A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 GONDOLATOK

    AZ MTA BIOLÓGIAI OSZTÁLYÁNAK A TUDOMÁNYOS KUTATÁSRÓL,

    FEJLESZTÉSRŐL ÉS INNOVÁCIÓRÓL SZÓLÓ

    TÖRVÉNYJAVASLATHOZ ÍRT ÁLLÁSFOGLALÁSÁHOZ

X

Pálinkás József

az MTA rendes tagja,
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos

 

Csányi Vilmos főszerkesztői kérésének eleget téve az alábbiakat jelzem az MTA Biológiai Tudományok Osztályának (a továbbiakban: Osztály) állásfoglalására.

Egyetértek az OTKA magyar kutatástámogatási rendszerben játszott szerepének méltatásával. Magam is nagyra értékelem az OTKA szakszerű működését, ezen véleményemnek nem csupán szavakban igyekeztem hangot adni, hanem tettekben is. Az elmúlt húsz évben kétszer történt jelentős (2001-ben 60, 2012-ben 41%-os!) emelés az OTKA költségvetésében, mind a két alkalommal az én meghatározó közreműködésemmel. Bizonyára nem küzdöttem volna ezekért a növelésekért, ha nem lettem volna, és nem lennék ma is meggyőződve arról, hogy az OTKA pályázati rendszere jó. Természetesen nincs hibamentes működés, a kiszámíthatóság sem mindig teljesült, és „belülről” azt is tapasztaltam, hogy a demokratikus OTKA bírálati rendszer tisztségviselői „választásai”során minden nagyobb intézményben irányított volt a jelölés. Túlzás tehát, hogy a zsűri- és kollégiumi tagok választásánál kizárólag tudományos szempontok játszottak szerepet, meg-meg jelent azért az intézményi érdek is. Mindezek ellenére a kutatói közösségben a pályázatok értékelési rendszere jelentős kritikát nem kapott.

A hazai tudományfinanszírozás helyzetének és jövőbeni lehetőségeinek ismeretében – összhangban az OTKA mint tudományfinanszírozó szervezet nemzetközi átvilágításakor megfogalmazott néhány ESF-javaslattal is – a felfedező kutatást végző tudományos műhelyek számára nagyobb lehetőséget jelent egy jelentős költségvetésű, elkülönített állami pénzalapként működő egységes kutatási, fejlesztési és innovációs alap. A kutatói kezdeményezésű alapkutatási pályázatok rendszere nem szűnik meg azzal, hogy egy nagyobb alap része lesz, sőt lehetőségei megnőnek. Az elbírálási rend, a bírálók kiválasztásának módszere nem változik.

Az MTA elnöke az Osztály állásfoglalását meg-előzően arra kért, hogy személyesen tájékoztatas-sam az MTA Elnökségét a törvényjavaslatról, az OTKÁ-t érintő változásokról, amely kérésnek a novemberi elnökségi ülésen örömmel teszek eleget. Ahogyan Lovász László elnök úrnak írt válaszlevelemben is jeleztem, az alapkutatási pályázatok finanszírozási rendje változatlan marad, azaz a kutatói közösség kontrollja – ahogyan azt Magyarország Alaptörvénye is rögzíti – megmarad. Örülök, ha az Osztály is támogat abban a törekvésemben, hogy az OTKA gyakorlata legyen az iránymutató az alaphoz tartozó valamennyi pályázat értékelése során. A cél az, hogy több forrás álljon rendelkezésre, és hatékonyan használjuk fel azokat.

 

 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) 2015. évi előirányzatai között a kutatási témapályázatok külön soron jelennek meg. Ennek minimális százalékos mértékét a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat nem rögzíti. Ilyen százalékos érték rögzítése törvényi szinten nem lehetséges, az ellentétes a költségvetési törvény logikájával. Az egészségügy, az oktatás vagy éppen a honvédelem ráfordításai sincsenek külön törvényben rögzítve. Az alapkutatások ilyen merev rögzítését egyébként nem is tartom célravezetőnek, mert az alap- és alkalmazott kutatások nem választhatók el mereven egymástól. Egy alapkutatásnak induló vizsgálat eredményei hasznosulása esetén éppen a tudomány művelői büszkélkednek – méltán –, hogy eredményeik milyen hasznosak a társadalom számára. A kutatási források növelésének fő érve is a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jólléthez való hozzájárulás. Célravezetőbbnek tartom a döntéshozók és a társadalom számára az alapkutatások további fejlesztéseket megalapozó jellegét és az innováción keresztül a növekedéshez való hozzájárulását hangsúlyozni, mert ez áll közelebb a megvalósuló napi gyakorlathoz.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény végrehajtási rendeletének és a finanszírozás eljárásrendjének kidolgozása során örömmel vesszük az MTA véleményét, és jogszabályba beépíthető javaslatait.

Végül emlékeztetem Önöket arra, hogy alapkutatásokat eddig sem csak az OTKA finanszírozott. Kutatók, intézmények nemzetközi szervezetekben való részvételét, sokszor konkrét kutatásokat, nemzetközi együttműködéseket – esetlegesen ugyan és koordinálatlanul – eddig is finanszírozott a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Emlékeztetem Önöket arra is, hogy például a European Molecular Biology Laboratory (EMBL) tagságunk kapcsán is a kormányhoz kellett fordulniuk többletforrásokért. Az új Alap a tudományos kutatás, a fejlesztés és az innováció egységes rendszerben való hatékony finanszírozását kívánja megvalósítani, az új hivatal pedig összehangolni a hazai és uniós források felhasználását, és biztosítani a kiszámítható és transzparens finanszírozást. Mint ismeretes, a jelentős európai uniós források a központi régióban nem vagy csak igen korlátozott mértékben használhatók fel. Magyarország kutatási kapacitásai ugyanakkor meglehetősen centralizáltak. A kutatásfinanszírozásban koordinált felhasználás nélkül továbbra is egyszerre lesz jelen a pazarlás és a hiány. Örülök, ha az Akadémia felelős támogatásával tehetek azért, hogy ez ne így legyen.