µSv vs 3–4 mSv (Kövendiné et al., 2012). Érdekes
ilyen kis dózisoknál figyelembe venni, hogy a sugárbiológia egyre
több olyan ismeretet tár fel, miszerint a kis dózisok néhány tíz mSv
nagyságrendben nemhogy növelnék a daganatos megbetegedési
kockázatot, de még csökkentik is az egyéb okokból
keletkezőket is. Ezt hormetikus hatásnak nevezik (Köteles, 2009).
Atomerőműi balesetek
A világon jelenleg több mint négyszáz atomerőmű működik. Mindeddig
három nagyobb méretű baleset történt a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség nukleáris eseményskálája alapján osztályozva (1.
táblázat). A táblázatot annak érdekében állították össze,
hogy baleset után a gyors értesítéssel a jellegéről is tájékoztatást
lehessen kapni. A három balesetnek környezeti hatásai is voltak.
Nevezetesen az Egyesült Államokban a pennsylvaniai Three Mile
Island-en, 1977-ben 5-ös fokozatú, 1986-ban
Csernobilban 7-es fokozatú és 2011-ben Fukushimában szintén 7-es
fokozatú baleset történt.
Magyarországot a csernobili baleset érintette,
hiszen az egész Európát beterítette, bár a radioaktív szennyezés
különböző mértékű volt. Nálunk is meglehetősen heterogén volt a
szennyezés (1. ábra). A hazai
lakosság különböző expozíciós utakon keresztül (külső expozíció,
belégzés, lenyelés), a korcsoportoktól függően mintegy 0,1–0,3 mSv
összes sugárterhelést kapott. Ez a természetes forrásoktól származó
évi sugárterhelés (3–4 mSv) tized vagy akár harmincad része, azaz
kb. kétheti expozíciónak felel meg. A Nemzetközi Sugárvédelmi
Bizottság (ICRP) legújabb ajánlásai (ICRP103, 2007) már arra
utalnak, hogy ilyen kis dózisoknál értelmetlen egészségi kockázati
értékeket számolni. De ha mégis, a korábbi filozófia alapján, akkor
is legfeljebb egy-két halálos kimenetelű megbetegedés származhat
ettől évente. Vegyük figyelembe, hogy manapság hazánkban évente
mintegy harmincezer ember hal meg rosszindulatú betegségek
következtében.
A radioaktív hulladék elhelyezése
A radioaktív hulladékok radioaktivitás-tartalmuk alapján kis,
közepes és nagy aktivitású kategóriákba sorolhatók. Nemzetközi és
hazai kutatások alapján a kis és közepes aktivitásúak végleges
elhelyezése megoldottnak tekinthető. Hazánkban kiterjedt kutatások,
felmérések előzték meg a kis és közepes radioaktivitású hulladékok
elhelyezésére szánt, Bátaapátiban létesített hulladéktároló
tervezését, telepítését, megépítését. Ez már működik. A múlt év
december 5-én volt a hivatalos átadása. Természetesen már korábban
is, így évtizedek óta működik a püspökszilágyi tároló. Mindkét
telephely folyamatos környezeti sugárvédelmi ellenőrzés alatt áll.
A nagyaktivitású radioaktív hulladékok végleges
elhelyezése világszerte kutatás tárgya. Hazánkban is még hosszabban
tartó elemzések és kutatások szükségesek, mint a múltban, a jövőben
is, feltehetően a bodai aleurolitrétegben létesítendő tároló
építéséhez. A kiégett fűtőelemeket jelenleg a paksi atomerőmű
területe mellett létesített tárolóhelyen tartják.
Nemzetközi szervezetek a sugárvédelemben
Az elmúlt évtizedek során kialakult az a rendszer, amelyik bármely
nukleáris, vagy ionizáló sugaras technológia
alkalmazásának sugárvédelmi feltételeit széles körű, nemzetközi
szakembergárda és intézmények közreműködésével szabályozza. Ezek a
kormányközi és nem kormányközi, szakmai szervezetek rendszerint
ajánlásokat dolgoznak ki, amelyeket a tagállamok jogrendjükbe
illesztenek (2. ábra). A sugárvédelmet
hazánkban is törvények és ezeken alapuló rendeletek írják elő.
Az ismeretterjesztés fontossága
A korszerű és folyamatosan korszerűsödő technológiák társadalmi
elfogadottsága érdekében, a kockázat/haszon józan értékeléséhez
feltétlenül szükséges a tudományos ismeretterjesztés (Köteles,
2007). Ennek tartalmaznia kell néhány fontos alapismeretet, például
• az ionizáló sugárzás életünk velejárója;
• a természetes szint jó támpont a „sok és kevés”
megítélésében;
• a sugárzás dózisai jól mérhetőek;
• a mesterséges forrásokból származó
többletsugárzás ellenőrizhető;
• biológiai hatások és kockázataik jól ismertek,
kellő sugárvédelemmel megelőzhetők, csökkenthetők;
• erre a megfelelő jogszabályi, műszeres,
szervezeti feltételek adottak;
• minden műszaki folyamat magában rejti a balesetek
lehetőségét;
• számos radiológiai és nukleáris technológia mai
civilizációnkban nélkülözhetetlen, biztonságos alkalmazásukat
nemzetközi előírások és nemzeti jogszabályok segítik;
• az atomerőművek kiváltása más energiaforrásokkal
csak nagyon lassú és költséges fejlesztési feladat;
• hazailag ez idő szerint szükségünk van rá, sőt a
bővítésére is;
• a baleset megelőzésére és bekövetkeztekor a károk
csökkentésére fel kell készülni, mint eddig is és ezután is nagy
felelősséggel.
Ebben mindannyiunknak van feladatunk. Ezzel a
tevékenységgel csökkenthetjük a sokszor tudatlanságból vagy akár
rosszindulatú számításból gerjesztett – akár hiszterikusan
megnyilvánuló – aggályokat.
Kulcsszavak: radonexpozíció, egészségügyi kockázat, atomerőmű
balesetek, sugárvédelem
IRODALOM
Gorjánácz Zorán – Várhegyi A. – Kovács T.
– Somlai J. (2006): Population Dose in the Vicinity of Closed
Hungarian Uranium Mine. Radiation Protection Dosimetry. 118,
448–452. doi: 10.1093/rpd/nci363
Hámori Krisztián – Tóth E. – Köteles Gy. –
Pál L. (2004): A magyarországi lakások radonszintje (1994–2004).
Egészségtudomány. 48, 283–299. •
WEBCÍM
ICRP103 (2007): The 2007 Recommendations
of the International Commission on Radiological Protection.
International Commission on Radiological Protection Publ. 103. •
WEBCÍM
Kerekes Andor – Ótós M. – Fülöp N. –
Veress L. – Turai I. (1999): Study of Cancer Mortality of Radiation
Workers at the Paks NPP. In: Proceedings of the IRPA Regional
Conference on Radiation Protection in Central Europe ‚99, Budapest
Kocsy Gábor – Kerekes A. – Turai I.
(2010): Radon Concentration in Hungarian Dwellings. Népegészségügy.
88, 205.
Köteles György (szerk.) (2002):
Sugáregészségtan. Medicina, Budapest
Köteles György (2007): Atomkori dilemmák.
Magyar Bioetikai Szemle. 13, 150–158.
Köteles György – Varga József (szerk.)
(2007): Az uránbányászok egészségi állapota követéses vizsgálatának
dokumentumai. MTA Bányászati Ergonomiai és Bányaegészségügyi
Tudományos Bizottság, Budapest
Köteles György J. (2009): Low Dose
Response: Hormesis and Adaptive Response. In: Kovács Tibor – Somlai
János (szerk.): V. Magyar Radon Fórum Környezetvédelmi Konferencia.
Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 9–17.
Kövendiné Kónyi Júlia et al. (2012):
Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2010-ben.
Egészségtudomány. 56, 41–56.
Mészáros Gabriella – Bognár G. – Köteles
Gy. J. (2004): Long-term Persistence of Chromosome Aberrations in
Uranium Miners. Journal of Occupational Health. 46, 310–315. •
WEBCÍM
Ungváry György – Galgóczy G. – Köteles Gy.
– Ruzsa Cs. – Varga J. – Nagy I. – Bognár G. – Galgóczi E. – Paksy
A. (2009): Findings of a Follow-up Health Study of Uranium Miners in
Hungary. Central European Journal of Occupational and Environmental
Medicine. 15, 279–289. •
WEBCÍM
|