(és egy külön mutatóban közzétett) utalások. A
szótár mintegy tizennégyezer fő- és alcímszavában kb. kilencvenezer
alakváltozat, származék és jelentésadat található. Ezek a lexikális
adatok jól kiérlelt szótári struktúrában, tudományos
megalapozottsággal mutatják be a jelenkori és történeti magyar
szókészlet magjának tekinthető szóállomány eredetbeli viszonyait. Ez
természetesen nem jelenti – a tárgy jellegéből fakadóan nem is
jelentheti – azt, hogy a bemutatott etimológiák között nincsenek
bizonytalan, vitatott vagy ismeretlen eredetűnek mondott szavak, ám
ezek esetében is alapos és széles körű tudományos vizsgálat előzte
meg az állásfoglalást.
4. Az EWUng fogadtatása a szűkebb szakmai körökben alapvetően és
széles körben kedvező volt: erről tanúskodnak a mind belföldön, mind
külföldön megjelent recenziók, illetőleg cikkek. A legtöbb bírálat a
túlzott rövidségre való törekvést és a speciális „EWUng-Deutsch”-ot
illette, amely (főleg nem napi gyakoriságú használat esetén) a gyors
és pontos megértést kétségtelenül nehezítheti.
Vitathatatlan értékei ellenére ez a szótár a
szélesebb hazai tudományos körökben (beleértve még a nyelvtudományt
is!) és különösen az etimológiai és szótörténeti kérdések iránt
érdeklődő művelt közönség soraiban mégsem vált olyan mértékben
közismertté, mint elődje, a TESz. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a
szakirodalom olvasójaként, valamint egyetemi oktatóként is a
kívánatosnál gyakrabban voltam, vagyok kénytelen tapasztalni – és
hasonlókról számolnak be kollégáim is. Ebben szerepet játszhat az a
tény is, hogy az EWUng alacsony példányszámban jelent meg (hosszú
évek óta még antikváriumokban sem lehet hozzájutni), ára viszont
aránytalanul magas volt, továbbá részben bizonyos nyelvismereti
hiány (a német nyelv ismerete az elmúlt két évtizedben jelentősen
szűkült a magyar társadalomban), részben a már említett
„EWUng-Deutsch”.
Az EWUng megjelenése óta eltelt mintegy húsz év
bel- és külföldi etimológiai kutatásainak eredményei a
szakirodalomban is megjelentek. Itt elsősorban a magyar nyelv
honfoglalás előtti török nyelvi viszonyait (és az ehhez kapcsolódó,
az ugor alapnyelvet) érintő vizsgálatok fontosak. A szlavisztika
terén is születtek újabb eredmények, bár a korábbi évtizedekhez
képest szűkebb körű ez az irodalom. És meg kell említeni a korai
magyar források (például a Tihanyi alapítólevél, a Veszprémvölgyi
adománylevél, más oklevelek stb.) tüzetes filológiai vizsgálatából
eredő írásokat is.
Ezek feltárása, kritikai értékelése és egy új (vagy
átdolgozott, bővített) szótárban való megjelenítése is kötelessége
az adott szakterület művelőinek, hogy az érdeklődők hozzájuthassanak
a számukra fontos információkhoz – mégpedig elsősorban az adott
ország nyelvén, vagyis esetünkben magyarul.
2009 novemberében az MTA Nyelvtudományi Intézetében
szélesebb körű szakmai megbeszélés zajlott: tíz felkért kutató
(magyar nyelvtörténész, turkológus, szlavista, finnugrista és más
szakterületek művelői) véleménye is összességében az volt, hogy
érdemes lenne egy új etimológiai szótárt elkészíteni. Ezt követően
2010-ben e sorok írója pályázatot nyújtott be az OTKA-hoz egy új,
magyar nyelvű etimológia szótár elkészítésének támogatását kérve. A
kedvező döntést követően 2011 tavaszán kezdődhettek az Új magyar
etimológiai szótár (ÚESz) munkálatai, melyekben a témavezető mellett
munkaidejének egy kisebb részében egy szenior kutató, valamint 2,5
álláshelyen további három személy vesz részt.
5. Az ÚESz a tervek szerint mintegy tízezer önálló szócikkben bő
tizennégyezer fő- és alcímszót fog tartalmazni. Ez valamivel több,
mint az alapnak tekintett EWUng. címszóállománya, hiszen jó néhány
újabban elterjedt szó fölvétele bővülést jelent. Mások mellett
például a következő szavak kerülhetnek a szótárba: agrárium,
allergia, bébiszitter, blog, blogger, diszkont, fájl, fitnesz,
internet, klikkel, klón, lobbizik, link (mint informatikai szó),
mobil, pizza, sztori, szponzor stb. – Egyes címszavak már adatolt
származékai mellé újabbak is társulnak majd. A csatol címszónál
szerepelhet majd a csatolmány ’elektronikus levelek melléklete’, a
gazda alatt a gazdi, a nyom igénél a nyomtató ’elektronikus nyomtató
berendezés’ és egyebek. – Új címszavak mellett bizonyos szavak új
jelentéseit is közli a szótár. Így például egér ’számítógépes
eszköz’, gáz ’baj, veszély, kellemetlen helyzet’, háló, tűzfal,
vírus – mindhárom szó informatikai jelentése is bekerül a szótárba.
A címszóállomány összeállításában természetesen
irányadó a TESz és az EWUng, a Magyar értelmező kéziszótár 2.
kiadása (ÉKsz2), A magyar nyelv nagyszótárának már megjelent
kötetei, illetve kijelölt címszavai (Nszt.), valamint az
elektronikus nyelvi adatbázisokból az MTA Nyelvtudományi Intézetében
létrehozott Magyar történeti szövegtár (MTSZ) és a Magyar nemzeti
szövegtár (MNSZ).
A szócikkek szerkezete és ezek főbb tartalmi elemei
alapvetően megegyeznek az előzményként szolgáló szótárakéival. A
címszó alakváltozatait, főbb jelentéseit és fontosabb származékait
tartalmazó szótörténeti egységet követi a szó eredetére vonatkozó
etimológiai kifejtő rész. A szócikkek harmadik egysége az adott
címszóra vonatkozó fontosabb szakirodalmat jelenti.
Ez a struktúra jól ismert a magyar etimológiai
szótárakat használó szakemberek körében. Az egyes részek
elkülönülését tipográfiai eszközökkel a jelenleginél érzékelhetőbbé
lehet tenni. Az etimológiai adattárban és kommentáló részben a
korábbi jól bevált gyakorlatot követve a szükséges terjedelemben
szerepelnek majd a szorosabban vett nyelvi magyarázatokon túl
művelődéstörténeti és egyéb megjegyzések is. Így például az 1836 óta
adatolható olasz eredetű bagó ’dohány(áru)’ szócikkében szerepel,
hogy a szó az Észak-Itáliában állomásozó magyar katonák nyelvéből
terjedt el. A lánc szó jelentései között szerepelnek a következők:
’kb. 10 öl hosszússág’, illetve ’kb. 1 hold mint területmérték’
(1779). Magyarázatként azt olvashatjuk, hogy egykor a földterületek
kimérésekor bizonyos hosszúságú láncokat használtak
mértékegységként.
A megfelelő szócikkekben természetesen szerepel az
a szakasz is, amely a magyarból más nyelvekbe átkerült szavakat
mutatja be – hasonlóan az elődökhöz, de a tervek szerint bővebben és
módszeresebben. Ezek között nemcsak a gulyás, huszár, kocsi és
puszta áll majd, melyek európai ismertségre tettek szert, és a
távolabbi angolba és spanyolba is eljutottak, hanem olyan szavak is,
amelyek a környező nyelvekben, azok táji változataiban vertek
gyökeret: beteg (szlovén, szlovák, román), szállás (szerbhorvát,
román, orosz, votják), város (szerbhorvát, szlovén, román, albán)
stb.
A bibliográfiai részben az EWUng-nál bővebben
szerepel a fontosabbnak tekintett, különösen az újabb szakirodalom.
Az ÚESz a lehetőségekhez képest igyekszik „autonóm” szótár lenni.
Ezt úgy kell érteni, hogy mind a szótörténeti szakaszban, mind pedig
az etimológiai kifejtő részben újra szerepelni fognak az adatok
lelőhelyére vonatkozó utalások, melyek a közvetlen előzményből, az
EWUng-ból minden olyan esetben elmaradtak, ha a kérdéses adat a
TESz-ből került át az EWUng-ba. Ezzel a szótár filológiai
vonatkozásait szándékozunk erősíteni. A TESz-hez hasonlóan – és az
EWUng-tól eltérően – a szócikkek végén szerepelni fognak a szótárban
feldolgozott címszavak etimológia-lexikai kapcsolatait jelző
utalások is. Ezzel lehetővé válik a szélesebb körű, illetőleg
mélyebb összefüggések könnyebb áttekintése.
A korábbi magyar etimológiai szótárakhoz képest
újdonságként az általános jellegű, különösen a szótár használatára
szorítkozó bevezető a tervek szerint kibővülne a következő
részekkel: a) az etimológia és szótörténet főbb jellemzői, módszerei
(példaanyaggal illusztrálva); b) a magyar hang- és szóalaktörténet
lényeges mozzanatainak összefoglaló bemutatása – ezzel a
szócikkekben szereplő állítások válhatnak a nem szakemberek számára
is érthetőbbé; c) a magyar szókészlet főbb eredetbeli kategóriái,
ezek művelődéstörténeti vonatkozásainak főbb szempontjai.
A szótárt magyar nyelvűsége ellenére a magyarul nem
tudók számára is viszonylag jól használhatóvá lehet tenni. Egyrészt
a szótörténeti részben szereplő szójelentések német nyelven való
megadásával: ezzel a TESz gyakorlatán túl egyebek mellett a Cseh
Tudományos Akadémia gondozásában megjelenő ószláv, illetve az új
észt etimológiai szótárét említhetem. Másrészt a fontosabb
etimológiai kategóriák és szakszavak magyar–német–angol
szójegyzékének közlésével – ezek alapján egy gyakorlott etimológus a
számára legfontosabb információk birtokába juthat. Ugyancsak
támogathatja a szótár nemzetközi értékét a fent b) és c) pont alatt
említett részek német, illetve angol nyelvű összefoglalása is.
6. A szótár a mai és jövőbeli követelményeknek megfelelően
természetesen elektronikusan készül. Az ehhez szükséges, a hazai és
nemzetközi lexikográfiában is alkalmazott XML-alapú adatbázisnak az
ÚESz-re adaptált szerkezete egyrészt a szótár formailag nagyfokú
egységességét, másrészt a szótár teljes anyagában való gyors és
sokirányú tájékozódást, harmadrészt a folyamatos frissítést teszi
lehetővé. Az adatbázis feltöltése is részben elektronikusan történt,
illetve történik. Ehhez első lépésben az EWUng szkennelt
változatából optikai karakterfelismeréssel (OCR) gépi olvasásra is
alkalmas szövegfájlokat állítottunk elő. Mivel az EWUng-szócikkekben
sok azonos formájú szövegrészlet található, célszerű volt
számítógéppel támogatott fordítást alkalmazni. Az ehhez használt
memoQ integrált fordítási környezet jól kezeli a gyakran ismétlődő
német szegmentumok magyar megfelelőinek automatizálását. Ez a
fordítás is átemelhető az adatbázisba, ahol a szövegek
készreformálása történhet.
Az egyes szűkebb etimológiai területek (magyar
nyelvtörténet, turkológia, szlavisztika stb.) szakértői a végleges
tartalom kialakítása előtt lektorokként véleményezhetik majd a
szakterületükhöz tartozó problematikusabb szócikkeket – ezzel is
biztosíthatóvá válik a szótár tudományos hitelessége.
A tervek szerint az ÚESz. 2015 végére készül el,
először digitális adathordozón (DVD-n). A mű hagyományos nyomtatott
formában is megjelenik, bár ehhez a szükséges forrásokat még elő
kell teremteni. A könyv terjedelme két, egyenként mintegy 1600 lap
terjedelmű kötet lenne (ilyenek A magyar nyelv nagyszótárának
kötetei is). Ez a nagyjából 3200 lapnyi terjedelem elegendőnek
látszik ahhoz, hogy az EWUng kényszerűen szikár német nyelvezete
helyett egy kifejtettebb, gördülékeny tudományos nyelvezetű
nyomtatott szótárban kapjon helyet a feldolgozandó nyelvi anyag.
Az Új magyar etimológiai szótár korszerű, könnyen
frissíthető magyar nyelvű etimológiai szótárként elsősorban a
(szűkebb) szakmai közönséghez szól. A szókészlet és az általa
tükrözött anyagi és szellemi műveltség iránt azonban erős az
érdeklődés a nem szakember, művelt közönség körében is – a készülő
szótár az ő igényeiket is igyekszik kielégíteni.
Kulcsszavak: etimológia, lexikográfia, művelődéstörténet, nyelvi
adatok, szótörténet
A cikk az OTKA 83540-es azonosítószámú pályázatának keretében jelent
meg.
IRODALOM
Benkő Loránd (1994): Az etimológiai
minősítés a szótárszerkesztésben. Magyar Nyelv. 90, 4, 385–392.
Durkin, Philip (2009): The Oxford Guide to
Etymology. Oxford University Press, Oxford •
WEBCÍM
Gerstner Károly (2010): Historische und
etymologische Wörterbücher des Ungarischen. In: Fábián Zsuzsanna
(ed.): Hungarian Lexicography II. Monolingual and Special
Dictionaries. Akadémiai, Budapest, 46–65. •
WEBCÍM
Kiss Lajos (1994): Nyelvtörténeti
szótáraink típusai. Magyar Nyelv 90, 4, 392–412.
Zsoldos Jenő (1969): Etimológia,
etimologista. Magyar Nyelvőr 93, 2, 288–289.
ÉKsz2 = Magyar értelmező kéziszótár.
Pusztai Ferenc (főszerk.) (Szerkesztők: Gerstner Károly, Juhász
József, Kemény Gábor, Szőke István, Váradi Tamás) (2003). Második,
átdolgozott kiadás. Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetében az
Akadémiai Kiadó szótárszerkesztőségének közreműködésében. Akadémiai,
Budapest
EWUng = Benkő Loránd (főszerk.)
(Szerkesztők: Gerstner Károly, S. Hámori Antónia és Zaicz Gábor)
(1993–1997): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. I–II., III.
(Mutató) Akadémiai, Budapest
MNSZ = Magyar Nemzeti Szövegtár. Az MTA
Nyelvtudományi Intézetében létrehozott szövegkorpusz •
WEBCÍM
MTSZ = Magyar Történeti Szövegtár
(1772–2000). Az MTA Nyelvtudományi Intézetében létrehozott
szövegkorpusz •
WEBCÍM
Nszt = A magyar nyelv nagyszótára. I–(V).
A–(Dézs). Főszerkesztő: Ittzés Nóra. Szerkesztők: Csengery Kinga,
Fiers Márta, Gyenese Ilona, Győrffy András, Kiss Csilla. MTA
Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006–(2013).
TESz = Benkő Loránd (főszerk.)
(Szerkesztők: Kiss Lajos, Kubínyi László, Papp László) (1967–1984):
A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára. I–III., IV. (Mutató)
Akadémiai, Budapest
|