készült spektroszkópiai standard csillagokról. A
színképosztályt vizuálisan határoztuk meg, a színképvonalak mintázatát
szabad szemmel összehasonlítva a standard csillagokéval. A fotometriai
lemezeken a csillagok fényességének mérése is nagyrészt manuális munka
volt, az erre a célra konstruált íriszfotométerrel.
Az eredetileg kitűzött feladatok nem egyformán
valósultak meg. A legtöbb távcsőidőt és nyilvánosságot a
szupernóva-keresés kapta, amelynek eredményessége a keresésre szánt
távcsőidő és fotólemez mennyiségétől függött. Milcho Tsvetkov és
munkatársai (2005) részletes statisztikai adatokat közölnek a
piszkéstetői Schmidt-teleszkóppal felhasznált fotólemezekről. Ebből
megtudhatjuk, hogy az 1962 és 1997 között készült mintegy 13 000
felvétel 57%-a szupernóva-keresés céljából készült, többnyire
színszűrő nélkül, 15 perces expozíciós idővel. A több mint 7000
felvétel ötven szupernóva felfedezését eredményezte.
A szupernóvákon kívül a flercsillagok is sok
figyelmet kaptak. A flercsillagok a Napnál kisebb tömegű, alacsonyabb
felszíni hőmérsékletű és fiatalabb csillagok, amelyeken a napflerekhez
hasonló, rövid, de sokkal nagyobb amplitúdójú felvillanások
figyelhetők meg. A Naphoz közeli csillaghalmazokat monitorozva a nagy
látószögű Schmidt-távcsővel hatékonyan vizsgálható a felvillanások
gyakorisága, amplitúdója, a flercsillagok gyakorisága a halmazon
belül, a fleraktivitás hosszú időskálájú változásai, kor- és
tömegfüggése. A flercsillagok vizsgálatában az elsőrendű célpont a
Pleiádok (közismert nevén Fiastyúk) volt, amelyről 558 felvétel
készült, többségük ultraibolya szűrőn át, de sok felvétel készült egy
másik közeli halmazról, a Praesepéről is, és további, kissé távolabbi
fiatal halmazokról (NGC 2264, NGC 7023 stb.).
A korábban felsorolt hét tudományos téma közül a
(4) és (6) programok egy-egy kiválasztott, érdekes területen több száz
csillag színképtípusának vizuális meghatározását és/vagy fényességének
fotometriai sávonként legalább négy lemezen történő megmérését
igényelték. Mivel a fotólemezekről az információ kinyerése
hosszadalmas és nehézkes volt, ezek az érdekes és jelentős tudományos
értékeket hordozó témák nem tudtak sem vonzóvá, sem versenyképessé
válni.
A nyolcvanas években megjelentek a vörös és
infravörös hullámhosszakon is megfelelő érzékenységű fotólemezek
(103aE, 103aF, 098-02, I-N). Mivel a szórt fény a vörösben jóval
gyengébb, mint a kékben, holdfényes éjszakákra is lehetett programokat
tervezni. Ilyen program volt olyan csillagok keresése a Tejútrendszer
sötét felhői területén, amelyek objektívprizmával felvett színképében
emisszióban látszik a hidrogén Balmer-sorozatának a-vonala. A
Ha-emisszió a Naphoz hasonló fiatal csillagok legfeltűnőbb spektrális
sajátossága. Ez a program szerencsés választásnak bizonyult, mivel
éppen ezekben az években indult látványos fejlődésnek a milliméteres
rádiócsillagászat, és a CO-molekula 2,6 mm-es hullámhosszú vonalában
sok új molekuláris gázfelhőt fedeztek fel. Az újonnan felfedezett
molekulafelhők potenciális csillagkeletkezési helyek, ezért volt
értelme megvizsgálni, keletkeztek-e bennük csillagok. Objektívprizmás
színképek és az 1989-ben a Guide Star Catalog-ban publikált magnitúdók
segítségével meghatároztuk számos molekulafelhő távolságát is.
Ekkorra már az addig sem olcsó fotólemezek nagyon
megdrágultak. A nagyvilágban egyre több Schmidt-távcsőben cserélték
CCD-kamerára a fotókazettát. Az 1990-es években a csillagászati célú
fotólemezek gyártása gyakorlatilag megszűnt.
A lemeztár
Az 1962 és 1997 között készült lemezekről jól áttekinthető
összefoglalás található Milcho Tsvetkov és munkatársai (2005)
közleményében. A lemezekről készült katalógus lekérdezhető a Tsvetkov
és munkatársai által létrehozott Wide Field Plate Data Base-ben
(URL1). A lemezek digitalizálása végre megoldhatóvá vált, és
hozzáférhetővé teszi az üveglemezeken kompakt formában tárolt
információt. A digitális képfeldolgozási módszerekkel életre kelnek az
évtizedekkel ezelőtt rögzített adatok. Néhány kisebb minta
digitalizálása és újraelemzése már megtörtént (Tsvetkova et al., 2008,
2012). A Pleiádok digitalizált képein sok olyan flercsillagot fedeztek
fel, amelyek a lemezek vizuális kiértékelésekor rejtve maradtak
(Tsvetkova et al., 2012).
A piszkéstetői Schmidt-távcső
az ezredfordulón
Az első CCD-kamera, egy folyadékhűtésű Photometrics kamera Kodak KAF
1600 1024´1536 pixeles csippel 1997-ben került a fotókazetta helyére.
Ez a változás alapvetően átalakította a kutatási programokat. A
látómező 18´29 ívpercre csökkent, viszont a beeső fotonok alig néhány
százalékát hasznosító fotoemulziót egy nagyságrenddel jobb hatásfokú
detektor váltotta fel, és az adatfeldolgozás összehasonlíthatatlanul
gyorsabb és megbízhatóbb lett. A távcső hatékonysága az
összezsugorodott látómező ellenére nagyon megnőtt. A távcsőidőre
szinte mindig túljelentkezés van. Teljesen új kutatási programok
szerveződtek: különféle változócsillagok fotometriája,
exobolygó-átvonulások megfigyelése, változócsillagok keresése
nyílthalmazokban, gömbhalmazok változócsillagainak hosszú távú
követése, gammakitörések utófényének vizsgálata, kisbolygók,
Neptunuszon túli objektumok detektálása. A szupernóva-kutatás sem
korlátozódik a felfedezésre, lehetővé vált a
felrobbant csillag fotometriai követése, a robbanás folyamatának és
környezetének részletes tanulmányozása.
Közös ezekben a kutatási programokban, hogy
mindegyik valamilyen égi objektum időbeli viselkedését vizsgálja. Ez
az a terület, ahol a könnyen elérhető, kis távcsövek nem
helyettesíthetők. Egy-egy érdekes változócsillag több hónapos vagy
több éves-évtizedes követésével (1. ábra)
olyan összefüggéseket deríthetünk fel, amelyeket más módon,
rövidebb idő alatt nem lehet. A korábbinál jóval nagyobb súlyt kapnak
a nemzetközi együttműködések. A saját fotometriai méréseket más
földrajzi hosszúságokon végzett hasonló mérésekkel kiegészítve
részletesebb képünk lesz a csillagunk időbeli viselkedéséről. Más
hullámhosszakon végzett mérések, színképek ugyancsak szükségesek
lehetnek a vizsgált objektumok megértéséhez.
2005-ben elkészült a távcső
számítógépes vezérlésének első lépcsőfoka, amikor is a fókusz
állítására léptetőmotort, a fókusz állásának számítógépes kiolvasására
pedig egy abszolút kódadót építettek be a távcsőbe. A távcsőmozgatás
átalakítása számítógépről vezérelhetővé 2007-ben készült el. 2009-ben
egy Lendület-projekt jóvoltából egy 16 megapixeles Apogee Alta U16
folyadékhűtésű kamera váltotta fel az elöregedett Photometrics
kamerát. Az új kamerával a látómező most 1,1 fok oldalú négyzet (3.
kép). 2011-től a Schmidt-távcső teljesen számítógépről,
távolról is vezérelhető. A résnyitást, a kupola vezérlését, a
távcsőmozgatást, fókuszálást, a flat-lámpák ki-bekapcsolását és az
expozíciót ugyanaz a program kezeli. A sikerhez az intézet munkatársai
által elkötelezett gondossággal megtervezett és megvalósított
átalakítások mellett feltétlenül hozzájárulnak azok a veleszületett
kiváló optikai és mechanikai tulajdonságok is, amelyekről az 1964-es
beszámolóban olvashattunk.
Kulcsszavak: Schmidt-teleszkóp, magyar csillagászat, CCD-kamera,
nagylátószögű képalkotás, objektívprizma
IRODALOM
Detre László (1954): A Magyar Tudományos
Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1952. évben.
Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Művelt Nép, Budapest
Detre László (1955): A Magyar Tudományos
Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1953. évben.
Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Művelt Nép, Budapest
Detre László (1963): A Magyar Tudományos
Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1962. június 1.–1963.
május 31.). Csillagászati évkönyv 1964. Gondolat, Budapest
Kun M. – Szegedi-Elek E. – Moór A.
et al. (2011): A Peculiar Young Eruptive Star in the Dark Cloud Lynds
1340. The Astrophysical Journal Letters. 733, 1, L8 • DOI:
10.1088/2041-8205/733/1/L8 •
WEBCÍM
Tsvetkov, Milcho – Balázs L. G. –
Frontó A. – Kelemen J. – Holl A. – Starev, K. Y. – Tsvetkova, K. –
Borisova, A. – Kalaglarsky, D. – Bogdanowski, R. (2005): Konkoly
Wide-field Plate Archive. In: Dimitriević, Milan S. Golev, V. Popović,
L. Ć. Tsvetkov, M. (eds.): Proceedings of the IV. Serbian-Bulgarian
Astronomical Conference, Belgrade, 21–24 April 2004. Publ.
Astronomical Society ”Rudjer Bošković”. No 5., 295–301. •
WEBCÍM
Tsvetkova, Katya – Balázs L. G. – Holl A.
(2008): Digital Plate Archive for Supernova Search at Konkoly
Observatory. Baltic Astr., 17, 405–413.
Tsvetkova, Katya – Tsvetkov, M. – Holl A.
(2012): Digital Preservation and Web Access to the Konkoly Observatory
Plate Archive. Serdica Journal of Computing. 6, 47–58. •
WEBCÍM
URL1
|