Szívfiatalítás – vérrel
Fiatal vérrel meg lehet fiatalítani az öreg szívet – legalábbis
állatokban.
Amerikai kutatók (Harvard University, Brigham and
Women’s Hospital) műtéti úton összekapcsolták egészséges két
hónapos, és szívnagyobbodásban szenvedő, 23 hónapos egerek
vérkeringését.
Néhány hét elteltével az idős egerek beteg szíve
ugyanolyan méretűvé vált, mint az egészséges társaiké. A kutatók
ezért olyan anyagot kezdtek keresni a vérben, amely megmagyarázza a
jelenséget. Amy Wagers és Richard Lee munkatársaikkal felismerték,
hogy egy GDF11 nevű fehérje jóval nagyobb mennyiségben van jelen a
fiatal állatok vérében. Az anyag tesztelése következett: a kutatók
harminc napon át injekció formájában kezelték vele a
szívnagyobbodásban szenvedő állatok egyik csoportját, és azt
találták, hogy szívük mérete jóval kisebb lett, mint a
kontrollcsoportba tartozóké, akik sóoldatot kaptak.
A GDF11 fehérjéről ismert volt, hogy jelentős
szerepe van a sejtek fejlődésében, de az újdonság, hogy speciális
hatással lehet a szívre.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy azoknál az
embereknél, akiknek vérében alacsony a GDF11 szintje, és
szívnagyobbodásban szenvednek, érdemes lesz kipróbálni a fehérje
pótlásával történő kezelést.
Wagersék a vér szívet „fiatalító” hatását azért
kezdték vizsgálni, mert kollégáik a Stanford Egyetemen 2011-ben azt
találták, hogy ha fiatalabb állatok vérét idősebbekbe
transzfundálják, azok szellemi képességei javulnak, idegsejtjeik
növekedése gyorsabb lesz.
Loffredo, Francesco S. – Steinhauser,
Matthew L. – Jay, Steven M. et al.: Growth Differentiation Factor 11
Is a Circulating Factor that Reverses Age-Related Cardiac
Hypertrophy. Cell. 9 May 2013. 153, 4, 828–839, DOI:
10.1016/j.cell.2013.04.015
Villeda, Saul A. – Luo, Jian – Mosheret
Kira I. et al.: The Ageing Systemic Milieu Negatively Regulates
Neurogenesis and Cognitive Function. Nature. 01 September 2011. 477,
90–94, DOI: 10.1038/nature10357
Mi lakik a részletekben?
Döntéshozatalkor nem célszerű a részletekkel foglalkozni, a jövőbeli
események helyes megítélésében eredményesebbek azok, akik csak a
lényegre, a végeredményre koncentrálnak. A túl részletes, túl pontos
előrelátásra való törekvés negatív hatással van a végeredmény
szempontjából. Ezt a következtetést fogalmazzák meg koreai kutatók
sportmérkőzések eredményének előrejelzésével kapcsolatos kísérleti
eredményeik alapján.
A vizsgálatok első részében 19 milliárd
sportfogadás adatait elemezték. Ezek eredménye azt mutatta, hogy
azok, akik arra fogadtak, hogy egy csapat nyer, veszít vagy
döntetlent ér el, gyakrabban találják el a mérkőzés végkimenetelét
(győz, veszít, döntetlen), mint azok, akik a pontos eredményre
(gólarány, pontarány) fogadnak. Tehát, a pontos eredményre fogadók
még a győztest-vesztest is ritkábban találták el.
Hasonló eredményre vezettek kontrollált
laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek is. A szerzők
szerint a tapasztalt jelenség hatása nem korlátozódik a
sportfogadások eredményességére, hanem általánosabb szerepe lehet
döntések meghozatalakor.
Yoon, Song-Oh – Suk, Kwanho – Goo,
Jin Kyung et al.: The Devil Is in the Specificity. The Negative
Effect of Prediction Specificity on Prediction Accuracy.
Psychological Science, published online before print 9 May 2013.
DOI: 10.1177/0956797612468760
Egér-egyéniségek
Német kutatóintézetek és egyetemek együttműködésének eredménye, hogy
kimutatták a személyiség kialakulását kísérő agyi változásokat. Az
állatkísérleteket negyven együttélő, genetikailag tökéletesen azonos
egérrel végezték. Három hónapon keresztül figyelték őket egy tágas,
ingergazdag környezetben, ahol sokféle, egérnek vonzó tevékenységre
volt lehetőség. Mindegyik kísérleti alany mikrochipes nyomkövetővel
volt felszerelve, így aktivitásukat, mozgásuk mennyiségét, kedvenc
tevékenységüket, helyeiket pontosan feltérképezhették.
Dacára a genetikai azonosságnak és az azonos
környezetnek, az egerek az idő előrehaladtával viselkedésükben egyre
inkább különböztek egymástól, és ezzel párhuzamosan az egéragyakban
is sikerült különbségeket kimutatni. A hippocampusban, az agy
tanulással és memóriával kapcsolatos területében észlelt
különbségeket az agy eltérő fejlődése (neurogenezis) eredményezte.
Az aktívabb, nagyobb területet bejáró, többet tapasztalt egyedek
agyában a három hónapos kísérlet alatt több új agysejt keletkezett.
|