Miért emeli a kövérség a vérnyomást?
Régóta ismert, hogy az elhízás hozzájárul a magas vérnyomás
kialakulásához, de a jelenség magyarázata ismeretlen volt. Ausztrál
(Monash University) és brit (Cambridge University) kutatók szerint a
zsírszövet által termelt leptin nevű hormon a ludas.
A leptin a zsírsejtekből a vérkeringésbe kerül, és
az agyba jutva mind az energiaháztartás szabályozásában, mind az
éhségérzet kialakításában részt vesz. A leptint ezért a jóllakottság
hormonjának is nevezik.
A brit kutatók kimutatták, hogy azoknál a kövér
embereknél, akiknél a leptin nem képes hatását az agyban kifejteni,
nem alakul ki magas vérnyomás. A leptin-„deficites” vizsgálati
személyek szervezetében egy genetikai rendellenesség miatt vagy maga
a leptin nem termelődött, vagy az agyban azok a kötőhelyek voltak
hibásak, amelyekhez a hormonnak kapcsolódnia kell ahhoz, hogy
hatását kifejtse.
Az ausztrálok olyan genetikailag módosított
egereket hoztak létre, amelyek az emberihez hasonló
rendellenességekkel rendelkeztek. Azt tapasztalták, hogy ezeknél az
állatoknál – egészséges leptinrendszerrel rendelkező társaikkal
ellentétben – akkor sem emelkedett a vérnyomás, ha zsírban gazdag
táplálékkal „felhizlalták” őket.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy a leptin
pontosan milyen molekuláris utakon vesz részt a vérnyomás
emelésében, és természetesen abban bíznak, hogy új
gyógyszercélpontot találnak a fogyás segítésére, illetve az
elhízással összefüggő magas vérnyomás kezelésére, megelőzésére.
Simonds, Stephanie E. – Pryor, Jack T. –
Ravussin, Eric et al.: Leptin Mediates the Increase in Blood
Pressure Associated with Obesity. Cell. 159, 6, 1404–1416. •
WEBCÍM
A kövérség és a rák
Egy nemzetközi kutatás szerint a világon évente kb. ötszázezer
elhízással összefüggő új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak.
A tanulmány készítői 184 országból származó 2012-es
adatok elemzésével azt állapították meg, hogy nőknél 345 000,
férfiaknál 136 000 rákos megbetegedés hozható kapcsolatba a
kövérséggel. Kétharmad részük Észak-Amerikában, illetve Európában
fordult elő, míg a Szaharától délre fekvő afrikai országokban
összesen 7300 megbetegedést regisztráltak.
A nőknél a súlytöbblettel összefüggésbe hozható
daganatos betegségek háromnegyed része posztmenopauzális emlőrák,
méhtest-, illetve vastagbélrák; a férfiaknál kétharmad részben
vastagbél-, illetve vesetumorról van szó.
Miközben a cikk a rákprevenció szempontjából is
figyelmeztet az elhízás elleni küzdelem fontosságára, nem hallgatja
el azt a tényt, hogy a kutatók a túlsúly és a daganatos betegségek
között statisztikai összefüggést mutattak ki, de az ok-okozati
kapcsolatot nem bizonyították.
Arnold, Melina – Pandeya, Nirmala –
Renehan, Andrew G. et al.: Global Burden of Cancer Attributable to
High Body-mass Index in 2012: A Population-based Study. The Lancet
Oncology. Early Online Publication, 26 November 2014.
DOI:10.1016/S1470-2045(14)71123-4
Amikor a láthatatlan láthatóvá válik
Amerikai, lengyel, norvég és svájci kutatók azt állítják: nem
feltétlenül igaz az a régi tétel, hogy az emberi szem nem érzékeli
az elektromágneses sugárzási spektrum infravörös tartományát.
Bizonyos körülmények között az infravörös fény igenis láthatóvá
válik.
A kísérletekben egerek és emberek retinájából
származó sejteket infravörös fényt kibocsátó lézerrel vizsgáltak.
Azt tapasztalták, hogy amikor a lézerfény-impulzusok elég gyorsan
követték egymást, a sejtek épp úgy érzékelték az infravörös fényt,
mintha a látható tartomány sugarai érték volna őket.
A kutatás egyik vezetője, Vladimir J. Kefalov
(Washington University) szerint felfedezésük nyomán olyan új
berendezés fejlesztésére lesz lehetőség, amely nemcsak a szem
vizsgálatára lesz képes, hanem arra is, hogy a retina bizonyos
részeit ingerelve annak működéséről adjon felvilágosítást.
Palczewska, G. – Vinberg, F. –
Stremplewski, P. et al.: Human Infrared Vision Is Triggered by
Two-photon Chromophore Isomerization. Proceedings of the National
Academy of Sciences of the USA. 2014; 201410162 DOI:
10.1073/pnas.1410162111
Akkumulátorok következő generációja
Az ulmi Helmholz Intézetben az ún. magnézium-kén akkumulátorhoz
fejlesztettek elektrolitot. Ez azért érdekes, mert napjainkban a
lítium-ion és a fém-hidrid akkumulátorok a legkorszerűbbek, de sok
szakember szerint a jövő egyik legígéretesebb
elektromosenergia-tároló eszköze a magnézium-kén akkumulátor. A
magnéziumnak mint elektródnak több előnyös tulajdonsága is volna a
lítiummal szemben. Például, hogy viszonylag sok van belőle, és
elvileg nagyobb energiatároló kapacitást lehet vele elérni.
Ezenkívül szemben a lítiummal, amellyel csak oxigénmentes közegben
lehet dolgozni, a levegőt is bírja, és nem mérgező.
A most ismertetett elektrolit alkalmas lehet egy
ilyen magnézium anódból és kén katódból álló konstrukcióban
ionvezetőként. Nagyon széles potenciáltartományban stabil, egyszerű
eljárással előállítható és a kénnel is kompatibilis.
Zhao-Karger, Zhirong – Zhao, Xiangyu –
Wang Di et al.: Performance Improvement of Magnesium Sulfur
Batteries with Modified Non-Nucleophilic Electrolytes. Advanced
Energy Materials. Article first published online: 6 October 2014.
DOI: 10.1002/aenm.201401155
|