Girls’ Day külföldön, Lányok Napja itthon

A Lányok Napja ötlete amerikai eredetű, az utóbbi években egyre több európai ország rendezi meg pályaválasztási programként. Németországban 2001 óta 1,5 millió (Mädchen-ukunftstag, 2015), Hollandiában 2006 óta 9500 lány (Girlsday, 2015) számára tették lehetővé, hogy egy STEM-típusú (Science, Technology, Engineering, Mathematics) munkanap feladataiba aktívan bekapcsolódjanak. Remélhetőleg ezen személyes élmények segítik megálmodni, megtervezni saját jövőjüket.

Magyarországon 2012-ben rendezték meg az első Lányok Napját, a négy év során 4500 lány vett részt ezeken a rendezvényeken (1. táblázat). A hazai kezdeményező, a koncepcionális és szervezési kereteket egyaránt biztosító civil szervezet, a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE). A NaTE egyik kiemelt missziója, hogy 2020-ig egy modern és felvilágosult innovációs ökoszisztéma valósuljon meg a mostani Y generáció² számára. E cél elérésének egyik sajátos eszközéül a Lányok Napja programot választotta. A Lányok Napja esemény célja, hogy a 9–12. évfolyamos lányok betekinthessenek a tudomány és a technika mindennapi, vállalati, képzési és kutatói világába. A fiatal lányok a mérnöki, informatikai és természettudományi szakmák iránti érdeklődésének felkeltése, motivációinak erősítése nemcsak saját élet- és karrierlehetőségeik miatt fontos, hanem egy kiegyensúlyozott, megújulni képes, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt szem előtt tartó foglalkoztatáspolitika kialakításához is elengedhetetlen. Hosszabb távon az akció célkitűzése, hogy elősegítse a szakmaválasztás jelen trendjének megváltozását, azaz a lányok új foglalkozási területeket hódítsanak meg.

Világszerte április végén egy napot szánnak a rendezvényre, a Lányok Napja tulajdonképpen éves ciklusokban, folyamatos programokkal, vállalati és állami szintű támogatottsággal válik igazán működőképessé. 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nők a Tudományban Egyesület közösen szervezett fórumot a nők tudományos karrierjének támogatásáról, amelyen a résztvevők együttműködési megállapodást is aláírtak. A Lányok Napját a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, míg a NaTE munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja. A közös célokat a Lányok Napja fővédnökeinek személye is jól mutatja: ezt a szerepet 2014-ben Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, 2015-ben Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár vállalta.

A Lányok Napja fogadó intézményeiként, a STEM művelőiként, munkaerőpiaci képzők- és foglalkoztatókként a vállalatok, kutató- és oktatóintézetek is kulcsszereplői a programnak (Lányok Napja, 2015). Az egyesület 2011 óta folyamatosan bővíti, mélyíti szakmai kapcsolatait. A Lányok Napja szervezése kapcsán, hálózati csomópontként együttműködésre bátorítja az egyes cégeket, szervezeteket, javasolja a fogadóintézmények programjainak összehangolását, a programhelyszínek között szervezett utazás megoldását, és a kommunikációs csatornák megosztását.

A felsorolt partnerekkel való együttműködés mellett a Lányok Napja sikerében fontos szerepet tölt be a NaTE Nagyköveti Hálózata is. A Nagyköveti Hálózatot 30 középiskolás lány alkotja (1. kép), akik folyamatos tájékoztatást kapnak az egyesülettől szakmai eseményekről, pályaorien-tációs témákról, s információikat diáktársaik felé is terjesztik. Idén először háromnapos, velencei-tavi Mérnök Tábor segíti csapatépítésüket és egyéni fejlődésüket, a többi közt gyárlátogatási programmal, önismereti foglalkozással, mentorszerzési és prezentációs technikákkal.

Fontos megemlíteni a Lányok Napja nyitóeseményeit is, mint az éves kampányok reprezentatív elemeit. Az ez évi regionális szintű Nyitórendezvények³ fókuszában a közösségépítés állt, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki, tapasztalatcsere történjen azon partnerek, szervezetek, kollégák között, akik már évek óta, helyi szinten dolgoznak a Lányok Napjáért.

Lányok Napja 2015

A program hivatalos Nyitókonferenciáját 2015. március 24-én, Budapesten, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézetében tartották. Az eseményen a Lányok Napja 2015 fővédnöke, Maruzsa Zoltán kifejtette: jogi akadályok nem korlátozzák a kutató férfiak és nők egyenjogúságának megvalósulását, a gyakorlatban mégis alulreprezentáltak a nők a kutatásfejlesztés és az innováció területén, ennek megszüntetéséért pozitív akciók szükségesek. „A nők egyenjogúsága és önbizalmának növelése olyan programokkal növelhető, mint a Lányok Napja” – mondta Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár is. Mészáros Csaba, a 2015-ös Lányok Napját támogató Evopro elnök-tulajdonosa pedig kiemelte: „Ha mi tudásalapú társadalmat szeretnénk kiépíteni, abban nagy szükség van a lányokra is. A mi felelősségünk, hogy ebbe a munkába őket is bevonjuk”. Ezzel Raffi V. Balian, az Egyesült Államok budapesti nagykövetség környezetvédelmi, tudományos és egészségügyi irodájának igazgatója is egyetértett: „Fel kell tennünk azokat a fontos kérdéseket, amelyek az innovációhoz vezetnek, ebben a párbeszédben pedig a nőknek is részt kell venniük. Nem hagyhatjuk, hogy mások határozzák meg, kik vagyunk.” Szoboszlai Beáta, az egyesület akkori ügyvezetője⁴ hangsúlyozta: „Ezt a párbeszédet lendíti előre a Nők a Tudományban Egyesület is, amely három stratégiai célt tűzött ki 2020-ig. Az első, hogy megmutassák a lányoknak azokat a versenyképes tudományos szakmákat, amelyeket választva biztos jövő vár rájuk. A második, hogy azok a hölgyek, akik eddig hagyományosan férfias tudományterületet választottak, olyan szervezetben dolgozhassanak, ahol előítéletek nélkül bontakoztathatják ki tehetségüket. A harmadik pedig a tudományos kutatói munka során nők által elért sikerek láthatóvá tétele, hogy a tudományos kutatói pályára induló lányok azonosulni tudjanak magyar példaképekkel is.”

2015. április 23-án a Lányok Napját tizenkét városban, negyvenegy helyszínen, köztük tíz egyetemen, huszonkilenc vállalatnál és két kutatóintézetben rendezték meg, melyeken közel 1500 fiatal lány vett részt. Az országszerte kitöltött 1078 darab elégedettség-felmérő kérdőív elemzése alapján látható,⁵ hogy a válaszadók 70%-a idén járt először a rendezvényen, 20% másodszor, míg 7% harmadszor vett részt Lányok Napján. Sikertörténet, hogy – bár véletlenül derült rá fény, de – van egykori résztvevő, aki egy ilyen látogatás hatására választotta a mérnök-informatikus szakmát, és idén a rendezvénysorozatban részt vevő cég munkatársaként fogadta a fiatalokat.

A programokat a diákok érdekesnek találják. Kiemelendő, hogy idén is a Lányok Napja részvevőinek 47%-a szerint a rendezvény a tudományt és a technológiát érdekesebbé tette. Az adott szervezet látogatására saját érdeklődésük (38%) vagy más ajánlása (39%) alapján esett a lányok választása. Meglepő, hogy 15%-uk a meglátogatott cégnél szeretne dolgozni, vagy az adott egyetemen szeretne továbbtanulni.

Arról is megkérdezték a fiatalokat, mi győzné meg őket arról, hogy lányként műszaki pályára lépjenek: 19–19%-uk szerint az interaktívabb tanórák és a céges nyílt napok, míg 15%-uk szerint a műszaki pályaorientációs program, tanácsadás a lényeges. Szinte ugyanennyien pártolnának több tudományos kísérletet, „jobb” tanárokat a természettudományi tárgyaknál.

A megkérdezett lányok véleménye szerint azért dolgozik kevés nő műszaki pályán, mert nem becsülik meg őket (37%), a lányok sem a szülőktől, sem a tanároktól nem kapnak támogatást (21%). 16% szerint túl nehezek ezek a szakmák. Ugyanennyien válaszolták, hogy a matematika és a fizika tantárgyak bonyolultak vagy érdektelenek a számukra.

Ezen általános megállapításokon túl, íme egy szubjektív vélemény is: „Ez volt az első alkalom, hogy részt vettem a Lányok Napján. Azt kell, hogy mondjam, nagyon élveztem! Rengeteg hasznos dolgot hallottam és tapasztaltam, amiket mind a közeli, mind a távoli jövőben hasznosítani tudok. Nagyon tetszett, hogy interaktív programok is szerepeltek a repertoárban. Biztosan jövőre is lelkes résztvevő leszek valamelyik helyszínen! Akik eddig nem merték kipróbálni ezt a lehetőséget, azoknak csak javasolni tudom, hiszen mi kellene több, mint játékosan, jó hangulatban tapasztalatokat szerezni?!”

A visszajelzések alapján azt mondhatjuk, az idei Lányok Napja rendezvény fő jellemzője, az interaktivitás jól sikerült. Közvetlen stílusban mutatja be a különböző munkatapasztalatokat, játékosan bevonja a lányokat egy-egy munkafolyamatba, szakmai probléma megoldásába, továbbá képes nemcsak a műszaki és természettudományi érdeklődésű, de a humán beállítottságú lányok számára is izgalmas programot nyújtani. A Széchenyi István Egyetem programjában idén meghatározó szerepet kaptak a laboratóriumok, a laboratóriumi tevékenységek (2. kép): a Nagymotor-próbaterem, az Elektromágneses terek labor, az Anyagvizsgáló labor, a Geoinformatikai labor, a Távközlés-informatikai labor és a Hosszmérés laboratórium. A lányok megtudhatták, hogyan lehet hajszálnál vékonyabb üvegszálon rengeteg információt átpréselni; mitől törik el egy fém alkatrész; hogyan működnek az okostelefonok; miből tudható, hogy elbírja-e az épületeket egy adott talajtípus; hogyan mérik meg a motorok kopását; mit csinál egy csapat számítógép, ha összekötik őket… Megismerhették a SZEnergy Team alternatív hajtású járműfejlesztő csapat napelemes versenyautóját is. A napot az egyetemmel szomszédos, Mobilis Interaktív Kiállítási Központban kísérletezéssel folytathatták. Kipróbálhattak „sok dolgot, ami mozog, hangos, forró, színes, jeges vagy csak simán érdekes” (Lányok Napja program, 2015).

Kapcsolt programok

A Lányok Napja a legdominánsabb, de csak egy projekt a NaTE portfoliójában. Kapcsolt programokként a pályaválasztás és karrierépítés állomásainak megfelelően, más-más életszakaszban, más-más NaTE-program nyújthat támogatást a lányok, (doktor) hölgyek, illetve (professzor) asszonyok számára.

Az Apa-Lánya Nap akciója az idei évtől a 9–14 éves lányoknak teremt lehetőséget arra, hogy édesapjuk munkahelyére látogatva játékos módon, bizalmi légkörben ismerjék meg a legfrissebb műszaki és mérnöki megoldásokat, az alkalmazott munkafolyamatokat. A munkájuk szépségeit és fortélyait megosztó büszke apák a nap közös élményein túl akár életreszóló lökést is adhatnak gyermeküknek (3. kép).

A Tanárok a Lányokért Nap az idei évben debütált. Célja, hogy a természettudományi tárgyakat tanító pedagógusok is betekintést nyerjenek a mérnöki, informatikai és egyéb, jövőorientált szakmák – tankönyveken túli – világába, és az ott szerzett tapasztalatokat, kialakult szakmai kapcsolatokat az oktatás hétköznapjaiba is átemeljék.

A Shadowing (nyomon követés) program lényege, hogy a középiskolás lányok érdeklődését a tudományos és technológiai pályák iránt oly módon kelti fel, hogy egy kiválasztott vezető kutatót/fejlesztőt egy teljes napon át „árnyékként” követnek. A NaTE 2011-ben tartotta Magyarország első két „Shadowing Day” programját, egy egészségügyi termékeket gyártó és egy informatikai, automatizálási vállalatnál. A középiskolások mellett immár a felsőoktatás hallgatói felé nyitott: 2012-ben az Óbudai Egyetem, 2013-ban pedig egy nemzetközi tanácsadó és elemző cég volt Shadowing-partner.

A STEM-találkozások betekintést adnak az egyetem falain kívül folyó szakmai életbe, elsősorban olyan területeken, mint a mérnöki tudományok és az infokommunikáció. A kiscsoportos (körülbelül kétórás) foglalkozások alkalmával az egyetemi hallgatók első kézből kaphatnak információkat a meghívott vállalatok tevékenységéről, az ott dolgozó fiatal munkatársak feladatairól és karrierlehetőségeiről. A programban 2013-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2014-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem mellett három vidéki (Miskolc, Szeged és Debrecen) egyetem is részt vett.

A NaTE szorgalmazza a képzési, kutatási pályázatokban érvényesülő gender feltételek horizontális szintű megjelenését is. 2013-ban az Európai Uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram, a „HORIZONT 2020” kiírására benyújtandó pályázatok gender kérdéseiről szervezett konferenciát.

Kovács Szilvia

szociológus, közgazdász, az Osztrák Tudományos Akadémia DOCteam ösztöndíjasa, a NaTE Nyugat-Dunántúli Regionális képviselője, Bécsi Műszaki Egyetem Társadalom- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Kulcsszavak: STEM-képzések és szakmák, esélyegyenlőség, Y generáció, Lányok Napja, interaktív nyílt nap, Shadowing, pályaválasztás, karriertervezés, nők foglalkoztatása
 

IRODALOM

Girlsday (2015): Girlsday in English. Education Minister Jet Bussemaker Launches Girls’ Day 2015 • WEBCÍM

Kovács Szilvia (2013): Lányok és asszonyok a tudományban. Szak- és felnőttképzés. 2, 9–10, 21–27. • WEBCÍM

Lányok Napja (2015): Mi ez? • WEBCÍM

Lányok Napja (2015) • WEBCÍM

Lányok Napja 2015 (2015) Nyitókonferencia. NaTE sajtóközlemény.

Lányok Napja 2015 (2015) Nyugat-Dunántúli Regionális Megnyitó. NaTE sajtóközlemény.
Lányok Napja program (2015): Széchenyi István Egyetem. • WEBCÍM

Mädchen-Zukunftstag (2015): Girls’ Day – ein Zukunftstag für Mädchen • WEBCÍM

Nagy Beáta (2015): Háttérben. L’Harmattan, Budapest • WEBCÍM

Nők a Tudományban Egyesület • WEBCÍM

LÁBJEGYZETEK

1 A címválasztás utalás Nagy Beáta Háttérben című könyvére, amely „arról szól, hogy miért tanul kevés lány műszaki és informatikai területen, milyen vélekedések vannak a nemek eltérő pályaválasztásáról, a nemi jellegzetességekről és szerepekről, illetve a támogató intézkedésekről” (L’Harmattan, 2015). <

2 Az Y generáció azon, 1970-es évek végétől a 2000-es évek elejéig született nemzedék, akiknek életét és kiteljesedését a technológia gyors fejlődése nagymértékben meghatározza. <

3 Észak-Magyarország, Miskolc, 2015. március 24.; Nyugat-Dunántúl, Győr, 2015. április 2. <

4 A NaTE 2015. május 29-én tartott közgyűlése, tisztújítása alapján az új ügyvezető Szigeti Fanni, az elnöki posztot továbbra is Groó Dóra tölti be. A két, új elnökségi tag pedig: Balázsi Katalin és Nagy Beáta. <

5 A kérdőívek eredményeit a Lányok Napja 2015: Gyorsjelentés című munkaanyag tartalmazza, amelyet Füleki Katalin, a NaTE munkatársa állított össze. <