szemlélet teljesen hiányzik. Más kérdés, hogy ez és
az ehhez hasonló szemléleti különbségek (például a feleség fogalom,
vagy az idő és a nevek általánostól az egyedi felé vezető magyar
nyelvi megközelítése) befolyásolhatták-e a talán nem is magyarul
gondolkodó Festetics Imre gondolkodásmódját.
2014 jó alkalom volt arra, hogy áttekintsük
Festetics Imre igencsak megkésett „újrafelfedezésének” történetét.
Időben visszafelé haladva a megemlékezések sorában, 2014. december
2-án, az ünnepelt születésnapján a keleti és nyugati végeken egy
időben volt két megemlékezés: a Debreceni Egyetemen Fári Miklós
Gábor a „Festetics-jelenség” kapcsán a késve elismert magyar
prioritásokról adott elő, míg ugyanakkor Festetics Imre szülőhelyén,
Simaságon Gottfried Brem bécsi professzor német szemszögből
ismertette A természet genetikai törvényei tudománytörténeti
jelentőségét (az előbbiről Molnár V. Attila blogja számol be
részletesen, az utóbbiról kötet van megjelenés alatt Seregi János
szerkesztésében). Ugyancsak Simaságon – Festetics György herceg
jelenlétében – javasoltuk az egykori kőszegi, kőszegpatyi és
simasági kastélyok evolúciós-genetikai emlékhelyekként való
muzeális, oktatási és tudományos turisztikai kihasználását „a
genetika szülőföldjén”, de az egész Európai Unióra kitekintve;
Simaság Önkormányzata pedig emléktáblát avatott az első magyar
genetikus tiszteletére.
November és október folyamán Szombathelyen,
Kőszegen és Kőszegpatyon a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Savaria
Múzeum, a Jurisics Miklós Gimnázium és a helyi önkormányzat
képviselői koszorúzták meg a Festetics Imre-emlékhelyeket, és
hallgatták meg a témában tartott előadásokat. Budapesten az MTA
központi rendezvényén Bősze Péter, Horn Péter, Raskó István, Szabó
István, Vida Gábor és e sorok írója tekintette át a kérdést. A
gödöllői Szent István Egyetem Festetics Imre Szakkollégiumán
ugyancsak volt egy kisebb megemlékezés (Kiss, 2014).
A Festetics Imre-emlékév megemlékezéseinek sorában
a legnagyobb a nyitó rendezvény volt: a Pannon Egyetem immár
harmadik alkalommal megrendezett Festetics Imre Emlékelőadás
sorozata. Ugyanitt avatták fel nem sokkal később a Pannon Egyetem
Festetics Imre Bioinnovációs Központját is. Gyenesdiáson a Festetics
Imre Állatpark szomszédságában és a Természet Háza előterében került
felavatásra Festetics Imre szép mellszobra Seregi János kaposvári
professzor kezdeményezésére Takács Győző szobrászművész értő
megformálásában.
A Festetics Imre-emlékév nemzetközi nyitánya –
jelképesen, bár véletlenül – pontosan a Magyar Tudomány Napján,
február 21-én volt: ekkor került a világhálóra a Helsinki Egyetemen
dolgozó Poczai Péternek egy finn és egy skót kollégájával írott PLOS
Biology cikke Festeticsről és „Mendel elfelejtett kutatói
hálózatáról” (Poczai et al., 2014).
Visszatekintve az elmúlt negyedszázad magyar
eseményeire a témában a Scientific American magyar kiadásában (1989)
és a Természet Világában (1990), majd a világhálón, a BioTár
Electronic-ban közölt cikkeinkre (lásd Szabó 1997, 2009 és az itt
lévő hivatkozások), valamint ezek visszhangjára, a siker/eredmény és
a kudarc/eredménytelenség élményei nagyjából fele-fele arányban
keverednek.
Eredmény (és siker is) az, hogy idáig eljutottunk.
Kudarc az, hogy csak idáig jutottunk.
Eredmény, hogy az elmúlt huszonöt évben senki se
vonta még kétségbe: megvan a válasz Ronald Fisher 1930-ban feltett
és 1989-ig megválaszolatlanul maradt kérdésére: Ki használta először
a maihoz hasonló értelemben Mendel környezetében a „genetikai
törvények” szókapcsolatot? Kudarc, hogy ezt a tényt nem sikerült
általánosan ismertté és elismertté tenni, még a magyar genetikusok
között sem.
2019-ig, A természet genetikai törvényei első
leírásának 200. évfordulójáig hátralévő szűk négy esztendőben úgy
kellene dolgozni (legalább a magyar nyelvterületen), hogy ez a
prioritás – a genetika tudományági önállóságának első felismerése és
megnevezése – tankönyvi anyaggá váljon minden iskolában és
egyetemen. Hogy ezek a törvények csak tapasztalati tények
felsorolásai volnának, vagy – ahogy mi állítjuk – valóban a genetika
tudományági önállóságának első megfogalmazását is jelentik egyben,
ez lehet vitatható értelmezések és nemzeti tudományos érdekek
kérdése. Az sem érv, hogy Festetics Imrének nem volt hatása
kortársaira, mert egyrészt nem igaz, másrészt mert Gregor Mendel is
harmincöt évig volt (még Brünnben is) hatástalan.
Azt már senki se vitatja, hogy Festetics Imre jó
gyakorlati nemesítő volt. Ahhoz, hogy elméleti érdemeit is
felismerje és elismerje az egyetemes tudomány, az elkövetkező négy
év már biztosan nem lesz elegendő. De az út ki van jelölve.
Megtétele azokra vár, akik – lekicsinylés és túlértékelés nélkül –
tisztelik a tényeket. Roger J. Wood cikke sokat segít abban, hogy
megtaláljuk a kényes egyensúlyt.
IRODALOM
Kiss Erzsébet (2014): Festetics Imre
Mezőgazdasági Biotechnológiai Szakkollégium •
WEBCÍM
Poczai Péter – Bell, N. – Hyvönen, J.
(2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia:
Mendel’s Forgotten ‘‘Research Network’’. PLOS Biology. 12, 1,
e1001772. DOI:10. 1371/journal. pbio. 1001772 •
WEBCÍM • lásd még: dolphin:
Festetics Imre, a genetika elfelejtett nagyapja. Critical Biomass.
2014. 01. 24. •
WEBCÍM
Szabó T. Attila (1997) Festetics Imre és a
„Természet Genetikai Törvényei •
WEBCÍM
Szabó T. Attila (2009) „Valók
gráditsonkénti lépegetése” (1818) és a „Természet genetikai
törvényei” (1819). •
WEBCÍM
Wood, Robert J. – Orel, Vitězslav (2001):
Genetic Pre-history in Selective Breeding: a Prelude to Mendel.
Oxford University Press, Oxford
URL1: Meghívó A „Természet
genetikai törvényei” címmel Festetics Imre tiszteletére rendezett
emlékülésre
URL2: Események: A „Természet
genetikai törvényei”: emlékülés Festetics Imre tiszteletére
URL3: 2014. 11. 25. Beythe
András és Festetics Imre emlékelőadások – előadóülés a magyar
tudomány hónapja alkalmából
URL4: Diószegi Szeminárium
Festetics Imre születésének 250. évfordulója alkalmából
|