Modern technológia és tradíció
Bőgel György Terepszemle – Tanulmányok és feljegyzések az
infokommunikációs világról c. könyve témájában és megjelenésében
is igazi újdonság. A könyv témája az innováció, amelyet talán a
leggyorsabban változó és az általa legérintettebb iparágon, az ITC-n
keresztül vesz górcső alá a szerző. A tartalom és a forma szoros
illeszkedését a Typotex Kiadó Edition 2.0 sorozata garantálja. E
sorozat kísérlet arra, hogy a könyv zárt formátumát feltörjék és
interaktívvá tegyék. A modern technológia és a tradíció ötvözésére
vállalkoznak.
A témában jártas olvasó bizalommal és várakozással veszi kezébe a
könyvet, hisz Bőgel György számos írásával bizonyította, hogy
nemcsak a téma szakértője, de írásai olvasmányosak és érdekesek is.
A négy tanulmányt és számos blogbejegyzést, valamint kommentárt
tartalmazó könyv érdekfeszítő és gondolatébresztő. Különösen
izgalmas, hogy bepillantást nyerhetünk a szerző tanulási
folyamataiba: valójában a szerző tudományos műveinek előfutáraként
tekinthetünk egy-egy blogbejegyzésre, gondoljuk a 2011. július 22-i
Big Data bejegyzésre és a később megjelenő Az adatrobbanás mint
közgazdasági jelenség című tanulmányra. Míg a tanulmányokon
érezhető, hogy a szerző minden egyes szavát átgondolta és
megfontolta, a blogbejegyzések sokkal inkább rövid, az adott
időpillanathoz köthető gondolatok, impulzusok. E kétfajta
gondolkodásmód és munkastílus egymás mellett izgalmas olvasmánnyá
teszi a könyvet, egyben tökéletesen megvalósítja a kiadó célját: a
tradíció – Közgazdasági Szemle-cikkek – és a modernitás –
blogbejegyzések kommentekkel – egybeforrasztását.
A könyv másik különlegessége, hogy kizárólag olyan műveit
tartalmazza, amelyek a könyvön kívül is ingyenesen elérhetőek. Ez
fontos üzenet az olvasónak: az internet költségmentes világa nemcsak
versenytársa a könyvnek, de szinergia is állhat fenn közöttük. Az
internet működési modellje feldolgozhatatlan információáradathoz
vezet, amelyet a könyv strukturált zártsága enyhíthet. Bőgel György
könyvére úgy tekinthetünk, mint kísérletre, amely e szinergiát
kívánja kihasználni; véleményem szerint sikerrel.
A könyv első felében Bőgel négy tudományos cikkét olvashatjuk.
Közülük három a legrangosabb magyar közgazdasági folyóiratban, a
Közgazdasági Szemlében jelent meg, míg a legfrissebb mű a
Debreceni Egyetem közgazdaságtudományi folyóiratában, a
Competitióban található. Mindegyik írás önállóan is tökéletesen
megállja a helyét, és világos egységet alkotnak a Terepszemlében.
Bőgel komoly témákat elemez jelentős szakirodalmi háttérre
támaszkodva, mindezt úgy, hogy az olvasó nemcsak szórakozik, de
újabb és újabb gondolatai támadnak az innovációról.
A szerző első cikkében – A schumpeteri kreatív rombolás módjai az
infokommunikációs iparban – bemutatja az innováció és a kreatív
rombolás schumpeteri definícióját. E definíciók igencsak összetettek
és nehezen megragadhatóak, ezért a szerző Christensennek és
szerzőtársainak modelljét hívja segítségül, hogy e fogalmak mögé
nézzen, majd az ITC-szektorból vett példákra támaszkodva világítja
meg őket. Ennek során bemutatja, hogy miként lépett a telefon a
telegráf helyére, s ezzel párhuzamosan hogyan szorult vissza a
Western Union és tört előre az AT&T (Bőgel egy későbbi
blogbejegyzésében éppen arról értekezik, hogy most ismét összeáll az
ősi mamut AT&T). A szerző |
|
a modell segítségével rávilágít arra is, hogy az innováció nem
feltétlenül vezet a piac strukturális átalakulásához, hiszen
elképzelhető, hogy a piacvezető cég önmaga képes termékpalettáját
megújítani, ahogy a személyi számítógépek piacán ezt az IBM meg is
tette. A számos izgalmas példa közül kiemelném még az elektronikus
könyveket, amelyekkel szemben a szerző szkeptikus; a cikk
megírásakor még nem látta elég meggyőzőnek az elektronikus könyvek
piaci előretörését. Az azóta eltelt időszakban – a cikk 2008
áprilisában jelent meg a Közgazdasági Szemlében – azonban az
elektronikus könyvek elterjedtsége jelentősen megugrott, gondoljunk
csak arra, hogy az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedése ma
már több e-könyvet értékesít, mint nyomtatottat. Az e-könyvekkel
kapcsolatban érdemes a szerző első tanulmányát összevetni 2006-ban,
azaz a tanulmány elkészítése előtt két évvel jegyzet
blogbejegyzésével, amelyben arról ír, hogy a Háború és béke
szigetként áll a nyomtatott könyvek rengetegében, amelyhez a hidat
az információtechnológia tudná megteremteni. Épp ezt használják ki
az elektronikus könyvek, ezért terjednek fénysebesen az
olvasóközönség körében. Ma már vendégségbe menet nem lehetünk
biztosak abban, hogy a könyvespolc méreteiből és annak tartalmából
meg tudjuk állapítani, hogy mennyire olvasott és milyen témák iránt
érdeklődik a házigazda, mert lehet, hogy az ágya mellett fekvő
kicsi, szürke gépen ötvenezer kötetnyi politikai filozófiai,
közgazdaságtudományi vagy bármely egyéb témájú mű lapul.
A könyv egyik fő erénye, hogy a szerző önmagában is izgalmas
gondolatait felkért hozzászólók egészítették ki, sokszor
megerősítve, néha vitatkozva. A felkért szakértők sokszínű háttérrel
rendelkeznek, így Dr. Szabó Katalin és Dr. Hámori Balázs, a
Budapesti Corvinus Egyetem professzoraiként kiemelkedő elméleti
tudásukkal járultak hozzá a mű színvonalának emeléséhez, míg a többi
kommentelő, így Kis Ervin Egon, Krauth Péter, Papp Attila, Dan
Sommer és Reményi Csaba gyakorlati tapasztalataikat osztották meg az
olvasókkal. Blogjában Bőgel olyan témákat vesz górcső alá, amelyek
mindannyiunkat foglalkoztatnak. Csak párat említünk: digitális
esélyegyenlőség, innováció és foglalkoztatottság kapcsolata,
innováció és gazdasági válság kapcsolata, innováció hatása az
ITC-iparág szerkezetére, innovációs klaszterek. Hogy Bőgel milyen
érzékkel rendelkezik a „forró témák” felfedezésében, mi sem
bizonyítja jobban, mint az, hogy 2012. januári blogbejegyzésében a
BusinessWeek egy cikke alapján elemzi a spam gazdaságtanát,
amelyről nem sokkal később a Journal of Economic Perspectives-ben
jelenik meg egy terjedelmes írás Justin M. Rao és David H. Reiley
neves kutatók (Microsoft, Google) tollából.
A könyv ékes bizonyítéka annak, hogy a tudomány és a gyakorlat mily
szorosan összefügg, és egy kutató számára a kíváncsiságnál nincs
jobb tanácsadó. Bőgel kíváncsisága, az új és a változás iránti
nyitottsága és a gyakorlati problémák iránti érzékenysége teszi
művét maradandóvá. Végezetül jelezni szeretném, hogy blogja továbbra
is működik, és a professzor ontja az érdekesebbnél érdekesebb
bejegyzéseket, úgyhogy folytassuk az eszmecserét a neten! (Bőgel
György: Terepszemle – Tanulmányok és feljegyzések az
infokommuni-kációs világról. Budapest: Typotex, 2012)
Rosta Miklós
PhD, egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem
Összehasonlító Gazdaság Tanszék |
|