaussi interpoláció és szimuláció, a lefolyási modellek paraméterbecslése és a klímaváltozás hidrológiai hatásainak előrejelzése. Az Európai Geofizikai Unió Darcy-díjjal tüntette ki. Főszerkesztője a Journal of Hydrologynak. Tagja a DFG Különleges Kutatási Területeket Felügyelő Szenátusi Bizottságának. Kapcsolata a hazai tudományos élettel kiváló: TéT-projektek koordinátora, MTA doktori értekezés bírálója, hallgatói csereprogram felelőse, diplomatervezési és kutatási irányítója, a BME vízmérnökképzésének meghívott előadója.

Ajánlók: Ádám József,

Pálfy Péter Pál, Somlyódy László