A szavak ereje
Kéri Szabolcs pszichiáter és munkatársai (Szegedi Tudományegyetem,
Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) kísérletekkel
bizonyították, hogy poszttraumás stressz szindrómában szenvedő
pácienseknél a kognitív viselkedésterápia nemcsak a tüneteket
csökkenti, hanem a betegség biológiai hátterét is megváltoztatja.
Vizsgálataikban harminckilenc diagnosztizált beteg
és harmincegy olyan kontrollszemély vett részt, akik ugyan traumát
szenvedtek el, de poszttraumás stressz szindróma nem alakult ki
náluk. A harminckilenc beteg négy hónapon át kognitív
viselkedésterápiában részesült. Ennek megkezdése előtt, majd
befejezése után a páciensek agyát mágneses képalkotó eljárással
vizsgálták meg, illetve vérükben egy olyan gén (FKBP5) működésének
jeleit vizsgálták, mely gén szerepet játszik a betegségre való
hajlamban, illetve a stresszhormonok szabályozásában.
A terápia megkezdése előtt a diagnosztizált
betegnél kisebb volt az agy memóriáért, tanulásért, az érzelmi élet
szabályozásáért felelős egyik területe, az ún. hippokampusz mérete,
mint a kontrollcsoport tagjainál. Ugyanakkor az említett gén is
gyengébb működést mutatott.
Tizenkét héttel később a hippokampusz nagyobb lett,
és a gén is erősebb kifejeződést mutatott. Mindez a tünetek
csökkenésével, a klinikai kép javulásával párosult, ami azt mutatja,
hogy traumák áldozatainál az agy strukturális változásai, például a
hippokampusz méretének csökkenése reverzibilis. A szavakkal végzett
gyógyítás tehát a normális irányba változtatja meg az agy
szerkezetét, ami a gén erősebb működésével, a stresszhormonszint
korrektebb szabályozásával mutat összefüggést.
A kutatók hangsúlyozzák: eredményeik felhívják a
figyelmet arra, hogy a traumán átesett páciensek kezelését érdemes
minél korábban elkezdeni.
Levy-Gigi, Einat – Szabó Csilla –
Kelemen Oguz – Kéri Szabolcs: Association among Clinical Response,
Hippocampal Volume, and FKBP5 Gene Expression in Individuals with
Posttraumatic Stress Disorder Receiving Cognitive Behavioral
Therapy. Biological Psychiatry. 1 Dec. 2013. 74, 11, DOI:
10.1016/j.biopsych.2013.05.017 •
WEBCÍM
Tiszta kézzel kevésbé lehet szavakat tanulni
Nem haszontalan, ha a kisgyerek összekeni étellel magát és
környezetét, ilyenkor ugyanis hatékonyan tanulja a képlékeny, nem
szilárd, folyékony, pépes anyagok nevét. Azoknak a gyerekeknek megy
jobban a tanulás, akik aktívabban maszatolnak – ezt állapították meg
amerikai kutatók tizenhat hónapos kísérleti alanyaikat
tanulmányozva.
Korábbi vizsgálatok már kiderítették, hogy a
szilárd tárgyak nevét könnyebben sajátítják el a kicsik, hisz azok
állandó méretük és alakjuk miatt könnyebben azonosíthatók. A
bizonytalan alakú, nyúlós, pépes állagú anyagokkal ebben a korban
főleg étkezéskor találkoznak, és a most megjelent tanulmány szerzői
szerint ez az oka annak, hogy az evéshez hasonló szituációkban
könnyebben megy az ilyen szavak elsajátítása.
A kísérletekben a tanulnivaló főleg ételekből állt
(például puding vagy gyümölcslé). A gyerekeknek tizennégyféle
anyagot mutattak, melyeknek kitalált neveket adtak, majd egy perc
múlva ugyanezt az anyagot más alakban vagy méretben kellett
felismerni, és a frissen tanult névvel azonosítani. Ebben a tesztben
azok szerepeltek jobban, akik előzőleg „intenzíven tanulmányozták”
az anyagokat – azaz megkóstolták, fogdosták, nyomkodták, szétkenték
őket. Az etetőszékben, ahol a legtöbb baba korábbi tapasztalatai
szerint lehet fülig főzelékesnek lenni, jobb eredmények születtek,
mint az asztal mellett ülve.
Perry, Lynn K. – Samuelson, Larissa
K. – Burdinie, Johanna B.: Highchair Philosophers: The Impact of
Seating Context-Dependent Exploration on Children’s Naming Biases.
Developmental Science. Article first published online : 1 DEC 2013.
DOI: 10.1111/desc.12147
A szex meghosszabbítja az életet
A szexuális frusztrációval küzdő ecetmuslicák egészségkárosodást
szenvednek és gyorsabban öregszenek, sőt korábban halnak – közlik a
Science magazinban a University of Michigan kutatói. A szex tehát a
hosszú élet egyik titka, legalábbis ami a drosophilákat illeti.
Scott D. Pletcher és munkatársai hím muslicákon
olyan genetikai módosításokat hajtottak végre, amelyek eredményeként
női feromonokat termeltek. Ugyanakkor a feromonérzékelést, illetve a
szexuális tevékenységet jutalmazó idegpályákat is manipulálták.
Az állatok magukat nősténynek imitáló társaik miatt
erős szexuális ingert jelentő közegben voltak, ugyanakkor párosodni
nem tudtak. Ez számukra óriási frusztrációt okozott, amely biológiai
válaszokban is megnyilvánult. A zsírraktárak csökkentek, a muslicák
kevésbé bírták az éhezést, élettartamuk rövidebb lett. Ha azonban
tudtak párosodni, az egészségre és öregedési folyamatokra gyakorolt
negatív hatások – legalábbis részben – visszafordultak.
„Munkánk révén megszülettek az első közvetlen
kísérleti bizonyítékok arra, hogy az agy elvárásai, és az ezekhez
társuló jutalmak befolyásolják az öregedést és az élettant” – mondta
Pletcher, a kutatások vezetője.
Christi, M. Gendron – Kuo, Tsung-Han –
Harvanek, Zachary M. et al.: Drosophila Life Span and Physiology Are
Modulated by Sexual Perception and Reward. Science. 1243339
Published online 29 November 2013. DOI:10.1126/science.1243339
|