Kövesligethy Radó, az MTA egykori tagja születésének 150. évfordulója alkalmából az MTA Fizikai Tudományok Osztálya és a Földtudományok Osztálya 2012. október 17-én emlékülést tartott. Ennek a rendezvénynek nem csupán az volt a célja, hogy nagy tudósunk születésének évfordulójára emlékeztessen, hanem az is, hogy hozzájáruljon ahhoz a folyamathoz, amelynek célja a magyar elméleti asztrofizika és a korszerű hazai földrengéskutatás megteremtője helyének kijelölése a legnagyobb magyar természettudósok között. Mi tagadás, Kövesligethy Radó emléke az utóbbi évek, évtizedek során elhalványult, személyét nem övezte méltó figyelem. Rá emlékező akadémiai rendezvényre legutóbb ötven éve került sor: 1963 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok osztálya szentelt neki osztályülést születésének 100. évfordulóján.

_{Ünnepeltünk} a magyar tudomány világszerte elismert és számon tartott büszkesége, a világegyetem és a Föld belső erőinek kutatója, aki jelentősen hozzájárult mindkét tudományterület fejlődéséhez. Kövesligethy fontos szerepet játszott a csillagok színképének vizsgálatában és osztályozásában. Ez irányú munkássága az 1880-as évek közepére esik. Az elméleti spektrálelemzésről írt könyve 1890-ben jelent meg. Olyan jelenséget fedezett fel az akkor 28 éves tudós – ha nem is egészen tökéletes formában –, mint egy évtizeddel később Wilhelm Wien német fizikus, aki nagy fontosságú eredményéért kapta meg a Nobel-

díjat 1911-ben. A Wien-törvény tette lehetővé a csillagok hőmérsékletének egyszerű meghatározását. Használatával Kövesligethy korábbi eredményeihez hasonló értékek adódtak. Az elsők között ismerte fel a pulzációelmélet szerepét a csillagok fényváltozásában (1892).

Kövesligethy első szeizmológiai tárgyú munkája 1895-ben íródott. Földrengéstani kutatásainak fő vonalát ettől kezdve a műszerekkel végezhető, úgynevezett mikroszeizmikus észlelések egységes elméletének kidolgozása, valamint a földrengés hatásának közvetlen megfigyelésén alapuló makroszeizmikus adatfeldolgozás megalkotása jelentette. Eljárásainak, amelyek az elsők közé tartoztak az egész világon, legmaradandóbb része volt és maradt a földrengésfészkek mélységének pontos meghatározása. Az utórengések vizsgálata alapján 1910 körül kimutatta a hullámterjedés sebességváltozása és a kőzetekben felhalmozódó feszültségek nagysága közti kapcsolatot.

Egyetemi oktatói tevékenysége a csillagászat és a geofizika oktatása mellett kiterjedt a földrajz és a meteorológia számos területére; 1905 és 1920 között harmincöt tanítványa szerzett doktorátust a geofizika, a csillagászat, a földrajz vagy a matematika területén. Kövesligethy tanítványait igyekezett tudományos pályán tartani, és belőlük nemzetközi szinten jegyzett tudósokat képezni. Tudományos tevékenységének társadalmi elismertségét jelzi, hogy hosszabb-rövidebb időre olyan kiváló kutatókat sikerült a földrengések kutatásában érdekeltté tenni, mint Eötvös Loránd, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Egerváry Jenő, Jordán Károly, Réthly Antal, Marczell György, Zemplén Győző.

Nagy nemzetközi tudományos elismertségét jelezte, hogy 1905-ben megválasztották az akkor alakuló ISA (International Seismological Association) főtitkárául, és ezt a tisztet sikerült 1922-ig, a szervezet feloszlásáig megtartania. Az általa irányított ISA-nak köszönhető, hogy kialakultak a szeizmológia hatékony működéséhez szükséges, napjainkig fennmaradó standardok, jelölések, adatközpontok. Az ISA főtitkáraként végzett munkáját a szeizmológusok nemzetközi közössége ma is nagyra értékeli. Ennek jele, hogy hivatalában jelenleg aktív utóda az ISA utódszervezete, az IASPEI (International Association of Seismology and Physics of the Earth Interior) főtitkára, Peter Suhadolc professzor (Trieszt) szükségesnek tartotta a 2012. október 17-én megtartott emlékülés résztvevőit levélben üdvözölni.

Az emlékülést követően Pálinkás József, az MTA elnöke leplezte le az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ Geodéziai és Geofizikai Intézet – ezen a napon Kövesligethy Radóról elnevezett – Szeizmológiai Obszervatóriumának új névtábláját a bejárati falon.

Cikkgyűjteményünk az emlékülésen elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Kedvcsinálóként előbb Kosztolányi Dezső Kövesligethy Radóval folytatott, 1925-ben lejegyzett beszélgetését adjuk közre.
 

Kulcsszavak: Kövesligethy Radó, csillagászat, színképelemzés, szeizmológia, mikro- és makroszeizmikus észlelés, ISA