Nyomás alatt nő a kristály
Az anyagok nagy nyomás hatására általában tömörebbek, sűrűbbek
lesznek. Az Argonne National Laboratory munkatársai, meglepő módon
ezzel éppen ellentétes folyamatot tapasztaltak, amikor 0,9 és 1,8
gigapascal nyomástartományban – ez a tengerszinten mérhető légköri
nyomás kilenc-tizennyolcezerszerese – vizsgálták a cink-cianid
fázisátalakulásait. A nagy nyomás hatására az anyag szerkezete
teljesen átalakult, szivacsossá vált, térfogata majdnem az eredeti
kétszeresére nőtt. A különös viselkedés magyarázata, hogy a
kísérletekben nyomásközvetítőként különböző folyadékokat használtak,
s az extrém körülmények között ezek a folyadékok feltöltötték a
kialakuló pórusokat, így a szilárd+folyadék együttes térfogata
csökkent. A vizsgált nyomástartományban öt különböző fázist
találtak, melyek közül két módosulat normál nyomáson is megőrizte
pórusosságát.
Az utóbbi eredmény alapján a szerzők bizakodnak,
hogy az alkalmazott módszer új utakat nyithat a szabályozható méretű
pórusokat tartalmazó porózus anyagok előállításában. Az ilyen
szerkezeteknek egyre bővülő felhasználási területei vannak, például
a gyógyszeripar (hatóanyag-molekulák becsomagolása a megfelelő
méretű pórusokba) vagy az elválasztástechnika.
Lapidus, Saul H. – Halder, Gregory J. – Chupas,
Peter J. – Chapman, Karena W.: Exploiting High Pressures to Generate
Porosity, Polymorphism, and Lattice Expansion in the Nonporous
Molecular Framework Zn(CN)2. Journal of the American Chemical
Society. 2013. 135, 7621−7628. DOI: 10.1021/ja4012707
Vezető kapcsolat egy atomon keresztül
Finn és holland kutatók grafén nanoszalag és arany vezető között
egyetlen atomból álló kontaktust alakítottak ki. A grafén az
elektronikai iparban sokak szerint a jövő sztáranyaga. Szerkezetét
tekintve egy atom vastagságú grafit, azaz szénatomok egy síkban,
szabályos hatszögekbe rendeződve helyezkednek el.
Ahhoz azonban, hogy a grafén beválthassa a hozzá
fűzött reményeket, az eleve nano-mérettartományba eső grafén
szerkezetekhez megfelelő pontossággal illeszkedő elektromos
kontaktusok kialakítására van szükség. Az érintkezőknek jó vezetőnek
kell lenniük, ugyanakkor a grafén elektronikai sajátosságait nem
módosíthatják. Ezeknek a követelményeknek tett eleget a most
publikált atomierő mikroszkóp (AFM) és pásztázó alagútmikroszkóp
(STM) alkalmazásával elért eredmény. Az egy atomból álló kapcsolatot
az alagútmikroszkóp pásztázó tűjére adott feszültségimpulzusokkal,
atomi pontossággal a kívánt helyen alakították ki.
van der Lit, Joost –Boneschanscher,
Mark P. – Vanmaekelbergh, Daniël et al.: Suppression of
electron–vibron coupling in graphene nanoribbons contacted via a
single atom. Nature Communications. 4, Article number: 2023,
Published 12 June 2013. DOI: 10.1038/ncomms3023
A férfiak tehetnek a menopauzáról
Amerikai evolúciós biológusok új elmélete szerint a menopauza oka a
férfiak szexualitásból adódó viselkedésében keresendő. A női
terméketlenségnek az életkor előrehaladásával történő kialakulása az
élővilágban az embernél egyedülálló jelenség, és a kutatók régóta
próbálnak rá magyarázatot találni.
Rama Singh és munkatársai most cáfolják azt a
régebbi teóriát, amely szerint a termékenység elvesztésének az lenne
az „értelme”, hogy az idősebb nőket megóvja a szüléstől és a
reprodukcióval járó egyéb nehézségektől, illetve hogy a nő, aki már
a szaporodással feladatait ellátta, figyelmét unokái felé
fordíthassa, és ezzel segítse a családot.
Singhék szerint arról van szó, hogy a férfiak
szexuálisan a fiatalabb nőket preferálják, és ez olyan evolúciós
folyamatokat indított el, amelyek eredményeként kialakult a
menopauza. A kutatók számítógépes szimulációval modellezték, hogy a
folyamat, ahogy a férfiak rendre fiatalabb nőket választanak, hogyan
vezethet olyan mutációk felhalmozódásához, amelyek végülis a női
terméketlenséget eredményezik.
Ezek az evolúciós folyamatok nem az emberi faj
túlélését szolgálták, csupán azt mutatják, hogy az evolúció
„felismerte”, bizonyos életkor után a nők termékenységének „nincs
értelme” – mondják a kutatók.
Morton, Richard A. – Stone, Jonathan R. –
Singh, Rama S.: Mate Choice and the Origin of Menopause. Plos
Computational Biology. DOI: 10.1371/journal.pcbi.1003092 •
WEBCÍM
Együttérző csecsemők
Már a tíz hónapos csecsemők is megérzik, ha bántanak valakit, és
szimpatizálnak vele.
Japán kutatók kísérleteik első részében olyan
animációs filmet mutattak a babáknak, amelyben agresszív interakció
zajlott le: egy kék golyó megtámadott és bántalmazott egy sárga
kockát. A kísérlet második részében a csecsemők megfoghatták a
filmen szereplő tárgyakat, és szívesebben nyúltak a bántalmazotthoz,
mint a támadóhoz.
A babák viselkedése következetes volt: amikor a
filmen a kutatók felcserélték a szerepeket, és a kocka támadta meg a
golyót, kizárva ezzel, hogy a preferenciát a tárgy színe vagy
formája okozza, ugyanúgy a szenvedő féllel szimpatizáltak.
A tízhónapos babák tehát nem csupán érzékelik, hogy
az interakciókban vannak agresszorok és bántalmazottak, hanem
valamiféle értékítéletet is alkotnak, ami alapjául szolgál a későbbi
értékrend, a szimpátia-preferenciák kialakulásának.
Kanakogi, Yasuhiro – Okumura, Yuko –
Inoue, Yasuyuki et al.: Rudimentary Sympathy in Preverbal Infants:
Preference for Others in Distress. PLoS ONE. 8(6):
e65292.doi:10.1371/journal.pone.0065292
|