A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KITEKINTÉS

X

Gimes Júlia gondozásában

 

 

EHIV-megelőzés gyógyszerrel a drogosoknál


Egy Bangkokban végzett klinikai vizsgálat szerint az egyik nagy hatékonyságú HIV-vírus elleni szerrel az intravénáskábítószer-élvezők körében 49%-kal csökkenteni lehet az AIDS-vírussal való fertőződés kockázatát. A thaiföldi Egészségügyi Minisztérium az amerikai CDCP (Centers for Disease Control and Prevention) segítségével végezte a gyógyszerkipróbálás szigorú szabályainak megfelelő teszteket. A világátlagot tekintve az új HIV-fertőzötteknek kb. 8%-a intravénás droghasználó. Ez az arány az Egyesült Államokban 10, míg Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában 80%.

A vizsgálatok célja annak eldöntése volt, hogy egy olcsó, generikus HIV elleni gyógyszert, a tenofirt, prevenciós céllal érdemes-e adni a drogosoknak. A tanulmányban, mely 2005-ben kezdődött, több mint 2400 intravénás droghasználó vett részt. Két csoportra osztották őket, az egyik tagjai tenofirt, a másikéi placebót kaptak. Minden résztvevőnek részt kellett vennie AIDS-megelőzéssel kapcsolatos tanácsadáson, ahol tájékoztatták őket a HIV-megelőzés legfontosabb szabályairól: a tűcsere programokról, a kondom használatról, a metadonkezelésről. A résztvevőknél havonta végeztek AIDS-szűrést.

A vizsgálat során azt találták, hogy akik a vizsgálat idején legalább 71%-ban szedték a gyógyszert, azoknak a körében 74%-kal alacsonyabb volt a HIV-fertőzés kockázata.

Choopanya, Kachit – Martin, Michael – Suntharasamai, Pravan et al.: Antiretroviral Prophylaxis for HIV Infection in Injecting Drug Users in Bangkok, Thailand (The Bangkok Tenofovir Study): A Randomised, Double-blind, Placebo-controlled Phase 3 Trial. The Lancet. Early online publication, 13 June 2013. • DOI:10.1016/S0140-6736 (13)61127-7 http://press.thelancet.com/bangkoktenofovir.pdf
 



Az anyatej okosít


Amerikai és brit kutatók szerint az anyatej a babák agyának fejlődése szempontjából is kedvező hatású.

A vizsgálatok, amelyekben 133 gyermek vett részt, akiknek életkora tíz hónap és négy év közé esett, mágneses rezonancia képalkotó eljárással történtek. Azoknál a kisdedeknél, akik legalább három hónapos korukig kizárólag anyatejes táplálásban részesültek, kétéves korra az agy beszéddel, érzelmi működésekkel, gondolkodási funkciókkal kapcsolatos területei fejlettebbek voltak, mint azoknál, akik csak tápszert vagy az anyatej mellett tápszert is kaptak. A szopók és nem szopók között a fehérállomány növekedésében a különbség a 20–30%ot is elérte. A kutatók igen meglepőnek találták ezt a jelentős differenciát.

A nagyobb gyerekeknél bizonyos magasabb rendű szellemi működésekkel kapcsolatos teszteket is végeztek, és az anyatejjel tápláltak javára a nyelvi, a motorikus és a látási képesség terén találtak különbségeket. Azok a babák, akik több mint egy évig szoptak, különösen az agy mozgási működéseket felügyelő területein voltak fejlettebbek.

Nem ezek voltak az első adatok arra, hogy az anyatejes táplálás segíti az agy fejlődését, de ez volt az első olyan kutatási program, amikor egészséges és nagyon kicsi gyerekeket ebből a szempontból képalkotó eljárásokkal vizsgáltak.

Deoni, Sean C. L. – Dean, Douglas C. – Piryatinksya, Irene et al.:
Breastfeeding and Early White Matter Development: A Cross-sectional Ctudy. Neuroimage. 28 May 2013 pii: S1053-8119(13) 00592-2. Epub ahead of print
DOI:10.1016/j.neuroimage.2013.05.090

 



Érezni, ha szívből jön


Személyes találkozások során az emberek viszonozzák, ha rájuk mosolyognak. Pszichológus kutatók megállapították, hogy a válasz sebességében különbség van aszerint, hogy őszinte vagy udvariassági mosolyról van-e szó. Az előbbinél sokkal gyorsabb a válaszreakció. A publikált feltevés szerint azért, mert az őszinte mosolyra előre számít az, aki kapja.

Az udvarias mosoly a viselkedési kultúra része, bizonyos helyzetekben illik mosolyogni, míg az őszinte mosoly belső örömöt jelez, és a részt vevő arcizmok alapján ezek jól megkülönböztethetők.

A kutatás kísérleti részének első felében természetes közegben zajló interakciók során mérték a kétféle mosolyra érkező válaszmosoly megjelenésének idejét. Az őszinte mosolyra adott válaszreakciók jelentős része annyira gyors volt, hogy azt nem válthatta ki a mosolygó partner látványa, a reagáló előre számíthatott rá.

A kísérletek másik része laboratóriumban zajlott. Tanulási tesztek során a helyes válaszokat egy udvarias vagy egy őszinte mosollyal nyugtázták, miközben mérték a résztvevők agyi aktivitását. Ezen mérések eredményei is azt mutatták, hogy az őszinte mosoly előre érezhető, míg az udvarias mosolyra annak észlelése után reagálunk, egy ugyancsak udvarias válasszal.

Heerey, Erin A. – Crossley, Helen M.: Predictive and Reactive Mechanisms in Smile Reciprocity. Psychological Science, Published online before print 6 June 6 2013.
DOI: 10.1177/0956797612472203

 

 

Nyomás alatt nő a kristály


Az anyagok nagy nyomás hatására általában tömörebbek, sűrűbbek lesznek. Az Argonne National Laboratory munkatársai, meglepő módon ezzel éppen ellentétes folyamatot tapasztaltak, amikor 0,9 és 1,8 gigapascal nyomástartományban – ez a tengerszinten mérhető légköri nyomás kilenc-tizennyolcezerszerese – vizsgálták a cink-cianid fázisátalakulásait. A nagy nyomás hatására az anyag szerkezete teljesen átalakult, szivacsossá vált, térfogata majdnem az eredeti kétszeresére nőtt. A különös viselkedés magyarázata, hogy a kísérletekben nyomásközvetítőként különböző folyadékokat használtak, s az extrém körülmények között ezek a folyadékok feltöltötték a kialakuló pórusokat, így a szilárd+folyadék együttes térfogata csökkent. A vizsgált nyomástartományban öt különböző fázist találtak, melyek közül két módosulat normál nyomáson is megőrizte pórusosságát.

Az utóbbi eredmény alapján a szerzők bizakodnak, hogy az alkalmazott módszer új utakat nyithat a szabályozható méretű pórusokat tartalmazó porózus anyagok előállításában. Az ilyen szerkezeteknek egyre bővülő felhasználási területei vannak, például a gyógyszeripar (hatóanyag-molekulák becsomagolása a megfelelő méretű pórusokba) vagy az elválasztástechnika.

Lapidus, Saul H. – Halder, Gregory J. – Chupas, Peter J. – Chapman, Karena W.: Exploiting High Pressures to Generate Porosity, Polymorphism, and Lattice Expansion in the Nonporous Molecular Framework Zn(CN)2. Journal of the American Chemical Society. 2013. 135, 7621−7628. DOI: 10.1021/ja4012707
 



Vezető kapcsolat egy atomon keresztül


Finn és holland kutatók grafén nanoszalag és arany vezető között egyetlen atomból álló kontaktust alakítottak ki. A grafén az elektronikai iparban sokak szerint a jövő sztáranyaga. Szerkezetét tekintve egy atom vastagságú grafit, azaz szénatomok egy síkban, szabályos hatszögekbe rendeződve helyezkednek el.

Ahhoz azonban, hogy a grafén beválthassa a hozzá fűzött reményeket, az eleve nano-mérettartományba eső grafén szerkezetekhez megfelelő pontossággal illeszkedő elektromos kontaktusok kialakítására van szükség. Az érintkezőknek jó vezetőnek kell lenniük, ugyanakkor a grafén elektronikai sajátosságait nem módosíthatják. Ezeknek a követelményeknek tett eleget a most publikált atomierő mikroszkóp (AFM) és pásztázó alagútmikroszkóp (STM) alkalmazásával elért eredmény. Az egy atomból álló kapcsolatot az alagútmikroszkóp pásztázó tűjére adott feszültségimpulzusokkal, atomi pontossággal a kívánt helyen alakították ki.

van der Lit, Joost –Boneschanscher, Mark P. – Vanmaekelbergh, Daniël et al.: Suppression of electron–vibron coupling in graphene nanoribbons contacted via a single atom. Nature Communications. 4, Article number: 2023, Published 12 June 2013. DOI: 10.1038/ncomms3023
 



A férfiak tehetnek a menopauzáról


Amerikai evolúciós biológusok új elmélete szerint a menopauza oka a férfiak szexualitásból adódó viselkedésében keresendő. A női terméketlenségnek az életkor előrehaladásával történő kialakulása az élővilágban az embernél egyedülálló jelenség, és a kutatók régóta próbálnak rá magyarázatot találni.

Rama Singh és munkatársai most cáfolják azt a régebbi teóriát, amely szerint a termékenység elvesztésének az lenne az „értelme”, hogy az idősebb nőket megóvja a szüléstől és a reprodukcióval járó egyéb nehézségektől, illetve hogy a nő, aki már a szaporodással feladatait ellátta, figyelmét unokái felé fordíthassa, és ezzel segítse a családot.

Singhék szerint arról van szó, hogy a férfiak szexuálisan a fiatalabb nőket preferálják, és ez olyan evolúciós folyamatokat indított el, amelyek eredményeként kialakult a menopauza. A kutatók számítógépes szimulációval modellezték, hogy a folyamat, ahogy a férfiak rendre fiatalabb nőket választanak, hogyan vezethet olyan mutációk felhalmozódásához, amelyek végülis a női terméketlenséget eredményezik.

Ezek az evolúciós folyamatok nem az emberi faj túlélését szolgálták, csupán azt mutatják, hogy az evolúció „felismerte”, bizonyos életkor után a nők termékenységének „nincs értelme” – mondják a kutatók.

Morton, Richard A. – Stone, Jonathan R. – Singh, Rama S.: Mate Choice and the Origin of Menopause. Plos Computational Biology. DOI: 10.1371/journal.pcbi.1003092 WEBCÍM  
 



Együttérző csecsemők


Már a tíz hónapos csecsemők is megérzik, ha bántanak valakit, és szimpatizálnak vele.

Japán kutatók kísérleteik első részében olyan animációs filmet mutattak a babáknak, amelyben agresszív interakció zajlott le: egy kék golyó megtámadott és bántalmazott egy sárga kockát. A kísérlet második részében a csecsemők megfoghatták a filmen szereplő tárgyakat, és szívesebben nyúltak a bántalmazotthoz, mint a támadóhoz.

A babák viselkedése következetes volt: amikor a filmen a kutatók felcserélték a szerepeket, és a kocka támadta meg a golyót, kizárva ezzel, hogy a preferenciát a tárgy színe vagy formája okozza, ugyanúgy a szenvedő féllel szimpatizáltak.

A tízhónapos babák tehát nem csupán érzékelik, hogy az interakciókban vannak agresszorok és bántalmazottak, hanem valamiféle értékítéletet is alkotnak, ami alapjául szolgál a későbbi értékrend, a szimpátia-preferenciák kialakulásának.

Kanakogi, Yasuhiro – Okumura, Yuko – Inoue, Yasuyuki et al.: Rudimentary Sympathy in Preverbal Infants: Preference for Others in Distress. PLoS ONE. 8(6): e65292.doi:10.1371/journal.pone.0065292