A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KÖNYVSZEMLE

X

Sipos Júlia gondozásában

 

 

Modern technológia és tradíció

 

Bőgel György Terepszemle – Tanulmányok és feljegyzések az infokommunikációs világról c. könyve témájában és megjelenésében is igazi újdonság. A könyv témája az innováció, amelyet talán a leggyorsabban változó és az általa legérintettebb iparágon, az ITC-n keresztül vesz górcső alá a szerző. A tartalom és a forma szoros illeszkedését a Typotex Kiadó Edition 2.0 sorozata garantálja. E sorozat kísérlet arra, hogy a könyv zárt formátumát feltörjék és interaktívvá tegyék. A modern technológia és a tradíció ötvözésére vállalkoznak.

A témában jártas olvasó bizalommal és várakozással veszi kezébe a könyvet, hisz Bőgel György számos írásával bizonyította, hogy nemcsak a téma szakértője, de írásai olvasmányosak és érdekesek is. A négy tanulmányt és számos blogbejegyzést, valamint kommentárt tartalmazó könyv érdekfeszítő és gondolatébresztő. Különösen izgalmas, hogy bepillantást nyerhetünk a szerző tanulási folyamataiba: valójában a szerző tudományos műveinek előfutáraként tekinthetünk egy-egy blogbejegyzésre, gondoljuk a 2011. július 22-i Big Data bejegyzésre és a később megjelenő Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség című tanulmányra. Míg a tanulmányokon érezhető, hogy a szerző minden egyes szavát átgondolta és megfontolta, a blogbejegyzések sokkal inkább rövid, az adott időpillanathoz köthető gondolatok, impulzusok. E kétfajta gondolkodásmód és munkastílus egymás mellett izgalmas olvasmánnyá teszi a könyvet, egyben tökéletesen megvalósítja a kiadó célját: a tradíció – Közgazdasági Szemle-cikkek – és a modernitás – blogbejegyzések kommentekkel – egybeforrasztását.

A könyv másik különlegessége, hogy kizárólag olyan műveit tartalmazza, amelyek a könyvön kívül is ingyenesen elérhetőek. Ez fontos üzenet az olvasónak: az internet költségmentes világa nemcsak versenytársa a könyvnek, de szinergia is állhat fenn közöttük. Az internet működési modellje feldolgozhatatlan információáradathoz vezet, amelyet a könyv strukturált zártsága enyhíthet. Bőgel György könyvére úgy tekinthetünk, mint kísérletre, amely e szinergiát kívánja kihasználni; véleményem szerint sikerrel.

A könyv első felében Bőgel négy tudományos cikkét olvashatjuk. Közülük három a legrangosabb magyar közgazdasági folyóiratban, a Közgazdasági Szemlében jelent meg, míg a legfrissebb mű a Debreceni Egyetem közgazdaságtudományi folyóiratában, a Competitióban található. Mindegyik írás önállóan is tökéletesen megállja a helyét, és világos egységet alkotnak a Terepszemlében. Bőgel komoly témákat elemez jelentős szakirodalmi háttérre támaszkodva, mindezt úgy, hogy az olvasó nemcsak szórakozik, de újabb és újabb gondolatai támadnak az innovációról.

A szerző első cikkében – A schumpeteri kreatív rombolás módjai az infokommunikációs iparban – bemutatja az innováció és a kreatív rombolás schumpeteri definícióját. E definíciók igencsak összetettek és nehezen megragadhatóak, ezért a szerző Christensennek és szerzőtársainak modelljét hívja segítségül, hogy e fogalmak mögé nézzen, majd az ITC-szektorból vett példákra támaszkodva világítja meg őket. Ennek során bemutatja, hogy miként lépett a telefon a telegráf helyére, s ezzel párhuzamosan hogyan szorult vissza a Western Union és tört előre az AT&T (Bőgel egy későbbi blogbejegyzésében éppen arról értekezik, hogy most ismét összeáll az ősi mamut AT&T). A szerző

 

 

a modell segítségével rávilágít arra is, hogy az innováció nem feltétlenül vezet a piac strukturális átalakulásához, hiszen elképzelhető, hogy a piacvezető cég önmaga képes termékpalettáját megújítani, ahogy a személyi számítógépek piacán ezt az IBM meg is tette. A számos izgalmas példa közül kiemelném még az elektronikus könyveket, amelyekkel szemben a szerző szkeptikus; a cikk megírásakor még nem látta elég meggyőzőnek az elektronikus könyvek piaci előretörését. Az azóta eltelt időszakban – a cikk 2008 áprilisában jelent meg a Közgazdasági Szemlében – azonban az elektronikus könyvek elterjedtsége jelentősen megugrott, gondoljunk csak arra, hogy az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedése ma már több e-könyvet értékesít, mint nyomtatottat. Az e-könyvekkel kapcsolatban érdemes a szerző első tanulmányát összevetni 2006-ban, azaz a tanulmány elkészítése előtt két évvel jegyzet blogbejegyzésével, amelyben arról ír, hogy a Háború és béke szigetként áll a nyomtatott könyvek rengetegében, amelyhez a hidat az információtechnológia tudná megteremteni. Épp ezt használják ki az elektronikus könyvek, ezért terjednek fénysebesen az olvasóközönség körében. Ma már vendégségbe menet nem lehetünk biztosak abban, hogy a könyvespolc méreteiből és annak tartalmából meg tudjuk állapítani, hogy mennyire olvasott és milyen témák iránt érdeklődik a házigazda, mert lehet, hogy az ágya mellett fekvő kicsi, szürke gépen ötvenezer kötetnyi politikai filozófiai, közgazdaságtudományi vagy bármely egyéb témájú mű lapul.

A könyv egyik fő erénye, hogy a szerző önmagában is izgalmas gondolatait felkért hozzászólók egészítették ki, sokszor megerősítve, néha vitatkozva. A felkért szakértők sokszínű háttérrel rendelkeznek, így Dr. Szabó Katalin és Dr. Hámori Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzoraiként kiemelkedő elméleti tudásukkal járultak hozzá a mű színvonalának emeléséhez, míg a többi kommentelő, így Kis Ervin Egon, Krauth Péter, Papp Attila, Dan Sommer és Reményi Csaba gyakorlati tapasztalataikat osztották meg az olvasókkal. Blogjában Bőgel olyan témákat vesz górcső alá, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Csak párat említünk: digitális esélyegyenlőség, innováció és foglalkoztatottság kapcsolata, innováció és gazdasági válság kapcsolata, innováció hatása az ITC-iparág szerkezetére, innovációs klaszterek. Hogy Bőgel milyen érzékkel rendelkezik a „forró témák” felfedezésében, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2012. januári blogbejegyzésében a BusinessWeek egy cikke alapján elemzi a spam gazdaságtanát, amelyről nem sokkal később a Journal of Economic Perspectives-ben jelenik meg egy terjedelmes írás Justin M. Rao és David H. Reiley neves kutatók (Microsoft, Google) tollából.

A könyv ékes bizonyítéka annak, hogy a tudomány és a gyakorlat mily szorosan összefügg, és egy kutató számára a kíváncsiságnál nincs jobb tanácsadó. Bőgel kíváncsisága, az új és a változás iránti nyitottsága és a gyakorlati problémák iránti érzékenysége teszi művét maradandóvá. Végezetül jelezni szeretném, hogy blogja továbbra is működik, és a professzor ontja az érdekesebbnél érdekesebb bejegyzéseket, úgyhogy folytassuk az eszmecserét a neten! (Bőgel György: Terepszemle – Tanulmányok és feljegyzések az infokommuni-kációs világról. Budapest: Typotex, 2012)

Rosta Miklós

PhD, egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaság Tanszék