|
|
REMDES TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK
Csaba László
Budapesten született 1954-ben. 2007 óta az MTA levelező tagja. A
Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi
tanára.
Publikációs teljesítménye, nemzetközi és hazai
tudományos közéleti tevékenysége és idézettsége egészen kiemelkedő.
Levelező taggá választása óta több mint 80 tudományos publikációja
jelent meg, köztük három monográfia, 34 folyóiratcikk, 44
könyvfejezet, nagy részük idegen nyelven. Publikációira több száz
független hivatkozás történt. Legjelentősebb művei között említendő a
Crisis in Economics? című (Akadémiai Kiadó, 2009) monográfiája,
amelyben a közgazdaságtan módszertani korlátozottságának és ideológiai
elfogultságának szerepét vizsgálja a válság és válságkezelés
vonatkozásában, továbbá az Eastern Europe in the World Economy
(Cambridge University Press, 1990) és a The Capitalist Revolution
in Eastern Europe című (Elgar/Aldershot, UK, 1995) könyve.
Ajánlók: Erdős Tibor, Szentes Tamás, Zalai Ernő
•
Erdő Péter
Budapesten született 1952-ben. 2007 óta az MTA levelező tagja. Az
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke. Szűkebb szakterülete az
egyházjog, a középkori egyháztörténet.
A jelölt kánonjog-történeti területen részt vesz a
középkori egyházjog-történeti kézikönyv elkészítésében. Ebben az
összefüggésben a keleti (katolikus és nem katolikus) egyházak
középkori jogának történetét kutatja, különös tekintettel az egymáshoz
és a latin egyházhoz fűződő kapcsolatokra. Megbízást kapott a
Bibliotheca Apostolica Vaticanától a Studia Gratiana sorozat
szerkesztésére. A Decretum Gratiani kialakulásának, fejlődésének
történetével kapcsolatban az utóbbi húsz év jelentős szemléleti
változásokat hozott, mivel a középkori egyházi jogtudománynak ezt az
alapvető gyűjteményét ma már nem egyszeri vagy kétszeri szerkesztés
eredményének, hanem az oktatásban lejátszódott szerves fejlődés
termékének tekintjük.
Ajánlók: Bélyácz Iván, Glatz Ferenc,
Hamza Gábor, Ritoók Zsigmond
•
Korinek László
Ácson született 1946-ban. 2007 óta az MTA levelező tagja. A Pécsi
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai és
Büntetés-végrehajtási Tanszékének egyetemi tanára, a Belügyi Szemle
főszerkesztője. Szűkebb szakterülete az állam- és jogtudomány, a
kriminológia.
A korszerű magyar empirikus kriminológiai kutatások
egyik kiemelkedő szaktudósa. Nevéhez fűződik az első hazai látens
bűnözési kutatás végrehajtása (Rejtett bűnözés. KJK, Budapest, 1988),
valamint az áldozattá válás főbb szociálpszichológiai összefüggéseinek
a tisztázása (Félelem a bűnözéstől. KJK, Budapest 1995).
Szintén ő dolgozta fel magyar nyelven a kriminológia elmélettörténetét
(Irányzatok a kriminológia gondolkodás fejlődésében. BM Kiadó,
Budapest, 2001; Bűnözési elméletek. BM Kiadó, Budapest, 2006;
Kriminológia I–II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest,
2010). Elméleti munkásságán túl 1990 és 1993 között mint a
Belügyminisztérium rendészetért felelős helyettes államtitkára
meghatározó szerepet vitt a magyar rendőrség modernizációjában.
Ajánlók: Bélyácz Iván,
Harmathy Attila, Király Tibor
•
Lamm Vanda
Budapesten született 1945-ben. 2007 óta az MTA levelező tagja. Az MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója,
kutatóprofesszor. Szűkebb szakterülete a nemzetközi közjog, a
nukleáris jog.
Levelező taggá történt megválasztása óta 21
tanulmánya, illetve könyvrészlete jelent meg, többségük idegen
nyelven. Több magyar, illetve angol nyelvű tanulmánykötetet
szerkesztett. Nevéhez fűződik a Jogi lexikon 2009-ben megjelent
átdolgozott és bővített kiadása. Újabb kutatásaival a nemzetközi
bíráskodás korábban soha nem látott mértékű felfutásával összefüggő
globális problémákra keresi a választ. Nukleáris jogi vizsgálódásai az
utóbbi időben a nukleáris kárfelelősségi rendszerek harmonizálásának
lehetőségeire és korlátaira, valamint az atomsorompó-szerződés
ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztésére koncentrálódnak. Jelenleg
irányításával készül az első magyar nyelvű emberi jogi enciklopédia.
Ajánlók: Hamza Gábor,
Sajó András, Vékás Lajos
•
Sólyom László
Pécsen született 1942-ben. 2001 óta az MTA levelező tagja. A Magyar
Köztársaság volt elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor
emeritusa. Szűkebb szakterülete a polgári jog, az alkotmányjog.
Az utóbbi évtizedben kutatásainak középpontjában az
alkotmánybíráskodás alapvető elméleti kérdései állnak. E tárgykörben
16 nagyobb tanulmányt tett közzé, angol, magyar és német nyelven.
Kutatásainak eredményeit két monográfiában foglalta össze, angol
nyelven: Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian
Constitutional Court (Georg Brunner kölni professzorral), Ann
Arbor, The University of Michigan Press, 417 lap, továbbá magyarul:
Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris
Kiadó, 799 lap. Az említett művek és az alkotmánybíráskodás
elméletéről írt korábbi könyvei és tudományos dolgozatai alapján
világviszonylatban is a téma vezető szakértői között tartják számon.
Ajánlók: Harmathy Attila, Király Tibor,
Szentes Tamás, Vékás Lajos
LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK
Fertő Imre
Székesfehérváron született 1965-ben. 2007 óta az MTA doktora. A
Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Szűkebb
szakterülete az agrár-közgazdaságtan.
A közép-európai régió nemzetközileg egyik
legismertebb agrárközgazdásza, egyike azon keveseknek, aki az
agrárgazdaságtan nemzetközi színvonalát képviseli a régióban. Szűkebb
szakterülete az agrárgazdaságtan és a nemzetközi kereskedelem. A hazai
szakirodalomban egyedülállóan alkalmazza az új kvantitatív módszereket
a nemzetközi agrárkereskedelem és a mezőgazdasági árak elemzésében.
Kiterjedt publikációs tevékenységét bizonyítja eddigi 247 tudományos
közleménye, amelyből 112 angolul jelent meg. Az MTA doktora cím
megszerzése óta 96 publikációja jelent meg, ebből 60 angolul. Web of
Sciences publikációinak száma 38. Hivatkozásainak száma 507, ebből 209
angol nyelvű, összesített impaktfaktora 19,4. Hazai és nemzetközi
folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja: Közgazdasági Szemle, Society
and Economy Studies in Agricultural Economics, Management,
International Journal of Sustainable Economy, Industrial Data
Management System, Danube: Law and Economics Review, Agricultural and
Food Economics. 2011-től az Európai Agrárközgazdasági Társaság
végrehajtó bizottságának tagja. Rendszeres előadója az Európai, az
Amerikai, a Brit és a Nemzetközi Agrárközgazdasági Társaság
konferenciáinak. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori
Iskola vezetője. Tagja az OTKA Társadalomtudományi Kuratóriumának és a
Magyar Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Bizottságának. A
Magyar Agrárközgazdaság-tudományi Egyesület elnöke.
Ajánlók: Bedő Zoltán,
Chikán Attila, Csáki Csaba
•
Halmai Péter
Budapesten született 1953-ban. 1998 óta a közgazdaságtudományok
doktora. A Pannon Egyetem egyetemi tanára, tanszékvezető. Szűkebb
szakterülete a nemzetközi gazdaságtan, az Európa-tanulmányok, az
agrár-közgazdaságtan.
Az európai integráció makroökonómiájában jelentős
eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai
növekedési potenciál eróziója, az új tagországok növekedési
modelljének sajátosságai, a pénzügyi és a gazdasági krízis növekedési
hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai
feltárásában (Intereconomics 45 [2010] 3, 329– 336). Az európai
konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális
növekedés megközelítését, illetve kidolgozta a konvergenciakrízis
hipotézisét (European Journal of Comparative Economics. 7 [2010] 1,
229–253; International Economics and Economic Policy 9 [2012] 3-4,
297–322). Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak
átfogó közgazdasági elméletét. (A reform ökonómiája. KJK–Kerszöv,
2004.; Intereconomics 44 [2009] 5, 300–308). Széles körű vizsgálatokat
folytatott a közép- és kelet-európai országok, különösen Magyarország
agrárgazdaságának EU-adaptációja (mind a társulás, mind a teljes
beilleszkedés) témakörében (MOST: Economic Policy in Transitional
Economies 4 [1994] 133–147). Az átalakulás (tranzíció) gazdaságtana
területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell
fenntarthatatlanságát (Acta Oeconomica 39 (1988) 3–4, 199–230).
Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági
vonatkozásait.
Ajánlók: Erdős Tibor, Kádár Béla,
Palánkai Tibor, Török Ádám
•
Horváth Gyula
Kaposváron született 1951-ben. 2000 óta az MTA doktora. Az MTA
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális
Kutatások Intézete tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
regionális tudomány.
Az MTA Regionális Kutatások Központjának tizenöt
évig volt igazgatója. Kutatásainak középpontjában az európai
térformáló folyamatok feltárása áll. Új összefüggéseket mutatott ki a
kelet-közép-európai országok területi egyenlőtlenségeinek
kialakulásáról és szabályozhatóságáról, a regionális
szervezetrendszerek hatékonyságnövelő szerepéről, a regionalizmus
területi kohéziót erősítő hatásairól. Kutatási eredményei közül a
nemzeti területpolitikák általános és sajátos vonásainak feltárása, a
tudásintenzív gazdaság térbeli terjedésének és a decentralizált
államigazgatás összefüggéseinek az értékelése, a regionális
versenyképességet alakító struktúrák kölcsönviszonyainak
meghatározása, valamint a Kárpát-medencei régiók komplex elemzési
módszertana váltott ki általános elismerést. Másfél tucat hallgatója
szerzett doktori fokozatot. A köré szerveződő tudományos iskola a
Kelet- és Közép-Európa területi fejlődési folyamatainak vizsgálatában,
új kutatási tematika és módszertan kidolgozásában ért el figyelemre
méltó eredményeket. Több nemzetközi kutatócsoport tagja. Két külföldi
egyetemen tart doktori stúdiumokat. Eredményeit húsz könyvben, 350
tudományos közleményben közölte, 110 idegen nyelvű könyvet és
dolgozatot publikált. Hivatkozásainak száma ezer feletti, több mint
300 külföldi. 2002 és 2011 között a Magyar Regionális Tudományi
Társaság elnöke, 2011-től az MTA Regionális Tudományos Bizottságának
az elnöke, az Academia Europaea (London) tagja. Pro Regio, Akadémiai
és Széchenyi-díjas.
Ajánlók: Csaba László, Enyedi György,
Kádár Béla, Palánkai Tibor
•
Kecskés László
Pécsett született 1953-ban. 1996 óta az állam- és jogtudományok
doktora. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári
Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke.
Szűkebb szakterülete a civilisztika, az Európa-jog, a polgári jog és a
nemzetközi magánjog.
Különösen az állam civiljogi jogalanyiságának és
kárfelelősségének elméletében, valamint a jogharmonizáció
módszertanában ért el nemzetközileg is elismert eredményeket.
Jelentősek
|
|
|
a polgári jog elmélettörténetével és az
összehasonlító magánjogi kodifikációtörténettel, valamint a nemzetközi
választottbírósági eljárás elméletével összefüggő kutatásai. Hat, több
kiadást megélt és jelenleg is forgalomban lévő nagymonográfia önálló
szerzője. Az általa szerkesztett Business Law in Hungary című
kötet fontos forrás a magyar kereskedelmi joggal foglalkozó külföldiek
számára. 1995-től az európai uniós jog „Jean Monnet professzora”.
1997-től 2000-ig Széchenyi professzori ösztöndíjas. Két országos
szakmai folyóirat főszerkesztője (Európai Jog, Európai Bírósági
Ítéletek). 2004 és 2010 között tagja volt a szerződési jog európai
egységesítésére irányuló „Common Frame of Reference – CFR” elvi
keretanyagát kidolgozó, nem kormányzati szakértőkből álló
munkacsoportnak. 1999-től az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Állam- és Jogtudományi Bizottságának alelnöke, 2007-től 2012-ig pedig
elnöke. Két nemzetközi konferenciának volt elnöke. 2009-től a Vienna
International Arbitral Centre tanácsadó testületének tagja. 2007-ben
az Académie Internationale de Droit Comparé levelező tagjává
választották.
Ajánlók: Hamza Gábor, Harmathy Attila,
Lamm Vanda, Korinek László,
Vékás Lajos, Vörös Imre
•
Pálné Kovács Ilona
Pécsett született 1954-ben. 2000 óta az MTA doktora. Az MTA
Közgazdaság- és Regionális Kutatások Központja Regionális Kutatások
Intézete Dunántúli Tudományos Osztályának vezetője, tudományos
tanácsadó, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Politikai
Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára, doktoriskola alapítója és
vezetője. Szűkebb szakterülete a helyi kormányzás, a közigazgatási
reformok, a regionális politika.
Egy nemzetközileg is kurrens témakör, a helyi,
regionális kormányzás neves kutatója. A tárgykörben született
monográfiái (Helyi Politika, 1990; Regionális politika és
közigazgatás, 1999; Helyi kormányzás Magyarországon, 2008)
alapmunkának minősülnek a szaktudományban és a felsőoktatásban is.
Kiemelkedő publikációs teljesítményét (393 tétel, ebből hét önálló és
28 szerkesztett könyv) nagyszámú (több mint 1000) hivatkozás igazolja
vissza, amelyből száznál több a külföldi. 41 országban képviselte a
hazai tudományosságot nemzetközi konferenciákon. Kutatási témájában
nemzetközileg elismert szakértőnek számít, eredményeit a gyakorlatban
is hasznosítja a hazai döntés-előkészítő és szakértői tevékenységben.
Az MTA KRTK vezető kutatója, számtalan hazai és nemzetközi kutatási
projekt (köztük 3 keretprogram) témavezetője. A European Science
Foundation állandó bizottsági tagjaként több sikeres kutatási
programot indított el. A PTE egyetemi tanáraként doktoriskolai
programot vezet, sok doktori értekezés témavezetője volt. A lokális,
regionális politika oktatásának, kutatásának elmélyítésével
hozzájárult a hazai felsőoktatás fejlesztéséhez, a hatalom térbeli
megosztásának oktatásában a pécsi műhely országos elismertséget élvez.
Kutatásaira jellemző az elméleti igényesség és az empirikus
megalapozottság, a komparatív módszer alkalmazása. Az
interdiszciplinaritás jegyében kutatásaiban egyaránt érvényesíti a
közigazgatás-tudomány, a regionális tudomány és a politikatudomány
szempontjait.
Ajánlók: Bayer József, Korinek László,
M. Szabó Miklós, Szentes Tamás
•
Rechnitzer János
Héderváron született 1952-ben. 1995 óta a földrajztudományok doktora.
A Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, általános és tudományos
rektorhelyettese. Szűkebb szakterülete a regionális tudomány.
Munkásságára az interdiszciplináris megközelítés
jellemző. Legfontosabb tudományos eredményei: területi ágazati
kapcsolatok mérlegének hazai alkalmazása; a határon átnyúló regionális
kapcsolatok vizsgálata (Chancen für die Grenzregion, Orac. Wien, 1991.
200 lap); a innovációk térbeli terjedésének modellezése és alkalmazása
a regionális politikában (Szétszakadás vagy felzárkózás? A
térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK Győr, 1993. 207 lap); a
területi tervezés új koncepciójának és módszertanának kidolgozása (Területi
stratégiák. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 1998, 345 lap); a
regionális gazdaságtan és politika alapvető kézikönyvei (Regionális
gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2004. 391 lap,
Társszerző: Lengyel I.; Területi politika. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2011. Társszerző: Smahó Melinda). Eddig 15 önálló könyve
jelent meg, 25 könyvnek volt a szerkesztője, tanulmányainak száma 250,
hivatkozásai elérik a 2000 tételt, h-indexe 20.
Ajánlók: Glatz Ferenc, Lamm Vanda,
Mészáros Rezső, Simai Mihály, Vörös Imre
•
Rudas Tamás
Budapesten született 1953-ban. 2003 óta az MTA doktora. Az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara Statisztika
Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a
matematikai statisztika.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Társadalomtudományi Karának professzora és alapító dékánja, a
szociológia, a statisztika és a matematika interdiszciplinaritást
megtestesítő szakembere. Rudas Tamás az elsők között volt, aki
többváltozós statisztikai módszereket alkalmazott kérdőíves adatok
elemzésénél Magyarországon. Új megközelítéseket dolgozott ki a
kategoriális adatok elemzésére és a log-lineáris modellek
illesztésére. Számos tananyag fejlesztője, magyar és angol nyelvű
munkáit széleskörűen használják a felsőfokú oktatásban. Több európai
és amerikai egyetem visszatérően meghívott vendégprofesszora, 2008 óta
a University of Washington külső tanára. Nyolc könyve közül négy
angolul (három a Sage Kiadónál) jelent meg, mintegy 50 tanulmányának
jelentős része pedig neves külföldi statisztikai és
társadalomtudományi módszertani folyóiratban. A European Academy of
Sociology választott tagja, 2011-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki.
Ajánlók: Fergéné Kecskeméti Zsuzsa,
Huszár Tibor, Szelényi Iván
•
Sikos Tomay Tamás
Budapesten született 1953-ban. 2003 óta az MTA doktora. A Szent István
Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani
és Vidékfejlesztési Intézetének egyetemi tanára, a Regionális
Tudományok Doktori Iskola vezetője, a Selye János Egyetem
Gazdaságtudományi Kar alapító dékánja, a Selye János Egyetem
Kutatóintézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete a
marketingföldrajz.
Kutatómunkája kezdetétől fogva rendkívül fontosnak
tartja a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazását a regionális
kutatásokban (Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásának
lehetőségei a területi kutatásokban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984,
301 lap). A kötettel a kvantitatív módszerek új összefüggéseinek
bemutatását tette lehetővé, egyben megalapozta a település-földrajzi
kutatásainak módszertanát is. Beluszky Pállal közös
település-földrajzi kutatási eredményei megkerülhetetlenek (Magyarország
falutípusai. MTA FKI, Budapest, 1982, 167 lap; Változó falvaink –
Magyarország falvai az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ,
Budapest, 2007, 460 lap; Változó falvaink. Tizenkét falurajz
Kercaszomortól Nyírkarászig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011, 360
lap). A kötetek lehetővé teszik, hogy a magyar falvakban végbemenő
változásokat tartós folyamatokba ágyazva ítélhessük meg. A
marketingföldrajz hazai megalapítója, kiemelkedő művelője (Marketingföldrajz.
VÁTI, Budapest, 2011, 240 lap). A marketingföldrajz témakörében
készült iránymutató könyv egyik szerzője: a bevásárlóközpontok
helyéről, feladatairól, szerepéről és várható fejlődési irányairól
(Sikos T. T. – Hoffmann I.-né: A fogyasztás új katedrálisai.
MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004, 380 lap). Az MTA
Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottsága
alatt működő Fogyasztás-gazdaságtan Munkabizottság elnöke. A határon
túli magyar tudományosság támogatója, 2010-től szervező tevékenységet
folytat a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács megalapítása érdekében.
Ajánlók: Bauer Győző, Benedek József,
Enyedi György, Hulkó Gábor,
Simai Mihály, Tomcsányi Pál
•
Vörös József
Szakmáron született 1951-ben. 1993 óta a közgazdaságtudományok
doktora. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a vállalati gazdálkodás matematikai
modellezése és elemzése.
Hét önálló könyvet jelentetett meg. Folyamatos
jelen van a nemzetközi irodalomban, vezető lapokban publikál, és
idézik dolgozatait. Munkáinak hivatkozásai neves szakkönyvekben és
első kategóriás nemzetközi és hazai folyóiratokban találhatók. 17
nemzetközi közleményére (több mint 10 A kategóriás folyóiratban jelent
meg) 151 idegen nyelvű publikációban hivatkoztak. Könyveinek eladott
példányszáma meghaladja a tízezret. Húsz éven keresztül a Szigma
folyóirat főszerkesztője volt. Korai kutatásainak legfontosabb
eredményei pénzügyi befektetésekkel kapcsolatosak. A hatékony
befektetések halmazát elemző cikkére (European Journal of Operational
Research, 1986) több mint hatvan nemzetközi hivatkozás található.
Jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki a termelési képességek
flexibilitásával kapcsolatos publikációi is. A Toyota termelési
rendszert modellező cikkével (EJOR, 1999) elnyerte a Highest Quality
Rating, Citation of Excellence elismerést. Egyik legsikeresebb
dolgozatában (EJOR, 2006) az ár, a minőség, a termelékenység és a
fejlesztési tevékenységek kapcsolatát elemezte. Legújabb tanulmányában
összeveti egymással a fejlesztési tevékenységek dinamikájára vonatkozó
eltérő nézeteket, és elemzi kapcsolatát a vállalati stratégia
sikerességével.
Ajánlók: Bélyácz Iván, Chikán Attila,
Erdős Tibor, Török Ádám, Zalai Ernő
KÜLSŐ TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK
Ács J. Zoltán
Klagenfurtban született 1947-ben. 1980-ban szerzett PhD fokozatot. A
George Mason University, School of Public Policy, Center for
Entrepreneurship and Public Policy egyetemi tanára, igazgatója.
Szűkebb szakterülete az üzleti tudományok, a vállalkozás, az
innováció, a regionális tudományok, a kisvállalatok.
Eddigi tudományos pályafutása során jelentőset
alkotott a vállalat- és vállalkozáskutatástól az innováción keresztül
a regionális tudományokig. Eddig több mint 200 tudományos közleménye,
82 folyóiratcikke, 32 könyve jelent meg. Összesített impaktfaktora 30
feletti, hivatkozásainak a száma a WOS alapján meghaladja a 2500-at.
Alapító főszerkesztője a Journal of Small Business Economicsnek.
Kitüntetettje a svéd Vállalkozás és Kisvállalati Kutatás díjnak. Tagja
a Global Entrepreneurship Monitor magyar kutatócsoportjának, és
rendszeresen publikál magyar szerzőkkel, vesz részt hazai
konferenciákon is. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi
Karának vendégtanára, 2006-tól a PTE Honoris Causa díszdoktora.
Ajánlók: Bélyácz Iván,
Chikán Attila, Török Ádám
•
Salat-Zakariás Levente
Csíkszeredán született 1957-ben. 2001 óta a politikai tudomány doktora
(romániai fokozattal = PhD). A Babeş-Bolyai Tudományegyetem előadó
tanára. Szűkebb szakterülete a politikatudomány, az etnopolitika.
Az erdélyi magyar politikatudomány új nemzedékének
meghatározó egyénisége. Figyelemre méltó az új típusú magyar–román
viszony érdekében kifejtett elméleti és gyakorlati munkálkodása.
Fontos eleme a kommunizmus bűneit kivizsgáló országos testületekben
való aktív közreműködése. Angol nyelvű munkáival a politikatudomány
nemzetközi képviselőinek a figyelmét próbálja felhívni az erdélyi
magyarság helyzetére. Számos kutatást kezdeményezett a romániai
etnikumközi viszonyokról, az erdélyi magyarság megmaradásának szellemi
feltételeiről. Egyetemi tisztségviselőként fontos szerepeket vállalt
az egyetemi oktatás szervezésében és modernizálásában. Megalapozta és
az oktatásba is bevezette az etnopolitikát mint tantárgyat, magyarul,
románul és angolul is tart előadásokat.
Ajánlók: Bayer József, Csaba László,
Péntek János, Török Ádám
|
|
