A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 LÁNCHÍD A COPACABANÁN

X

 

 

A Tudomány Világfóruma eddigi öt rendezvényének helyet adó magyar főváros hangulatát varázsolták Rio de Janeiróba a 2013 novemberében megtartott World Science Forum (WSF) magyar standjának megalkotói. A Széchenyi-lánchidat ábrázoló installáció nagy sikert aratott a világ csaknem száz országából érkezett résztvevők körében.

A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István kezdeményezésére és erőfeszítései eredményeként megépült Lánchíd Budapest egyik legismertebb jelképe. A híd stilizált rajza a Tudomány Világfóruma logóján is megjelenik, az idén pedig négy napig a hatodik World Science Forum vendégei is találkozhatnak vele – meglehetősen szokatlan formában.

A brazíliai helyszínen ugyanis a magyar standra látványos installáció hívja fel a figyelmet: a Lánchíd újrahasznosított kartonból készült mása. A Tudomány a fenntartható fejlődésért címet viselő, nagyszabású rendezvény szellemiségéhez méltó, környezetbarát anyagból és módszerrel készült stand a környezettudatos gondolkodást új megoldásokkal ötvöző, egyedi kartonbútorokat gyártó dizájner,Terbe János munkája. Az installáció sokak elismerését kivívta. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója például azt jelezte, hogy a rendezvény után szeretné azt az ENSZ üvegpalotájában is bemutatni.

A magyar standon az érdeklődők az alkalomra készült kiadványok segítségével ismerkedhetnek országunk szellemi alkotásaival, természeti értékeivel, történelmével. A Magyar Tudományos Akadémiát bemutató prospektus mellett poszterek révén tudhatnak meg többet a magyar tudományosság olyan hajdani kiválóságairól, mint például Bolyai János és Szentágothai János.

A hatodik alkalommal megrendezett találkozó végén öt pontban fogalmazta meg ajánlásait a nemzetközi tudósközösség. Száz ország félezer résztvevője a fenntartható fejlődés érdekében kifejtett globális és nemzeti erőfeszítések összehangolását, a fenntartható tudomány és innováció elősegítésére szolgáló oktatás területén az egyenlőtlenségek csökkentését, a tudományos kutatásokban az etikai szempontok érvényesítését, a tudomány finanszírozására fenntartható mechanizmusok kialakítását, továbbá a kormányzati és a civil szféra képviselőivel, illetve a gazdaság és a média szereplőivel a fenntarthatóság kérdéseiről folytatott párbeszéd kibővítését javasolta a közösen

 

 

elfogadott záródokumentumban. A deklarációt elfogadó ünnepi ülésen felszólalt Pálinkás József, az MTA és a WSF elnöke is.

„Nagyon jó volt a fórumon magyarnak lenni, mert a világ több mint száz országából csakis elismerést kaptunk, ráadásul csupa hazájában befolyásos embertől, aki el is viszi oda a jó hírünket” – értékelte az eseménysorozat végén a Tudomány Világfórumát Pálinkás József. Mint elmondta, egyöntetű elismerés övezte azt a nagyvonalúnak nevezett lépést, hogy „egy Magyarországon életre hívott konferenciát – ha úgy tetszik: egy magyar terméket – világtermékké tettünk”.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a zárónapon tartott parlamenti ülés előadójaként arról beszélt, hogy a magyar kormány szerint olyan termelőiparágakra kell koncentrálni, amelyek a tudomány, a kutatás és fejlesztés eredményeit a leghatékonyabban tudják felhasználni. A politikus bejelentette, hogy Magyarország a közeljövőben újra megnyitja São Pauló-i főkonzulátusát, amellyel azt jelzi, hogy újra kívánja építeni jelenlétét az amerikai kontinens Egyesült Államok utáni második legerősebb gazdaságú országban.

Bojár Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Stratégiai Tanácsadó Testülete és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tagja, a Graphisoft elnöke benyomásait értékelve rámutatott, hogy nagyon érdekes és tanulságos volt megismerni a tudományos szféra álláspontját, azt, hogyan látják a résztvevők az egész emberiséget érintő problémákat. „Azt hiszem, a tudósok érzik át legjobban e kihívások súlyát” – nyilatkozta az mta.hu-nak a World Science Forumon egy üzletember, aki előadásában azt vázolta fel, hogy hogyan kerülhetne közelebb egymáshoz az üzleti és a tudományos világ, miképpen hasznosulhatnak a tudományos eredmények jobban az üzleti életben.

A 2017-es World Science Forum házigazdája, Jordánia arra is szeretné felhasználni az eseménysorozatot, hogy a világgal jobban megismertesse az ország lakóinak gondolkodásmódját és kultúráját – nyilatkozta Hasszán Szaraire (Hasan Saraireh) a Jordán Hásimita Királyság attaséja az mta.hu-nak. A diplomata annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a WSF Irányítótestületének döntését minden bizonnyal az is befolyásolta, hogy Jordániában a legmagasabb szinten támogatják a tudományt.