Régi szokásunk, hogy az MTA új levelező tagjait

a Magyar Tudományban körkérdésekre adott válaszaik segítségével mutatjuk be.

Idén négy kérdésre kértünk választ.

1. Hogyan emlékszik vissza, mi volt a döntő mozzanat, pillanat az életében, amikor eldőlt – vagy eldöntötte –, hogy éppen ez a kérdés, probléma, tudományterület érdekli?

2. Mi az Ön eddigi legfontosabb tudományos eredménye?

3. Mi az a kérdés, probléma, ami az Ön tudományos területén ma nemzetközileg foglalkoztatja a kutatókat?

4. Kivel cserélne pályát? Akár egy másik tudományterületre, esetleg művészi pályára is gondolva…

KOVÁCS MELINDA (1959)

Agrártudományok Osztálya • Szakterület: termelésélettan, mikotoxikózisok • Kutatási téma: emésztésélettani vizsgálatok sertésben és házinyúlban; mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai • Foglalkozás: kutatócsoport-vezető, tanszékvezető egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Élettani és Állathigiéniai Tanszék

1. Az a szakterület, amellyel foglalkozom, az élelmiszer-biztonság nagyon széles témakörének egy szelete: olyan, mikroszkopikus méretű penészgombák által termelt mérgező anyagok (ún. mikotoxinok) hatásait vizsgáljuk, amelyeknek komoly állat- és humánegészségügyi veszélyük van, és amelyek az élelmiszer-előállítás teljes láncolatában jelen vannak. Mivel ezek egyelőre nem iktathatóak ki, az általuk okozott kockázatot kell pontosan megismerni és a megelőzés lehetőségeit kell feltárni. Mi egzakt kutatásokból származó adatokkal járulunk hozzá a kockázatbecsléshez. Ezek a kutatások Magyarországon világviszonylatban is elöl járnak, sőt, részben hazánkban indultak el. A Kaposvári Egyetemre édesapámnak köszönhetően a 90-es évek közepén került az a kutatócsoport, amely a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok hatásaival foglalkozott, ennek a munkájába kapcsolódtam be akkor, amikor a két gyermekem születését követő szabadságról visszatértem a felsőoktatásba, kutatómunkába. Ugyancsak az élelmiszerbiztonsági kérdéskörhöz

tartoznak azok a vizsgálatok, amelyeket az antibiotikumok preventív, hozamfokozás céljából történő alkalmazásának a várható betiltása indított meg, és amelyek a bél ökoszisztémája és az egészségi állapot közötti összefüggések jobb megismerését célozzák.

2. A nemzetközi elismertséget jelző idézettség alapján a legátütőbb sikert a fumonizinekkel kapcsolatos kutatások hozták – ezek a 90-es évek végén felfedezett mikotoxinok, amelyekről akkoriban kevés információ állt rendelkezésünkre. Megállapítottuk a toxin legkisebb, elváltozást már nem okozó koncentrációját sertésben, elsőként alkalmaztunk nem invazív képalkotó eljárásokat a kórfejlődés nyomon követésére, kimutattuk a toxin méhen belüli magzatkárosító hatását, valamint azt, hogy nem akkumulálódik az élelmiszer-alapanyagul szolgáló szervekben. Vizsgáltuk azt is, hogy ha állatok (amelyek a legtöbb esetben humán modellként is szerepelhetnek) kis mennyiségben, tartósan fogyasztanak penészgomba-toxinnal szennyezett takarmányt, az befolyásolja-e ellenálló képességüket, súlyosabban megbetegednek-e baktériumok okozta fertőzésekben. Megállapítottuk, hogy egyes gombatoxinok súlyosan károsíthatják a hím állatok szaporodásbiológiai folyamatait is.

3. A mikotoxinokkal kapcsolatos kutatások nagyon széles körűek, a probléma megoldása interdiszciplináris megközelítést kíván. Hosszú távú megoldást a növénynemesítés kínálhat rezisztens fajták előállításával és termesztésbe vonásával, megfelelő agrotechnikai eljárások kidolgozásával úgy, hogy a növénytermesztés gazdaságossága ne csökkenjen. A már szennyezett takarmány és élelmiszerek esetében a szennyezettség csökkentésének lehetőségeit kutatják, nincs optimális és teljesen biztonságos módszer, a mikotoxinok sokfélesége miatt ez nagyon nehéz feladat. Nagyon fontos és intenzíven kutatott terület egyes toxikus anyagok együttes hatása, interakciója. A klímaváltozás újabb kihívásokat jelent, amelyek első példájával, az aflatoxin hazai termelődésével már szembesülnünk kellett. Tovább folynak a hatásmechanizmusokat megismerő kutatások, hiszen a fejlődő technikai lehetőségek újabb mechanizmusok feltárását teszik lehetővé. Kutatócsoportunk a többirányú hatásvizsgálat (sejt- és génkárosító, szaporodásbiológiai, immunválaszt befolyásoló hatás) és analitikai módszerfejlesztés mellett olyan kísérleteket is elindított, amelyekben a bél mikrobióta és a mikotoxinok kölcsönhatását vizsgáljuk.

4. Nagyon csodálom a művészi hajlammal megáldott, kreatív embereket. Mindenkit, aki alkotni tud mások szórakoztatására, műalkotásba tud önteni olyan érzéseket, amelyeket mások esetleg még megfogalmazni sem képesek. Én sajnos nem vagyok ilyen, sokkal inkább racionális és gyakorlatias. Felsőoktatási intézményben oktatóként, kutatóként dolgozni nagyon sokszínű, nagyon szép feladat, amit én nagyon szeretek. Fiatalok körében vagyok, oktatóként és iskolavezetőként is. Hálás dolog mások életpályáját elindítani, segíteni, majd látni sikerüket, fejlődésüket. A kutatást sosem lehet abbahagyni, a megismerés mindig újabb feladatokat állít elénk. Ez a tudományterület számomra optimális, jelentősnek érzem, nagy a felelősség, és úgy érzem, hogy sok közvetlen haszna is van. Cserére nem vágyom, de nosztalgiával gondolok arra az időre, amikor csak a szakmai munkával foglalkozhattam, amire a megnövekedett adminisztratív feladatok mellett sajnos egyre kevesebb idő jut.