|
|
A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
EDDIGI EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI TERVEI
A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/ 2008. (VI.13. OGY-határozat
elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően húsz évre
határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a
tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a
tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos
fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.
A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat
áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok
csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható
és ellenőrizhető egységekre. A célkitűzések és a hozzájuk rendelt
konkrét tevékenységek – horizontális és vertikális összefüggéseiket
is figyelembe véve – biztosítják, hogy a tehetségsegítés közvetlen
„alanyai”, a tehetségek és segítőik, az állampolgárok és
szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi,
megyei és regionális szervezetek, valamint a program
megvalósításában részt vevő állami szervek számára egyértelműek és
megvalósíthatóak legyenek a célok.
A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága
mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei és az azokhoz
kapcsolódó feladatok módosulhatnak, melyeket – a tehetségsegítés
kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul
hagyása mellett – az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program
kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el.
Kiemelt fejlesztési területek
A 2009–2010. évi cselekvési programmal indultak el azok a
tevékenységek, amelyek lerakták a 126/2008. (XII. 4.)
OGY-határozattal elindított Nemzeti Tehetség Program alapjait. A
Nemzeti Tehetség Program 2009–2010-es cselekvési programját
meghatározó 1120/2009. (VII. 23.) Kormányhatározat megfogalmazta a
kiemelt fejlesztési területeket, melyek ma is a Nemzeti Tehetség
Program megvalósításának tartalmi pilléreit alkotják. A 2009–2010-es
cselekvési program keretében először pályázhattak a közoktatás és a
felsőoktatás tehetséggondozásának szereplői a Nemzeti Tehetség
Program keretében.
A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.)
OGY-határozatban foglalt célok megvalósításához szükséges
intézkedésekről szóló 3079/2008. Korm. határozat végrehajtására a
Kormány a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célkitűzések
végrehajtása érdekében 2011–2012. évekre a kétéves kormányzati
cselekvési program kiemelt fejlesztési területeiként az alábbiakat
jelölte ki:
• a tehetségsegítő hagyományok őrzése
és gazdagítása;
• az egyenlő hozzáférés biztosítása
a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás
elősegítése;
• a tehetséges fiatalok közösségformálásának
és társadalmi felelősségének növelése;
• a tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési
intézmények) megbecsülése;
• a tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok,
jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát
társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok,
tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése;
• hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti
együttműködésének segítése;
• a magyar tehetségsegítő eredményeknek
az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.
A pályázatok kiírásában hatékonyan és eredményesen működik együtt az
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), az Emberi Erőforrás
Támogatáskezelő (EMET), illetve a Minisztérium háttérintézménye, az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Az OFI Nemzeti
Tehetségfejlesztési Központja felel a Nemzeti Tehetség Program
pályázatainak szakmai kidolgozásáért, a pályázatok sikeres
lebonyolítása pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő feladata. A
Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ – többek között – ellátja a
Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum működésével kapcsolatos
feladatokat, összeállítja a pályázati tervet, melyet elfogadásra a
Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elé terjeszt, majd az Emberi
Erőforrás Támogatáskezelővel együttműködve elkészíti a pályázati
kiírásokat, ellátja a beérkezett pályázatok szakmai elbírálását,
valamint a későbbi megvalósítás szakmai ellenőrzését. Az érvényes,
befogadott pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által
kijelölt Szakmai Tanács értékeli, majd javaslata alapján az OFI
felterjeszti döntésre az oktatásért felelős miniszternek. A
legfontosabb értékelési szempontok:
• a pályázó szervezet tehetséggondozó tevékenységének rövid
bemutatása;
• a pályázati program szakszerűsége, kidolgozottsága;
• a pályázati program és a pályázat céljainak illeszkedése;
• a pályázati program céljainak, szervezeti formáinak és munkatervének
kidolgozottsága;
• a tervezett tevékenységek kidolgozottsága;
• az alkalmazott módszerek bemutatása;
• a program eredményességének a pályázó által meghatározott
kritériumai;
• a költségvetés mennyiben reális, érthető, alátámasztott;
• a pénzügyi tervezés arányossága, illetve illeszkedése a tervezett
programelemekkel;
• a program megvalósításában, sikerében közreműködő szakemberek
szakmai felkészültsége.
A 2011–2012-es cselekvési program első pályázatai 2012. január 10-én,
a pályáztatás szervezeti kereteinek átalakítását követően jelentek
meg. A Nemzeti Tehetség Program 2011–2012. évi cselekvési
programjának megvalósítása során 2012. január 10-én tíz pályázat,
2012. március 6-án az Ady Endre ösztöndíjpályázat, 2012. március
24-én hat pályázat, 2012. április 3-án egy pályázat, 2012. április
27-én két pályázat, 2012. július 17-én két pályázat került kiírásra.
A felhívásokra az egész országból, valamint a határon túli
területekről is érkeztek pályázatok, melyek eredményességét a
szakmai indikátorok mutatják. Több mint 330 ezer tanuló vett részt a
tehetségsegítő programokban, ami azt jelenti, hogy a magyar oktatási
rendszerben tanuló minden ötödik diákot érintett a Nemzeti Tehetség
Program valamelyik eleme. 2012 decemberében újabb 30 pályázati
felhívás került meghirdetésre. A beérkezett pályázatok közül a
formailag érvénytelen pályázatok kisebb mint 5%.
Lebonyolított közoktatási pályázatok 2012-ben
A benyújtott pályázatok száma 2424, ebből a nyertes pályázatok száma
827. A közreműködő szakemberek száma 12 475 fő, a részt vevő diákok
száma 334 487 fő. A pályázók székhelye szerint 139 település
érintett.
Tanulmányi versenyek
A legtöbb tanuló tehetséggondozó versenyben vett részt. A tanulmányi
versenyeken általában azok a tanulók vesznek részt, akik a megadott
területen kiemelkedő tanulmányi teljesítménnyel már felhívták
magukra a figyelmet. A tanulmányi versenyekre való felkészítés során
a tehetséges tanulók erős oldalának fejlesztése áll a középpontban.
A 2011− 2012. tanévben megrendezett tanulmányi, tehetséggondozó
versenyeken az összes érintett tanuló 61%-a (201 125 fő), a
művészeti és sportversenyeken az összes érintett tanuló 36%-a
(119 506 fő) vett részt. A versenyek szervezői törekedtek az
objektív, minden résztvevő számára könnyen követhető és
ellenőrizhető értékelési rendszer megvalósítására. Egyre nagyobb
teret hódítanak az informatikai megoldások, gyakran az értékelés, a
javítás is számítógépen történt.
A versenyek lebonyolítása során az együttműködők köre széles
társadalmi összefogásról tanúskodott. A versenyeken független
szakmai zsűri biztosította a magas színvonalat. A versenyeket a
versenyzőknek és a felkészítő tanároknak szóló szakmai
rendezvények is kísérték.
Tanulmányi, tehetséggondozó versenyek
A 2011–12. tanévben megrendezendő tanulmányi, tehetséggondozó
versenyek támogatására vonatkozó pályázatra 155 pályázat érkezett, a
nyertesek száma 117. A kiírás három különféle tanulmányi
versenytípust támogatott; a versenytípusokra és a résztvevőkre
vonatkozó adatokat az 1. táblázatban
foglaltuk össze.
Művészeti és sportversenyek
A 2011–2012. tanévben megrendezendő művészeti- és sportversenyek
támogatására 573 pályázat érkezett, a nyertes
pályázatok száma 117. A legnagyobb, közel hússzoros volt a pályázás
a művészeti és sportversenyekre, melyek közül 62 sport- és 50
művészeti verseny került megrendezésre. A verseny, művészeti
bemutató szintje alapján 47 országos, 36 regionális, 28 helyi, 1
helyi és megyei hatáskörű volt. A résztvevők szerinti megoszlás (2.
táblázat):
Szakmacsoportos szakmai előkészítő
érettségi tantárgyi versenyek
A szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyi versenyeket
a Nemzeti Munkaügyi Hivatal bonyolította le a Szolnoki Műszaki
Szakközép- és Szakiskola bevonása mellett. A 2012. április 4-i
elődöntőkben 206 iskolából 1687 diák (873 leány és
814 fiú) saját intézményében, a 2012. április 25−26-i döntőben 486
fő (210 leány és 276 fiú) Szolnokon vett részt. A díjkiosztóra 2012.
május 3-án került sor. A verseny lebonyolításában részt vevő
szakemberek száma 892 fő volt.
A tantárgyankénti részvétel és az elért teljesítmény adatait a
3. táblázat mutatja.
19. Közép-európai Informatikai Diákolimpia
A 19. Közép-európai Informatikai Diákolimpián a résztvevők csapatban
indultak, saját országukat képviselték, azonban egyénileg
versenyeztek. A verseny 2012. július 7−13. között Tatán, az Eötvös
József Gimnáziumban zajlott. A részt vevő országok: az alapítók:
Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország,
Románia, Szlovákia; a meghívottak: Észtország, Hollandia, Svájc,
Szlovénia, Izrael. Az első Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát
1989-ben rendezték meg. A gyorsan népszerűvé váló verseny kapcsán
már 1993-ban felmerült e rendezvény közép-európai keretek közötti
megrendezése. Ennek megfelelően Románia 1993-ban meghívta Ausztriát,
Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Szlovákiát,
Szlovéniát és hazánkat egy ilyen típusú versenyre, az év végéig
pedig a formális keretek kialakítása is megtörtént. Az alapító
országok között találjuk Magyarországot is, ahol idén negyedik
alkalommal került megrendezésre a 19. Közép-Európai Informatikai
Diákolimpia. A tehetséggondozó program keretében összesen tizenkét
országból hetvenhat fő érkezett a hétnapos, gazdag kulturális
programokkal kiegészített versenyre, amelynek fő szervezője a
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság volt. A nemzetközi
szokásoknak megfelelően a csapatok mellé kísérőket biztosít a
rendező szervezet, így az egyéb szervezőkkel az olimpia alatt a
részvevők összlétszáma elérte a százhúsz főt. A Diákolimpia során öt
arany-, tíz ezüst- és tizennégy bronzérem került kiosztásra, a
magyar csapat tagjai egy ezüst és tizennégy bronzérmet szereztek
meg. A versennyel párhuzamosan zajló internetes versenyre négyszáz
fő regisztrált a világ szinte minden pontjáról, ami mutatja a
verseny iránti nagy nemzetközi érdeklődést. A versenyt kulturális
programok kísérték. Meglátogatták többek között a tatai
természetvédelmi területet és a szabadtéri geológiai múzeumot, a
tatai várat és múzeumot, illetve az esztergomi bazilikát. A nyitó-
és záróünnepségen a helyi fiatalok tartottak hangszerbemutatót,
illetve az Eötvös József Gimnázium néptáncosai adtak műsort. A
sportprogramokon a labdarúgás, a kosárlabda, a röplabda és az
asztalitenisz volt a legnépszerűbb. A diákolimpia egyik kiemelkedő
szakmai programja volt a videokonferencia, amelyen a rendezvényt
támogató nemzetközi szoftverfejlesztő cég egy neves mérnöke (korábbi
diákolimpikon) osztotta meg gondolatait a versenyzőkkel. A
forgószínpadszerűen megrendezett diákolimpiának a terveknek
megfelelően Magyarország legközelebb 2019-ben lesz házigazdája. A
szervezet célja, hogy a mostani rendezvény tapasztalatait
felhasználva hazánk egy újabb sikeres diákolimpiát tudjon majd
megrendezni.
Művészeti tehetséggondozó programok
A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó
alapfokú művészetoktatási intézmények támogatására kiírt pályázatra
52 pályázat érkezett, a nyertes pályázatok száma 43.
A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiválóra minősített
alapfokú művészetoktatási intézménynek a pályázat támogatást
nyújtott legalább hatvanórás projekt kidolgozására, amely hozzájárul
a tanulók/fiatalok képességeinek fejlesztéséhez, alkotó és
önkifejező képességeik kibontakoztatásához, tehetségük gondozásához
a zeneművészet, a táncművészet, a képző- és iparművészet és a
színművészet-bábművészet területén. A pályázat támogatta a kiválóra
minősített alapfokú művészetoktatási intézmények sajátos pedagógiai
céljait, módszereit, eszközeit és eredményeit bemutató rendezvények
szervezését. A tehetségfejlesztő programokon 3589 tanuló, a
művészetoktatás fejlesztő programjaiban 582 szakember vett részt.
Huszonhárom pályázat komplex: képző- és iparművészeti ágban
tizenegy, táncművészeti ágban három, zene- és táncművészeti ágban
kettő, szín- és bábművészeti ágban egy, zeneművészeti ágban egy volt
a pályázók száma. A projektek „igazi” eredménye a produkció
létrehozása, bemutatása volt – kiállítás, hangverseny, előadás
formájában. A programba bevont tanulók nyitottabbakká váltak a
művészi értékek befogadására, képessé váltak az önkifejezés új, a
projekt során megismert különböző, legváltozatosabb formáira.
Változatosak voltak az alkalmazott szervezeti formák is. Az iskolai
tanórán kívüli szervezeti formák közül a műhely, a szakkör, az
énekkar voltak a leggyakoribbak. Az iskolán kívüli szervezeti formák
közül a tábor, alkotótábor, a hangverseny, kiállítás a képző- és
iparművészeti alkotásokból, a vetélkedő, táncház, formációs táncok
tanulása, vizsgaelőadás, egymás produkcióinak megtekintése,
értékelése és a szabadidős programok kézműves tevékenységgel,
kirándulással, közös sport, mozgás tevékenységgel fordultak elő
leggyakrabban.
Természettudományos, matematikai
és műszaki tehetséggondozó programok
A közoktatásban tanulók természettudományos és műszaki
kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek
támogatását biztosító pályázatra 322 pályázat érkezett, a nyertes
pályázatok száma 67.
A közoktatásban tanulók természettudományos, matematikai és műszaki
kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó programok
támogatására kiírt pályázatra nyolcszoros volt a túlpályázás. A
programban aktívan és folyamatosan részt vevő fiúk száma 883, a
lányok száma 616 (41%) volt, ez a részvételi arány kiemelkedő. A
programokban részt vevő pedagógusok, szakemberek száma 480. A
program sikerét, eredményességét mutatja, hogy magas, 113 a
tehetségek bemutatkozását szolgáló rendezvények és a program
megvalósításában együttműködő partnerek száma (245) is. Az
alkalmazott szervezeti formákat tekintve iskolán kívüli programokon,
üzemlátogatások vagy gyakorlatorientált foglalkozások keretében
(terepen) bővíthették ismereteiket a diákok. Megfigyelés során
például saját mérésen alapuló zuzmótérképet készítettek a tanulók.
Az IBST (Inquiry Based Science Teaching) alkalmazása során a diákok
a kísérletek kivitelezésén és a következtetések levonásán túl a
kísérlet megtervezését is maguk végezték.
|
|
|
Egyenlő hozzáférés biztosítása
A kisiskolák, valamint a hat és nyolc évfolyamos középiskolák
tehetségsegítő programjai kidolgozásának támogatására kiírt
pályázatra huszonhárom pályázat érkezett, a nyertes pályázatok száma
tizenhét. A pályázat „A” komponense a kisiskolák, „B” komponense a
hat és nyolc évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjainak
kidolgozását támogatta.
A pályázók szakmailag magas színvonalú tematikus táborokat szerveztek,
gazdag módszertani eszköztárral. A módszerek között az egyéni és
csoportmunka, a projektmódszer, a kooperatív tanulás, dramatikus
játék, differenciálás éppúgy megtalálható, mint a játékos
foglalkozások és a szabadidős tevékenységek.
A hat-nyolc évfolyamos középiskolák a kiemelkedően tehetséges tanulók
azonosítását alapvetően a tanári, szülői jellemzés,
iskolapszichológus bevonása, tesztek és kérdőívek alkalmazása,
tanulótársak jellemzése segítségével végzik. A matematikai, nyelvi,
művészeti képességek felmérésére fektetik a hangsúlyt az
intézmények. Néhány intézményben iskolán kívüli programot szerveznek
a tehetségek azonosítására, olyan komplex, többnapos tematikus nyári
tábort, amely a résztvevők képességeinek felmérésére kíván keretet
teremteni fejlesztő tevékenységek, játékos feladatok, kreatív
foglalkozások segítségével.
Egy tehetségéletpálya-nyilvántartó rendszer kialakítására kiírt
pályázatot a Polgár Alapítvány az Esélyekért valósította meg. Hat
települési, egy térségi (Miskolc) és egy országos (Budapest)
tehetségkutatót szervezett meg, amelyen a más megjelenteken kívül
összesen 348 bemutatkozó vett részt, közülük negyvennégyen lettek
kimagaslóan tehetségesként azonosítva. Összehasonlította a
tehetségkutató rendezvények eredményességét, a ráfordított
munkaórákat és költségeket. Kipróbálta az intézmények e-mailes
megkeresésének hatékonyságát. A módszertani anyag kidolgozásába
bevonták a Roma Tehetségsegítő Tanácsot. A pályázat más nyilvántartó
rendszerek elemzését követően tehetség-életpálya-nyilvántartó
rendszert hozott létre (URL1).
A roma fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetséggondozó
szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását szolgáló
programok támogatására kiírt pályázatra ötvenöt pályázat érkezett, a
nyertesek száma negyvenkettő. Figyelemre méltó, hogy a pályázók a
roma művészvilágban elismert, híres előadók, művészek, szakemberek
segítségével, közreműködésével tervezték és valósították meg a
programokat. Ezek az ismert személyek a tehetséges gyerekek számára
példaképpé válhatnak, néhány név, a teljesség igénye nélkül: Horváth
Tamás előadóművész, koreográfus, mesteroktató; Csötönyi László
kétszeres Kazinczy-díjas előadóművész; Rostás Farkas György József
Attila-díjas költő. A pályázatok segítettek a hátrányos és a
halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, tanulási
kudarcokkal küzdő tanulók gondolkodási és problémamegoldási sémáinak
bővítésében, önismeretük, személyiségük, kommunikációs képességeik
fejlesztésében. Fejlődött a résztvevők önértékelése,
konfliktuskezelési technikájuk, stresszkezelésük, kreativitásuk,
intelligenciájuk és érzelmi intelligenciájuk. A pályázat
elősegítette, hogy kultúrájukat megőrizve hatékony kommunikációs
repertoárral bővüljön mind verbális, mind nonverbális eszköztáruk;
megismerjék a hatékony kommunikáció alapjait, törvényeit játékos
gyakorlatokon keresztül. A tehetségnap alkalmával a tanulóknak nőtt
az egymás iránti bizalma, nyitottabbakká váltak, nőtt a
toleranciaszintjük. Csökkentek a személyközi kapcsolatok zavarai,
erősödött a csoportkohézió.
Az országban működő közoktatási kollégiumok tehetséggondozó
műhelyeinek és programjainak támogatását biztosító pályázatra ötven
pályázat érkezett, a nyertesek száma harmincöt.
A közoktatási kollégiumokban működő tehetséggondozó műhelyek és
programok feladata, hogy az iskolán kívüli időben lehetőséget
biztosítson az ott lakó diákok számára képességeik
kibontakoztatására. A kollégiumi nevelőtanárok tehetséggondozó
tevékenységének javítása érdekében szükséges továbbképzésük, annak
érdekében, hogy a diákok a lehető legjobb támogatást kaphassák.
A fogyatékkal élő tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló
tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítására
szolgáló programok támogatására kiírt pályázatra huszonhárom
pályázat érkezett, a nyertesek száma tizenkilenc. A programban 695
tanuló és 199 pedagógus vett részt. A tehetségsegítő programok száma
nyolcvan, a tehetségsegítő rendezvények száma huszonöt volt. A
koordinációt és a szakmai vezetést általában gyógypedagógusok,
pszichológusok végezték, szorosan együttműködve a tehetségfejlesztő
szakemberekkel. A programok lebonyolításában az egyes
tehetségterületeknek megfelelően a tehetségsegítő gyógypedagógusok
speciális szakemberekkel is együttműködtek (lovas-, futball-,
aikidoedzők, versenybírók, zenészek, zeneterapeuták, népi
kismesterek és iparművészek, kézművesek, táncpedagógusok és
néptáncoktatók). A fogyatékkal élő fiatalok munkája nyilvánosságot
kapott sportnapi versenyeken, művészeti gálákon, kiállításokon, Ki
mit tud? vetélkedőn, tehetségnapokon és tehetségbazár programokon.
Az otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő
gyermekek, tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló
tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását
szolgáló programok támogatására kiírt pályázatra nyolc pályázat
érkezett, valamennyi beérkezett pályázat támogatásban részesült. A
tehetségfejlesztő programokon 677 tanuló vett részt, a résztvevők
közül otthont nyújtó, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek
száma 177 fő. A tehetséggondozó rendezvények száma tizennégy, a
tehetséggondozó programok száma harminchat volt. A hátrányos
helyzetű fiatalok tehetségnap keretében mutatkoztak be kézműves
munkáikkal, népzenei, néptánctudásukkal, sportteljesítményükkel,
továbbá vetélkedőkön mérették meg magukat. Táborozás során pozitív
élményekhez segítették a tehetségműhelyek résztvevőit a
színjátszással, illetve a fesztiválélmények dramatikus és
multimédiás feldolgozásával. A művészeti kavalkád programjai,
produkciói jó eszközei voltak a kapcsolatépítésnek, a résztvevők
kiállításokon mutatták be magukat; „toborzó korzón” próbáltak új
patrónusokat találni. Lehetőségük volt arra, hogy
megismerkedhessenek „normál” közegben élő kortárs csoportokkal és
őket is megismerjék, valamint tehetségüket összemérjék. Nőtt
önbecsülésük, ami segíti társadalmi integrációjukat, és iskolai
beilleszkedésüket. Fejlődött kudarctűrő képességük, a kommunikációs
helyzetek biztosításával és a metakommunikáció felhasználásával
fejlődött a kapcsolatépítés, az önbizalom-erősítés és a tehetség
felvállalásának képessége.
Határon túli pályázatok
Az Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban részt vevő
kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók
támogatására címmel kiírt pályázaton 980 határon túli diák
pályázott, a nyertesek száma háromszáz volt (4.
táblázat).
A pályázat sikeres lebonyolításában a Nyilas Misi Tehetségtámogató
Egyesület (Kolozsvár), a Bolyai Farkas Alapítvány (Zenta), a
„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány (Beregszász) és a Szlovákiai Magyar
Pedagógusok Szövetsége működött közre.
A pályázók megírták, hogy mire kívánják fordítani a támogatási
összeget. Legtöbbször az alábbi felhasználási célokat jelölték meg:
tanszerek, könyvek beszerzése, bejárás költségei, ruházkodás,
különórák, tanulmányi kirándulások, felsőoktatás első félévi
tandíja, számítógép, kerékpár vásárlása. A jelentős túlpályázás is
mutatja a kiírás jövőbeli meghirdetésének indokoltságát.
Felsőoktatási pályázatok
A felsőoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek, kiemelten a
tudományos diákkörök támogatására vonatkozó pályázatra százharminc
pályázat érkezett, a nyertesek száma harminc.
Támogatott tevékenységek az „A” kategóriára történő pályázás esetén a
felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek fejlesztése. „B” kategóriára
történő pályázás esetén: Tudományos Diákköri programok támogatása.
„C” kategóriára történő pályázás esetén: a felsőoktatási
tehetséggondozás elismert műhelyei, kiemelten a TDK-programok
országos koordinálása és fejlesztése, valamint az intézményi és
intézményközi konferenciák megszervezése kapcsolatépítésre és
bemutatkozásra, szakmai megmérettetésre.
„A” kategória • A szervezett rendszeres műhelyprogramokon részt vett
hetven férfi és 126 női hallgató. A tehetséggondozásban részt vevő
oktatók száma nyolcvannyolc, a tudományos tehetséggondozó
rendezvények száma negyven. A középiskolából bekerült hallgatók
tehetséggondozásba történő bekapcsolódását segítő programok száma
nyolc. A középiskolából bekerülő, a beilleszkedést segítő
programokban részt vevők száma tíz. A tehetséggondozó program
eredményeként megszülető publikációk száma nyolcvannyolc, a hazai
konferencia-lőadások száma száznyolc, a nemzetközi
konferenciaelőadások száma kettő. A hazai és nemzetközi előadások, a
publikációk magas száma azt mutatja, hogy az elvégzett munka
eredményes volt. Több pályázó kiemelte, hogy a műhelymunka
eredményeként tanulmányaik befejezését követően a hallgatók
MSc-képzésre vagy doktori iskolába felvételiztek/nyertek felvételt,
munkát kaptak.
„B” kategória • A tudományos diákköri munkában részt vevő hallgatók
száma: 148 férfi, 306 nő. A tudományos diákköri munkában
műhelyvezetőként, témavezetőként, szervezőként részt vevő oktatók
száma 216. A tehetséggondozó munka eredményeként megszülető
TDK-pályamunkák száma 240. A középiskolából bekerült hallgatók
TDK-ba történő bekapcsolódását segítő programok száma 33. A
középiskolából bekerülő, a beilleszkedést segítő programokban részt
vevők száma 109. A tehetséggondozó program eredményeként megszülető
publikációk száma 103, a hazai konferenciaelőadások száma 225, a
nemzetközi konferenciaelőadások száma 37. Több pályázó a
beszámolójában eredményként értékelte a tanár-diák együttműködést
is. A „klasszikus” eredmények (TDK-pályamunka, publikációk,
konferenciaelőadások) mellett egy pályázó intézmény hallgatói
IKT-tanterveket fejlesztettek, valamint digitális bibliográfiai
adatbázist építettek. Mindez azt mutatja, hogy a tehetséggondozásba
bevont fiatalok a tudomány gyakorlati alkalmazásában is részt tudtak
vállalni.
„C” kategória • A nyertes projekt célja a tudományos diákköri
tevékenység, ezen belül az Országos Tudományos Diákköri
Konferenciára benevezett pályamunkák bíráltatásához és a közoktatási
és felsőoktatási tehetséggondozás közti átmenetet segítő Tehetséghíd
Programhoz szükséges informatikai támogatás fejlesztése volt. A
projektben mind a két online rendszer létrejött, amelyek a jövőben
így jelentősen hozzá tudnak járulni a TDK országos
minőségbiztosításához. A tudományos diákköri tevékenység országos
koordinációját segítő rendszer felhasználóinak száma 2113, a
regisztrált intézményi TDK-konferenciák száma 951.
A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatására vonatkozó
pályázatra negyvennyolc pályázat érkezett, a nyertesek száma
huszonhét. A szakkollégiumokban folyó tehetséggondozás régóta fontos
eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak. A szakkollégiumok
munkájában részt vevő hallgatók száma 1055 (521 férfi, 534 nő), a
szakkollégiumok által kidolgozott és megvalósított programok,
kurzusok, képzések száma 264. A szakkollégiumi tehetséggondozó
program eredményeként megszülető TDK-pályamunkák száma 104. A
szakkollégiumi tevékenységgondozó program eredményeként megszülető
publikációk száma 247. A program megvalósításában rendszeresen részt
vevő szakemberek száma 251.
A Nemzeti Tehetségpont működésével kapcsolatos feladatok támogatása
hozzájárult a tehetséggondozás Kárpát-medencei hálózatának
erősítéséhez. A Nemzeti Tehetségpont tevékenysége elsősorban a
tehetséggondozás disszeminációját segíti. A támogatott időszakban
237 új Tehetségpont létrehozására került sor, az adatok folyamatosan
frissülnek a Géniuszportál honlapon (URL2).
Folyamatosan bővült a Tehetségsegítő Tanácsok hálózata, számuk
negyvenhatról hatvanötre emelkedett. A Nemzeti Tehetségpont
szervezésében került sor öt határon túli pedagógusképzésre az alábbi
helyszíneken: Sepsiszentgyörgy, Beregszász, Muzslya, Szabadka,
Kolozsvár. Folyamatosan történik a Kárpát-medencei Tehetségtérkép
frissítése (URL3).
A már huszonöt kötetből álló Géniusz Könyvtár példányait a
Tehetségpontok térítésmentesen megkapták. A könyvek elérhetők a
Géniuszportál oldalról (URL4).
A honlapon is elérhetően négy, a tehetséggondozással kapcsolatos
tanulmány, kutatás jelent meg (URL5).
A cikk megjelenésekor a 2012 decemberében kiírt harminc pályázati
körre beérkezett 1358 pályázat értékelése, a döntésre való
felterjesztés történik. A legtöbb pályázat ebben a szakaszban is a
tanulmányi versenyek, a művészeti és sportversenyek támogatására, a
természettudományos, matematikai és műszaki tehetséggondozó,
valamint a tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló
programmal dolgozó alapfokú művészeti iskolák támogatását célzó
pályázati kiírásokra érkezett.
A kiírt pályázatok segítséget nyújtanak a köznevelési és a
felsőoktatási intézményekben folyó tehetséggondozáshoz, ezen kívül
támogatják a Tehetségsegítő Tanácsokban és a határon túli
tehetséggondozó műhelyekben folyó munkát is. A pályázatok révén
többek között támogatásban részesülnek a hazai alap- és középfokú
oktatás, valamint a szakképzés területén megrendezendő
tehetséggondozó tanulmányi-, művészeti- és sportversenyek. A
köznevelésben tanulók természettudományos, matematikai és műszaki
kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetségfejlesztő programokra is
jelentős keretösszeg áll rendelkezésre.
A pályázati kiírások kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozás
területén az egyenlő hozzáférés biztosítására, továbbá az eredmények
hazai, az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való
megismertetésére is.
További tervek
A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum 2012. december 6-i ülésén
megtárgyalta és támogatta a Nemzeti Tehetség Program 2013–2014. évi
cselekvési programjáról szóló előterjesztést. Folytatva és
megerősítve az eddigi pályázatok felhívásait, lehetőséget kell
teremteni a tehetséggondozást segítő programok folyamatos
megvalósítására. Támogatni kell a tehetséggondozás egyénre szabott,
hatékony programjainak megvalósulását, meg kell teremteni a
tehetséggondozó programok kiszámítható tervezésének feltételeit.
Segíteni kell az életszakasz, illetve a környezet változása miatt
támogatást igénylő tehetségeket olyan programok létrehozásával,
amelyek a tehetség és a személyiség fejlesztését egyaránt
szolgálják. Továbbra is fontos feladatot jelent – a gazdaság
elvárásainak figyelembevételével – a munkaerőpiacon szükséges
kompetenciák fejlesztését segítő programok támogatása.
A Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelt feladat a határon túli
magyarsággal való együttműködés, a hazai tehetséggondozás
eredményeinek Európai Unió tagállamaiban és más államokkal való
megismertetése, hazánk nemzetközi jó hírnevének öregbítése. Mindezen
célok megvalósításához szükséges az Európai Tehetségközpont/European
Talent Centre működésének támogatása (URL6).
dr. Szvathné dr. Szalay Márta
PhD, szakmai szolgáltatási főigazgató-helyettes
(Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
DrSzalay.Marta@ofi.hu
Kulcsszavak: diákolimpia, Európai Unió, szakkollégium, tanulmányi
versenyek, tehetséggondozás, tudományos diákkör
|
|
