A World Energy Council (Világ Energia Tanács) a világ legnagyobb energetikai szervezete, amelynek alapításában, 1923-ban Magyarország, Fonó Albert akadémikus személyében részt vett. Kellemes megelégedést okoztak számomra a WEC 22. Kongresszusán elkészült Daegu Declaration of the 22nd World Energy Congress (URL1) és a World Energy Council Issues Official Statement Ahead of 22nd World Energy Congress (URL2) dokumentumok. A kongresszuson 113 országból hatezer fő vett részt, köztük ötven miniszter. A jelmondat Securing Tomorrow’s Energy Today (magyarul) volt.

A WEC számtalanszor kiállt az energetika által okozott környezetszennyezés csökkentése mellett, sajnos sokszor az értelmetlen dolgokat is elfogadva. Itt éles fordulat következett be. Néhány állásfoglalással érzékeltethető a korábbi magatartás:

• Energy and Climate Change Study, World Energy Council 2007. (URL3) „Minél előbb lép fel a társadalom a CO₂-kibocsátás stabilizálásával az éghajlatváltozás ellen, annál jobb. A WEC tagjai készek arra, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban. Határozott álláspont szerint az energiaszektor képes pozitívan hozzájárulni a probléma megoldásához.”

A fázisok:

Első fázis: hiteles kötelezettségvállalások és lassabb kibocsátásnövekedés 2015-ig. Az üvegházhatást okozó gázok – különösen CO₂-kibocsátásának megfékezése.

A második fázis: a kibocsátás stabilizálása – 2030. Ebben a fázisban stabilizálni lehet a CO₂-kibocsátást, és a folyamatban a teljes szén-dioxid-kibocsátás csökken. Harmadik fázis: tartós kibocsátáscsökkentés – alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-re. Az elkövetkező évtizedekben a CO₂-kibocsátás folyamatosan csökken a jelenlegi szint alá. A globális CO₂-kibocsátás is visszatér a jelenlegi szintre vagy az alá.

• Deciding the Future: Energy Policy Scenarios to 2050. World Energy Council 2007 Executive Summary (URL4) A jövőt meghatározó döntések: Energiapolitikai forgatókönyvek 2050. Összefoglaló. „A jövőbeli globális energiaipar alakulása jelentősen befolyásolja a környezetvédelmi megfontolásokat.

– az energiával kapcsolatos kibocsátás növekedésének jelentős lassítása 2020-ig;

– az energiafelhasználás stabilizálja a CO₂-kibocsátást 2035-re;

– az antropogén kibocsátást a jelenlegi szintre vagy az alá csökkentse 2050-re;

– függetleníteni a kibocsátást a gazdasági növekedéstől  2050-re.”

• Assessment of Energy Policy and Practices 2009. (URL5) „Az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának a 450 ppm-s szinten kell stabilizálódnia, hogy az emberiségnek esélye legyen a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést legfeljebb 2°C-on tartani.”

• European Climate Change Policy Beyond 2012. World Energy Council 2009, Executive Summary (URL6) „Az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának csökkentésére reális célokat kell meghatározni. Világos, következetes, és végrehajtható célok kellenek a legfontosabb kibocsátók számára.”

• Pursuing Sustainability: 2010 Assessment of Country Energy and Cimate Policies (URL7) „A CO₂-kibocsátás elkerülésére használt, még nem érett technológiák költsége általában ötször–tízszer nagyobb. Az első, 2009-es WEC politikai értékelési jelentést Koppenhágában, az éghajlat-változási konferencia előkészítésének ideje alatt publikálták…”

A WEC az önálló gondolkodás útjára lépett, szakított a mítoszok világával, és tudomásul vette a realitásokat. Kicsit késésben volt, de igen fontos, a WEC-hez méltó megállapításokra jutott. A két dokumentum legfontosabb újdonságai:

• Daegu Declaration of the 22nd World Energy Congress. Proposal to Secure Tomorrow’s Energy Today (URL1) 22. World Energy Congress, 2013. október 16. Környezeti fenntarthatóság „Az éghajlatváltozás és a gazdasági növekedés között elfogadható kompromisszumot kell keresni, ez az egyik legfontosabb kérdés, amellyel szembe kell néznünk.”

• World Energy Council Issues Official Statement ahead of 22nd World Energy Congress. (URL2) World Energy Council, A WEC hivatalos nyilatkozata. „Pierre Gadonneix, a WEC elnöke jelentette ki: …A nemhagyományos szénhidrogének terén végzett fejlesztések ezeket jelentős szereplővé avatták. A fukushimaihoz hasonló balesetek sok országban az energiastratégia átértékelését okozták. A 2050-es CO₂-célok nem teljesülnek, hacsak nem fogadnak el jelentős változtatásokat és tervezési-döntési kereteket.”

„Számos mítoszt fel kell adni […] 4. tévhit: Képesek vagyunk 2050-re a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 50%-os csökkentésére. A valóság: a WEC World Energy Scenarios szerint, még a legjobb esetben is, a globális üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása közel megkétszereződik 2050-re, holott ekkor a sokak által elfogadott referencia szerint 450 ppm értéken kellene lennünk. A legrosszabb esetben az üvegházhatású gázok kibocsátása több mint négyszeresre növekedhet.”

Közel évtizede kezdtem harcomat a CO₂ szerepének (nem a klímaváltozásnak) reális értékelésével kapcsolatban. A sokak által vallott szoros kapcsolat indokolatlanul ró óriási terheket a társadalomra, és torzítja az energiahordozók közötti választást. Valóságos társadalmi hisztéria alakult ki. Az IPPC-ben a tudósok, a politikusok és a civilek által konszenzussal kialakított eredmények nem

elégítik ki a tudomány igényeit. A konszenzus nem tudományos kategória. Ma globális hőmérséklet-emelkedés (definíció?) helyett a szélsőségek számának növekedéséről beszélnek. Ez és a CO₂ közötti kapcsolat még homályosabb, és nincs tudományos megalapozottsága.

Igényt tartok annak elismerésére, hogy a WEC-ben és hivatalos hazai és nemzetközi fórumokon elsőként kezdtem a helyes álláspontot kialakítani. Az általam tett számos lépéséből a WEC keretén belül néhány:

1. World Energy Council Executive Assembly, 2007. Rome, Minutes (URL8) Professzor Reményi Károly felvetése, miszerint a bemutatott és tárgyalt jelentés nem tér ki a CO₂-csökkentéssel kapcsolatos konzekvenciákra.

2. Montréal 21th WEC Congress, 2010 Issue 3.1 Reményi Károly: The Fossil-fuels and the Global Warming (URL9) Meg kell állapítani, hogy a megújuló energia- (jobb: közvetlen természetes energia-) források segítenek, de nem jelentik az igazi megoldást, bármennyit is költünk rájuk. A fejlődő országok folyamatosan növekvő energiaigényét elsősorban a fosszilis energiahordozókkal biztosítják (szén: World Energy Conference 2007. Róma. A szén marad a király…).
El kell fogadni a globális felmelegedés reális értékét, helyesebb felkészülni a változásokra, mint a világot belehajszolni a CO₂-koncentráció emelkedése elleni küzdelembe. Egy új elméletalapú energiaforrás is jelentheti a segítséget!

3. 2011 Executive Assembly: Az elnök és főtitkár (moderátor) részvételével tartott fórumon csak nehezen kaptam lehetőséget a felszólalásra. A vitát teljesen elzárták.

4. Véleményezés: Draft of the 2013 World Energy Trilemma Report és EU –Draft Energy & Climate Policy 2030. Sajnos a WEC nem akarja belátni, hogy újra kell értékelni a szén-dioxid-kibocsátás és az éghajlatváltozás kapcsolatát. A kudarcok ellenére újabban tudományosan megalapozatlanul a szélsőséges időjárási eseményeket a szén-dioxidhoz kapcsolják (közvetlen kapcsolat a CO₂). A globális felmelegedésnek nem a legfontosabb hajtóereje a CO₂. A kutatók véleménye polarizált, de a hatékonyság növelésének fontosságában egyetértés van. Támogatás van elsősorban az energiahatékonyság és technológiák fejlesztése kérdéseiben.

A két WEC-dokumentum állásfoglalásai jelentősek. A nemzetközi fórumok is a realitások felé mozdulnak el (Kiotótól Cancunig).

Az IPCC védi leginkább a pozícióit. Óvatos változás ott is tapasztalható. Az 2013-ban megjelent IPCC Fifth Assessment Report-ban (URL10) csökken a CO₂ szerepének jelentősége. A globális hőmérsékleti tartományok lefelé tolódnak el (jelenleg 1 – 2,5 °C).

Contribution to the IPCC Fifth Assessment Report. Climate Change 2013: Working Group I. The Physical Science Basis. Summary for Policymakers (URL11)

„Nyilvánvaló az éghajlati rendszerbe való emberi beavatkozás. Ez egyértelműen megállapítható a légkörben az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációjából, a pozitív sugárzásos fűtésből, a megfigyelhető felmelegedésből, és az éghajlati rendszer szabályainak megértése alapján.

Évenkénti 1%-os koncentrációnövekedési forgatókönyv szerint elért CO₂-koncentráció-duplázásnál határozzák meg a globális felszíni hőmérsékletet. A éghajlati tranziens válasz valószínűleg az 1,0 °C és 2,5 °C tartományba (nagy megbízhatóság) esik, és igen valószínűtlen, hogy nagyobb legyen, mint 3 °C.”

Sajnos a konszenzusos módszer mellett megjelent az evidencia, amely jelen esetben egyáltalán nem megalapozott. A világ legnagyobb energetikai szervezete, a WEC állásfoglalása világos és nagyjelentőségű. Ám ez csak az első lépés. A következő az, hogy valóban a realitásokra helyezzük a CO₂ szerepét. A valóságos szerepét, mentesítsük a túlzásoktól. Az új helyzetben a hisztéria logikailag is fenntarthatatlan, mert az elkerülhetetlen világvége prognózisával lenne egyenértékű.

Hatni kell a világ társadalmi, gazdasági és politikai tudatára, és az indokolatlan terhektől meg kell szabadítani az energetikát. Biztosítani kell az energiahordozók közötti helyes választás lehetőségét.

Kulcsszavak: World Energy Council, energia, CO₂ IPCC, WEC
 

HIVATKOZÁSOK

URL1 Daegu Declaration of the 22nd World Energy Congress

URL2 World Energy Council Issues Official Statement Ahead of 22nd World Energy Congress

URL3 Energy and Climate Change Study, World Energy Council 2007

URL4 Deciding the Future: Energy Policy Scenarios to 2050. World Energy Council 2007 Executive Summary

URL5 vagy URL5 Assessment of Energy and Climate Policies 2009

URL6 European Climate Change Policy Beyond 2012. World Energy Council 2009, Executive Summary

URL7 Pursuing Sustainability: 2010 Assessment of Country Energy and Cimate Policies

URL8 Minutes. World Energy Council Executive Assembly, Rome, 11 November 2007

URL9 Montréal 21th WEC Congress, 2010 Issue 3.1 Reményi Károly: The Fossil-fuels and the Global Warming

URL10 IPCC Fifth Assessment Report

URL11 Contribution to the IPCC Fifth Assessment Report. Climate Change 2013: Working Group I. The Physical Science Basis. Summary for Policymakers