A szén-dioxid-piac a 2004-es évben indult. A
különböző országok eltérő szabályozása következtében az árakban is
eltérés van (4. ábra, IEA
2007). Az energiapiac mozgásában jelentős különbözőségek
tapasztalhatók. Egyes szakaszokban akár ellentétes trend is
létezett, például 2004 második félévében. (5.
ábra, IEA 2007)
A 6. ábra
azt mutatja, hogy az ár az európai határidős piacon 15–30 euró
között ingadozott 2005–7 között, amikor a rendszer kísérleti
fázisban volt. Az ár a kiadott kvóták miatt 2005-ben közeledik
nullához. 2008-tól ezek az engedélyek nem érvényesek. A második
kiosztás után a határidős piacon az ár ~20 euró/tCO2. A
piaci ár 2008 június végén közelítette a 30 euró/t értéket; leesett,
és ismét emelkedett, 22 euró/t értékre augusztusban.
Az utóbbi években, Észak-Európában a szén-dioxidnak
az energiaárakra való tényleges hatása a
7. ábrán látható. A hatást a CO2-piacon kívül a rendszerben
üzemelő erőművek fajtája, terhelése stb. befolyásolja (Mauritzen,
2013).
Skandináv energiahelyzet a 2005–2012 közti években (megjegyzések
a 7. ábrához)
• 2005: többlet, a CO2-hatás fokozatosan megszűnik
a villamos energia árában
• 2006: hiány és erős CO2-hatás
• 2007: többlet és a CO2 hatása majdnem nulla
• 2008: többlet és kábelkimaradások, kisebb a CO2
hatása 1 H rendszernél, 2 H rendszer normalizálásával normál CO2-hatás
• 2008: közel normális hidrológia és CO2-hatás
• 2010: jelentős hiány és teljes CO2-költséghatás
• 2011: jelentős hiány 1 H-nál, és normalizált
hidrológia 2 H-nál, normális CO2-hatás
• 2012: kevés hidrológiai többlet és némileg kis CO2-hatás
Az árak az USA-ban általában alacsonyabbak. A záró
ár az első árverésen 2008 szeptemberében 3,07 $/tCO2
volt.
Az árak jövőbeni alakulására található elemzések
gyakran igen nagy eltérést adnak. Azonban általában emelkedést
várnak, amire az eddigi piaci viselkedés nem ad szilárd alapot. Az
USA helyzetére vonatkozó elemzés látható a
8. ábrán.
A 8. ábra három feltételezett esetre ad prognózist
a 2020–2040 közötti időszakra (Wilson, 2012). Az alacsony, közepes
és magas kibocsátástrendek, a végrehajtott intézkedések függvényében
változnak. A magas kibocsátás a jelenlegi helyzet folytatását, a
közepes kisebb fejlesztéseket, míg az alacsony radikális
intézkedéseket feltételez. Megjegyezve, még ez az alacsony ár is
jelentős többletköltséget jelentene a villamos energia árában.
Remélhetőleg a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás szerepének
túlértékelése jelentősen mérséklődik.
A piaci viszonyok kiszámíthatatlanságára jól
jellemző az EU ETS árváltozási diagramjai a 2003–2006 és a 2011–213
közötti időszakban (9. ábra,
IEA, 2007 és 10. ábra).
A szén-dioxid-árváltozások mutatják, hogy nem lehet
egyszerű számításokkal követni a trendet. Az árváltozás nem
egyértelmű. Függ a rendszerben lévő erőművek által használt
tüzelőanyag fajtájától, azaz, hogy miként változtatjuk például az
üzemben lévő széntüzelések vagy gáztüzelések számát. 2005 júliusáig
ez talán benne volt a rendszerben. Később azonban a támogatási
rendszerek belépésével a szállítók magatartása jelentősen változott.
Magyarországon az ipar lényeges leépülésével a
szén-dioxidra vonatkozó nemzetközi előírások teljesítése nem
jelentett problémát. Így van ez a legutolsó, 2014. 10. 23-i EU
csúcstalálkozón elfogadott megállapodásban előírtakkal is.
A megállapodás értelmében a tagállamok kötelezően,
kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal
mérséklik CO2-kibocsátásukat, 27%-kal növelik a megújuló
forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és
szintén 27%-kal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
A CO2-célkitűzések Magyarországon
gyakorlatilag már teljesültek, Európában elérhetőek, de
világviszonylatban szóba sem jöhetnek. A másik két előírás
teljesítése kétséges, és gazdaságilag jelentős hátrányt okoz.
Összefoglalás
A világ energiaigényének legnagyobb részét a jövőben is a fosszilis
tüzelőanyagok biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a légkörbe jelentős
mennyiségű szén-dioxid kerül, bár újrahasznosítására erőteljes
fejlesztéseket folytatnak. Ezek a fejlesztések hasznosak, nem úgy a
fosszilisekből történő energiafejlesztés nagymértékű megadóztatása.
Nincs egyértelműen, tudományosan igazolva az, hogy az emberi
tevékenység következtében kibocsátott szén-dioxidnak jelentős
szerepe lenne a klímaváltozásban. A klíma változása e földi rendszer
elkerülhetetlen sajátja. A szén-dioxidnak az energiaköltségekben
betöltött szerepe az adott pillanatban működő rendszer ismeretében
is nehezen határozható meg. Az energiapiac és a CO2-piac
két külön intézmény, a saját törvényeik szerint működnek.
Természetesen léteznek közöttük bizonyos kapcsolatok. A jövőben
talán a tudományos érvek erőteljesebb hatása következtében a CO2-nek
a klímaváltozásban betöltött szerepe tisztázódik, gyengül, és ekkor
a piac jelentősége is gyengül, vagy megszűnik. Új elven működő piac
jöhet létre, ha újrahasznosítás révén a CO2 értékes
alapanyaggá válik.
Kulcsszavak: szén-dioxid, szén-dioxid-adó, szén-dioxid-kvóta
IRODALOM
Europe. Nordic Power Production. Hydro, •
WEBCÍM
Gács Iván – Buzea K. – Gebhardt G. –
Sándor Cs. (2014): Villamosenergia-termelés és CO2-kibocsátás. •
WEBCÍM
Ha-Duong, M. (2009): Value of Carbon: Five
Definitions. In: Cleveland, Cutler J.: Encyclopedia of Earth.
Environmental Information Coalition, National Council for Science
and the Env., Washington DC •
WEBCÍM
IEA (2007): CO2 Allowance &
Electricity Price Interaction. Impact on Industry’s Electricity
Purchasing Strategies in Europe. IEA Information Paper. OECD/IEA •
WEBCÍM
Mauritzen, Bjørn Kjetil (2013): Impacts of
the EU/ETS in Northern
Tihanyi László – Horánszky Beáta (2012):
Európai trendek a szén-dioxid-kibocsátás területén. Műszaki
Földtudományi Közlemények. 83, 1, 249–257. •
WEBCÍM
Wilson, Rachel – Luckow, P. – Biewald, B.
– Ackerman, F. – Hausman, E. (2012): Carbon Dioxide Price Forecast .
Synapse, Cambridge, MA •
WEBCÍM
|